Az Ujság, 1920. augusztus (18. évfolyam, 182-206. szám)
1920-08-01 / 182. szám
t 1920, "V %xj JS A G VIII. 1. Hogyan lehet megoldani a zsidókérdést? — Ujváry Géza indítványa. — Teleki nem a zsidókat tartjja megbiziatallanoknak. — Nilnevics a zsidókiesés ellen. (Az Újság tudósítójától.) Az ülés még elhangzik négy felszólalás a miniztorsiínk expozéjához, a Milosevics Jánosé, BodorGyörgyei Budaváry Lászlóé és Ujváry Gézáé. •f - • •' - -(Becsüljük meg a hazafias zsidót!) ' flilcsyitt János szerint akik az átkos bolsevizmus alani (Mulános zsidóüldözést és munkásüldözést inszcrerálnak, azok hóbortos agyvelők. Becsüljük meg a zsidót, aki a magyar hazát szereti és vérét ontotta érte, felolvassa a szocziáldemokrata pártnak egy levelét, amelylyel kijelenti, hogy a szocziáldemokrata munkátok magyarok és még a megszállott területen is magyarok maradtak. Nem igen engedik beszélni, nyilvánvalóan nem tetszik a baloldal fiataljainak az, amit mond. • Utána Budaváry László megállapítja, hogy a zsidók el merészelnek szisszenni azon a csekélységen, ha valakit közülük leütnek, ők azonban tűkkel gyilkolják fáinkat. . x x x x x x x x x x x (A zsidókérdés egyszerű megoldása.) Ujváry Gö dr beszédéből különösen az a kedvesen ViimoMS^jsISzIot keltett hatást, melyben a zsidókérdést úgy vfliT megoldani, mondják ki törvényben, hogy minden zsidó férfi csak keresztény nőt vehet el, zsidó nő pedig csak keresztényhez mehet nőül. Miután megállapítottuk azt az Örvendetes tényt, hogy ebben a szomorú országban egyetlenegy helyen még van játszi derű és gyermekded humor és ez az egyetlen hely a nemzetgyűlés ülésterme, az elnök zárt ülést rendelt el. (A miniszterelnök záróbeszéde.) X X x x x x x x x . Ezután a miniszterelnök záróbeszéde következett. Reflektált azokra a felszólalásokra, amelyek a vita során elhangzottak. Nyilatkozott a bojkottról, a francziákkal folytatott tárgyalásról, majd beszélt a Lipót-körúti gyilkosságról és végre megmagyarázta azt, hogy mit értett ő „megbízhatatlan“ megfiatárítás alatt. Jf^1' (Ki a megbízhatatlan !) ff neapán zsidójat értette, de megbízhatatlannak a kormisdtflfizmus alatt aktív, vagy passzív szerepet betöltött egyéneket érti. Senkit se vallása, se faja, se nemzetisége miatt megbízhatatlannak bélyegezni nem szabad és ezt az államnak semmiféle közege sem-, fogja megtenni. A megbízhatatlanságot vidéken a jegyző és két képviselőtestületi tag, városokban a rendőrség fogja megállapítani. A földreformról szólva azt mondja, hogy igen hosszú időre akarják megoldani a földkérdést. (Az Interpellácziók.) Az interpelláltak során Meskó Zoltán eláll az interpelláczió ágától, de kéri az ügyvéd-képviselőket, hogy Nifororágizók és lánczkereskedők védelmét ne vállalják. Vasadi-Balogh György az ellátatlanok lisztszükséglete ügyében interpellál és a közélelmezési miniszter azonnal válaszol is neki. Budaváry László a vasutasok, postások és általában a közlekedési alkalmazottak ügyében mond interpellácziót. Az ülés fél háromkor ért véget, morti a derű és A Házfeloszlatás Ügye. A nemzetgyűlés közjogi bizottsága ma tárgyalta a kormányzó jogkörét kibővítő törvényjavaslatot. Mint értesülünk, a bizottság ■heves vita után változatlanul fogadta el a javaslatot, amely rövidesen a kormányzópárt értekezlete elé kerül döntés végett. A pártban nagy ellenzéke van a javaslatnak és így attól kell tartani, hogy újra kritikus teherpróbának néz elébe az egységes párt.. Komoly politikusok attól tartanak, hogy a javaslat súlyos komplikációkat