Az Ujság, 1921. január (19. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-14 / 10. szám

2 1921. AZ ÚJSÁG ZITH­ kiaknázni. Ez, a zsidó-szabadkőműves közgyűlési tagok csatlakozásával, látszólag tényleg sikerült is. Magosi György dr. városi tiszti főügyésznek, a­kit az­ oláh megszálló csapatok tábornoka a főispáni teendőkkel bízott meg, a belügyminiszter által történt felfüggesz­tését például Balthazárék a katolikus főispán rovására írják és nyíltan azzal vádolják, hogy Magosi György­ben az erős kálvinista érzésű embert üldözi. — A társadalmi béke kívánatos helyreállításának legfőbb akadályát én Balthazár személyében, illetve politikai szereplésében látom. Meg vagyok róla győ­ződve, — és ezt kellő formában a püspök már tudo­mására is adtuk — hogy a mint ő provokáló politikai szereplésétől visszalép és tisztán püspöki és magasztos papi hivatásának, a hívek lelki gondozásának, az egy­ház adminisztrácziójának szenteli nem közönséges te­hetségét. — Debreczenben a társadalmi és felekezetközi béke nyomban helyreáll. Zólyomi Dezső, Bapía-BiméÉ Jmm ma Beismer® vallomásí tette (Sxenzácz86$f az ür-díjamtithái* zsavossai &&!*&!• — Hetar­tóztatták a VI. kerületi pénzügyn azstfijét. — Eprhélyi fs.atúr­s*endSva kapttd.ny megsz&tt&tS a fSStapttdmy^ sác.z’di't sté KftStAnyán elfogtsía. — Se fsa ff ez* sS&vex tagadja Bűnösségét.­ A legfrissebb budapesti zsarolási bűnügy, melynek központjában BrU’ta-Binót Jenő, az állítólagos exállam­­titkár áll, egyreN­agyobb­ hullámokat ver. Bartáék el­len ma egész sereg­erimjelentés érkezett a főkapitány­ságra, délutánra pedig páratlan szenzácziók következ­tek. Először is kiderült, hogy a bűnügyben részes volt a VI. kerületi pénzügyőrség vezetője, Jakubek Lajos pénzügyőri főfelügyelő is, mire letartóztatták. Délután két órakor pedig Erdélyi Zoltán rendőrkapitány, a­mi­kor czellájába akarták kisérni, megszökött. Szabadsága azonban nem tartott sokáig, öt óra tájban Kőbányán elfogták. Nem kevésbé szenzácziós fordulat, hogy Barta- Binét látva hiábavaló tagadását, az esti órákban be­ismerő vallomást tett. „Bar89 Slamtittkár wa®y®5*.“ : A pesti élet iismét megrövidült egy államtitkárral, Barta-Binét Jersevel, a­kinek a bemutatkozás volt a legnagyobb szenvedélye —­­a pénzgyűjtésen kívül. „Barta államtitkár vagyok‘‘ — mondta boldog-boldog- stalannak és kez­ül kezétt előkelően nyújtotta kézszo­­­ritásra. Úgy öltöznö böttya,hogy a pesti divatkódex­ elő­írja : kitűnő prénMei*kabát, zsakett, kamásni­ feszült rajta, s olyan bottal járt, a minővel tamburmajorok szokták békében vezetni a katonazenekart. A frizurája, iaz valami kirakatbeli gyönyörűség volt, a­mi nem is csuda, mert hiszen öcsikéje fodrász volt. A riporterek már megírták róla, hogy állandóan olyan félczilinder­­ben járt, mint a­milyenben a bohóczok szoktak hanezu­­rozni a Bekelow-czirkuszban. A Royalban sokáig vis-a­­vis-m volt a nyugalmazott tornatanár és én megfigyel­­t­ettem ezt a zsonglőrt, a­ki az élet kötélhintáján ilyen­­vakmerően próbált a magasba libbenni. Csupa szakállas emberrel vacsorázott mindig együtt és már ebből is sejteni lehetett, hogy baj lesz A dologból. Ezenfelü­l folyton félrehívták­ a kis Bartát az asztaltól és én ti­tokban mindig arra gondoltam, hogy mi lesz, ha egy nap a­ rendőrség hívja őt félre a törzsasztaltól. Ked­­vencz étele