Az Ujság, 1920. június (18. évfolyam, 130-154. szám)

1920-06-03 / 132. szám

/ ·'■ · Napirenden a tegnapi napirend (A fővárosi tövevényt másodszori olvasásban elfogadták, xxxxxxxxx xxxxssxxxx x —A resfrancsia.) • 'Az Újság tudósítójáról. A nemzetgyűlés mai ülésén azt a, napirendet tárgyalta, melyre tegnap nem került sor. A fővárosi törvényjavaslat részletes vitája során ma Bárczy István mondott rövidebb beszédet, autonómiaellenesnek és reakciósnak bélyegezve a 13. szakaszt, mely kinevezett tagokat visz be a bizottságiba. Bródy Ernő, Pető Sándor, Rassay Károly, Bottlik József és Dömötör belügyminiszter szólalt fel a vita során még. Rassay az arányos képviseleti rendszer ellen mondott igen találó és okos beszédet. Bottlik a 23. §-t kifogásolta igen logikus beszédben, mert a belügyminiszter feloszlatási joga az alkotmányosság elvén akar csorbát ejteni. Ruppert Rezső azt fejtegette megdönthetetlen tárgyilagosságai, hogy ha követelni kell az alkotmányvédelem lehetőségét a vidék számára, követelni kell azt a főváros számára is. A Ház a különböző módosító javaslatokat és kifogásokat nem akczeptálta és a törvényjavaslatot eredeti szövegében fogadta el. Ezután Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter terjesztett be törvényjavaslatot az állami italmérési jövedékről. A javaslatot a pénzügyi bizottságnak adták ki. Az interpellációkra két órakor tértek át. Akkorra körülbelül úgy alakultak a teremben az úgynevezett létszámoizomyok, hogy körülbelül senki más nem volt jelen, mint maguk az interpelláló képviselők, akikkel meg kell állapítanunk viszont, hogy odaadó figye** lemmel hallgatták egymás interpelláczióit. (Itt a cenzúra 17 sort törölt.) A legközelebbi ülés pénteken délelőtt 10 órakor lesz és azon a fővárosi törvényt harmadszori olvasásban fogadják, majd el és letárgyalják a mai ülés restancziáját. Nem tárgyalják le azonban azt az óriási restancziát, mely a Ház asztalán piramissá növekedett már. Javaslatok, indítványok, tárgyalásra kész egyéb ügyek várják az elintézést, nem is szólva arról, hogy közel negyven interpelláczióra nem adtak még választ a miniszterek. A választ váró interpellácziók között vannak olyanok is, melyeket még március hófolyamán mondtak el. Ha valaki nem tudná, meg- jegyezzük, hogy most már júniusban... Minisztertanács. Tegnap attekvencz órakor minisztertanács volt, amely éjfél után kétTKS sor ért véget. Í 11 köztársasági párt életjelt ad magéról. .. A köztársasági párt, melyről már régen nem hallottunk, viselőjelöltet is felléptet a tiszántúli választásokon. Szentesen Nagy György dr„ Balmazújvároson Pemán Ádámn és Szeghalmon Korriczky Dezső a republikánusok ánit'%. » a ROVÁS. Csak czukrozzák nekünk a keserű pirulát. Annyi biztatást, annyi jó szót kapunk, oly csaiyitó kilátásokat nyitnak nekünk. Mégsem könnyeim a nehéz óra, mégis csak befelé hallgatunk a kínos tollperczenésnél. A sorsunk a mi kezünkben s Európa sorsa a mienkhez van kovácsolva. * /Ha igaz, amit a franczia revue mond, hogy Franigniaország is hajlandó határainkat helyreállítani, ha ez a „szövetségesek 11 kára nélkül lehetséges, akkor csak fogjanak múlhatatlanul a munkához, mert ez a föltétel beválik. Azon kell kezdeni, hogy őszinteségre bírják a „szövetséges nemzeteket" s ki fog sülni, hogy régi határaink vissza nem állítása sérti az ő érdekeiket. Ráfizetnek az új szerzeményekre, minden nap többet és minden nap kevesebbel. (Végre is tönkre kell menniök, mint a szegény embernek, aki palotát kap azzal a kötelezettséggel, hogy lakjék mind a száz szobájában. " Nem komikus-e? Azt a megnyugtatást kell átolvasnunk osztrák részről, hogy a zalaegerszegi eset nem casus belli, íme, az új európai rend, melyben egy tyúkszempör kapcsán háború lehetőségéről van szó két állam között, melynek