Az Ujság, 1920. szeptember (18. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-18 / 221. szám
[2 1920. AZ ÚJSÁG IX. 18. tétben állapítja meg a kereskedelmi miniszter. A fölmerülő költségekre hétmillió százezer korona megszavazását kéri.Az évek kitöltésénél új szempontok is irányadók. Fölkell tüntetni a házasságkötéseknél a szaporulatot, a világháború folyamán történt lakhelyváltozást, azt,hogy részt vett-e az illető a világháborúban és más hasonló részleteket. Szűcs Dezső iond ezután beszédet a numerus ■clausus mellett, végül egyszerű szavazással elhatározza a Ház, hogy az egyetemi beiratkozásokról szóló törvényjavaslat tartamára , az ülések időpontját egy órával meghosszabbítják.Miután azt is elhatározták, hogy holnap délelőtt lesz alegközelebbi ülés, egynegyedháromkor véget ért a tanácskozás. Descnansi lemondott az elnökségről. Szeptember 25-én választják az új elnököt. Az Újság anyák idején részletesen beszámolt arróla balesetről, mely Deschanelt, a franczia ököztártaság ejspkész különvonatán érte, amikor kiesett, a vorfatból és hálóöltözékben vánszorgott a legközetebbi őrállomásra. A franczia lapok abban az időben bizonyos célzásokat tettek arra nézve, hogy az elnök balesetével kapcsolatban bizonyos igen fontos diplomáciai iratok is eltűntek. Az egész baleset körülményei igen különösek, sőt fantasztikusak voltak és valószínűleg ■több motívum maradt homályban, mint amennyia nyilvánosság elé került. Tény az, h hogy a franczia köztársaság elnöke azóta állandó visszatosultságban él, sőt állítólag búskomor s az utóbbi időben újabb és újabb balesetek érték. Ma jelentette egy párisi táviratunk, hogy Hutin elbeszélése szerint az elnököt szeptember 19-ének éjszakáján a rambouillesi parkban, a nagy tó közelében találták meg, ahova valami ellenálhatalanul vonzotta. A Temps szerint az elnök ekkor, hirtelen rosszulléte következtében, egy nem mély csatornába esett. Régebbi hasonló baleseteii közé tartozik az, mely a st.-germaini erdőcskéiben érte. Akkor is egészen vizesen tért visszakocsijához, melyen sétálni indult. Az elnök, mint legújabb híreink mondják, véredényelmeszesedésben szenved, az idegei felmondták a szolgálatot. Legújabb jelentésünk szerint a Millerand elé terjesztett részletes orvosi szakvélemény szerint Deschanel gyógyíthatatlan agygyöngeségben szenved. Utolsó balesete után Deschanelben végleg megérlelődött az a szándék,hogy az elnöki méltóságtól visszalép. A köztársaság elnöke körüli bonyodalmakat a Hitértag azok a politikai faktorok idézték elő, akik Deschanelt az elnöki méltóságra juttatták, de akinek politikájával azután nem voltak megelégedve. Deschanel visszalépése nagy kérdés elé állítja Francziaországot. A legutolsó elnökválasztáson, amelyik alig néhány hónapja zajlott le, Deschanel erősküzdelem után győzött Clémenceauval szemben ,és ezáltal látszólag egy belpolitikailag engedékenyebb árnyalatot juttatott győzelemre. Utódjául leginkább Millerandot emlegették, de Millerand nem vállalja az elnöki széket. Mindenesetre az új elnökválasztás nagy viharoknak teszi ki Francziaországot, mivel a jelen pillanatban nincs egyetlenegy" elnökjelölt sem, a kinek a személyében a pártok egyhangúlag megegyeznének. B lemondott. . (Wölff.) Mint a Journal , megküldötte Millerand adólevelét. A szenátusok meg az azonnal össze-1.7. (Havas.) A miniszterús a parlamentet keddre ént, se Deschanel elnök lemondását. A kongresszus szeptember 25-én ül össze az új köztársasági elnök megválasztására. Pécs, szeptember 17. (Az újság bécsi szerkesztőségének telefonjelentése.) A mai minisztertanács után a kamara és a szenátus elnöke, valamint a miniszterelnök és a keügymíniszter tanácskozásra ültek össze, melyen az új elnök megválasztásának törvényes formalitásaival foglalkoztak. Deschanel lemondását szombaton vagyhétfőn teszik közzé a hivatalos lapban. Festi elnökjelölt: Zürich, szeptember 17. Parisból jelentik, hogy azelnökjelöltek között legújabban Foch tábornagyot is emlegetik. Mitterant