volt a­ borjasült (vidéki borkereskedőmódra készítve), a czigánynyal pedig sokszor a „Nem loptam én életemben’4 czímű zamatos magyar dalt játszatta. Sok­szor kábító frakkban jelent meg a Royalban, de a frakk­hoz sohasem vett fel'puha 'gallért -mint Friedrich Ist­ván. Utoljára a Sámson és Delilánál találkoztam a méltóságos úrral, egy fekete hölgygyel ült merev­ elő­kelőn a földszint egyik páholyában, a szünetben a büfé­ből Cherry Góbiért hozatott le (jéggel erősen leöntve),­­de közben­ ügyfeleivel is tárgyalt. Barta volt elől a pá­holyban, a hölgy diszkréten hátul és a I­ajos­ utczában a legszebb pesti fogat várta az államtitkár urat és vá­lasztott vendégét, hogy azután a Royal Gundel-étter­­enébe röpítse őket. Tegnap estétől fogva egy törzsasz­tal üresedett meg a Royalban, alighanem jó hosszú időre... ( © rasegESapoSS isfőgyapocaég. ) Hat héttel ezelő­tt szövetkezett Barta­ Binét államtitkár Erdélyi rendőrkapitáj­ynyal és Schaffer Sándor volt fővárosi tisztviselővel a Gábor Andor és társa­ czég megzsarolására. A haditanácsot a Piszmonia­ éttermében tartották s a meg­állapodás értelmében Schaffer Sándor vásárolt a czégtől nagyobb mennyiségi­ gyógyszert és százezer márkát helyezett letétbe a s­ábor-czégnél,aézt a százezer márkás Erdélyi rendőr­­kapitány szerezte meg. Terv szerint a czéget gyógyszercsempé­­szésen kellett rajta érni. Schaffer a pénzt Erdélyitől a Gresham­­palota kapujában vette át s a mint az árut megkapta, rövid időre magából kikelve jelent meg a Gábor Andor és társa­­czégnél és ijedten újságolta, hogy éppen akkor a­mikor a laká­sára szállították az árut, megjelent nála a rendőrkapitány, a VI. kerületi pénzügyőrség vezetője és mint csempészárut lefog­lalták az egészet és bevitték az Eötvös­ utcza 33. szám alatt lévő pénzügyőri szakaszhoz. Schaffer tanácsára Gábor Andor és Kiss Sándor üzletvezető megjelentek a pénzügyőrségen, a­hol Erdélyi Zoltán rettenetes lármát csapott, Brittanniával, s Kelenfölddel fenyegette meg a kereskedőket, internálást, börtönt helyezett kilátásba és Kisst és Schaffert őrizetbe is vették. . Schaffer közben arról tárgyalt Gáborral, hogy ta­lán nagy pénzzé el lehet intézni a dolgot és elhivatta Barta Jenő lá-államtitkárt, a­ki másnapra lövölde-téki elegáns laká­sába rendelte Gábor Andort, s kijelentette neki, hogy két­százezer körömiért elsimíthatja az egész ügyet. Schaffer a maga részéről szintén hajlandó volt kétszázezer koronát fizetni és nyomban átadott a s méltóságos urnáké kétszázezer koronáról szóló csekket, a­mely persze hamis volt. Gábor csak nyolc­van­ezer koronát akart fizetni, mire Barta megfenyegette, hogy ha nem ad Erdélyinek legalább kétszázezer koronát, akkor Zalaegerszegre kerül az internáltak táborába, így lefizették az egész pénzt, mire Erdélyi és Barta részéről megkezdődtek a c­ég ellen a sorozatos zsarolások és rövid idő alatt különböző czimeken összesen 610.­100 lx/tonát zsaroltak fel. A c­ég végre megunta a­ folytonos zsarolást, nagy nehezen sikerült vissza­kapni az árut és végül iá rájöttek arra, hogy tulajdonképpen bűnszövetkezetnek estek áldozatul, pedig kiterjesztették a nyomozást más személyek ellen is, a­kiknek letartóztatása küszöbön áll. Ma reggel a főkapitányságon a Haggenmacher-sörgyár nevében feljelentést tettek Barta Jenő ellen, a­ki százhúszezer koronát csalt ki azon a czímen, hogy a gyárnak szenet szerez. Feljelentést tett ellene Németh József dr. ügyvéd és Szögyén Gyula dr. ügyvéd is, a­kiktől szintén szénszállítás ürügye alatt kétszáztízezer, illetve ötvenezer koronát vett fel. Ezeken kívül több kisebb feljelentés is érkezett. Barta a legnagyobb fo­gást a Szimon István r.