Az Ujság, 1920. október (18. évfolyam, 232-258. szám)
1920-10-19 / 247. szám
2 1920. AZ ÚJSÁG X. 19. Imre dr. képviselő, a kinekszigorított szabály tervezetét Az Újság ismertette legelőször, ma így nyilatkozott munkatársunk előtt : — Igazán csodálkozom Rakovszky veszprémi beszédén. A világ összes parlamentijogai ismerik a vita bezárásának intézményét, amelynek egyedüli célja az, hogy a kisebbség jogai és a tanácskozás zavartalan menete mellett a parlament munkaképességét is biztosítsa. Az eddigi házszabály, amelyet Irakovszky védeni akart, nem is szólásszabadság, hanem a parlamenti impotenczia, sőt anarchia intézményes biztosítása ott, ahol olyan erős a nemzeti temperamentum, mint nálunk. Én egyébként változatlanul fentartom javaslatomat, melylyel a kormány tagjai egyetértenek. Hiszem, hogy a kormányzópárt többsége is elfogadja azt. Kinevezték az if a népjóléti államtitkárt, Gaál Endre dr. nemzetgyűlési képviselőnek ma délután kézbesítették azt a kormányzói kéziratot, mely őt a népjóléti minisztérium politikai államtitkárává nevezi ki. A népszerű és kitűnő képviselő kinevezése politikai körökben általános szimpátiával találkozik. Gaál Endre munkás, ambicziózus és igen sok szocziális érzékkel rendelkező politikus, aki bizonyára jelentős munkát fog végezni a népjóléti minisztériumban. Italiovszkay a szólásszabadságról és a zsidókérdésről. fA házéinak a HolarSI. — Magyor*5» Safcarg-Ittasságért 1} Ez a vasárnap ismét a politikai nyilatkozatok napja volt. A kormányzó székesfehérvári szózatán kívül különösen jelentős a nemzetgyűlés elnökének, Rakovszky Istvánnak veszprémi beszámolóbeszéde. Rakovszky vasárnap elsősorban a nemzetgyűlés munkáját védelmezte s azt mondta, hogy huszonöt év óta nem látott több munkakedvű és könnyebben vezethető parlamentet. Különösen a kisgazdák tanúsítanak nagy komolyságot és ügyszeretetet, örül, hogy a vitákon megszűnt a gyűlölködő hang. A házszabályrevizió■2 szólva kijelenti, hogy ellenzi a klátust, ellenzi a Parlamenti szólásszabadságnak minden korlátozását, mert ez a szólásszabadság a legfőbb alkotmányos garancia. Az államélet terén nem tanúsítanak kellő takarékosságot. A régi Magyarországnak 63 vármegyéje és 6 minisztériuma volt, a mai Magyarországnak, sajnos, 16 vármegyéje és 11 minisztériuma van. Xgy szervezték a minisztériumokat, hogy azok egyéni ambíciók kielégítésére szolgálnak. A zsidókérdésre már huszonöt évvel ezelőtt ráterelte a figyelmet.. . támadta a zsidókat, de sohasem mondta azt, hogy: Üsd a zsidót! A zsidók a múltban visszaéltek a magyarság vendégszeretetével és a destruálásban ők is bűnösek, nemcsak Károlyi. Igazságosan, de kíméletlenül kell abban az irányban dolgozni, hogy a magyar faj szupremácziáját fentartsák. A munkásság szervezkedését szívesen veszi és szívesen küzd velük karöltve. Az egyéges birtokok megosztását helytelennek tartja. Ne minden rendszer nélkül vegyék el a földet, hanem a háború alatt vagy az utolsó negyven év alatt gazdát cserélt földeket vegyék el. De ehhez is rendezett pénzügyi viszonyokra van szükség. Baldovszky beszédét nagy tetszéssel fogadták választói.Utána hatással beszélt Beniczky Ödön. L'lesk© Sáirtadja Friedrsshet Riirhilipfe „Cranica kereskedelmi miniszter a Falu Szövetség csongrádi alakuló gyűlésén mondott beszédet. Majd küldöttségeket fogadott. A délben tartott társasebéden ugyancsak beszélt a miniszter, felköszöntve a kormányzót. Utána Meskó Zoltán belügyi államtitkár mondott hosszabb beszédet. A zsidókérdés tudvalévően egy a kereszténykérdéssel. A keresztény eszmékhez keresztény vezérek kellenek. Ezek csak azok lehetnek, akiknek munkája erre garanczia, mert olyanegyéneket, akik a közelmúltban a szabadkőműves páholyok tagjai voltak és aknamunkát folytattak a keresztény és nemzeti eszme ellen, vezérekül el nem ismerhetünk. Ez a kijelentésem szól