Az Ujság, 1920. augusztus (18. évfolyam, 182-206. szám)

1920-08-07 / 187. szám

* 1920. AZ ÚJSÁG VIII. 7. jegy tartalma ? — Szamosi: Nem olvastam. Czoruzával volt írva, hogy szolgálati jegy, egyszer vagy kétszer aláhúzva. Ha jól emlékszem, Linder aláírása. •— Lévai dr. kérdésére el­mondja, hogy nem volt szó közte és Radvánszky között, hogy a terem­be beengedje-e. — Lengyel dr.: Hogy történt az, hogy a lapok nem írhattak egy szót, sem a dologról ? — Szamosi : Ez nem árt. Írtak bizonyos közleményeket, én is telefonon adtam le a főkapitányságról a gyilkosságról szóló tudósítást és annak részleteit. — Lengyel: Azután többet nem írhattak sem Károlyi, sem Berinkey, sem a kommunizmus idején. — Szamosi: Erről nem tudok. — Lengyel: A temetésrül írhat­­tak, de a nyomozásról egy betűt sem írhattak. — Szamosi: Nem írtunk semmit, este azonban beszámoltunk a nyomozás­ról és a nyolcz­ csendőr esetéről. November elsején szintén kint volta­m a villában, Radvánszkyval beszéltem, akkor a Liget­ben folytonos lövöldözés volt. A rendőrségen másnap olyan tessék-lássék nyomozás volt. Nagy volt a felfordulás, mert mindenki állás után vetette magát. — Lengyel dr. : ön igen jártas és ügyes újságíró. Voltak önnek értesülései ? Nem tudja, milyen intézkedések voltak ? — Szamosi : Nem. — Lengyel dr. : Abban az időben beszélték, hogy nem szabad nyomozni, nem szabad írni. — Szamosi: Ilyen utasításról nem tudok. A Friedrich-párt állásfoglalása. (A Friedrich-párt bizalmat szavazott vezérének. — A mentelmi bizottság Friedrich kiadatását javasolja. — Gyilkosságra való felbujtással vádolják. — Somogyi István kisebbségi véleményt jelentett be.) . A Friedrich-párt ma este rendkívüli gyűlést tartott 11 Wenckheim-palotában Wein Dezső dr. elnöklésével. Az ülésen a többi között Ereki Károly is felszólalt. A gyűlés egyhangúlag azt a határozatot hozta, hogy a legteljesebb bizalommal viseltetik a párt vezére, Fried­­rich István iránt. A gyűlés kifejezte azt a­­reményét, hogy Friedrich István tisztán fog kikerülni az egész káoszból. Elhatározták továbbá, hogy a párt tagjaiból ötven főnyi testőrség­­alakul s ez állandóan őrizni fogja a lakásán Friedrich Istvánt. Határozatilag kimondták végül, hogy monstre­ beadványban fordulnak a rendőr­séghez és kérik, hogy en bloc fegyverviselési engedélyt adjon a Friedrich-párt tagjainak. A határozatot még az est folyamán küldöttségileg közölték friedrich Istvánnal. ■ A mentát­mi bizottság döntése. Ma ésfélben tizenkét órakor összeült a nemzetgyű­lés népértelmi bizottsága Ereky Károly elnöklete alatt, hogy tárgyalás alá vegye a budapesti királyi ügyész­ség átiratát, melyben Friedrich Istvánt gyilkosságra való felbujtással vádolja és ezért mentelmi jogának felfüggesztését kéri. A bizottság 21 tagja közül 16 volt jelen. Hosszas vita fejlődött ki, melyben Ereky Károlyon és Isikovényi Jenő előadón kívü­l különösen Somogyi István dr. vett részt. Körülbelül másfél órai tanácskozás után a bizottság úgy határozott, hogy Friedrich István mentelmi jogát felfüggeszti. A hatá­rozatot 9 szóval 5 ellenében hozták, ketten tartózkod­tak a szavazástól. x x x x x x xxx (Itt a c­enzúra 19 sort törölt.) Somogyi István dr. x xxxxxxx X x x x kisebbségi véleményt jelentett be. A men­telmi bizottság nem mondotta ki, hogy sürgősen kívánja tárgyaltatni a jelentést. Mint értesülünk, a kormány ezzel szemben a sürgősség mellett foglalt állást és így a mentelmi bizottság jelentése holnap mér a nemzet­gyűlés elé kerül. A jelentést Mikovényi Jenő dr. előadó fogja előterjeszteni s kérni fogja annak sürgős kinyo­­matását és kiosztását. Az ügy érdemleges tárgyalása valószínűleg hétfőn kerül sorra. Somogyi István dr. is ugyanekkor fogja megindokolni kisebbségi vé­leményét. Somogyi István