Az Ujság, 1921. január (19. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-26 / 20. szám

.1 U -■ 35./­­ ’J jL­ \. AI vb ¡ I *» Jgfocgt, Ifi?--------- 20. szám. „­­SZerda, Január 26, Előfizetem ára?: * ""./^ j." . .­­ ...­­ .A-' " lg? SZERKESZTŐSÉG: Egész évr»'.*r..r....^... 440 K — I mmho* f rw mmn —— A Budapest, Rákóczi­ út 51. sí. Félévre'. ......1X 220 „ MtfMI KmMW M. ■ M Telefon: József 13-36, Jóseef 132-5® Egf^rér*"""Z­"! Y ” S E mfWi KIADÓHIVATAL: Bg^es szám dra BudapestVa, Tidé- tefg 1MSP 1' JP? ebi WP. J Budapest, Rákóczi-ut 5A ez, kea es a pályaudvar,okoa a korona. SS H H ^ M Telefon: József 13-35, József 10-28, ara M M M ^ B S m ,6“ss-i mwnapok M miHal fk­ m ^sm fiókkiadóhivatal­kivételivel; nofmen nap.­­ ’**'■“* Budapest, Erzsebet­ körút 18. .....................................................................................................................................................................II................ l ■■■■ m­ — ■i n , ROVÁS. Sándor Pállal szemben Ugrón Gábornak kell igazat adnunk abban, hogy nem a keresz­tény kurzus l­’kott meg, hanem azok, a kik a kereszténységet czégévül használták föl olyan hatalmi politkárm.■& melyben semmi se volt a kereszténységéig^ szelleméből és erkölcséből. Sándor Pál tehát tévedett, mikor jóhiszeműen elfogadta azt az elnevezést, a­melyet ezek rossz­hiszeműen használtak és kihasználtak. Ha Hegedűs Lóránt, a­kinek nincs pártja se nemzetgyűlésben, sőt mandátuma sincs, az­zal a­ gon­­dolatical áll elő, hogy jó lenne a nem­zetgyűlés­­és­ a mandátumok életét meghosszab­bítani, egy dolog mindenesetre bizonyos, akár jó a gondolata, akár nem, se pártérdek, se a mandátum érdeke nem diktálta. Ez kétségte­len lévén, nem szabad csodálkozni, hogy a gon­dolatát általános gyanakvással fogadták­ . • * Keresztény szoczialisták és kisgazdák nem győzik elég­gét biztosítani egymást arról, hogy közösen töltött életüknek az lesz a legszebb pillanata, a­melyben csakugyan elválnak egy­mástól. .A pesszimisták tehát, a­kik folyton azt hirdették, hogy ezek a pártok soha se lesznek őszintén egy véleményen? megbuktak. Az idő ezt a harmóniát is megérlelte és nem is tar­tott olyan sokáig, mint a­milyennek az érde­kelt felek érezték. E£y síéiért. A pártkeretekbe sziárult ellentétek feszege­tik mindjobban akartok egységét. A­mit ma pártbom­lásnak.'iU alakulatok kísérletének lá­tunk, nem egyéb, mint egy súlyos hibának ,vagy — mondjuk — tévedésnek természetes folyománya. A tévedés az volt, hogy az indu­latok, gyűlölségek és hangulatok jelszava ele­gendő a tömegvonzásra s egységesítésre. Ezek a jelszavak ideig-óráig érvényesülhettek, addig­­­i­, a­míg ki nem derült, hogy az ország élet­kérdéseinek megoldására nemcsak nem alkal­masak, de egyenesen hátrányosak. A­mint,a keresztény biokba tömörült pártokon belül az országos érdekekre való tekintetek kezdtek fe­lülkerekedni, óhatatlan volt az­ ellentétek kiüt­közése. Az egyoldalúság x x x poli­tikája ebben a pillanatban elveszítette domi­náló pozíc­ióját, mert kiderült róla, hogy vele alkotni nem, csak újabb romokat lehet produ­kálni. Nem a keresztény gondolat hibája volt ez, hanem annak a szellemnek, a­melyet a szél­sőséges jelszó politikusai belémagyaráztak. Most megint új pártalakulatok vajúdnak. Még­pedig a nemzetgyűlésen belül és azon kí­­vül. A szándék, a­melyből ezek az alakulatok