fog előidézni, könnyen megrendítheti a Teleki-kormányunk a helyzetét. Hencz vagy Teri!z Tegnap Tégsz Béla államtitkár állt az előtérben, maHencz Károlynaat van több esélye arra, hogy ő lesz az új közélelmezési miniszter. A keresztény párt a kabinetalakítás idején ugyanis ígéretet kapott arra, hogy Frencz Károly kerül ennek a minisztériumnak az élére. A keeresztény párt csak ezzel a feltétellel egyezett bele Ferdinándy Gyula belügyminiszterségébe. A közélelmezési államtitkár a volt kisgazdapárt tagjai sorából fog kikerülni. valósa hideg Zeöke Antal dr. személyében.jár LymbaCnincs veszedelemben Wrlltfnaitserege egyesült az ukránokkal. London, julius 31. A lengyel és bolsevista meghatalmazottak tegnap este hat órakor Baranovicsiban elsőízben találkoztak a fegyverszüneti feltételek megbeszélésére. ■., Bécs, július 31.. A Lembergből és Varsóból érkező legújabb hírek, szerint szó sincs róla, hogy Lemberg városát a szovjet csapatok közvetlenül fenyegetnék. A lengyel parancsnokság mindent megtett, hogy a várost bolsevista betörés ellenében megvédelmezze. Lemberg lakossága körében a hangulat rendkívül szilárd és határozott. A város polgárai egyhangú lelkesedéssel kijelentették, hogy készek fegyvert ragadni és minden erejük latbavetésével képesek lesznek a haza földjét a bolsevista veszedelemtől megoltalmazni. Krakóból tegnap önkéntes osztagok utaztak el Lemberg megsegítésére..^' Wransel tábornok győzelme. Bécs, julius 31. A Sechfuhrblatt jelenti Baselból : rA Reuter-ügynöksé is jelenti, hogy Wrangel tábornok hadserege újabb nagy sikereket ért el. Csapatai egyesültek az ukrán felkelőkkel. A vörös hadsereg nagy g^teddeflibenvan. .—— Bankvezérek i ^tőzsdei lanyhaság okairól. (Madalassy-Beck Marczell báró, Éber Antal, Horváth Lipót és Kónyi Hugó nyilatkozatai.) — 4-1 Újság tudósítójától. — #A tőprfín forgalom hetek óta stagnál, a közötség meglehetősen tartózkodik a tőzsdei akcióktól és a spekuláczió is mindvégig rezerváltan viselkedett az utóbbi időben. A kereskedelmi élet is megérzi természetesen a tőzsde stagnálását, amely kifejezésre jutott a kurzusok kialakulásban is. Megkérdeztük pénzügyi életünk vezetőit a tőzsdei lanyhaság okairól. Véleményüket alább közöljük: Madarassy*Beck Marcell báró,a L3Má*moló Bank vezérigazgatója. — ArnTa kérdésre hogy miért lanyha a tőzsde, azt válaszolhatom, hogy szerintem még csak nem is lanyha a tőzsde. A viszonyokhoz képest a kurzusok aránylag jól tartják magukat. Mondhatom, a bankok a maguk részéről a lombardokat előzékenyen folyósítják és azt hiszem, általában megállapítható, hogy e téren a közönség kívánságát mindenképpen honorálják. -1"5* Éber Antal dr., a Magyar Olasz Bank vezérigazgatója : —4 A tőzsdei árhanyatlás kiinduló pontja kétségkívül a korona megjavulása volt,,úgy amint annak idején az árfolyamok óriási, sok esetben szinte esztelen emelkedésének oka a korona zuhanásában rejlett. Igaz ugyan, hogy most egy idő óta a korona árfolyama újból stagnál, a közönség azonban számít az export lehetőségei folytán beállott koronajavulásra és ezért tartózkodó azokkal az értékpapírokkal szemben, amelyek anyagot és árukat jelentenek és a korona árjavulása esetén természetszerűleg csökkennének értékükben. Ezen az alapokon kívül azonban kétségkívül vannak még mellékkörülmények is, amelyek a tőzsde kedvetlenségét előidézik ■■■, — ^y^mellékük az erős vagyonadótól való félelem és illetve az az aggodalom, hogy a nagy vagyonadónál könnyebben lesznek az értékpapírok megfoghatók, mint