sorsa négyszáz éven át közös volt és ryionnek nevezték a kérdést: mi lesz, ha az osztrák császár összevész a magyar királylyal? \ A WT*' I J .:12u ^ ; / 1-4%\ ' Budapest, 1920. ______________X Vili, évfolyam, 133. szám, ^ R _____Csfltflrtp., fflitips 3. Előfizetési árak: m&MgZí&KÍtSZTÓSÉG: R k néma tüntetés. ifgy magyar hivatalnok leül a győzők ag£ találtW parancsszóra kezébe veszi a tollat éS a sima pftfreegeor.. mely nem tud pirulni, nem tud háborogni és föllázadni, odaírja a nevét. Csak a nevét írja a gondos idegen betűk alá és nem a beleegyezését, nem a magyar nép akaratát, hozzájárulását és megnyugvását. Azután sápadtan fölkel majd a trianoni asztaltól, finom diplomatához illően meghajtja magát és kimegy az ajtón, mialatt a finom frakk alatt és a piros meg kék és sárga vonajelszalagok alatt szíve azt dübörgi, mint gyászfátyolos dobok tompa pergése: Nem! Nem! Soha! Egy magyar diplomata, akinek a személye és neve nem fontos, aláír egy okmányt, melyet aláíratni lehet hatalma a győzelemtől , ittas és kegyetlen erőnek, de elfogadtatni nem! És abban a perezben megállnak Magyarországon a vasutak, a kocsik, a gyárak és az emberek. Rövid időre megdermed itt az élet, megnémulnak a gyárak, utczák, boltok és szívek. A néma dacz baljóslatú szemvillanásában forr össze tizenkétmillió magyar, mind egyek a keserű elszántságban, egyek a gyászban és haragban, egyek a jövő igazságos ítéletébe vetett hitben. Tizenkétmillió magyar halovány arcra néz zord fenyegetéssel a felfuvalkodottság bírói széke felé és tizenkétmillió magyar szív dobogja a szót, mely az égre kiált: Nem! Nem! Soha! De a szent emlékű magyarok szobrát és a néma sírt, melyben a magyar nép szabadságvágyának arkangyali szavú prófétája pihen, zöld lombbal és örökzöld babérral ékesítik magyar asszonyok, magyar leányok. A zöld nem a gyász, de a reménység színe. Mi nem gyászolunk, de hiszszük az igazságosztó jövőt, hiszszük a föltámadást.Ve Azt a papirost, melyet elénk tettek, s hogy meglánczolt kezünk aláírja, mi eltépni nem fogjuk, megszegni sem akarjuk. Az igazság, mely fölötte jár az emberi korlátoltságnak, a természet rendje, mely megcsalhatatlan, kegyetlenül tépi el azt, amit megcsúfoltatásunkra és az igazság és természet megcsufoltatására a pokol sötétségéből kölcsönvett fantázia alkotott. A rombolás, a destrukczió, a békerontás műve ez és nekünk nem kell mást cselekednünk (vele szemben, mint várnunk. E perezben, midőn fájdalmasan kiáltani szeretnénk, ajkunk elnémul, szivünkre kemény elszántság és szent nyugalom ereszkedik. Voltunk cselekvők. Félreértették. Beszéltünk hangosan. Nem értették. Most némák leszünk. Meg fogják érteni! . . *, ‘ Üt !. Nem, nem, soha!A béke aláírása napján demonstrációfe*ren tiltakozik az egész ország.Al-Aa-Uszég tudósítójától. —› Június negyedike, a békeszerződés aláírásának napja legsötétebb dátuma a magyar történelemnek. Ezen a szomorú délelőttön a megalázott magyar nemzet gyászaan örültan, de elolthatatlan reménységgel a szívében, néma daczczal tudatja a világgal kemény tiltakozását. Budapesten és az ország minden nagyobb városában hatalmas demonstrácziók fogják kifejezésre juttatni ezt a tiltakozást. A békeszerződés aláírásátmegelőző napon, Úrnapján, a különböző budapesti testületek élükön a Területvédő Ligával felvonulást rendeznek a Vörösmarty- és Petőfi-szoborhoz, a Honvédszoborhoz és a Kossuth-mauzólemához. A szobrok talapzatára, illetve a mauzóleumra koszorúkat helyeznek, a közönség pedig virággal es a reménység zöld lombjaival fogja azokat behinteni. . ... .. . . A békeszerződés aláírásának napján, perceken, délelőtt fél 9 órakor a menekültek és kiüldözöttek gyülekeznek az ezeréves emlékműim, Árpád szobra előtt és onnan 9 órakor indulnak az Andrássy-úton át a