kisarjadzanak, kétségkívül az, hogy az ország­nak életerőit egybe kell foglalni, hogy életké­pessége kibontakozhassék. Jobbról is, balról is belátják, hogy az építő munka meg nem indul­hat, ha a munkában részt nem adunk minden komoly és becsületes akarásnak s ha nem te­remtjük meg az együttműködésnek reális lehe­­­tőségeit. A jelszópolitika itt, ebben tévesztette el kalkulusait. Ki akart zárni osztályokat és felekezeteket, abban a hitben, hogy a jelszó maga elegendőnek bizonyul az egyoldalú erők érvényesülésére az alkotó munkában. Ma már ennek a politikának a képviselői is kezdik be­látni tévedésüket és a mérséklet béklyóit ipar­kodnak ráverni saját indulataikra. A közelmúlt emlékei és tapasztalatai azonban még­ sokkal frissebbek, semhogy az első tavaszi fuvallatra­­leszóljanak. Az új alakulatok létjogosultsága attól függ, hogy valóban fel tudnak-e emel­kedni oly magasságba, a­hol csak egyetlen őzés lebeg előttünk: az ország kiemelése abból a hí­nárból, a­melybe a forradalmak és kü­serőszak taszította. Ehhez elsősorban szükséges, hogy a kellő tanulságokat vonják le az eddigi pártala­­■laüásokhól a ne, kövessék el ugyanazokat a hibá­kat, a­melyek a mostani bomlási folyamatot előidézték. Ellentéteket kompromisszumokkal áthidalni, tüzet s vizet egy edénybe dobni, ke­veredéseket produkálni a vegyvonzás törvé­nyei ellenére, nem biztat sikerrel egy oldalon sem. Egyöntetű, egyakarású pártok kellenek, a­melyek a kitűzött czélt minden egyéni vagy pártérdek nélkül iparkodnak elérni s a czélba vetett hitükben találják meg az önfegyelmezés erejét. Kísérletezésekre nincs sok idő, mert az élet egy pillanatra sem áll még s minden nap megköveteli a maga szükségleteit. Ezeket fel­ismerni, ezeknek szolgálni s ezeket kielégíteni csak olyan alakulatok képesek, a melyek hiva­tásukat felismerik és Hivatottságukat be is tudják bizonyitani. H debreczeni temp (Baithazap "Dezsőt Zoványi Jenő és Haypál Benő nyilatkozata* — A debreczeni kálvinisták el vannak keseredve* — A nyomozás addig nem ért el eredményt.) — Az Újság debreczeni tudósítójának telefonjelentése. — Balthazár u első dr. püspök hétfőn délután ér­kezett hazai főegyházlátogató körútjáról Debre­­czenbe.Sidó felháborító eseményekről értesülve, a­­ fcavizetevő nyilatkozatot tette: — Részletesen a szerdai presbiteri gyűlésen fogok nyilatkozni a nyilvánosság számára. Ma csak annyit mondhatok, hogy bár arról az oldal­ról, a­honnan egyházam ellen a szakadatlan tá­madások jönnek, mindenre el voltam és el va­gyok készülve,­ ilyen elvetemültség lehetősége mégis kívül esett a feltevésemen, azért érthető a lelki megrendülésem. A Nagytemplomot ezután magunk fogjuk őriztetni egyházi rendőrséggel, mindaddig, a­míg a tisztesség uralm­a ismét hely­reáll városunkban. A Nagytemplomot a rajta esett gyalázattól országos ünnepélyes felszente­léssel fogjuk megtisztítani és azt hiszem, hogy ezt a rendőrség meg fogja engedni. A rendőrség szá­­mára­­különben az volna a tanácsom, hogy a tet­tesek iránt ahhoz az általa hivatkozott „feltét­lenül megbízható forrásához forduljon, mert a kálvinizm­­us elleni­­ titkos és nyilvános merényle­tek értelmi szerzősége minden valószínűség sze­riit ebből, vagy legalább is azzal rokon, egyet­értő forrásból származik. Rendkívül érdekes és jellemző, hogy Zoványi ■Jenő dr., az ismert egyetemi tanár, a­ki tudvale­vőleg ellenséges viszonyban, áll