nem jelölteti magát. Bécs, szeptemer 17. (Az Újság bécsi szerkesztőségének telefonjelemtése.) Genfből jelentik: Sok képviselő ésszenátorimáris,visszatért Párisba. A Bourbonpalota 41 volói megélénkülnek és a hangulat nem naponkint ,hamim óránkint változik. Az Echo de Paris tregújabb jelentése szerint Millerand barátai előtt nyomatékosan kijelentette, hogy nem jelölteti magát. Népi ■lehetetlen azonban, hogy csak kéretni akarja magát, mert a kamara és a szenátus nagy csoportjai el vannak ,tökélve, hogy felkérik a jelöltségre. Különösen lelkesednek Milerandért azt elszásziak, a kiket legutóbbi utazása alkalmával valósággal meghódított és a kik irágy reményeket fűznek Millerand elnökségéhez. Bécs. szeptember 17. Az Achtvhrabendblatt jelenti kipárisból. Az Echo de Paris beszélgetést közöl Milleranddal, aki kijelentette, hogy nézete szerint Jonnart szenátor volt algíri kormányzó bír a legtöbb esélylyel arra, hogy elnökké választják. Jonnart hatvanegy éves és Poinearé elődje volt a jóvátételi bizottság elnöki székében. Hogy oldjuk meg a lakáskérdést? ! (A Lakók Szövetsége követeli az építkezés megkezdését és a Lakáshivatal alapos reformját.)A Lakók Szszövetsége ma délután az ügyvédi kamara helyisében rajdkívül érdekes és tanulságos értekezletet tartott b a már elviselhetetlen és katasztrofális méreteket öltött lakártezéria megoldása érdekében. Az értekezleten Grieswein Sándor nemzetgyűlési képviselő elnökölt, aki megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a lakásügy nemcsak szociális, hanem erkölcsi kérdés is és kormánynak és társadalomnak össze kell fognia, megszüntetésére. Az értekezlet első előadója Reisz Zoltán műépítész volt, aki az átgilkezés technikai és pénzügyi feltételeiről beszélt. Szakszerű és érdekes adatokban bővelkedő előadása végén kethozati javaslatot terjesztett elő, mely szerint a szövetség felkéri a kormányt az építkezések haladéktalanmegkezdésére. Ehhez szükséges, hogy az "elrejtett építési anyagokat kikutassák és jogosult árát megállapítsák, gondoskodjanak új építési kellékek előállításáról, tegyék lehetővé a behozatalt és új gyárak üzembehelyezését, az itthon előállított anyagok exportját redukálják, oldják meg a progresszív lakásadó kérdését, végül pedig az elavult építkezési szabályrendeletet vegyék revízió alá. Ezután Török László dr. mérnök tartott rendkívül érdekes előadást, hangsúlyozva, hogy az építkezés csak a holnap problémája,, de nekünk ma van szükségünk lakásokra. A meglevő és lakásra szánt épületek praktikusabb felhasználása óriási segítséget jelentene. Először is a közhivatalok hagyják el a feleslegesen lefoglalt épületeket. A honvédelmi minisztérium, két palotáján és néhány kaszárnyán kívül tizenhat épületet tart megszállva. Ez abszurdum és ugyanez az állapot a többi minisztériumoknál és a legtöbb közhivatalnál is. A központi városházán minden tanácsosnak terme, fogadószobája, dolgozószobája és esetleg magánszobája is van. Ma ez tűrhetetlen luxus. Ha ezek a hivatalok kényelmükből egy kicsit engednek, máról holnapra legalább négy-ötezer lakás szabadulna fel. Ilyen a helyzet a katonaságnál is. A katonai hivatalok szállodákban, középületekben vannak, ahelyett, hogy a laktanyákat, melyek egy része üresen áll, rendbehoznák. A katonai barakokat is át kell alakítani. Végül pedig az idegeneket alapos vizsgálat alá kell venni, hogy jogosult-e az itt tartózkodásuk. Az értekezlet nagy tetszéssel elfogadja határozati javaslatát,a amelyben kérik a kormányt, hogy az ok nélkül lefoglalt épületek kiürítését sürgősen rendelje el. ti . Az utolsó előadó Fáti Sándor dr. ügyvéd volt, aki szakszerű és alapos bírálat alá vette a Lakáshivatal működését. Kényes és hálátlan kérdés, — úgymond — de elkerülhetetlen. Ma Budapesten minden elkeseredés a Lakáshivatal ellen konczentrálódik. Szidja mindenki és gyűlölettel gondol reá. Ezt a sok vexatura, a sorok- és eredménynélküli ácsorgás, az igazságtalan elintézések tömege, az akták eltűnése és más hibák ezernyi