nyilatkozata. Somogyi István dr. kisebbségi véleményével kap­csolatosan ezt mondotta ma este Az Újság munka­társának : — Részletesen fogom megindokolni kisebbségi vé­leményemet. Hangsúlyozni fogom, hogy az ügyészség szabályellenesen járt el ebben az ügyben. Természe­tesen nem fogom elmulasztani, hogy tárgyilagos kriti­kát mondjak az ügyészség lépéséről. Kijelentem: sem Friedrich ellen, sem Friedrich mellett nem foglalok állást, én csak a tárgyi igazságot óhajtom védeni. Teleki a kenyérkérdésről. A nemzetgyűlés valószínűleg holnap kiküldi a ki­­lenc­tagú bizottságot a termésrendelet módosítása czéljából. Az ügy immár nem tűr halasztást s a kor­mánynak is az a szándéka, hogy minél előbb meg­oldja ezt a problémát. Teleki Pál gróf miniszterelnök ma így nyilatkozott erről a kérdésről munkatár­sunknak : — A lisztkérdést minden körülmények között meg kell oldani, így nem maradhat a dolog. Szó van arról, hogy külön kenyéradót vessünk ki, de ez még igen súlyos probléma. Természetesen nagyobb baj lett volna, ha az állam fedezné a közellátással járó­ összes költségeket, mert ez nem volna más, mint ál­lami szocziatizmus, vagy helyesebben állami kom­munizmus. A teher azonban így is óriási, hiszen az állami bevételek az egyenes adókból 760 milliót tesz­nek ki s ebből mintegy hatszázmillió szükséges a közellátásra szorulók segítségére. A vörös csapatok kiürítik Dünaburgot és Grodnót. (A lengyel békedelegáczió elutazott Minszkbe.) London, augusztus 6. Az új lengyel békedelegáczió augusztus negyedikén délután elutazott Minszkbe. Moszkva, augusztus 6. A szovjet kormány elhatá­rozta, hogy már most teljesíti Litvánia kívánságait.. A szovjet csapatok főparancsnokságának rendeletére Düna­­burgból és Grodnóból a bolseviki csapatok eltávoznak és átadják a litván kormánynak. London, augusztus 6. Lloyd-George tegnap az alsóház­ban igen komoly nyilatkozatot tett a helyzetről. Kö­zölte, hogy ő és Bonar La­­v beszélt Kamenevvel és Kr­asz­­szinnal és kijelentette nekik, hogy a fegyverszünetről való tár­gyalás megtagadása és a szovjet csapatokok lengyel területen egyre tartó előrenyomulása szükségképpen azt a gyanút kelti, hogy a szovjet kormány nem volt őszinte, a­mikor békeóhaját kifejezésre juttatta és kijelentette, hogy Lengyelország sza­badságát és függetlenségét Jászteleiben akarja tartani. Az egyetlen mód ennek a gyanúnak eloszlatására az, ha elfogad­ható feltételekkel azonnal fegyverszünetet kötnie Lengyelország­gal. Ha azonban a gyanú beigazolódik, akkor Lloyd­ George az alsóházban részletesen nyilatkozni fog a szükségessé váló lépésekről. London, augusztus 6. A kormány tárgyalj a Fran­­cziaországgal egyetértően Lengyelország támogatására, teendő intézkedéseket. Nagymennyiségű felszerelési tárgyat és hadianyagot azonnal útnak indítanak. Számos franczia ön­kéntest küldenek Lengyelországba. Hajók, repülőgépek és lőszerek már útban vannak. .. .. , London, augusztus 6. A kormány a lengyel kérdésben­­még nem hozott ugyan Határozatot, de annyit közölnek, hogy a hadügyi hivatal néhány napon belül felhívást bocsát ka önkéntesek jelentkezésére és valószínűen a flottát is moz­gósítják. i -«r írvr u « w v'cu'wirw'rvwv'rwvnrwrvvTngvyxrwvvv'rBrywwir w vrwvrwrvwvir'9vvwTriirr^wura Három nap alatt helyreáll a Külföldi forgalom (Teleki a bojkott megszűnéséről. — xxxxxxxxxxxxxxxx X Teleki Pál gróf miniszterelnök ma az alábbiakat mondotta Az Újság munkatársá­nak a bojkott ügyéről: — Hivatalos közlést még nem kaptunk a bojkott megszüntetéséről. Annyi történt csupán, hogy a rwiener­­neustadti bojkottbizottság egyik tagja ma megjelent egy magyar közegnél a Wiener-Neustadt és Sopron közötti magyar határon és kérdést intézett aziránt, mi történ­nék akkor magyar részr­ől, ha a bojkott megszűnnék ! Az