Balthazár Dezső-­­ vel, a,­következő nyilatkozatot tette egy újságíró / .előtt:" — Egy előkelő zsidóasszonytól azt hallottam mostanában, hogy ő benne azóta ébredt fel a zsidó, a­mióta üldözik a zsidóságot. Hasonlót mondhatok én is, a­ki soha, semmiféle közügybe nem kevertem felekezeti szempontot. Most már bennem is éled a felekezetihez tartozó ember. Bármennyire­ is nagy­ot választotta el személyi és lelki ,szempontból a refomátus egyház jelenlegi hivatalos vezetőitől, ma már azt vallom ezeknek az üldözéseknek idején, hogy minden jó reformá­tus magyar embernek kötelessége egyházának vé­delmére kelni és pedig csatlakozni kell azokhoz a hivatalos vezetőkhöz, a­kik illetékesek a harcz irányítására. Mindnyájunknak ez alá, a zászló alá kell sorakoznunk.­­ A­mi a nagytemplomi merénylet gaztettét illeti, ennek elvi jelentősége abban van, hogy azt feltí­ustásra kéren,ezek követték el. Egészen más és pedig sokkal komolyabb elbírálás alá esik az, hogy akármelyik fele­kezet a maga templomá­ban, a­ maga énekét ne énekelhesse. Ez már ható­sági üldözés, a­melyhez hasonló csak az ellen­­reformáczió koráiban történt. ■ # : Haypál Benő nyilatkozata. ji budai reformátu­s^jitnihá­z népszerű lelkésze a tmbreczeni mewmfttrol ezeket mondotta munka­•' td,Aunkmk^tm^ — IiilMi messziről az ember csak annyit lát, hogy ott tényleg a háttérben húzódik meg valaki, a­kinek eszközei semmitől sem rettennek vissza, még a, templomnak a megfertőzésétől sem. Min­den józan gondolkodású embernek, akármelyik felekezethez, vagy akármelyik politikai párthoz tartozzék, csak egy véleménye lehet az ilyennel szemben: a leglesújtóbb elítélés. Én ugyanazon az állásponton vagyok, a­mit máma a Borti­s-ban, fejt ki Az Újság, hogy mind a két oldalon, az egymással küzdelemben állóknak mind a két ol­dalán csak szomorúságot okoz az ilyen becstelen­­ség. A legelképzelhetetlenebb becstelenség, a­mi­kor­ valaki a keresztyén tempómat, gyalázza meg. Ennél jobban önmagát már senki meg nem gya­­lázhatja. A nyomozás dolga kideríteni, hogy kik ennek az értelmi szerzők Mindenesetre nagyon súlyosan elítélendők azok, a­kik a közhangulatot úgy teszik lobogóvá, lánggal égővé és úgy propa­gálnak bizonyos törekvéseket és tendencziákat, hogy ennek a munkának következménye az ilyen valóságos bűn, a­melyért nekik maguknak is csak szégyelliök lehet magukat. — Arra a híresztelésre, a­mely a zsidókra akarja hárítani az ódiumot, azt mondom, hogy őrültség ilyet feltételezni a debreczeni zsidóság­ról. Ez a zsidóság a masa exisztencziájának, sőt lélegzetvételének védelmezőjét tisztelheti Baltha­zér Dezsőben és abban a debreczeni józan kálvi­nista irányban, a­melynek az a felfogása, hogy kálvinista ember sohasem állhat az üldözők­ mellé, hanem mindig az üldözöttek mellett van a helye. Négyszáz esztendős múltjának ez a tanulsága, négyszáz esztendős szenvedései, üldöztetései erre kötelezik a kálvinista embert. Bornírtság azt fel­tételezni, hogy most ez a zsidóság a kálvinistaság templomát, szent helyét akarná beszennyezni bár­miféle érdekből is. Fel nem tételezhető ez zsidó­, emberről. Az antikeresztény erkölcsről tételezhető fel csupán ekkora romlottság, a­mely nem válo­gatós* az eszközökben, csakhogy a maga czéljait szolgálhassa vele. ‘ .. . Nyomozás a merénylet ügyében. Debrecsenből tg]flftmtsma éjjel tudósítónk ! A reail* őrsife a Hagytp^rom