-t. eléggé csinálta volna. Az üzlet már létre is jött, megállapodtak abban, hogy tízmillió koro­nát fizetnek Bartának ezer vagyon burgonya szállítására. A tízmilliót ma kellett volna lefizetni, de Barta eközben a rend­őrségre került. Ao­roxszni simask­áSS szerccs. Délután két órakor fejezték be Erdélyi Zoltán dr. határrendőrkapitán­y kihallgatását és elrendelték a fog­dába való visszan­sérését. A rendőr néhány pillanat múlva visszatért ,és ekkor tudták meg, hogy Erdélyi furfangos vakmérléggel megszökött. Rögtön alatb­k­­­otrták a főkapitány­mböt, detektívek szállták meg az össze kapukat, végigkutatták a folyosókat, szobákat, lépcsőket, de a megszökött emberre már nem találtak rá. A szökést nagyon megkönnyítette, hogy Erdélyi Zoltán csukaszürke köpenyeget, aranygallért viselt és így feltűnés nélkül hagyhatta el a főkapitányságot.. Nagyban hozzájárult a szökéshez az is, hogy Erdélyi jól ismerte a főkapitányság folyosóinak labirintusát , hosszú ideig beosztott tisztviselője volt a rendőrségnek. A nagy erélylyel megindított nyomozás rövid idő alatt sikerre vezetett. A detektívek szétfutottak a szél­rózsa minden irányában és csakhamar megtudták, hogy Erdélyi Zoltán egy Kőbányán lakó rokonához ment szökése után. Taxiautóval azonnal kiszállt egy bizott­ság Kőbányára és rajtaütöttek a szökevényen éppen akkor, a­midőn felismerhetetlenné akarta maszkírozni magát. A­mikor a detektívek behatoltak a lakásba, Erdélyi már czivilruhában volt, bajusza le volt beret­­válva és eleinte tagadni próbálta kilétét. Szigorú őrizet alatt szállították vissza a főkapitányságra és most már külön zárkában helyezték el. Útközben elmondta Erdélyi kapitány a nem minden­napi szökés részleteit: “Déli "kihallgatása után a rendőr­­fogalmazó hivatott egy rendőrt és rámutatva, igy szólt: — Vezesse ezt az urat a fogdába. Erdélyi rendőrkapitányi egyenruhában volt. Feszes léptekkel hagyta el a szobát és a legnagyobb biztonság­gal sietett előre. Mikor a Zrinyi-utczai traktushoz ér­tek, hátra szólt a rendőrnek, a­ki — fogalma sem lévén róla, hogy kit kisér — tiszteletteljesen kullogott a ka­pitány úr mögött: — Kérem, ne fáradjon, most jut eszembe, hogy tu­dom, hol a fogda. Majd megnézem egyedül is. Erre a rendőr szalutált és visszatért, Erdélyi pedig egy pillanat múlva már a földszinten volt. A Zrinyi­­utczai kapunál posztoló rendőrök látták a kapitányt, de természetesen nem tudhatták, hogy kicsoda és tiszte­­legve nyitottak neki utat. Bas­fia-Bánéfi beismerd valogatássá tett. Barta-Binét egészen ma délutánig indignálódva taga­dott mindent. Délután azokban a szembesítések hatása alatt megtört, kezdett ellent­mondásokba keveredni, végül pedig beismerő vallomást­­tett. Beismerte, hogy a Gábor-czég elleni manőver részleteit mind a hárman előre megtervezték és abban állapodtak meg, hogy Barta később, a­mikor a pénzt már megkapta, meg fog jelenni a pénzügyi kirendeltség előtt és interveniálni fog az elfogottak szabadonbocsátása érdeké­ben. Beismerte, hogy a kétszázezer