Friedrich Istvánra is, aki most pápább akar lenni a pápánál és félre akar tolni régi, kipróbált keresztény vezérférfiakat. Malter a nők választójogát védi. A budapesti XX. választókerület keresztényszocialista pártjának gyűlésén Haller István kultuszminiszter mondott nagyobb beszédet, melyben a nők választójogát védelmezte és azt mondta, hogy azok akarják elvenni a nőktől a választójogot, akik a kurzus keresztény szellemét akarják megnyirbálni. (Törlés.) iTörlés.) Székesfehérvár városa és egész Fejér megye közönsége nagyszabású ünnepség keretében emlékezett meg arról, a történelmi napról, melyen egy évvel ezelőtt a nemzeti hadsereg csapatai bevonultak az ősi koronázó városba. A kormányzó kíséretével vasárnap délelőtt automobilon érkezett Székesfehérvárra, ahonnan ünnepi menetben vonult az emlékoszlophoz, mely a szabadbatthyányi országúton áll. A kormányzó az emlékoszlop körül elterülő réten előbb szemlét tartott a székesfehérvári helyőrség csapatai felett, majd nagy megelégedéssel szemlélte meg az oszlopot. Károlyi József gróf főispán üdvözölte a kormányzót, aki a következőképpen válaszolt: — Egy évvel ezelőtt tulajdonképpen e helyen fejeződött be egy sötét, szégyenteljes időszak és innen indultelőre ,négyszázéves álmunk megvalósulása, a szebb magyar jövőnek záloga : a nemzeti hadsereg. És Fejér vármegye hazafias közönsége szobrot emelt a történelmi helyen oltárául a hazaszeretetnek, hadseregünkbe vetett bizalmának és reménységének és örök tilalomául a destrukcziónak és a széthúzásnak. Ez az emlékszobor késztet az emlékezésre és ha visszagondolok az elmúlt esztendőre, sok szép és nagy alkotás jelzi egy új, szebb, dicsőbb korszak virradatát. Van megbízható hadseregünk, az alkotmányos élet helyreállt, a külföld kezd bennünket megismerni, értékelni és megbecsülni , az építő és termelő munka pedig már éledezik az egész vonalon. És ha én mégis ma hazánk egén nem a napfényt, hanem a fellegeket látom, annak oka az, hogy nem minden alakult úgy, ahogyan egy évvel ezelőtt Szent István városában elképzeltem és óhajtottam. Azt hittem, hogy a nemzet annyi megpróbáltatás, szégyen és megalázás után egészen egygyé forradt a haza megmentésében. — Ez nem történt meg. Az emberek nem tudják levetkőzni a forradalmi mámort. — Mindenki vezetni akar, de senki sem akar vezet,ietni. Mindenki politizál és mindenki, de különösen egyes csoportok egymaguk akarják az összes kérdéseket megoldani, mégpedig azonnal, egy csapásra megoldani. Sorrend nélkül, meggondolatlanul, előkészítés nélkül vetik bele a közvéleménybe a legnagyobb problémákat, ami nem vezethet megoldásra, és megnyugvásra, csak izgalmakra s az alig visszaszerzett belbéke megrendítésére, még akkor is, ha ezek a törekvések különben jóhiszeműek és hazafiságból erednek. Egy jogállamban tömegek, felelőtlen elemek nem diktálhatnak, csak az alkotmányos fórumok, melyeknek vezetését mindenki respektálni tartozik. Ezek a fórumok kell hogy kibírjanak minden igazságos, pártatlan, főleg hívatott kritikát, de nem engedhetem meg, hogy a politizálást és hívatlan kritikát egyesek oly mértékben űzzék, hogy az már a tömegek lazításába csapjon át. Elhatározott akaratom, hogy a magyar nép végleges megnyugvása érdekében a demagógiát egyszer s mindenkorra elnémítsam. Győztek a keresztényszoczialisták Ausztriában. Tovább is fenn kell tartani a koalicziót. — A Németországhoz való csatlakozás egyelőre aktualitását vesztette. — Egy kommunistát sem választottak meg.) Bécs, október 18. (Az Újság bécsi szerkesztő- ségének telefmijelentése.) A tegnap lezajlott választások Ausztria politikai életében eltolódást idéztek elő. A választások eredményeként a keresztényszoczialista párt tegnap tizenkét mandátummal lett erősebb volt koalcziós társánál. A nagynémet és a polgári munkapárt széthúzás folytán erős vereséget szenvedett. Bécsben