Az Ujság, 1921. február (19. évfolyam, 25-47. szám)
1921-02-01 / 25. szám
dapest, Wld----Mu\ó 4 nT f /xIX. évfolyam. 25. szám. r Kedd, február 1. Elá©£ínSl^:V'v ■ ( nQk /lN y 1 * f '■ jm' SZERKESZTŐSÉG: Ené«z'.v/`¡.V.--AAe^me E-A 1 mm mmmm'- • ¡' i —— mmm JSL. Mfrn Budapest, Rákóczi-ut 54. az. Félévit. m mm ""Wr k~1'r li Telefon: JózseffS^B.József 1225# '*JAZ B|SfsWL Év KIADÓHIVATAL: Egyes szám VadajKsl^/Vidé- JJIF L'íp Budapest, Rákóczi út 54. sz. k*n és a pilyamH^rdroji^Sorona. gdjLgJfcn áBM M *S| Telefon: József 13-35, JózseflS 26, Jugoszláviában egy szám ára ÉT meSkwSi msKf n— MM A ww ’é-t? fflé József 122-56. 2 jugoszláv korona. M MM LjS M Mf' f# Wh H ----ZM— m M Jmum máF m fiókkiadóhivatal : ® ** . . Budapest, Erzsébet körut43. ROVÁS. Benes urnak a múlta L#Heletet a kormányfilnek fog$a megadráit&' addig is nem zárkózhatunk el. SYiim&jélol, hogy Benes ur egyebet akart, mint értésünkre adni, mi van a kis entente titkos kártyáiban. Amit mond, vérlázitó, — hátha csak vérünket akarta lázitani s valami olyast produkálni, amit nyugodtan nem tennénk meg ! Benes úrral szemben ezért a legjobb politika mindig az, amit logikusan tőlünk nem várhatott. Nemcsak a német hadisarca hosszúlejáratú, hanem az egész békeszerződés komplexumának a végrehajtása is. Ezért gondoljuk, hogy külpolitikai egész mndolkodásunkat hosszú lejáratra kelli beújluttíta A mai körülmények, a mai kényszerek és a mai lehetőségek nem diktálhatnak ránk elhatározásokat, melyek a holnaputánt is a mához kényszerítik. Tán ez az alapja Apponyi véleményének, hogy nagyon is tartózkodjunk a kalandoktól. Kaland: mai konjunktúra. Politika: számbavétele annak, a mi ma még nincsen meg. «* ■Nem hihető, hogy az entente, megállapítván fe békesarczot,Németországtól várta volna, hogy azt mutdtja rá: dobzse. Inkább el volt készülv...-mertgy Németország alkudni fog s olyan árt szabott, melyből alkudni lehet. Talán ez a világos hátsó gondolat tette lehetővé az angol hozzájárulást. Minek sokalja ő, a mit Németország amúgy sem fog keveselni ? Akik nyugodtait! Polemizálni nem^oktunk, de tudomásul fvenni, miel tápláljá~ a közvéleményt, illő kötelességünk. Hát^tudomásul veszszük, hogy a vezető kerdésmniti sajtó nagyon mérgesen és nagyon egyoldalúan már megint zsidó machinácziókat, maffiákat és végveszedelmeket harangozik, amiért a magyar politika más átlátásra jut s liberalizmust már emlegetni, sőt már csinálni is lehet. Csak azt akarjuk konstatálni, hogy a zsidók természetesen liberálisok és azok voltak másfél esztendővel ezelőtt is. De akkor sem csinálhattak liberalizmust, most sem volnának képesek rá. A lefolyt idő alatt a politika igazán ifán, zsidók és nem liberálisok kezében volt s ma sínesen. Hogy Hallér István elfordult a szélsőségességtől, nem a liberálisok műve. Hogy a, keresztényszocziális pártban a mérsékeltek reálisabb meggondolásokra szervezkednek, ugyancsak a keresztény politikusok ténye, nem a liberálisoké. Hogy ma már feszülten várják, Apponyi Albert mire szánja magát, holott eddigelé összefogtak ellene és semmiképpen sem akartak szavára hajlani, nem külső machináczió műve. Hogy Zichy János nem zsidó és nem liberális nyomásra jutott arra az elhatározásra, hogy mégis liberális pártot szervezzen, ő, a néppárti vezér, ugyancsak olyan momentum, melyet keresztény politikus nem nézhet sem ellenséges, sem renegát gonoszságnak. . . Ami liberális elhajlás mutatkozik, az a keresztény politikának egy változata s ezért is a felelősséget, az ódiumot, vagy az érdemet ez a politika vallhatja a magáénak. Vannak, akik ezért ódiumot emlegethetnek, mi érdemnek tudjuk be. A keresztény politika sima pályát talált és Haladt rajta a saját mentalitása szerint. A tapasztalatokat is ez a mentalitás dolgozta fel. Mi, változatlanul liberális gondolkodásúak, örülünk rajta, hogy a tapasztalatai alapján a keresztény kurzus liberális irányba terelődött, de nem tehetünk róla. Érdemet hitünk benne, de az érdem nem a mienk. Mi nem fájunk győzelmi harsonába. Nem győztünk, csak érvényesült a véleményünk más véleménynek gondolkodása és tapasztalata által. Nem a politikusok kisebbítésére, csak ténynek konsfereliuse bi így,a gondolkodásnak ebben a megváltozásában a politikusokat megelőzte a polgárság tömegeinek a nézetváltozása. A forradalmi gerjedelem elült és a higgadt meggondolás sok mindent kikorrigált. A szélsőségesek most nem játszhatnak a tömegek szenvedélyeivel, mivel a tömegekben elült a szenvedély. Legyünk tehát nyugodtan és ítéljük meg nyugodtan, ami történik. Ne azok ellen forduljanak, akik eddig is liberálisok voltak. Ezek ma sem erősebbek, mint voltak. A változást azok hozzák, akik most