Az Ujság, 1921. január (19. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-01 / 1. szám

5 1921. AS5 ÚJSÁG I. 1. méltóságát e rendelet kiadásánál­ vezette. Elmentünk ezután J . Polessigi Dezső­ dr. országgyűlési kép­vie­­­őhöz/vo­­­ónyi Géza fiához, a kiváló kriminalista agrréá­ign. Ö, a gyakorlati jogász, véleményét az alábbiakban összegezte : — A rendelet szövegét jogászi szempontból kissé szokatlannak és nem eléggé czélravezető­­nek tartom. Én a kérdést kizárólag abból a szem­pontból nézem, hogy mennyire szolgálja az or­szág végre-valahára való papitakátiósánál az érde­két? Azt hiszem, itt az ideje, hogy a politikai változások által felkavart szenvedélyek minden oldalon nyugovóra térjenek, mert végre békének és rendnek kell lenni, hogy dolgozhassunk ! Eb­ből a szempontból azonban a rendelet egyoldalú és csak abban van a reményem, hogy a illeték­­es hatóságok egy valóban liberális végrehajtás­sal javítani fognak az egyoldalúságon. x x xxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxx xxxxxxxx A nyomorsó Bécs. tiz Újság számára írta Jakob Reumann, Bécs polgármestere. Az osztrák államalakulat, a­melyet as saint­­germaini béke hívott életre, beteg, hiányzanak életképességének legelemibb feltételei is. Az orga­nizmus már betegen jött a világra és minél to­vább hagyják meg mai állapotában, annál nyíl­tabban és végzetesebben mutatkozik sorvadása.. Áll ez mindenekelőtt Bécsre, a szövetségi­­Lis­­városra, a­mely elérkezett erőkifejtésének,­zélső határához. A bécsi lakosság élelmiszerellátásának csőd­jét legjobban mutatják az élelmiszerárak. Olyan nagyra nőttek már, hogy a lakosság nagy tömege egyáltalán nem tud vásárolni és így tanúi va­gyunk annak a rendkívül szomorú színjátéknak, hogy a Belvárosban és Bécs főutczáin az élelmi­szerüzletek kirakata rogyásig meg van rakva élelmiszerrel, míg százezrek a szó szoros értelmé­ben éheznek, sőt lassan éhenhalnak. Tudvalevő, hogy az állam a létfentartáshoz okvetlenül szükséges élelmiszeradagok árához hozzájárul, így például a DOG grammos kenyérré, a­mit a fogyasztó hat koronáért kap, az állam körülbelül negyvenöt koronát űzet rá. Legköze­lebb fölemelik a kenyér árát hat koronáról nyolc­ koronára, de azoknak, a­kik elbírják, sokkal jelentékenyebben emelik a kenyér árát. Egész természetes, hogy ez az emelés ismét kihatással lesz a többi élelmiszer árára. Egyes nélkülözhetetlen használati czikkek már olyan drágák, hogy tovább aligha drágul­hatnak. A czukor ára 46 koronáról 96 koronára, a zsír 120—130 koronáról 278 koronára, a szalonna 280 koronára, a marhahús 120 koronáról 180 koro­nára, a sertéshús 150—160 koronáról 230 koronára és a boriu­hus 120 koronáról 190 koronára emel­kedett. A lóhús kilója a háború előtt egy korona volt, ma száz koronába kerül. A zsirpótlékok is az élelne­szédülettes árat értek el. Így margarint nem lehet kapni 180 koronán alul és más ételzsirgyártmá­­nyok ára is 190 koronára emelkedett. Ez a néhány szám elegendő, hogy az élelme­egész nyomorúságát illusztrálja.­­ A hallatlan élelmiszerárakat legnagyobbrészt valutánk alacsony állásának köszönhetjük, mert Bécsnek majdnem mindent külföldről kell hozat­ni..