a készpénz. Ennek az aggodalomnak ugyan kevés konkrét alapja van, mert hiszen alig képzelhető, hogy nagy vagyonadó behozassék anélkül, hogy egyidejűleg annak 11 hatálya a forgalomban levő készpénzre is kiterjedjen. Végül pedig kétségkívül hatással van a tőzsdére az általános üzlettelenség, amely nemcsak nálunk, hanem egész. Európában éreztet hatását az értékpapírárfolyamokra. Az utóbbi években az emberek sokat kerestek és nagy keresményüknek megtakarított részéből siettek értékpapírokat vásárolni, hogy valamely tőkebefektetést létesítsenek. Most éppen ennek az ellenkezője állott be. Az emberek nagy keresete megszűnt és így életfentartásuk érdekében realizálják értékpapírjuk egy részét. Ezzel természetesen lenyomják az árfolyamok színvonalát. Hozzájárul ehhez, hogy 1. a legtöbb részvénytársaság,tőkét is emel, az elővételi jogok újabb tőkebefektetést igényelnek, ami újból fokozza az érték- papírokban való kínálatot és így szintén csökkentőleg hat az árfolyamokra. Azt hiszem, hogy a tőzsde jelenlegi helyzetében a lényeges változás csak akkor fog beállani, ha egyrészt a tér- emelési és kereseti viszonyok újból megjavulnak, másrészt, ha a valuta árfolyamok bizonyos ponton stabilizálódnak és ezáltal a folytonos ingadozásoktól való félelem nem fogja a között^é'-t, get elrias^tetth az értgjfpapirr.vásárlástól. A A' fi Lipót dr., r ra MagpS^MtalanoS- Ikferékpénzt$r. vezérigazgatója: $ — A tőzsde lanyhaságát a következő okokra vezetem vissza: Elsősorban a gabona- és őrlési campagnera nagy pénzösszegeket kellett a pénzintézeteknek rezerválni. Másodsorban a nyári szünet igen sok spekulánst elvon a tőzsdétől, mig a készpénzért váradó vidéki felek most az aratói és egyéb gazdasági munkálatokkal vannnak elfoglalva és igy nem érnek rá értékpapírtvásárolni. Harmadsorban a tőzsde lanyhasága a bizonytalan politikai helyzettel is összefügg. Végül negyedszer az osztrák vagyonadó-törvény rendkívüli ridegsége és a részvénytársaságokkal szemben való kíméletlen rendelkezései a bécsi tőzsdét, erősen lehangolta. A bécsi tőzsdének lanyhasága visszahatással van a budapesti tőzsdére is. Meg vagyok győződve róla, hogy az osztrák törvény ebben a rideg formájában nem fog életbe lépni, amint hogy általában nem hiszek sem Ausztriában, sem nálunk az annyiszor beígért nagy vagyondézsma megvalósításában sem, egyszerűen azért, mert ezek a kíméletlen vagyonadó-törvények sem gyakorlatilag meg nem valósíthatók, sem azt a hatást maguk után nem vonják, amelyet tőlük remélnek. Amint az illetékes körök ennek tudatára jönnek és a közönség megnyugszik, úgyszintén a mint a politikai helyzet — amely remélhetőleg a folytonos konszolidálás felé fog fejlődni — megszilárdul és amint az őszi gazdasági munkák befejeződtek és a gazdák újból jelentékeny pénzforrásokhoz jutnak, amelyet megfelelő módon nem tudnak levezetni, nézetem szerint a tőzsdei helyzetben is javulásnak kell mutatkozni. --Írr Kónyi Hugó, AjHazavabank ügyvezető igazgatója : -— A tőzss mai gyengesége — nézetem szerint — kizárólag a tartós bizonytalanságra vezethető vissza. Politikai események a tőzsdét csakis addig szokták irritálni, amíg ezeknek aktualitása fennáll. A mai bizonytalan kül- és belpolitikai helyzetben van egyedüli magyarázata a tőzsde üzlettelenségének és ezzel kapcsolatos erőtlenségének. Ebben a szituációban keresem az okát annak, hogy nem mutatkoznak vásárlók, viszont abban, hogy eladók sem jelentkeznek, a tőzsde közönségének a jövőbe vetett bizakodását látom. A publi-ikum