illető magyar közeg telefonon a kormányhoz fordult felvilágosításért. Azt a választ adtam neki, közölje a bojkottbizottság kiküldöttjével, hogy a magyar kor­mány nem tárgyal a bojkottbizottsággal. Legfeljebb az osztrák kormánynyal kezdhet tárgyalást. Mint magán­embernek neki is, bárki másnak is megmondhatja azon­ban, hogy abban az esetben, ha a bojkottot megszünte­tik, a magyar kormány is eltekint a további retorzióktól. Ha ez az állapot bekövetkezik, három nap alatt helyre­áll a forgalom és megindulhat teljes üzemmel a szállítás kifelé és befelé egyaránt. Természetes, hogy az ügy vég­leges elintézése előtt több elintézni valónk van még az osztrák kormánynyal. Tudvalévő, hogy postai küldemé­nyeink a bojkott tartama alatt ott maradtak. Előbb ezt a kérdést kell elintéznünk. Az is fontos, hogy részünkre küldött nagyobb szénszállo­mányok vesztegeltek a boj­kott idején Ausztria területén s ezek a szénszállítmá­nyok alaposan megdézsmáltattak.­­ Ezt nem akarom ugyan az osztrák kormány rovására írni, mégis ezt a dolgot is rendeznünk kell. (Itt a c­enzúra 13 sort törölt.) A bojkott megszüntetését az amsterdami szakszer­vezeti központ a következő táviratban közölte a bécsi bizottsággal: "Noha Magyarországon még nem kielégítő a hely­zet, a nemzetközi Szakszervezeti szövetség vezetősége az általános helyzet alapján elhatározta, hogy augusztus 8-án félbeszakítja a bojkottot. Tessék a szükséges intézkedé­seket megtenni. Részletesebb közléseket manifesztum­­ban teszünk.« Az Arbeiter-Zeitung, a­mely a lap élén közli a táviratot, kénytelen hosszabb czikkben beismerni, hogy a bojkott vereséggel végződött. A bécsi közvélemény nagy örömmel fogadta a boj­kott megszüntetéséről szóló hírt. A polgári sajtó gúnyt űz abból, a hogy az Arbeiter-Zeitung mai száma a boj­kott megszüntetéséről szóló határozatot megokolja. Az esti lapok megállapítják, hogy a bojkott legtávolabbról sem érte el azt a hatást, a­melyet voltaképpen el akart érni. Azt a rendeletet, a­mely a Magyarországgal való egész vasúti forgalmat beszüntette, most hamarosan felfüggesztik. A­mi az áruforgalmat illeti, magában Bécsben csak kétszáz magyarországi rendeltetésű vagyon van. Ezeket három nap alatt zavartalanul Magyar­­országba lehet juttatni. Továbbá hatszáz levélzsák hal­mozódott össze, a­mely Magyarországra szállítandó. A Igéllyülvény: legftsnyobb réseg MerMMl • Heves vita a drága lisztről. (Gaál Gaszton nagy beszéde. — Kemény szavak. — Horribilis betakarítási költségek. — A kormányt nem terheli mulasztás a Kun Béla.i­gyben.) A mai ülés elején az elnök bemutatta a MOVB át­iratát, melyben azt kéri, hogy a nemzeti hadseregben zsidó ne lehessen tiszt. Ezután hosszú vita indult meg Huszár Elemérnek a közellátás tárgyában beterjesztett indítványa körül. Kerekes Mihály megállapítása szerint korgó gyomorral lehetetlen a belső rendet biztosítani, pedig mindenki erre törekszik. Határozati javaslatot nyújt be, hogy a fejadagot 12 kilogrammban állapítsák meg, a búza árát pedig 500 koronában. Henczer István és Temesváry Imre felszólalása után Gaál Gaszton mond hosszabb beszédet, melyben igen élénken megtámadja a tisztviselői karnak azt a részét, mely a forradalmak el­len nem tiltakozott, hanem szolgálta azokat. A tisztvi­selőknek nemcsak jogaik vannak, mondta Gaál, hanem kötelességeik is. A gazdák nem hoztak az országra sem vörös, sem fehér bolsevizm­ust. , (A költségek.) Részletezve felolvassa a búza beszállítási és betaka­rítási költségeit, melyek az őrlési költségekkel együtt métermázsánként 240 koronára rúgnak. Ez drágítja meg a liszt árát. Személyi költségek ezek, melyek abból szár­maznak, hogy a kiküldött tisztviselők állandóan autó­­mobiloznak, nem dolgoznak, hanem isznak és kártyáz­nak. Ha a kormány pályázatot ír