Az Ujság, 1920. szeptember (18. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-21 / 223. szám

­, X­XXXXXXX Teleki miniszterelnök külpolitikai nyilatkozata. (Itt a czenzura. 5 sort törölt.É­rtekezleten teljes számban jelentek meg a kormány tagjai. Teleki Pál gróf miniszterelnök fontos külpolitikai nyilatkozatot tett, a melyet Bottlik József, Rakovszky István, Ztubinek Gyula miniszter, Balla Aladár, Szmrecsányi György, Meskó Zoltán és Kováts J. István dr. államtitká­rok hozzászólása után egyhangúlag tudomásul vettek. A miniszterelnök nyilatkozatából egyál­talán nem szivárogtak ki részletek, ő maga sem óhajtott nyilatkozni a sajtó képviselőinek. I (Itt a czenzura 3 sort törölt.) Gratsslai S.8 Szmrecsány! — Sándor Pálnak? I Szmrecsányi György, az Ébredő Magyarok Egye­­­•­sületének elnöke, Sándor Pál beszédének végeztével szintén odament a Lipótváros képviselőjéhez és kezet szorított vele. Vagyis, mint mondani szokás, ő is egyike volt azoknak a számosaknak, a­kik a szónokot üdvözölték. Ezzel a megállapítással szemben Szmre­csányi György így nyilatkozott munkatársunknak : — Nem azért m­entem oda Sándor Pálhoz, hogy üdvözöljem. Mindössze ennyit mondottam neki : — Ha a­­magyar zsidóság nagy része hazafias és nem­zeti szempontból becsülettel állta volna meg a helyét, nem félteném tőle fajomat. — Itt említem meg, hogy az Ébredő­­ Magyarok Egyesületének tattersali nagygyűlésén hozott és 25 pontból álló­­ határozatát holnap déli tizenkét órakor adjuk át küldöttségileg Teleki Pál gróf miniszter­elnöknek a miniszterelnökségi palotában.. Kérni fog­juk a miniszterelnököt, hogy a határozatnak egyes pontjait az illetékes miniszterekhez juttassa. 1.Tártósas az állami MSSSISsivetésben. Mennyibe s­erülnek az autók és az entente-bizottságok. Most került a kezünkbe Korányi Frigyes báró pénzügy­­miniszter törvényjavaslata az 1920—21. évi állami költség­­vetésről. Sok új és érdekes adat szerepel az állami budgetben. Érdekes például, hogy a konzulátusi költségek 10 milliót tesz­nek ki.. A beruházásoknál szerepel egy tétel, a­melyből kiderül ,hogy­­ a külügyminisztérium Prágában a konzulátus részére " szükséges épület megvételére egy millió koronát irányzott elő.­­ A lülügyimnisztérium rendelkezési alapja 3.6 millió, sajtó-' ' alapja 2.8 millió korona. A belügyminisztérium a hánykeres­­kedés elleni védek­ezés czélja­ira 21.000 koronát vrt b­e bizalmas természetű­ rendőri megfigyelések­ költségei 240.000 koronával szerepelnek. Nagyon érdekes az ú­j 'sab­arin-monotípf­um'a hadgetben. A kiadás­rá 28,3 millió korona, ellenben a bevételi rovatban 55 millióval van felvéve a mesterséges édesítőszerek állami egyedámlága. Az államvasutak kiadása 11 mlliárddal van felvéve. A kolozsvári és pozsonyi,­menekült egyetemek kiadásai 7­0 millióval szerepelnek a kiadási tételek jobban. A népjóléti minisztérium a nemi betegségek elleni védekezésre 240.000 koronát állít be, az alkoholizmus elleni küzdelem reménytelensége kifejezésre jut abban is, hogy erre a czélra már csak 25.000 koronát irányoztak elő. A gabonagyű­jtés országos­­kormánytisztossága 241.000 koronába kerül az államnak,­a kisgazda ügyi népisztérima sze­mélyi járandósága 55.600 koronát tesz fel, azonban a