elleni merénylet ügyében foly­tatja a­ nyagdozást, azonban ezidáig még semmiféle pozitív. ...adatra nem bukkant. A nyomozás eredmény­telensége miatt a közhangulat különösen bizalmatlant Sághy Gyula rendőrfőtanácsossal szemben, ő volt az, a­­ki a kálvinisták javára a Vígszínház által rendezett délutánt betiltotta, azzal az indokolással,, hogy ott po­litikai demonstrác­ió készül, a­minek a feltételezésére semmi oka nem volt. Mutatja ezt az is, hogy a fő­kapitány a betiltást nyomban hatályon­ kívül helyezte. Az egész közvélemény sürgeti, hogy derítsék fel a­ gaz­tettet és a rendőrség nyújtson védelmet a■­ kálvinizm­us­­nak a folytonos és állandó támadásokkal szemben. _ Egyébként nem érdektelen az sem, hogy a szószékre mázolt nyomtatott betűk teljesen azonosak és­ nyilván­valóan ugyanazon kéztől származnak, mint annak a táblának a betűi, a­melyet egyszer a tavalyi szép na­pokban függesztettek ki a Nagytemplom két tornya közé. A táblán a következő, kézzel mázolt felirás olvas­ható: Üsd a zsidókat! Most pedig ugyanez­ a kéz má­zolta a Nagytemplom szószékjére az új jelszót:. Üsd a reformátusokat­! Ha valaki kiváncsi erre’­ a­ táblára, könnyen megtalálhatja. A­­ debreczeni ál­lamrendőrség bűn­jelkamrájában van és a nyomozást­­vezető­ detektiv­­csoport­ megállapította a két felírás betűinek teljes azo­­nosságát. A debreczeni református egyház­­szerdán délután, öt órakor presbyteri ülést fog tartani, a­melyen fog­lalkozni fog az egyház ellen intézett támadások ügyé­vel. Ennek a tárgynak rendkívüli fontosságára való tekintettel az elnökség az összes tagok feltétlen meg­jelenését kérte. A gyűlésen Balthazár Dezső püspök fog elnökölni, ki hosszabb nyilatkozatot fog tenni arról, hogy a­ Nagytemplomot a rajta esett gyalázattól milyen módon lehet megtisztítani.­ Hir szerint a­­ presbyteri gyűlés el fogja határozni, hogy a bemocskolt papszéket, valamint a, bepiszkított Úrasztalát is el fogják égetni, Ezeket újakkal helyettesítik. A papszék azért is neve­zetes,­­ mert 1818-ban, a­mikor az országgyűlés a kálvi­nista Nagytemplomban ülésezett, Kossuth Lajos ezen a széken foglalt helyet. Maga a Nagytemplom is nem­csak egyházi, hanem történelmi szempontból is rop­­pant nevezetes, ezért tehát a Nagytemplom új felava­tását, országos ünnepség keretében fogják megtartani. Hogyan történt a szombati ünnepség „betiltása. Hirt adtu^^í® arról, hogy a rendőrség a.Temploma egyesiüi^azonbati ünnepélyét betiltotta. Ennek a tál ^vj^jatsftegyház javára rendezett ünnepélynek az elsőfokú rendőrhatóság által való betiltása a következőképpen történt : Tudvalevőleg a kálvinista egyház ének- és zeneszakosztálya szombaton délután öt órakor ének- és zenedélutánt akart rendezni. E végből Szabi Lajos kán­tor, a szakosztály vezetője még csütörtök délelőtt be­jelentette ezt a rendőrségen, a­hol engedélyt kért­ erre az ünnepélyre. A rendőrtsztviselő azt mondotta neki: — Tessék bemenni Sághy főtanácsos úrhoz, mert neki­ ebben az ügyben külön véleménye van. Szabó Lajos bement Sághyhoz, a­kinek előadta ké­relmét. Sághy enje lakonikusan kijelentette : — A kálvinista Templomegyesület egyáltalában semmit sem­ kérhet. Az engedélyt nem adom meg. — Miért nem kaphatunk engedélyt ? — kérdezte Szabó. — Mert a Templomegyesület alapszabályai nincse­nek megerősítve. Tehát semmiféle irányban nem is mű­ködhetik —­ hangzott a válasz..

Next