­. Ha a termelési költség külföldön emelkedik, ha valahol forgalmi nehézségek állanak elő, ha nem érkezik meg egy tengerentúli gőzös, ha sztrájk üt ki valamely külföldi szénterületen — mindez rögtön katasztrofálisan érezhető a mi gazdasági életünkben. örömmel üdvözlünk tehát minden kereske­delmi szerződést és természetes, hogy megelége­déssel fogadjuk úgy a Magyarországgal, mint a nemrég Romániával kötött szerződést. Csak a kölcsönös forgalom helyreállításával egyenget­hetjük a gazdasági újjáépítés útját.. Bécs városa el van tökélve, hogy daczára a végtelen nehézségeknek, a­melyeket éppen most vázoltam, minden erejével előkészíti a szanálást. A szén nagy ára mindenesetre nagyon meg­drágítja a villamos energia termelését és meggá­tolja a termelés teljes kifejlődését. Megvan a szi­lárd akaratunk, hogy szembeszálljunk ezzel a je­lenséggel. Nincs módunk nagy beruházásokra, hogy kihasználhassuk az ipar részére vízierőin­­ket. A tervek elkészültek és külföldi tőkével meg is lehetne őket valósítani. Eddig azonban a kül­földi tőke nem találta meg a befektetés előnyös módját és Ausztria víziéről továbbra is parlagon hevernek. Remélhetőleg akad majd egy tőkeerős külföldi vállalat, a­mely az osztrák korona elér­téktelenedése következtében majd kiaknázza eze­ket a rejtett kincseket. SIC TRANSIT QIORIA MUNPI ... (Mi lati a forradalom óta alakult kiserte a kormány minisztereiből ?) Alábbiakban statisztikát közüunk arról, mi lett a sorsuk azoknak a minisztereknek, a­kik az októberi forradalom óta alakult kilenc úfikormány valamelyikében a magyar politika élén állónak:­­ I. Károlyi ,népkormánya. Károlyi Mihály kül­földön bolyong. Batthyány Ti­vadar gróf Isodapesteig lakik és­ újra politizál. Garami Ernő Bécsben­­ Lovászy Márton útlevelet kért a jugo­szláv kormánytól Bécsbe. Búza Barna zempléni szőlő­birtokán gazdálódiik. Kunst Zsig­­ond Ausztriában fejt ki politikai tevékenységet. Nagy Ferencz a borsod­­megyei Igricziben szánt-vet. Linder Béla egyre Belgrád­­ba készül, de mindig lekésik a vonatról. Jászi Oszkár Ausztriában él. Szende Pál szintén külföldön tevékeny­kedik. Bariba Albert, a­ki Lindert követte a hadügy­miniszteri székben, most­ Budapesten hivatalnokoskodik.. Nagy Vincze: Szatmár megyében üdül. Festetich Sándor gróf, a Károlyi-kabinet harmadik hadügyminisztere, a vidéki birtokán gazdálkodik. II. Berinkey kabinetje. Berinfkey Dénes ügyvédi irodát nyitott Budapesten.­­Böhm Vilmos külföldön ül hadvezér­ babérain. Balogh?­­Ernő ügyvéd Budapesten. Vasa János Heves megyében gyászolja, politikai ideálját, Károlyi Mihályt. Juhász-­­Nagy Sándor dr. debreczeni ügyvédi irodájának fel­virágoztatásán fáradozik. III. A kommunista kormány. Garbai Sándor, Landler Jenő, Vágó Béla, Hambur­ger Jenő, Varga Jenő, Székely Béla, Kunfi Zsigmond, Lukács György, Szeidler Rezső, Kun Béla, Pogány Jó­­zsef, Szántó György, Szónai Zoltán, Láday István, Böhm Vilmos népbiztosok a szélrózsa, minden irányában el­­szóródva agitálnak. Szamuely Tibor öngyilkos lett. •Csizmadia Sándor egyetlen szoczialista tagja a mos­tani nemzetgyűlésnek. Vántus Károlyt, Haubrich Jó­zsefet, Ágoston Pétert és Bokányi Dezsőt a napokban átélte halálra a budapesti törvényszék. Bajáki Ferencz, Vovcsák Antal, Nyisztor György, Kalmár Henrik, Ke­rén József és Szabados Sándor életfogytiglan