ki, akkor a budapesti malmok verekedni fognak, hogy ők gyűjthessük be a gabonát száz koronáért. Ez is 450 millió koronát jelent és ebben az esetben a fözőliszt árát huszonöt százalékkal lehet leszállítani. A keresz­tényszoczialista képviselőkhöz komoly intelmet intéz, hogy ne zavarják az ingó társa­dalmi békét. Ha tovább folytatódnak az atroc­itások a gazdák magánvagyona ellen, a magyar mezőgazdasági termelés teljesen csődbe fog jutni. (A Haditermény és az Áruforgalmi.) Kuna P. András szerint keresztény felebaráti szere­­tetre volna szükség, de a különféle társadalmi osztályok között még ma is gyűlölet van. Pallavicini György őrgróf hibásnak tartja a rende­letet. A Haditermény sokkal jobban teljesítette a fel­adatát, mint az Áruforgalmi. Indítványozna, hogy a nemzetgyűlés küldjön ki egy kilenc­tagú bizottságot, a­mely a gabonarendelet módosításával foglalkoznék. (A város és a falu közös hibái.) Perlaky György Gaál Gasztonnal szemben védel­mébe veszi a tisztviselőket, majd Berky Gyula mond igen okos beszédet, melyben a társadalmi ellentétek kiélesítését helyteleníti. Nem szabad szembeállítani a falut és a várost, mert a hibák közösek. A pénzimádás és a pénzhalmozás nemcsak a városi hadimilliomosok­nál, hanem a falusiak egy részénél is feltalálható. (Szilágyi Lajos a kortes­­lelkiismeretlenség ellen.) Szilágyi Lajos mond ezután igen tárgyilagos, meg­fontolt beszédet, mely teljesen mentes a frázisoktól, annál gazdagabb tárgyi adatokban. A biham­egyei el­látatlanok nyomoráról beszél és kifejezést ad annak, hogy a liszt árát a falusi ellátatlanok tömegei is igaz­ságtalannak tartják. Megbélyegzi azokat, a­kik kortes­beszédeikbe belevitték a liszt- és búzaár kérdését, ezzel felizgatva a tömegeket. (A miniszterelnök Kun Béla „tovább­utazásáról".) A miniszterelnök válaszolt ezután Tomory Jenő pár nap előtti interpellác­iójára és jelentette, hogy a kül­ügyi kormányt és annak futárját semmiféle mulasztás nem terheli azért, mert Kun Bélát és társait a német kormány szabadon bocsátotta. A német kormány nem járt el helyesen és szerződésszerűen ebben az ügyben, de a szabadonbocsátás nem a késedelem, hanem a bol­seviki hadsereg előnyomulásának érkezési pressziója miatt történt. Miután úgy Tomory, mint a Ház tudomásul vették a választ, az ülés háromnegyed kettőkor véget ért. . .. i Cu i II­I — Mért nem gondoskodik most tüzelőről ? — Hazatérők. Királyhidáról jelentik. Ma délután öt órára Passauból egy vonat érkezését várják, a­mely Oroszországból háromszázhetven magyar hadifoglyot szállít hazájába. — Szavazott a választásom ? A főváros területén több ezer panasz érkezett olyanok ellen, a­kik a választási be­jelentőlapot nem töltötték ki. Most indították meg ez ügy­ben a kihágási eljárást. A budapesti büntetőjárásbíróságon ma kezdte meg ezen ügy tárgyalását Csépay József dr. büntető­­bíró, a­ki 17 egyén ügyét tárgyalta le, valamennyit bűnös­nek mondotta ki a kihágásban és elítélte őket fejenként öt napi elzárásra és 50 korona pénzbüntetésre, a büntetés végrehajtását azonban felfüggesztette. — Márky Sándor meghalt ! Miskolczról jelentik, hogy — állítólag megbízható forrásból vett értesülés szerint — Márky Sándor kolozsvári egyetemi tanár, a magyar történetírás egyik legkiválóbb, európai hikű­ tudósa, Kolozsváron meghalt. A hírről, mely ha igaz, a magyar tudományos világnak igen súlyos veszteséget jelentene,­ nem lehet megállapítani, hogy mennyiben felel meg a valóságnak. — Marostorda vármegye törvényhatósága augusztus 8-án, délelőtt 11 órakor az Erdélyi Magyar­ Székely Szövetség (Eudrp­­ut 93 a.) alatti helyiségében rendkívüli közgyűlést tart. — A Magyarországi Újságírók Egyesülete vasárnap délután fél négy órakor tartja meg folytatólagos köz­­egységét.^ * ‘ ' ; ; 7

Next