koronát magánlak­ásán tényleg lefizettek nek­i, de azt állítja, hogy ő a pénzt átadta Schaf­­fernek­ szétosztás végett. A többi ügyekre vonatkozólag még nem hallgatták ki. Schta­ffes z­sár­­a Sagael. Este hat órivtáj­ban ejteszették s­ letartóztatott Schaffer Sándort és ismételten kihallgatták. Schaffer az egész kihall­gatás folyamán zo­gott­­agadott mindent. Közben megjelent a szobában feleséget is, a­kit kihallgatás végett szintén be­­ ­JaSsE* !e33rf<$sSaS£s és tsfe&Et -feíjalem- SüsaSs. A főkapitányságra m­­a délelőtt detektívekkel be­hozatták Jakubek Lajos pénzfügyfti főfelügyelőt, a VI. kerü­leti pénzügyőrség vezetőjét, a­kiről kiderült, hogy Erdélyivel együtt rendezte a letartóztatást kom­édiát és a kizsarolt pénzből nagyobb összeget socrpott. fíijhalgatása után is tartóztatták, egyben idéztek. Mikor Schaffer meglátta feleségét, görcsös, fuldokó sírással rimánkodni kezdett: — Az istenért, hagyják a feleségemet, hiszen nem turhat semmiről, nem is ismeri ezeket az embereket. Felesége is sírva fakadt és kezeit összekulcsolva kö­­nyörgött a rendőrtisztviselőnek­­. — Drága doktor úr, higgyen nekem, én sohasem ha­zudtam, talán az egyetlen asszony vagyok, a les sohasem hazu­dott. Az én uram ártatlan az egész dologban. A kihallgatás után Schaffert visszakísérték a fog­­dába, felesége pedig zokogva hagyta el a főkapitánysági épületet. Erd£Sjfi Soltén viharos múlt­ja. Erdélyi Zoltánnak évekkel ezelőtt már hatalmas bűnügye volt. A háború kitörése előtt a határrendőrségnél volt rendőrfogalmazó, a háború alatt pedig mint tartalékos százados­ hadbíró teljesített szolgálatot. Meister altábornagy, komáromi várparancsnok ajánlására kinevezték Besztercze­­bánya vár­os rendőrfőkapitányává. Alig volt ott néhány hétig, rettegett tőle az egész város.­ra ért ezré­vd büntette meg az embe­reket a legkisebb mulasztásokért és végül is oly óriási lett az elkeseredés ellene. Ajögy az ügyészség figyelmét is ráterdték. A dolognak az"lett a vége, hogy Erdélyi Zoltán főkapitányt letartóztatták. Öt hónapig volt vizsgálati fogságban. Hetvenegy rendbeli bűncselekmény miatt elejtették ellene a vádat, harmincznégy rendbdi zsarolás, harmincznégy rendbei köz­­okirathamisítás, ötrendbeli hivatalos hatalommal való vissza­élés vétségével és többrendbdi lopás bűntettével vádolta meg az ügyészség. Óriási izgalom volt Beszterczebányán. Erdélyi bíróküldési kérelmet intézett a Curiához és 1918 őszén a buda­pesti törvényszék, melyet a Curia delegált, Erdélyit felmen­tette a vádak alól. Ezután Erdélyi rendőrkapitányi minőségben a közel­­mezési minisztériumban teljesített szolgálatot. Árdrágítási ügyeket intézett, internálásokra tett beterjesztéseket és most a nyomozást kiterjesztik a minisztériumban való működésére is. Igen erélyes, energikus és goromba ember volt Erdélyi, a­kitől rettegtek a felek, de na ki, úgy látszik csak játszotta a rettenthe­tetlen­­hőst. Legutóbb Erdélyit a fiatalelenőrző pénzügyőri szakasz élére állították. Az osztrák határt kellett volna megszállnia és a csempészést megakadályoznia. A hatóságok azt hitték, hogy erre az állásra a szigorú és megközelíthetetlen Erdélyi a leg­alkalmasabb ember. X X X X X X Itt három közleményt a tájékoztató­ bizottság véd H­­ mellőttünk: a kereszténypárt ma esti a dissszidens keresztényi ért viszonya. Erről a