Az Ujság, 1920. június (18. évfolyam, 130-154. szám)

1920-06-03 / 132. szám

/ ·'■ · Napirenden a tegnapi napirend (A fővárosi tövevényt másodszori olvasás­ban elfogadták, xxxxxxxxx xxxxssxxxx x —A resfrancsia.) • 'Az Újság tudósítójáról. A nemzetgyűlés mai ülésén azt a, napirendet tárgyalta, melyre tegnap nem került sor. A fő­városi törvényjavaslat részletes vitája során ma Bárczy István mondott rövidebb beszédet, autonó­miaellenesnek és reakc­iósnak bélyegezve a 13. sza­kaszt, mely kinevezett tagokat visz be a bizottság­iba. Bródy Ernő, Pető Sándor,­ Rassay Károly, Bottlik József és Dömötör belügyminiszter szólalt f­el a vita során még. Rassay az arányos képvise­leti rendszer ellen mondott igen találó és okos be­szédet. Bottlik a 23. §-t kifogásolta igen logikus beszédben, mert a belügyminiszter feloszlatási joga az alkotmányosság elvén akar csorbát ejteni. Ruppert Rezső azt fejtegette megdönthetetlen tár­gyilagosságai, hogy ha követelni kell az alkot­mányvédelem lehetőségét a vidék számára, köve­telni kell azt a főváros számára is. A Ház a külön­böző módosító javaslatokat és kifogásokat nem akczeptálta és a törvényjavaslatot eredeti szövegé­ben fogadta el. Ezután Korányi Frigyes báró pénz­ügyminiszter terjesztett be törvényjavaslatot az állami italmérési jövedékről. A javaslatot a pénz­ügy­i bizottságnak adták­ ki. Az interpellác­iókra két órakor tértek át. Akkorra körülbelül úgy ala­­­kultak a teremben az úgynevezett létszámoizo­­myok, hogy körülbelül senki más nem vol­t jelen, mint maguk az interpelláló képviselők, a­kikkel meg kell állapítanunk viszont, hogy odaadó figye** lemmel hallgatták egymás interpelláczióit. (Itt a c­enzúra 17 sort törölt.) A legközelebbi ülés pénteken délelőtt 10 óra­kor lesz és azon a fővárosi törvényt harmadszori olvasásban fogadják, majd el és letárgyalják a mai ülés restancziáját. Nem tárgyalják le azon­ban azt az óriási restancziát, mely a Ház aszta­lán piramissá növekedett már. Javaslatok, indít­ványok, tárgyalásra kész egyéb­ ügyek várják az elintézést, nem is szólva arról, hogy közel negy­ven interpelláczióra nem adtak még választ a mi­niszterek. A választ váró interpellácziók között vannak olyanok is, melyeket még márc­ius hó­­folyamán mondtak el. Ha valaki nem tudná, meg-­­ jegyezzük, hogy most már júniusban... Minisztertanács. Tegnap attekvencz órakor minisztertanács volt, a­­­mely éjfél után kétTKS sor ért véget. Í 11 köztársasági párt életjelt ad magéról. .. A köztársasági párt, melyről már régen nem hallottunk,­­ viselőjelöltet is felléptet a tiszántúli választásokon. Szentesen Nagy György dr„ Balmazújvároson Pemán Ádámn és Szeghalmon Korr­iczky Dezső a republikánusok án­it'%. » a ROVÁS.­ ­Csak czukrozzák nekünk a keserű pirulát. Annyi biztatást, annyi jó szót kapunk, oly csaiyitó kilátásokat nyitnak nekünk. Mégsem könnyeim a nehéz óra, mégis csak befelé hall­gatunk a kínos tollperczenésnél. A sorsunk a m­i kezünkben s Európa sorsa a mienkhez van kovácsolva. * /Ha igaz, a­mit a franczia revue mond, hogy Franigniaország is hajlandó határainkat helyre­állítani, ha ez a „szövetségesek 11 kára nélkül le­hetséges, akkor csak fogjanak múlhatatlanul a munkához, mert ez a föltétel beválik. Azon kell kezdeni, hogy őszinteségre bírják a „szö­vetséges nemzeteket" s ki fog sülni, hogy régi határaink vissza nem állítása sérti az ő érde­keiket. Ráfizetnek az új szerzeményekre, min­den nap többet és minden nap kevesebbel. (Végre is tönkre kell menniök, mint a szegény embernek, a­ki palotát kap azzal a kötelezettség­gel, hogy lakjék mind a száz szobájában. " Nem komikus-e? Azt a megnyugtatást kell átolvasnunk osztrák részről, hogy a zalaeger­szegi eset nem casus belli, íme, az új európai rend, melyben egy tyúkszempör kapcsán há­ború lehetőségéről van szó két állam között, melynek