rendkívüli kiadások sorában a kisgazdásg­i minizter gépk­ocsi tartásának költségeibe 100.000 korona van beátu­tva. A rendkívüli kiadások sorában a külföldi kölcsönöknél felmerülő árfolyamkülönbözet czimén több­ mint­­2 milliárdot állítottak be. A Magyar Távirati Iroda fentartási kitűsége 800.000 korona, a menekültügyi hivatal költségeire a budget 16 milliót állít be■ általányképpen. Az entérite-izottságok költ­ségei 75 millió koronát tesznek ki, legdrágább ezek köz­­ötti határ­­megállapító­ bizot­tság, ez 40,millió koronával szerepel, min a Dunabizot­tság Ócsaléts 5 millió korona. A kormánybiztosi gép­kocsik üzemizentartási költsége 600.000 korona, a nemzetgyűlési választások költsége 2 millió korona. Az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság fenntartási költségeire 1.6 millió korona van beállítva. A lakásügyi miniszteri biztosság költségeire 2.4 millió koronát irányzott elő a budget, míg statisztikai adatgyűjtésre a közélelmezési minisztérium 2 millió koronát állított be. Expy román miniszter a román rém­­uralomról. Lupu dr. volt román belügym miniszter beutazta Magyar­­ország románok kezén levő részét és tapasztalatairól cikk­sorozatban számol be a Luptatorul czímű lapban. Lujar min­denekelőtt megc­áfolja a román sajtónak azt a hírét, hogy az ostromállapot demarkaczionális vonala az új határtól­ ls­feljebb 30 kilométernyire terjed befelé. Ez nem igaz. Egész Erdély hadizóna, azaz az a zóna, a­hol nincsenek törvények, hanem van abszolutizmus, rendőrségi és hatalmi önkény. Itt van például Kolozsvár, 200 kilométer távolságban a határtól, de­ nincs olya­n erősítés, a­melyet­ jobban őriznének az ellen­ségtől. A czikkíró ezután, leírja ,, ilyen molesztálásoknak van­nak kitéve az­­utasok a vasúti állomáson, majd így folytatja : Az ellenség Erdély népe, a magyar, a román, és a szász magy­arán! Lupu dr. elragadtatással ír Korvin Mátyás nagyszerű érczszobrjáról. Ez a szobor, írja, a legtökéletesebb művészet remeke és méltó a legnagyobb műveltségű fővárosokhoz. Egy másik czikkben azt írja Lupu­ dr.: Esztelen, igazság­talan és nagyon veszélyes dolog­­.200.000 lejekből álló elégü- tetlen népességgel bírnunk Románia belsejében, csak azért, mert ezek magyarul beszélnek, magyar a ku­ltúrájuk, a­melyet szeretnek és ragaszkodnak hozzá. (A czilikíró megfeledkezik arról, hogy legalább még egyszer annyi magyar él ma román fenhatóság alatt, mint 1.200.000). O­k nélkül fájdalmakat okozunk a magyaroknak. A magyaroknak Erdélyben 40 szín­házuk volt. Szinielőadásaik igen magas színvonalon állottak. Shakespeare és Ibsen színműveit adták elő. Mi, románok, ezt pedig eltávolítottuk és a Vasorru báliát játszszuk. Van egye­temünk is. A magyaroktól vettük át. Tanári személyzete Er­délynek büszkesége vólt. Ámde a személyzetet itt is alig köze­lieg feéptette egy tornap taggrofira Tiltották fel», 2­­p .­­ . 