tartó fegy­házbüntetést kaptak. X IV. Reid­ kormánya. Peidl Gyula ötnapos kabinetjének tagjai szétszórod­­­­ak. Szabó Imrét czinkotai programmbeszéde közben letartóztatták. V. Friedrich kabinetje­ , Friedrich István ma ellenzéki vezér. Samassa Adolf, Imre Sándor, Tánczos Gábor és Lchnetzer Ferencz tá­bornokok, Grün János, Szászi Béla, Győry Lóránt a­­polgári életben helyezkedtek el, Csilléry András vissza­járt fogorvosi műtermébe. Ereky Károly a nevéről el­nevezett intranzigens, egy tagból álló ellenzék vezére, piáiz Dániel keresztény munkáskönyveket szerkeszt. VI. Huszár Károly konczernb­sziós kabinetje. Huszár Károly, Beniczky Ödöt és G Bárczy István, Ko­rányi Frigyes báró, sokorópátkai Gabó István, Bleyer Jakab visszatértek a képviselői padokba. Heinrich Fe­­rencz átvette vasgyára vezetését. Sirassiah József gróf vatikáni követ. Peyer Károly bécsi emigráns. VII. Simonyi-Semadam­­kormánya. Emich Gusztáv berlini követ. Soós Károly tábornok a testnevelés élére állt. Dömötör Mihály­ egyik exponált vezére a szabad király-választóknak. , VIII. Teleki első kabinetje.* Sréier István, tábornok megtartotta képviselői man­dátumát. Haller István pártvezérként működik. Csáky Imre gróf állítólag diplomácziai memoirjait irja. IX. A második Teleki-kormány, ők sem lesznek örökéletűek. Népszámlálás. f Egymilliótizezer főre becsülik Budapest székesfőváros szíkosságát.­ A nemzetközi st®.t­iszt kaügyezmé­ny értelmében minden tíz évben ez egyezményt aláin országok kötelesek népszám­lálást tartani. Németország és Ausztria már befejezte az idén a néfr száml­ást, míg nálunk czé­szerű­ségi okokból a ■nép­számlálás apját képező fix időt 2020 deczember 31-ének éjjeli fixái két órában állapították meg. A mostani népszámlálás különösen érdekes lesz és egyúttal fájdalmas, mert a­míg tíz évvel ezelőtt húszmilliós lakosú országról számoltak be, az idén már csak Csonka-Magyarország népet írják össze és el­szakadt véreinket idegen országok könyvelik el a maguk ja­vára. A fővárosban szerdán kezdték meg a népszámláló biz­tosok az ívek szétosztását és az összeírást január 10-re befeje­zik. Ezerkétszáz népszámláló biztos végzi ezt a munkát, nagyobb­részt tanárok, tanítók, fővárosi tisztviselők, a menekültek idejekorán jelentkezett intelligens része, a kültelkeken pedig erdő- és mezőőrök írják össze a lakosságot. A biztosok javadal­mazása különböző. Minden összeírt lélek után­­10, 50, 60, 70 és 80 fillért fizet a főváros, a szerint, milyen távolságú terüle­teket kell bejárnia a népszámláló biztosnak. Érdekes a mostani népszámlálás már csak azért is, mert adatai a választójog szempontjából is mérvadók lesznek, azon­kívül 1922-ban ünnepli a főváros Pest, Buda és Ó-Budei egyesí­tésének ötvenéves évfordulóját és a mostani statisztika” lesz irányadó a főváros történetének megírásában. Bárczy István volt főpolgármester »A negyvenéves Budapesti munkájában a főváros tíz év előtti népességét körülbelül 930.000 főben állapította meg, míg az egyesítéskor 300.000 volt Budapest népe, ma pedig a hozzávetőleges számítás szerint­ — a főváros statisztikai hivatal minden hónapban készít kimutatást — 1.071.492. A rendőri igazgatásba bevont szomszéd községek : Újpest, Rákospalota, Pestújhely, Kispest, Pestszentlőrincz és Erzsébetfalva lakossága ma 221.000 főre tehető. A szapo­rodás tíz év óta több mint hetvenezer lélek. Nagyon fontos a mostani népszámlálás­ a lakások szem­pontjából is. Az egyesítés alkalmából a fővárosnak 9361 épü­lete volt, tíz év előtt 18.033 és azóta bizony a háború következ­­tében alig építhettünk. 