tömege okozza. Az úgynevezett elnöki tanács működése óta különösen tarthatatlan a helyzet, mert ez teljhatalmúlag dönt minden meghallgatás nélkül. A nyomozók jelentéseit készpénznek veszik és annak az alapján ítélnek. Sehol annyi visszaélés és megvesztegetés nincs, mint éppen ennél a súlyos és életbevágó intézménynél. A bírák sem járnak el perrendszerűen, a rendeleteket figyelmen kívül hagyják, sőt gyakran annak ellenére dolgoznak. A Lakáshivatal éppen a nagypaloták lakóival szemben kíméletes és a kislakások tulajdonosaival szemben kérlelhetetlen, ami egészen visszás állapot. Ilyenformán ma sokkal több a baj, mintha a Lakáshivatal egyáltalán nem léteznék. Ezer és ezer panaszkodás forog már közszájon. És a panaszbizottság zárt ajtók mögötti működése még csak fokozza az anomáliákat. Nagy baj az is, hogy a kormány nem gyakorolja felügyeleti jogát és ha néha mégis kivételt tesz, akkor rosszul dönt. Zajos tetszéssel fogadták el határozati javaslatát, mely szerint gondoskodást ki vannak arra nézve, hogy a Lakáshivatalt és a panaszbizottságot megreformálják és végül tiltakoznak az ellen, hogy hajléktalanokká tegyenek minden elfogadható indok nélkül régi budapesti lakókat csak azért,hogy a hajléktalanokat ezen a könnyű uton próbálják fedél alá juttatni. Más kormány fellép a rémhírterjesztők ellen. A magyar Távirati Iroda jelenti: Ismételten jelentések érkeznek arról, hogy főleg vidéken répihírterjesztők egyszer egy álltólagos mozgósítás híránól, máskor egy pénzkicserélés közeli bevvetkeztével izgatják a Lakosságot és rémhíreikkel a piacai áraik emelkedését idézik elő. A kormány elhatározta, hogy e teljesen alaptalan hírek szándékos terjesztőivel szemben, kiknek czélja csak zavarkeltés, vagy megengedhetetlen nyerészkedési szándék lehet, a legerélyesebben fog eljárni és működésüket lehetetlenné . A kormányzó csak Szombathelyre megy. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormányzó szemleutjának tervében változás állott be. A nagykanizsai és zalaegerszegi szemleut elmarad, de, a szonrbáthelyi programmot ez a változás nem érinti. — A volt király megőszült. Az Újság bécsi szerkesztősége jelenti telefonon: Valaki, akinek Svájcában alkalma nyílt beszélni Károly volt királyival, elmondta, hogy a király nagyon megőszítetIV. Károly kijelentette, hogy nyugodtan várja az eseményeket és nem űz semmiféle propagandát. Nagyon élesen nyilatkozott a bolsevizmus ellen és kifejezte azt az óhajtását, hogy úgy Magyarországot mint Ausztriát kímélje meg a bolsevizmus. Arra a kérdésre, vájjon hallott-e a m monarchista törekvés avolt monarchia mindkét államában űzött propagandájáról, megjegyezte, hogy minden ilyen mozgalomtól teljesen távol áll. — A háborút sem akartam — mondotta a király — és senki sem tételezheti fel rólam, hogy polgárháborút akarnék előidézni. A lengyelek elfoglaltál Luckot és ameltek a Szochodon. (Az oroszok Kelet-Galiezia kiürítésére készülnek.) A mai lengyel hivatalos jelentés a többi között a következőket mondja: Makacs ellenséges ellenállás legyűrése után tovább előnyomulva, Luck városát foglaltuk el. Köveitől délre csapataink átlépték a Stochod folyót és Rozsicze felé nyomulnak előre. Pinszk vidékén Balachowicz tábornok helyreállította az összeköttetést a felkelőkkel és most együtt nyomul velük az ellenség ellen. A volbyniai lengyel sikerek, amint előrelátható is volt, megingatták a keletgalicziai frontot. Hogy az észak felől fenyegető átkarolást, az egyidejűleg nyugat felől megindult offenzívát kikerüljék, az oroszok Kelet-Galiczia kiürítésére készülönyvek* A Lengyel Távirati Ügynökség moszkvai híradása szerint Csicserin személyesen állott az orosz békedelegáczió élére, amelylyel Rigába utazik. Megtalálták Széchenyi István kiadatlan kéziratait -ea Történelmi Társulat kutatásai a bécsi titkos levéltárban. — A fault század magyar történelmében nagyon sok az üres vagyhomályos lap, mert történettudósaink előtt a szefoniiosabb adatok zárva voltak. A Habsburgok titkos lerntásra