1920. AZ ÚJSÁG IX. 21. C­íj a czenzura egy csikkünket törölte.) A kis entente államai egymástól félnek. — Uj kis entente magyar-lengyel vezetés alan. — (Az Újság bécsi szerkesztőségének telefonjelentése.) Bécs, szeptember 20. A kis entente megalapí­tásáról jól értesült dislomácziai forrásból tudó­­sitónk a következőket jelenti: Az a nagy szóbe­széd, a melyet a dunai államok dipomácziája már négy hete a kis entente alapításával rendez, hajó­törésre jutott azáltal, hogy a cseh törekvésekn­ek véget akarnak szakítani. De nehézzé fog válni egy olyan kis entente kiépítése, a­melyben Kelet- Európa minden állama résztvenne Magyarország, kivételével. Ez a Benes dr., Sztambulinszky, Take Ionescu és másoktól származó terv tulajdonkép­pen csak porhintés, a­mely által az egyes államok között fennálló ellentéteket áthidalni nem lesz le­hetséges. A cseh politika állása a legkisebb jelentő­séggel sem bír az új kis entente kiépítésében. A legérdekesebb a dologban az, hogy külö­nösen Párisban Benes dr. ezen új diplomácziai mesterkedését nem jó szemmel nézik. Az egyet­len állam, a­mely bátorsággal és kellő komoly­sággal lemondott a kis entente örömeiről." Len­gyelország, a­hol a nemzeti államok kabinetjei­nek a felelős elemek egy nyugodt, de kategorikus nemmel feleltek. E kategorikus „nem“ felelet azt a feltevést erősíti meg, hogy el fog jönni az idő arra, hogy Magyarország és Lengyelország szö­vetséget alkothat­nak franczia védőszárnyak alatt. A m­ásik úgynevezett kis -entente élén tehát a magyar-lengyel szövetség állhatna. A­mi azonban ma csak de jure van elhatározva, de de facto is bekövetkezhetik, ha Francziaország e szövetség létrejövését támogatja és végérvényesen elhatá­rozza, hogy a bolsevizmussal leszámol. Ez a szö­vetség éppen Lengyelország c­éltudatos antibol­­sevista politikája folytán a közel­jövőben való­ban létrejöhet. Hogy az eredmények mily gyor­san fognak mutatkozni, az természetesen első­sorban függ a rigai tanácskozásoktól. Szimbulinszky új balkán-szövetséget akar. Bécs, szeptember 20. (Az Újság bécsi szerkesz­­tőségének telefonjelentése.) Sztambulinszky bolgár miniszterelnök Szófiából Londonba utazott s a hó­nap végén Bécsbe érkezik. Innen Prágába tart s előreláthatólag Budapestet is érinti. Elutazása előtt tanácskozott más balkáni államok miniszter­­elnökeivel is. A tanácskozásokon egy új balkán­­szövetség megalakításáról volt szó. Jugoszlávia nem veszi fel a forgalmat Ausztriával- Bécs, szeptember 20. (Az Újság bécsi szer­kesztőségének telefonjelentése.) Laibachból jelen­tik: A Slovensky Narod jelenti hogy az osztrák határon száz vagyon áru fekszik. A jugoszláv kormány elhatározta, hogy a vagyonok tartal­mát, elsősorban a mezőgazdasági gépeket, vasat, textilárut és czukrot nem szolgáltatja ki. Az osztályok között álljon helyre a harmónia! (Bethlen István gróf Hódmezővásárhelyen, a miniszterelnött Szombathelyen.) Bethlen István gróf, a hódmezővásárhelyi első vá­lasztókerület egyetlen képviselőjelöltje, vasárnap mon­dott programmbeszédet. Nem osztja azt a nézetet, hogy rövidesen vissza­szerezhetjük azt, a­mit elveszítettünk. Hosszas, keserves munkával érhetjük el azt a czélt, hogy felépíthessük a rombadőlt országot Szerencsétlen, helyzetünkben az he­lyett, hogy a magyar a magyarral kézenfogva töreked­nék a hazát megmenteni, irigységgel és gyűlölettel tekintünk egymásra. Mindenki jogot követel, kötelességet senki sem akar tel­jesíteni. Nem elég hangzatos programmot adni, egész­séges magyar közszellemre van szükség. A termelést újból meg kell indítani. Egy erőskezű kormánynak rendbe kell hozni állami szervezetünket. Ezt pedig nem lehet megtenni olyan parlamenttel, mely csak a papi­rost önti magából, hanem olyannal, a­mely a tekintélyt újból szerephez juttatja. Itt van az ideje annak, hogy az osztályok között helyreálljon a harmónia, hogy a kormány a munkássággal szemben a megbocsáj­­tás útjára térjen.