1914 augusztusa óta még azok az épületek sem fejeződtek be, a­melyek akkor már építés alatt voltak. 1880-ban a lakások száma 72.900 volt, tíz év hőti 327.000. A hárk­a óta a lakásmizériák alatt nyög Budapent­ népe, a problém­a.kj£ötöbbi felhő miódon igyekeztek meg-­ oldani, de a helyzet egyre rosszabb. Illetékes helyen azt mos­,­dották ma nekünk, hogy a logikus számítás szerint legalább négyszázezer lakásra volgy via Budapesten szükség. Ezt a szá­­­mot pedig a statisztikus igy állapítja meg : —­ Tíz év előtt 327.000 lakás volt Budapesten. Évenkint c­stilag húszezer házasságot kötnek, tíz év alatt tehát kétszáz­ezret. A házasulok közül tegyük fel, százezer házaspár el­hagyta Budapestet, marad még mindig százezer új család, melynek otthonra volt szüksége ott a melynek lakásban való elhelyezkedése ma a hivatalok fejtörése. A főváros egyesítése idején Budapest Európa, nagyvárosai között a tizenhatodik volt, a negyvenéves jubileumkor már a kilnevedik helyet, foglaltaul és ma a városok versenyében valószínűleg a nyolczadik helyre került. A tizennyolczadik század végén, 1799-ben, Pikler I. Gyula dr. tanár statisztikája szerint Pest, Buda és Ó-Buda lakosainak száma 54.176 volt, ez egyesítéskor 280.349, 1910-ben 880.371. Érdekes lesz az országos népszámlálás a magyar vidéki városok népnövekedése tekintetében is. Tíz évvel ezelőtt Szeged állott az első helyen 118.328 lélekkel,­­Debreczen a harmadik helyen 92.429 és Arad a nyolc­adik helyen 63.166 lélekkel. Elvesztettük a 94.610 lelket számláló Szabadkát, Pozsonyt­ tíz év előtti 78.223 lako­sával, Temesvárt 72.555 és Nagyváradot 64.169 lakossal. És ezek az idegen kézre került városok az elmúlt tíz esztendő óta hatalmasan növekedtek népességben és ezt a kedvező kö­rülményt nem a magyar statisztika örökíti meg. A tíz év előtti országos népszámlálás alkalmával Magyarország lakosainak száma 18,264.533 fivll, Horvátországé 2,621.854, összesen tehát 20,886.487 lelhez száradt Magyarország. Ma ? Megtudjuk majd február közepe táján, a mikorára nagy általánosságban a népszámlálási adatokat a központi statisztikai hivatal már feldolgozta. 1910-ben Budapesten 433.60­4 férfi és 446.767 nő élt. Római katolikus volt 526.175, görög­katolikus 9428, görög­keleti 6962, ágostai evangélikus 43.562, evangélikus­ refor­mátus 86.990, unitárius 2120, izraelita 203.687, felekezetnél­­küli 447, egyéb és ismeretlen hitfelekezet 1000. Budapest népe közül magyar anyanyelvű, volt 756.670, német 78.882, tót 20.359, oláh 2777, rutén 242, horvát 2496, szerb 3972, cseh 5003 és lengyel 5782. Az egyes hitfelekezetek szaporodá­sából érdekes kiemelni, hogy a főváros egyesítése óta 1910-ig a római katolikus vallásúak 330.551 lélekkel szaporodtak, a reformátusok 73.982 és az izraeliták 158.797 lélekkel. Tíz év előtt iparral Budapesten 217.634 ember foglal­kozott, kereskedelemmel 64.881, míg a közszolgálati ágak és a szabad foglalkozások