egyedül Czernint választották meg polgári munkapárti programmal, megválasztását ő is annak köszönheti, hogy rengeteg nő szavazott rá. Ami az új nemzetgyűlés munkaképességét illeti,az nem lesz kedvezőbb, mint a régi volt. Ausztriában többséget csak koalíció útján lehet teremteni, különben egyik párt sem rendelkezik abszolút többséggel. E kérdés, hogy a két legnagyobb párt, a keresztényszoczialisták és a szocziáldemokraták pártja hajlandó-e újabb koalíczióra lépni, s az új alkotmány értelmében a nemzetgyűlés elnöke a jövőben nem lesz egyben államfő is. A nemzetgyűlés és az osztrák állam elnöke a keresztényszoczialisták közül fog kikerülni. A keresztényszoczialista párt a nemzetgyűlésben abszolút többségre számít s önállóan is hajlandó átvenni a kormányt. A keresztényszoczialisták választási győzelmével a Németországhoz való csatlakozás kérdése egyelőre lekerül a napirendről. A keresztényszoczialisták nyeresége elsősorban a nagynémetek rovására történt, a szocziáldemokraták kevés mandátumot vesztettek. A polgári pártoknak pár havi kormányzás után be kell majd látniuk, hogy kénytelenek a Szocziáldemokrata párttal újabb koalicziót keresni. A nagynémetek viszont arra hajlandók, hogy tisztán polgári kormányt támogatnak s a keresztényszoczialistákkal bizonyos föltételek mellett koaliczióba is lépjenek. Az osztrák parlament vezető politikusai közül a következőket, választották meg : keresztényszoczialisták: Weiskirchner dr., Jerzabek dr., Kunschak dr., Reseh dr.; szocziáldemokraták: Bauer Ottó dr., Leutner, Renner dr., Seitz dr., Ellenbogen dr., Elderseh, Adler Frigyes dr., Deutsch Gyula dr., Austerlitz főszerkesztő; polgári munkapárti: Czernin Ottokár gróf; nagynémetpárti Walter dr., Frank dr., Waniek dr. A választások végleges eredményeként körülbelül 80 keresztényszoczialista, 25 nagynémetpárti, 7 polgári munkapárti és 68 szocziáldemokrata megválasztására számítanak, így 107 polgári képviselővel szemben 68 szociáldemokrata képviselő állana. A nemzetgyűlés november 1-én ül össze és három héttel később a birodalmi tanács fog megalakulni. A birodalmi tanács megalakulása után a nemzetgyűlés első feladata a Ház elnökének megválasztása lesz. A birodalmi elnöki tisztséget illetően leginkább Beck Vladimír nevét kolportálják. Fülöp René. — Újabban újra mind sűrűbben lehetett észlelni olyan törekvéseket, amelyek a király személyének kérdését igyekeztek előtérbe tolni. Mindnyájan egyetértünk abban, hogy ez az ország, meg nem tagadva ezeréves múltját, mint királyság folytassa életét a nemzetek nagy közösségében és mindnyájan szeretnék Szent István koronáját régi fényében tündökölve látni. Odáig azonban még nagy külpolitikai feladatok és a belső konszolidáczió nehéz munkáinak befejezése állanak előttünk. Azok, akik a király személyének kérdését idő előtt bolygatják, a nemzet egységét bontják meg, az ország polgárainak lelkét forradalmasítják, megakasztják a belső konszolidácziót, és ezzel bénítják külpolitikai cselekvőképességünket is. Jól tudom, hogy vannak olyanok is, akiket nem a múlt hagyományaihoz való ragaszkodás vezet, hanem önző czélokból, vagy egyenesen azzal a gonosz szándékkal tartják ébren az ilyen kérdéseket, hogy ezáltal megzavarják és megakaszszák azt a gyógyulási folyamatot, amelyre a nemzetnek a háború és a forradalmak pusztításai után szüksége van, sőt akadnak, akik kölcsönös bizalmatlanság ébresztése és széthúzás előidézése végett a rágalmak és gyanúsítások piszkos eszközeivel dolgoznak, nem kímélve hol ,sehol rosszhiszeműleg az én személyemet sem. Holott mindenkinek tudnia kellene, hogy Magyarországnak a királyi hatalom gyakorlása szünetelésének idejére a nemzetgyűlés által a legfőbb hatalom helytartójául megválasztott kormányzója nem t élhet vissza e hatalommal, nem nyúlhat a királyi hatalom, nem nyúlhat a királyi