nem ad el értékpapírokat, mert úgy látja, hogy minden momentumnak éppen ellenkező hatást kellene kiváltania, mint amilyent tapasztalunk. A koronának oly sok oldalról várt, de eddig egyrészt a termés középszerűsége, másrészt a bojkott és egyéb közismert körülmények folytán be nem kö- vetkezett javulása, valamint azon körülmény, hogy a termés lebonyolítására a vártnál sokkal kisebb pénzösszegek vétet- nek a bankoknál igénybe , Így a bankok nagy pénzfeleslegek- kel rendelkeznek, a mellett szólnak, hogy a reül- és belpolitikai helyzet konszolidálása esetén jobb tőzsdéket és jobb árfolyamokat várhatunk, ^■ r“ ^ j Döczögés a húszszoros 7411-oson. —-Jdi Újság tudósítójától, — £ép^Cota úgy néznek arra, aki bérkocsin utazik, mint az uj Tapura. Mert húszszoros taxi mellett konflison vagy trakkeren csak nagyon gazdag emberek utazhatnak, vagy akiknek igen könnyű a pénzük. Az első napon megcsináltuk a próli utazást. Az Újság szerkesztőségétől konflison behajtottunk a főkapitányságra, a legrövidebb utat tettük és harminczör koronát fizettünk a taxi szerint. A 746-os konflis vitt bennünket és már az első kétszáz méter után konstatáltuk, hogy a bérkocsinak nincs rendben a taksamérője. Az alapdíjnak ugyanis az első hatszáz méter után további háromszáz méterenként tíz-tíz fillérrel kell emelkednie. A kocsit a Rákóczi-út és Csokonai-utcza sarkán fogadták fel és a taxi a Blaha Lujza-téren, Tinódy szobra előtt már ugrott, holott ez az út nincs több kétszáz méternél. A többi négyszáz méter a taxiban maradt, hogy hogyan került oda, annak csak a kocsis a megmondhatója, akinek valószínűen tudnia kell, hogy a taksamérője rossz, vagy erőszakkal lett elrontva. A további háromszáz métereket kétszáz méterenként ugrotta a taxi s ha ezeket az apró csalásokat nem fogják idejében megakadályozni, nem húszszoros, hanem harmincz-negyvenszeres viteldíjat kell majd a közönségnek kiizzadnia. Igaz, hogy a kocsis nem kért borravalót, de amikor megkérdeztük, tőle, hogy elképzelheti-e, hogy egy ilyen nyolc-tíz perczes után a közönségnek módjában lesz harminczör koronát fizetni, azt mondotta, hogy a zabjára így.100 korona, azt miből fizessék a bérkocsisok.Ezzel szemben a Nemzeti Színház előtt álló 417-es azámvedretfogatú kocsija, már csak 800 koronával fizeti a zabot saját elmondása szerint, pedig a kocsija is gondozottabb és lovai is sokkal jobb állapotban vannak, mint a 746-os gebéje. Persze a fiakkeresekre még inkább rájár a rúd, a közönség bojkott alá vette a bérkocsisokat és ma csak az jár fiakkeren vagy konflison, akinek nagyon sürgős az Ügy. Tegnap jöttek ki az utczára hosszú szünet után az autótaxik is, de nem igen száguldanak a városban. Ott állnak a »géperejű kocsik állomásai czifka bádogtáblánál és lesik a fuvart, ami azonban nagyon gyéren akad. Az egyik soffőrt megkérdeztük, hogy tegnap hány utat tett. Azt mondta,hogy összesen négyet és borravalót alig kap, pedig napi fizetése mindössze 35 korona. A Rákóczi út és Körút sarkától a nyugati pályaudvarig az autótaxi harmincszoros viteldíj mellett 150 koronába kerül. Ilyen magas díjszabás mellett nagyon kevesen hásználték a gépkocsikat és noha egyre több benzin junt Budapestre, az autótaxiknak nem nagy szűk süllik horzá. A sfákapitány sem jósol hosszú életet a húszszoros taxinakl és nagyon valószínű, hogy a bérkocsi-bojkottnak az lesz az eredménye, hogy maguk a bérkocsisok kérik majd a viteldíj leszállítását. Mert amíg a főváros fogja ezt elhatározni, addig a sok állásba és várásba belefáradnak a gebék. V l' (»•«■) - Térfi a lisztellátásról. 