sorsa négyszáz éven át közös volt és ryionnek nevezték a kérdést: mi lesz, ha az osztrák császár összevész a magyar királylyal? \ A WT*' I J .:12u ^ ; / 1-4%\ ' Budapest, 1920. ______________X Vili, évfolyam, 133. szám, ^ R _____Csfltflrtp., fflitips 3. Előfizetési árak: m&M­gZí&KÍtSZTÓSÉG: R k néma tüntetés. ifgy magyar hivatalnok leül a győzők ag£ találtW parancsszóra kezébe veszi a tollat éS a sima pftfreegeor.. mely nem tud pirulni, nem tud háborogni és föllázadni, odaírja a nevét. Csak a nevét írja a gondos idegen betűk alá és nem a beleegyezését, nem a magyar nép akaratát, hozzájárulását és megnyugvását. Az­után sápadtan fölkel majd a trianoni asztaltól, finom diplomatához illően meghajtja magát és kimegy az ajtón, mialatt a finom frakk alatt és a piros meg kék és sárga vonajelszalagok alatt szíve azt dü­börgi, mint gyászfátyolos dobok tompa pergése: Nem! Nem! Soha! Egy magyar diplomata, a­kinek a személye és neve nem fontos, aláír egy okmányt, melyet aláíratni lehet hatalma a győzelemtől , ittas és kegyetlen erőnek, de elfogadtatni nem! És abban a perezben megállnak Magyarországon a vasutak, a kocsik, a gyárak és az emberek. Rövid időre megdermed itt az élet, megnémul­­nak a gyárak, utczák, boltok és szívek. A néma dacz baljóslatú szemvillanásában forr össze tizenkétmillió magyar, mind egyek a keserű elszántságban, egyek a gyászban és haragban, egyek a jövő igazságos ítéletébe vetett hitben. Tizenkétmillió magyar halovány arcra néz zord fenyegetéssel a felfuvalkodottság bírói széke felé és tizenkétmillió magyar szív dobogja a szót, mely az égre kiált: Nem! Nem! Soha! De a szent emlékű magyarok szobrát és a néma sírt, melyben a magyar nép szabadság­­vágyának arkangyali szavú prófétája pihen, zöld lombbal és örökzöld babérral ékesítik ma­gyar asszonyok, magyar leányok. A zöld nem a gyász, de a reménység színe. Mi nem gyászo­lunk, de hiszszük az igazságosztó jövőt, hiszszük a föltámadást.Ve Azt a papirost, melyet elénk tettek, s hogy meglánczolt kezünk aláírja, mi eltépni nem fog­juk, megszegni sem akarjuk. Az igazság, mely fölötte jár az emberi korlátoltságnak, a termé­szet rendje, mely megcsalhatatlan, kegyetlenül tépi el azt, a­mit megcsúfoltatásunkra és az igazság és természet megcsufoltatására a pokol sötétségéből kölcsönvett fantázia alkotott. A rombolás, a destrukczió, a békerontás műve ez és nekünk nem kell mást cselekednünk (vele szemben, mint várnunk. E perezben, midőn fájdalmasan kiáltani szeretnénk, ajkunk elnémul, szivünkre kemény elszántság és szent nyugalom ereszkedik. Vol­tunk cselekvők. Félreértették. Beszéltünk han­gosan. Nem értették. Most némák leszünk. Meg fogják érteni! .­­ . *, ‘ Üt !. Nem, nem, soha!­­A béke aláírása napján demonstrác­iófe*­r­en tiltakozik az egész ország.A­­l-Aa-Uszég tudósítójától. —› Június negyedike, a békeszerződés aláírásá­nak napja legsötétebb dátuma a magyar történe­lemnek. Ezen a szomorú délelőttön a megalázott magyar nemzet gy­ás­z­a­an örül­tan, de elolthatatlan reménységgel a szívében, néma daczczal tudatja a világgal kemény tiltakozását. Budapesten és az ország minden nagyobb városában hatalmas de­­monstrácziók fogják kifejezésre juttatni ezt a til­takozást. A békeszerződés aláírását­­megelőző na­pon, Úrnapján, a különböző budapesti testületek élükön a Területvédő Ligával felvonulást rendez­nek a Vörösmarty- és Petőfi-szoborhoz, a Hon­­védszoborhoz és a Kossuth-mauzólemához. A szobrok talapzatára, illetve a mauzóleumra ko­szorúkat helyeznek, a közönség pedig virággal es a reménység zöld lombjaival fogja azokat behin­teni. . ... .. . . A békeszerződés aláírásának napján, perce­ken, délelőtt fél 9 órakor a menekültek és kiüldö­­zöttek gyülekeznek az ezeréves emlékműim, Árpád szobra előtt és onnan 9 órakor indulnak az Andrássy-úton át a Bazilikához, a­hol 10 