­­ Jó külpolitikát ma nem lehet csinálni, mert egy ország, melyben felelőtlen elemek nap-nap után kard­­jukat csörtetik, szövetségesekre alig talál. Jó külpoli­tikát nem lehet addig csinálni, míg pucsokról, szemé­lyeskedésekről van szó.­­ A királykérdésről szólva azt mondja, hogy Szent István trónja nem lehet ugródeszka senki számára,"­­és csak olyan királyunk lehet, a­ki nem aspirál más trónra. , Beszélt még a pénzügyi kérdésekről, a választójog­ról pedig azt mondta, hogy­ az mai formájában nem egészen felel meg a nemzet érdekeinek. Bethlen beszédét rendkívüli lelkesedéssel fogadta Hódmezővásárhely népe. Vasmegye Népgondozó Szövetségének szombathelyi ünnepségén vasárnap megjelent a betegen fekvő kor­mányzó képviseletében Teleki Pál gróf miniszterelnök, a­kit Rubinek, Vass, Tomcsányi, Sréter, Bleyer és so­­korópátkai Szabó miniszterek is elkísértek. Az üdvözlésekre adott válaszában a­ miniszterelnök megállapította azt, hogy még mindig forradalomban élünk és lassan kell levetni, magunkról ezeket a jelen­ségeket. A tetszéssel fogadott beszéd után a nyugatmagyar­­országi cserkészszövetség zászlóavatása következett. A cserkészcsapatok díszfelvonulása alatt a város különböző részein magyar, német, horvát és vend népgyűléseket tartottak, a­melyek tiltakoztak Magyarország megcsonkítása ellen. A vármegyeház dísztermében tisztelgő küldöttségek előtt a miniszterelnök ismét beszédet mondott. — Felismertük végre ellenfeleinket, — mondotta a miniszterelnök — felismertük képességeiket és ez a fel­ismerés hozta magával azt, hogy Magyarországon megkezdődött az újjászületés. Utóbb a népgyűlések küldöttségeinek mondotta a miniszterelnök, hogy nem lehet semmit elhamarkodá­­sokkal elérni. Teleki grófot Mikes János gróf püspök is üdvözölte papága élén és sajnálkozását fejezte ki előtte, hogy a kormányzó beteg és nem jelenhetett meg Vas megye ünnepén. A miniszterelnök a termény- és gépkiállítást is meg­nyitotta, megszemlélte a tanonczok ifjúsági díszszázadát és részt vett a színház díszelőadásán. A Népgondozó Szövetség ipari, iparművészeti és háziipari kiállítását Rubinek Gyula kereskedelmi mi­niszter nyitotta meg nagy beszéd kíséretében. Ugyan­ekkor Tomcsányi igazságügyminiszter látogatást tett a szombathelyi igazságügyi palotában és megtekintette .9. törvényszéki fogháza? 7 " A lengyelek megtisztítják Galicziát. (Elfoglalták Rovndt­ás Dubnát­) Bécs, szeptember 20. A Neues Wiener Tagblatt tudó­sítója táviratozza Varsóból, hogy Lublinból ma jelentés jött, hogy a híres volhyniai háromszög harmadik pillé­­rét, Rovnót elfoglalták. Zdob­unowo, a fontos csomó­pont Rovnótól délre, ugyancsak a lengyelek kezéra került. ni.. íj*. -Varsó, szeptember 20. Hareztéri jelentés 19-éről: Az ellenség további üldözése során megszállották a Zbruca alsó folyását, valamint Huszyatin, Tremolova, Olejov, Tarnopol és Brody városokat. Kemény