1 ’ £ '.Munkatársunk kérdést intézett Térfi Béla közélelmezési államtitkárhoz arra nézve, hogy milyen helyzetet teremt a gyakorlatban az uj természetlelet. Térfi államtitkár ezeket vol ééíves mondani: őír'A —! Sajnos, MJ^W remények, amelyeket az aratáshoz fűztünk, raj,i násztikoe. A búza és rozs még az átlagos hat métermázsát sémnéri el katasztrális holdanként. Ennélfogva a termésrendelet végrehajtása nagy nehézségekbe ütközik. Magik százával jönnek a kötvények a gazdaközönségtől. A termelők azt kérik, hogy szállítsuk le a beszolgáltatás czéljaira megállapított átlag-termésmennyiséget. Ezeket a fellebbezéseket a helyszínen gazdasági szakértőkkel felül fogjuk lióltatni. Ha a panasz alaposnak bizonyul, az átlagtermés kivetési kulcsát kénytelenek leszünk leszállítani. Ha azonban a kiküldött szakközeg azt állapítaná meg, hogy az átlagtermés magasabb az előzetesen megállapítottnál, úgy természetszerűleg a magasabb átlagtermés után fogjuk a gazdákat megterhelni. -Az Egyes előjéróságok ugyanis tévesen értelmezik a rendeletet és azt idézzik, hogy ha a gazdák jelentékeny csoportjának a tényéte nem éri el az átlagtermést, ez már jogczim a fellebbezésre. Pedig már a szó, hogy átlagtermés, kifejezi, hogy ez a községbeli gazdák jó és rossz termésének a középarányosa. Szükségképpen tehát minden községben a termelők egy nagy részének kisebb ,a termése az átlagnál, más részének a termése viszont meghaladja az átlagot. Ennek a rendeletnek az alkalmazásával tehát a község lakosságának egy része jól, sőt nagyon jól jár, más része viszont méltánytalanul lesz sújtva. Ez azonban a rendszernek természetes következménye. yf Z" - -r~ - - ' - -- 1,1__ — 1 Ezt^t szempontot ügyelemet veve, » alkalmazhy^Tendszer, vagyis az elszámoláson alapuló rekvirálás sokkal igazságosabb volt, mert az az egyéni termésből és az egyéni szükségletből indult ki s a tényleges felesleget foglalta le. Ezt az eljárást azonban éppen a gazdaközönség éveken keresztül hangoztatott óhajára töröltük el s léptettük életbe az új rendszert, mely — ha termésünk csak kissé is jobb lett volna — simán és akadálytalanul lett volna lebonyolítható. Most azonban nincs más tennivalónk, mint az, hogy a fellebbezések elbírálása után a rendeletet a legnagyobb szigorúsággal végrehajtsuk. Mindazokat, akik bevetett területeiket nem vallották be helyesen, az eltitkolt területre eső termésmennyiség kétszeresével fogjuk sújtani és annak a felerészét téristai ár nélkül fogjuk átvenni. Az elimagnak legszigorúbb alkalmazását föltétlenül megkövetni cefolyamvrtós millióinak érdeke, akiknek így is sok gondot fog okozni, hogy miből fedezzék a hatósági liszt aránylag magas árát. Hogy a hiányt fedezzük, vagy le fog kelleni mondani ** úgyis minimálisnak ígérkező exportról, — ami viszont az állam pénzügyi helyzetére óriási hátránynyal járna — vagy le kell foglalni a kutehiczatermésnek egy megfelelő részét, ami másrészt a zsirgunik kialakulására lehet hátrányos befolyással. --Ak**,mány arra fog törekedni, hogy az összegyűjtött készletekből a közszolgálati alkalmazottaknak és az ipari munkásságnak lehetőség szerint megfelelő fejadagot juttasson. Hogy azonban ez a fejadag milyen nagyitok lesz megállapítható, arra nézve véglegesen csak egy két hónap múlva lehet nyilatkozni, amikor már inkább tisztában lehetüjik azzal hogy az összegyűjtött készlet mennyit fog kitenni. Annyi SfflagBggg&e.teftE is biztosítottnak látszik, hogy a múlt