óra­­kor kezdődik a könyörgő istentisztelet, a­melynek keretében fohászok szállnak az ég felé, hogy az egek ura a kiüldözöt­teknek adja vissza elrabloto­k hazájukat. Ugyancsak 10 órakor, az alautas id­ő­­pontj­ában könyörgő istentisztelet lesz a fleak-ten evangélikus, a Kálvin-téri református és a h­old­­utczai unitárius templomban is, a­melyeken a fő­­város egész közönsége résztvesz. Az istentisztele­tek után a menekültek a Petőfi-térre vonulnak és a Himnusz eléneklése után szétoszolnak. Az üz­letek és a nyilvános helyiségek 10 órától kezdve délután 2-ig zárva lesznek. A hivatalokban, a bankokban a munka szünetel. A tőzsde színten zárva lesz. A villamosok 10 órakor 19 perc­re megállanak. A vonatok az ország egész területén 5 peresre megállanak. A harangok 10 órától kezdve félórán keresztül zúgnak, figyelmeztetve a magyar nemzetet arra a csapásra, a­melyet Pa­risban mérnek reá. Június 6-ikán pedig a vasár­napi prédikácziók minden templomban a béke­szerződés elleni törhetetlen harczot fogják hir­detni. ■­ M 1 .. Az egyetemi tanács elrendelte, hogy pénteken dél­előtt fél 11—11-ig az egyetem szentegyházáb­an a le­küzdhetetlen kényszer okozta lelki megrázkódtatásnak és a jobb jövőbe vetett hitnek kifejezéséül ünnepélyes mise és szentbeszéd tartassák. A szentbeszédet Welken­­berg Alajos dr. hittudománykari dékán fogja mondani. Az összes egyetemi tanárokat és az ifjúságot felhívták, hogy ezen az ünnepélyen minél nagyobb számban je­lenjenek meg. Az előadások ezen a napon szünetelnek. A Tisza István-emlékbizottság­ 4-én, pénteken este hét órakor a békekötés alkalmából gyászülést tart. A Területvédő Liga tiltakozó határozata kettő­snyo­­matú nemzetiszinti keretű lapokon már megjelent. Csü­törtökön és pénteken már kapható lesz darabonkint 10 koronáért. Ezt a tiltakozó iratot minden hazafias ma­gyar ember függeszsze szobája falára. Az országos jellegű kereskedelmi érdekképviseletek egyhangú határozata alapján a budapesti kereskedel- A szab­ilin­zetta- 1 koronáért kapják a gabona kilogrammját. (A sgatosnaexpes’t kérdése Eskeriálft a napirendrőL) *' — 1 az Újság tudósítójától. —­ A közélelmezési minisztériumban ma dél­előtt megtartott értekezlet abban állapodott meg, h­ogy a kormány önkéntes beszolgáltatás útján biztosítja majd a közalkalmazottak, a hadsereg, a munkaképtelen hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák, közintézmények, kórházak, jótékony intézmények részére a köz­­élelmezési minisztérium kimutatása szerint szükséges teljes fejkvótát, valamint az összes gazdasági és ipari alkalmazottak nyolc­ kilo­­grammnyi havi fejkvótáját. A többi gabona szabadforgalom útján értékesíthető. Az érte­kezlet kikötötte, hogy ad hoc­ törvény útján egy évre szóló közélelmezési pótadót kell szedni az egyenes adók után. Ennek összegét — mintegy félmilliárd koronát — arra használja fel az ál­lam, hogy a közalkalmazottaknak egyhatod áron, azaz száz koronáért adhassa a gabona métermázsáját. x x x x x x xxxxxxxxxx ,5 X * A kormány rendelete a fentebb­ jelzett el­veken fog nyugodni és körülbelül egy hét múlva fog megjelenni. Abbab­ nem állapodott meg az­­értekezlet, vájjon három és fél millió méter mázsa gabonát szed-e össze önkéntes ber­szolgáltatás útján a gazdaközönségtől. De az a felfogás, hogy ennél jelentékenyen kisebb ga­­bonamennyiséget fognak szánni az ellátatlanok ellátására. • Feltűnő, hogy az értekezlet a gabonaexport kérdését egyszerűen kikapcsolta a rendeletiere­vezetből. Irányadó helyen azt az értesülést szerezte munkatársunk, hogy a mostani termés­­kilátások mellett alig gondolhatunk exportra. A mi gabonánk lesz, azt itt az országban kell tartani, hogy az éhség rémét végleg elhesseges­sük a lakosságtól. Ezzel — sajnos — kútba esett az a terv, a­melyhez annyi reményt fűztek val­­lutánk javítása szempontjából.

Next