küzdelem után csapataink elfoglalták Dubnót. A front többi részén ránk nézve kedvező helyi jellegű harczok és élénk fel­derítő tevékenység. A lengyel békefeltételek: Bécs, szeptember 20. A Morgen-nek jelentik Berlin­ből, Varsóból jelentik. A voltaképpeni béketárgyalások kedden veszik kezdetüket. A lengyel békefeltételek meg­bízható hírek szerint a következők: A határ azonos az 1793. évi határral. Mindazokat a területrészeket, a­me­lyek ettől a határtól nyugatra esnek, Lengyelország és Litvánia között fogják felosztani. A fegyverszünet meg­kötésekor mindkét fél hadserege azokban az állásokban marad, a­melyeket a szerződés aláírásának a pillanatá­ban elfoglal. Szeptemberben megválasztják a franczia Köztársasági elnököt. — Millerand mégis vállalkozik. — A franczia köztársaság elnökválasztó gyűlését szeptember 25-ére hívták össze és az ülést délután két órára tűzték ki. Valószínű, hogy a formaságokon ha­mar keresztülesnek és egy próbaszavazás után az el­nökválasztást még szeptember folyamán megejtik, bár a versaillesi választások mindig meglehetősen sokáig tartottak, s csak a Deschanelle Clémenceau-választás folyt le aránylag rövid idő alatt. Az elnökválasztás va­lószínűleg nem fog rendszerváltozást vonni maga után, miután vagy Millerand, vagy Millerand jelöltje kerül be az elnöki székbe. Millerand maga nem szívesen vál­lalná a jelöltséget, mivel Clémenceau példája bebizo­nyította, hogy a bukott elnökjelölt politikailag jó időre lehetetlenné van téve. Mégis úgy látszik, hogy az az általános kívánság, hogy Millerand vegye át az elnöki széket, rá fogja bírni, a­­mostani miniszterelnököt arra, hogy elfogadja a jelöltséget. Érdekes erre nézve a Ha­vas-ügynökség következő jelentése: Sok előkelő sze­mély ma Millerand távolléte ellenére fölkereste a mi­niszterelnökséget s Millerand munkatársainál közben­jártak annak érdekében, hogy Millerand vállalja az el­­nökjelölést, úgy látszik, hogy a közvélemény és a par­lamenti körök szokatlan egyértelműsége megingatja Millerand elhatározását. A jelek arra vallanak, hogy ha, a­mint az valószínű, a kamara keddi ülésén az or­szág akarata nagy veh­emenc­iával fog, megnyilvánulni Millerand mellett, a miniszterelnök nem tud tovább elzárkózni a kötelezettségei elöl, melyeket a nemzeti szabadságok föntartása ró reá. Ha Millerandot ily kö­rülmények között jelölni fogják, majdnem bizonyos, hogy ellenjelölt nélkül fogják megválasztani. Millerand holnap tér vissza a Quai d’Orsayra. A­mennyiben Millerand vállalja az elnöki széket, a kormányelnökséget Briand veszi át. Briand a kibékü­lés politikájának a híve, de tekintettel arra, hogy ka­­binetalakításra Millerandtól kapna megbízást, nem valószínű, hogy politikája a nemzetközi politikában változást jelentene. Arról is beszélnek, hogy esetleg Steeg mostani belügyminiszter kap megbízást, bár ez sokkal valószínűtlenebb, mivel Steeg valószínűleg nem tud olyan többséget csoportosítani maga mögött, mint a­milyen Briandnak módjában állana. Az új kormány­ba Poincaré mint pénzügyminiszter, Viviani mint külügyminiszter lépne be s esetleg helyet foglalna Jonnard is, ha eláll az elnökjelöltségtől. Mindenesetre annyit, s már ebben a pillanatban lehet konstatáln­, hog­y.

Next