körébe tartozó értelmiség száma 29.959 volt. Ma éjszaka pontban éjfélkor minden Budapesten élő ember statisztikai feldolgozás alá kerül. A­ki 1920 deczember 31-ének éjjeli tizenkét órája előtt halt meg, azt a népszámláló biztosok nem írják össze. Éppen úgy nem írják össze azt az újszülöttet sem, aki Szilveszter éjszaka, éjjeli tizenkét óra után született, .A népszámlálás fix pontja és ideje az éjféli állapot. Budapest lakóinak ma osztották szét a szá­nnálólapok­at, a­mely huszonhét főkérdést és rengeteg al- és mellékkérdést tar­talmaz. A népszámlálásnál az összeírók különös tekintettel lesznek a választójogi szempontra. Kérdés­ van arra nézve is, mi volt az összeírt fél foglalkozása a világháború, előtt, ha a há­ború, folytán a foglalkozása megváltozott. A föld- és földbérlésre vonatkozóan is részletes kérdések vannak, a 20. kérdés arra vonatkozik, hogy ha a világháború előtt másutt volt rendes lakó­helye, akikor és mi okból, változtatta meg. Kérdés van a zsidómeg­­beteged­ésekre és a hadiözvegy és lásdiárváka vonatkozóan is. Több kérdést tartalmaz a szá­mlálólap az 1901—1865. években született férfiakra, valamint a háborúban önként jelentkezett katonákra nézve. Itt a választójog megállapítása végett tet­tek fel kérdéseket, mint például : hány hónapot töltött arcavonal­­beli szolgálatban, van-e Károly­ csapatkeresztje, sebesülési érme, vagy más, a harcrtéren szerzett kitüntetése. Megsebesült-e, járványos, fertőző betegségen ment-e keresztül, rokkanná vá­lt-e, miben áll a rokkantsága, milyen százaléka a rokkant­sága, kap-e rokkantsági ellátást és volt-e hadifogságban, melyik országban és hol, melyik fogolytáborban. A népszámlálás adatai körülbelül hat-nyolc­ hét múlva lesznek ismeretessé részleteikben is. Egész új prospektívára fog nyitni a lakosság számának pontos megállapítása és az új Magyarország, de főképpen a mai Budapest helyzetében nagy­­jelentőségű lesz ez a statisztika. A főváros lakosságának mai lélekszámát a lisztbizottságok kimutatásai alapján csaknem pontosan meg lehet állapítani és illetél­es helyen azt mondot­ták, hogy Budapest székesfőváros lakosságának számát 1920 deczember 31-én körülbelül egymillió és tízezer főre becsülik. Az emelkedés ezek szerint százezer fő lenne, míg az előző nép­számlálás alkalmával Budapest lakossága 147.013 fővel sza­porodott. Legnagyobb volt a főváros népességének szaporo­dása 1890 és 1900 között, ebben a tíz évbeli a szaporodás 226.974 lélek volt. Akkor az ezredéves kiállítás hozott nagy­­fellendülést Budapest életében, ma pedig panasztól és keserű­ségtől hangos a főváros, szétmarczangolt az ország és hány millió derék magyar ember fog hiányozni a mostani nép­­számlálás adataiból, a­kiket elrabolt tőlünk a háború és a trianoni Íreke. " /sz. 8.) Lesz még, írta Pappé Váry Elemerné.. / Oh tu­dom én. gazdom : Lesz még ejmszer magyar ! Ünnep a miágon ! Lesz még szabadság és Diadalmas öröm, Háromszin bokréta Minden határkő vön. Tudom én, hogy lesz még Hazáját szerető. Büszke nagy nemzedék. Lesz még becsülete Az erős magyarnak, Koronás zászlónknak, Igaz nagy hódolat. Tudom én, hogy lesz még Alléin jó ének, Áldás és békesség! Lesz az én falum is Mosolygó és szabad... Hanem az én szivem Addig tán megszakad.

Next