trón után. Én így fogom fel kötelességemet. Értsék meg kötelességüket mások is. Aki nem érti meg, azzal meg fogjuk értetni. Kísérletezésre idő nincs, aki nem alkalmazkodik a jogrendhez, az bűnhődni fog. . . — Az első év küzdelmei után a második évet az imperatív megnyugtatás jegyében óhajtom megkezdeni, amelynek Isten segítségével idővel gazdag és hatalmas Magyarország lesz az eredménye, koronás királylyal az élén, akit a nemzet lelkesedve fogad, tárt karokkal. Mennydörgő taps és éljenriadal fogadta a kormányzó beszédét. Ezután P. Zadravecz István tábori püspök misét czelebrált a beteg Prohászka Ottokár megyéspüspök helyett. Az evangélikus, majd a református lelkész imája után a tábori püspök szentbeszédet mondott. Zavaros Aladár dr. polgármester vette birtokába végül hatásos beszéddel az emlékművet. A helyőrségi csapatok és a cserkészfiúk diszmenete után Horthy Miklós kormányzó kíséretével együtt visszatért Budapestre. erűi ! — Ki fázik ott, ahol mindenkinek fő a feje? — A helyőrség szemléje. A Magyar Távirati Iroda-t fölkérték az alábbiak közlésére: József kir. herczeg és József Ferencz kir. herczeg a folyó hó 16-án a Vérmezőn megtartott katonai díszszemlén nem jelentek meg. A főispán, Tasnádszántói és komlódtótfalusi Becsky Emil, Ugocsa megyének hosszú időn át volt alispánja, majd főispánja, e hó 16-án 78 éves korában Budapesten meghalt. Az elhunyt negyven évet töltött közpályán Szatmár-, majd Ugocsa megyében és a hosszú idő alatt nemcsak e két vármegye, hanem az egész Felvidék közigazgatási és kulturális mozgalmaiban vezetőszerepet játszott. Közhasznú működésével az egész Felvidék tiszteletét és szeretetét érdemelte ki. Több ízben királyi kitüntetésben részesült, legutóbb a Lipót-rend lovagjává nevezték ki. Halála a Becsky, Bölsei, Buday, Kállay, Lónyay, Ocskay és Komjáthi- Rabár családokat borította gyászba. Az elhunytban Agai Béláné édesatyját gyászolja. Temetése e hó 20-án, szerdán délután 144 órakor lesz a kerepesi-uti r. k. temető halottasházából. — A Sárin vol-Merse Pül-Társaság felolvasó-ülése. Vasárnap jelent meg a nyilvánosság előtt?’ első ízben a Szinyei-Merse Pál-Társaság, a mely az elhunyt nagy mester emlékének megörökítésére és egyetemes művészeti czélok követésére alakult. A társaság czéljait Csók István elnök magyarázta meg formás megnyitójában. Majd Jeszenszky Sándor dr. fejtette ki részletes titkári jelentésében a társaság programmját, melynek főpontja: fiatal tehetségek serkentése és érvényesülésük elősegítése. Ennek a czélnak érdekében már eddig is tekintélyes alapítványokat kapott a társaság : Nemes Marczel 100.000, Ernst Lajos 10.000, a magyar rajzolóművészek 8000 koronát adtak. Művészeti könyveket is kiad a társaság, jövő évre pedig tagjainak válogatott munkáiból kiállítást rendez. A felolvasások sorát Lyka Károly kezdte meg Szinyei Pál művészetének magas szempontú méltatásával és Lázár Béla fejezte be Munkácsy és Leibl viszonyának új adatok alapján való megismertetésével. — Mészáros Alajos meghalt. A Nemzeti Színház egyik ,rokonszenvesebb és közszeretetnek örvendő tagja, a kedves kis Mészáros Alajos, vasárnapra virradó éjjel 43 éves korában hirtelen meghalt. Szombaton még játszott Cyranóban, előadás után pedig elment barátaival egy akáczfa-utczai korcsmába és ott mulatott velük záróráig. Aztán egy barátjához ment, akitől hajnalban négy óra tájt indult haza Népszínházutcza 20. szám alatti lakására. Jókedvű volt, mint rendesen, még eltréfálkozott a házmesterrel, aztán megindult a harmadik emeleten levő lakására. Jóformán a házmester még vissza sem tért fülkéjébe, amint súlyos zuhanást hallott. Rosszat sejtve, felsietett a III. emeletre, melynek utolsó lépcsőfokán ott találta Mészáros Alajost beszakadt koponyával, betört orral, már holtan. Kétségkívül agyssélküdés érte, a külső sérülések már akkor érték.