nyerte el azokat a forrásokat, melyekből történelmünk eseményeire kétségtelen világosságot lehetett volna deríteni. A német-osztrák kormány hozzáférhetővé tette ezt a levéltárat is, mire a Magyar Történelmi Társulat haladéktalanul nagyszabású kutató munkát indított meg. Tudományos expedíciót küldött Bécsbe, ahol Károlyi Árpád vezetése alatt Szekfü Gyula és Eckhardt Ferencz segédkezése mellett még négy kutatónk, összesen egyelőre heten dolgoznak az úgynevezett Haus-, Hof- und Staatsarchiv-nak magyar szempontból való feltárásán. A nemzeti hadsereg a magyar testőrség bécsi palotájában a Bessenyey-szobákat bocsátotta a társulat rendelkezésére, mely azonban oly csekély anyagi eszközök fölött rendelkezik, hogy azokat eddig még bebútorozni sem tudta. A nehézségek daczára megfeszített erővel dolgoznak a kiküldöttek s megállapították, hogy átkutatható lesz és aktuális értékű a nemzetiségi — különösen a román és délszláv — kérdés szempontjából oly fontos Staatskonferenz (Camarilla) levéltára, továbbá napfényre került az 1848/49. évi honvédelmi bizottság levéltára, ebben Kossuth és Görgey levélváltása, a szabadságharcz leveretése utáni magyar emigráczió figyelemmel kisérésére s az osztrák diplomáczia által tett ellensúlyozó lépésekre vonatkozó iratok, továbbá számos adat, melyek az 1860-iki októberi diplomát, az 1861-iki februári pátenst és az 1867. évi kiegyezést világítja meg. A legnagyobb eredmény azonban kétségkívül az, hogy megnyilt a kutatás előtt Széchenyi döblingi rendkívül nagybecsű irodalmi hagyatéka, melyet annakidején elkoboztak. A megtalált irodalmi ereklyék közt van Széchenyi négy, eddig ismeretlen naplója az 1847— 48 és 1859—60. évekből. Széchenyi legkritikusabb éveiből számos általa és még több hozzá irt levél; fiához irt, atyai intelmeket tartalmazó Parainézis czimü, e nemben is abszolút becsű műve; egy politikai tárgyú terjedelmes munka; két német nyelvű: Die Presse in österreich és Disharmonie und Blndheit czimü értekezés, továbbá rendőri ügyiratok a Házkutatásokról a a lefoglalt iratokról, melyek Széchenyinek és a magyar hazafiaknak rendőri figyelemmel kisérését világítják meg. A Történelmi Társulat mély hálára kötelezte a nemzetet a bécsi titkos levéltárban megindított kutatásával, ámde e hálának gyakorlati irányban is meg kell nyilatkoznia oly módon, hogy egyrészt tegye lehetővé a társadalom az évekre terjedő kutatás zavartalan elvégzését, úgyszintén a feltárt anyagnak nyilvánosságra hozatalát. Erre nézve Buday László helyettes államtitkár elnökségével nemrég értekezlet is volt, amelyen Klebelsberg Kunó gróf, a társulat elnöke, beszámolt a fentebbiekben az eddigi eredményről s közölte, hogy az egész anyagot nagy sorozatos vállalat keretében óhajtja a Történelmi Társulat közzétenni. A sorozat Széchenyi döblingi hagyatékának kiadásával két hatalmas kötetben indulna meg. Kifejtette, hogy e terv irodalmi fontossága mellett kortörténeti szempontból is felbecsülhetetlen jelentőségű, mert csupán e források alapján lesz lehetséges a magyar történet XIX. századát hűen megírni, miután eddig a legfontosabb kérdésekben is csak tapogatódzásokra és találgatásokra voltunk utalva. A döblingi hagyaték után Széchenyi nagyterjedelmü naplóinak kiadása következhetnék, melyeket Zichy Antal egyetlen kötetbe összeszoritva, túlságosan kivonatolva már közzétett ugyan, de melyek a modern tudományos igényeknek megfelelő kiadás mellett négy vaskos kötetet töltenének meg. Azután Széchenyi levelezése kerülhetne sorra, mely eddig szintén elég hézagosan van publikálva. Csak a végén kerülne a sor Széchenyi beszédeire, hírlapi czikkeire és önálló műveire, melyek az Akadémia kiadásában rendelekezésre állanak. Természetes, hogy e nagyszabású munka sikerét csak a társadalom teljes áldozatkészsége és főleg az a természetes kötelessége biztosíthatja, ha minden könyvtár, intézmény, intézet és tehetősebb magánember igyekezni fog Széchenyi munkáit — a magyar nemzetnek alig felbecsületáktváit — megszerezni.