Bazilikához, ahol 10 órakor kezdődik a könyörgő istentisztelet, amelynek keretében fohászok szállnak az ég felé, hogy az egek ura a kiüldözötteknek adja vissza elrablotok hazájukat. Ugyancsak 10 órakor, az alautas időpontjában könyörgő istentisztelet lesz a fleak-ten evangélikus, a Kálvin-téri református és a holdutczai unitárius templomban is, amelyeken a főváros egész közönsége résztvesz. Az istentiszteletek után a menekültek a Petőfi-térre vonulnak és a Himnusz eléneklése után szétoszolnak. Az üzletek és a nyilvános helyiségek 10 órától kezdve délután 2-ig zárva lesznek. A hivatalokban, a bankokban a munka szünetel. A tőzsde színten zárva lesz. A villamosok 10 órakor 19 percre megállanak. A vonatok az ország egész területén 5 peresre megállanak. A harangok 10 órától kezdve félórán keresztül zúgnak, figyelmeztetve a magyar nemzetet arra a csapásra, amelyet Parisban mérnek reá. Június 6-ikán pedig a vasárnapi prédikácziók minden templomban a békeszerződés elleni törhetetlen harczot fogják hirdetni. ■ M 1 .. Az egyetemi tanács elrendelte, hogy pénteken délelőtt fél 11—11-ig az egyetem szentegyházában a leküzdhetetlen kényszer okozta lelki megrázkódtatásnak és a jobb jövőbe vetett hitnek kifejezéséül ünnepélyes mise és szentbeszéd tartassák. A szentbeszédet Welkenberg Alajos dr. hittudománykari dékán fogja mondani. Az összes egyetemi tanárokat és az ifjúságot felhívták, hogy ezen az ünnepélyen minél nagyobb számban jelenjenek meg. Az előadások ezen a napon szünetelnek. A Tisza István-emlékbizottság 4-én, pénteken este hét órakor a békekötés alkalmából gyászülést tart. A Területvédő Liga tiltakozó határozata kettősnyomatú nemzetiszinti keretű lapokon már megjelent. Csütörtökön és pénteken már kapható lesz darabonkint 10 koronáért. Ezt a tiltakozó iratot minden hazafias magyar ember függeszsze szobája falára. Az országos jellegű kereskedelmi érdekképviseletek egyhangú határozata alapján a budapesti kereskedel- A szabilinzetta- 1 koronáért kapják a gabona kilogrammját. (A sgatosnaexpes’t kérdése Eskeriálft a napirendrőL) *' — 1 az Újság tudósítójától. — A közélelmezési minisztériumban ma délelőtt megtartott értekezlet abban állapodott meg, hogy a kormány önkéntes beszolgáltatás útján biztosítja majd a közalkalmazottak, a hadsereg, a munkaképtelen hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák, közintézmények, kórházak, jótékony intézmények részére a közélelmezési minisztérium kimutatása szerint szükséges teljes fejkvótát, valamint az összes gazdasági és ipari alkalmazottak nyolc kilogrammnyi havi fejkvótáját. A többi gabona szabadforgalom útján értékesíthető. Az értekezlet kikötötte, hogy ad hoc törvény útján egy évre szóló közélelmezési pótadót kell szedni az egyenes adók után. Ennek összegét — mintegy félmilliárd koronát — arra használja fel az állam, hogy a közalkalmazottaknak egyhatod áron, azaz száz koronáért adhassa a gabona métermázsáját. x x x x x x xxxxxxxxxx ,5 X * A kormány rendelete a fentebb jelzett elveken fog nyugodni és körülbelül egy hét múlva fog megjelenni. Abbab nem állapodott meg azértekezlet, vájjon három és fél millió méter mázsa gabonát szed-e össze önkéntes berszolgáltatás útján a gazdaközönségtől. De az a felfogás, hogy ennél jelentékenyen kisebb gabonamennyiséget fognak szánni az ellátatlanok ellátására. • Feltűnő, hogy az értekezlet a gabonaexport kérdését egyszerűen kikapcsolta a rendeletierevezetből. Irányadó helyen azt az értesülést szerezte munkatársunk, hogy a mostani terméskilátások mellett alig gondolhatunk exportra. A mi gabonánk lesz, azt itt az országban kell tartani, hogy az éhség rémét végleg elhessegessük a lakosságtól. Ezzel — sajnos — kútba esett az a terv, amelyhez annyi reményt fűztek vallutánk javítása szempontjából.