kér­­ő az értekezleten. A­disz­­liczky Ödön volt belügy­­i megbeszélésen s ő sem isten. Rövid beszédében ugyanis azt kívánta, hogy katedrát szervezzenek a budapesti tudományegyetemen a tót nyelv és irodalom számára. Egyébként néhány izgalmas jelenet is volt a Ká­rolyi-palota nagytermében. Bleyer Jakab idézte elő a vihart, Hegyeshalmy Lajos miniszter folytatta a szó­­váltást, végül pedig kibékültek és nagy bölcsen belát­ták, hogy semmi ok sem volt az asztalcsapkodásra. Természetesen Huberth Ottóról sem feledkeztek meg Hallerék. Több felszólalás után bizalmukról biztosítot­ták a volt debreczeni főispánt és — a kommüniké szavai szerint — „a párt elítélte annak a jelentéktelen számú klikknek a hajszáját, a­mely Debreczenben a le­g­orv­em­­detesebb felekezeti békét is hatalmi czélokból megzava­rással fenyegeti."" Huberth Ottó érdekében a párt meg­bízásából Hallér­ István, "Bernolák Nándor, Milotay István és Pröhle Vilmos küldöttségileg jelennek meg a miniszterelnöknél, K h­angilgyíliés­ esti értekezletén éles kis akü­­lügyminiszter ellen. Ennek az­ért Ferdinándy Gyula belügy­­főkapitánynyal egyetértőleg­zoczialista szakszervezteknek­ tett nagygyűlését, a­molyan politikai kérdések is szőnyegre kerültek volna. Egyéb­ként a kereszténypárt ma este lépéseket tett a keresz­­tényszocziálista­ szakszervezetek elégedetlenségének meg­­ a kereszténypárt ? .Nem minden iskola marad zárva.­ ­— A tanácsolva tarosai a. — Bajok a fűtőanyagod körül. — A főváros tart­ása mai szilisében foglalkozott a községi iskolák m­eginjításának ügyével. Tud­valévően az iskolák rakorását a nagyfokú tüzelő­anyaghiány tette szükségessé és úgy volt, h­ogy a tanítás január közepén újból megindul. A szü­net alatt sem sikerült azonban valamennyi isko­lát fűtőanyaggal ellátni, s ezért a tanács m­a úgy határozott, hogy azokat az iskolákat, a­melyeké­ben legalább egy hónapra szükséges tüzelőanyag van együtt, január 17-én megnyitja. Természete­sen e mellett elengedhetetlen a Szabó Sándor dr. tiszti­­főorvos által hangoztatott az a feltétel, hogy a tantermekben legalább 17—­18 Celzius le­gyen a hőmérséklet. Csak így akadályozható meg, hogy a gyermekek közt a ragadós betegsé­gek ne terjedjenek. A­­többi iskolában a szénszü­net tovább tart. Ugyancsak a m­ai tanácsülésen tett jelentést szüntetésére és külön szakosztályt alapított a szocziál­­politikai kérdések tisztázása és megoldása czéljából. Csak így sikerült elhárítani azt, hogy a keresztény­­szoczialista munkásság parlamenti vezérei ki ne lépje­­ nek a kormánypártból. Für­edi Győző dr. tanácsnok a fővárosi tüze­lő­­anyagellátás szomorú, vigasztalan állapotáról. A­ helyzet az, hogy szén egyáltalában nincsen, fa pedig mindössze negyven vagyon, a­mi egy ketre elegendő csupán. A faügyek kormánybiz­tosa a belföldi fa forgalmát, nem hajlandó sza­baddá tenni, s ezzel nagyon megnehezül a hely­­zet. Belföldi fát szabad forgalom esetén M­OM(- 16.001­ koronáért lehetne vásárolni Vagyononként, míg a cseh importtá, a­mely szabadforgalom tárgya, a kocsirakományonként 26.000 koronába kerül. Ezt a különbözetet azonban a város nem bírja el. A tanácsnok kijelentette, hogy a jövőre vonatkozóan minden felelősséget elhárít magától­­­, minden lehetőt elkövetett a helyzet könnyité­­sS®e, s nem ő az oka, hogy fáradozásai eredmény­telenek maradtak.

Next