lettek liberálisak bakká. Ezekre pedig ne haragudjanak, mert ezek a saját táborukat teszik. Palotaforradalom a kormánypártban. (Ultimátumot intéznek a Kormányhoz. — x x x x x x x x Nemrecsányiék döntést provokálnak. — Apponyi várakozó állásponton.) • Hifffer István és csoportja tudvalevőleg: azért kezrészt kaezérjititlei Andrássy Gyula gróffal, mert holcaim*«4 nerezték magukat az egységesnek nevezett kormánypártban. Hallerék szabad , kezet akartak biztosítani maguknak, miután azonban ezzel az akcióképességgel sem ringathatták magukat jelentős optimizmusba s érezniök kellett, hogy magukra, hagyottan elvesznek a parlamentben, most feltűnő ambíczióval visszasóvárognak régi fészkükbe. Ott akarnak lenni a hatalom forrásánál. Ez a titka a pálfordulásuknak. E czél elérése czéljából ők maguk indítottak mozgalmat, hogy a holnap estére tervezett pártértekezletet halaszszák el s ezzel megakadályozzák a döntést. Kissé későn, fogtak azonban ehhez a fékező szerephez, mert a párt egyes árnyalatai ragaszkodnak az értekezlet megtartásához és határozatot provokálnak mindenáron. Erre nézve jellemző Szmrecsányi Györgynek munkatársunk előtt tett alábbi, nyilatkozata: — Vannak egyesek, akik a holnap esti értekezlet elhalasztását akarják, hogy ezzel elodázzák a pártválságot, mert bizonyos faktorok közbeléptek. Én a magam részéről mindent elkövetek, hogy megtartassák a pártértekezlet és tiszta helyzetet teremtsünk. Párthatározatot fogunk provokálni. A kilépések véleményem szerint minden valószínűség szerint meg fognak történni. Én már ki is léptem pártból. Valószínűnek tartom, hogy a Bleyer-csoporton kívül a Haller-csoport is kilép velünk. Útban az ultimátum! Mint deus ex machina jött a legújabb törpeszenzácziót: palotaforradalom tört ki a kormánypártban. Egyes frakciókbta az egységes kormánypárt nagyobb diesseeSSyS*1— rájöttek arra, hogy miért is elégedetlenek azzal a kormánynyal, amelyet egy pártban összepréselve támogatni kénytelenek. Két forrásból bugygyant ki az elégedetlenség : a volt kisgazdapárt egyik iczi-piczi árnyalata, melynek vezéréül Schandl Károly doktort emlegetik előszeretettel, gyorsabb tempót akart diktálni a kormányprogramm megvalósítására, másrészt a kereszténypárt több képviselője szintén tárgyi és személyi garanciákat akar követelni a kormánytól ugyanezen a címen. A háttérben természetesen kielégítetlen személyi ambrcziók rejtőznek. Egyik közvetlen czéljuk, hogy Haller Istvánt újból vezéri székbe ültessék a pártban. Másik törekvésük, hogy olyan iramot diktáljanak a kormánynak, amilyet csak Budavári László tud elképzelni merész fantáziájával. Vagyis össszefogott, a kimondottan agrárokkal szembenálló s magát megtántoríthatatlan kereszténynek nevező csoport és megállapították azokat a pontokat, amelyeket a február 3-iki döntő pártértekezleten ultimátumszerűen fognak terjeszteni a kormány elé. Munkatársunk több olyan képviselővel beszélt, akik a palotaforradalom élén állanak, de egyikük sem akart részletesen nyilatkozni. Bernolák Nándor dr. is csak ennyit mondott munkatársunknak : — Hibák vannak a párt konstrukciójában. Ezen akarunk segíteni. Követeléseink elsősorban tárgyi természetűek, de vannak személyi kívánságaink is. Egy másik képviselő így nyilatkozott: — Súlyos garancziákat követelünk a kormánytól, hogy teljes gőzzel lát hozzá az annak idején megálló, pított programja megvalósításához. Követeljük, hogy a kormány ne hagyja elszintesedni a kurzust. Fellépésünk a kormány ellen irányul, de nem azzal a czéllal, hogy megbuktassuk, mert ez ma hazaárulásszámba menne, csupán azért lépünk fel, hogy vétót mondjunk idejekorán. Ez a mozgalom érthető visszatetszést szült az agrárcsoportban, mely nagyatádi Ie2eó Istvánt tekinti, vezéréül s aki mellett Bottlik József és Kupert Rezsőjátszsza a primhegedűt. Mint értesülünk, ez a frakció már el is határozta, hogy az előbb említett mozgalom ellensúlyozása czéljából még a nemzetgyűlés összeülése előtt talön értekezletet tart, mert nem hajlandók eltűrni, hogy Butlerék kibékitése ilyen nagy görögtűzzel történjék s újra az a szélsőséges jelszó-politika kerüljön az előtérbe, a mely az ő liberalizmusra hajló felfogásukkal homlokegyenest ellenkezik. s mert újra hullámzásba jött a pártátét. Hevesnek látszó ostrom indult meg a vezérek ellen, s ha ez a mozgalom fokozódik, az egész kormánypárt még korábban szakad szét részeire, mint ahogy gondolták. Egyébként a kereszténypárt holnap minden eddigi híresztelés ellenére megtartja értekezletét s ezért már holnap megkezdődik a pártbomlás. Rakovszky István útban hazafelé. Annak idején megírtuk, hogy Rakovszky István, a nemzetgyűlés elnöke, rózsahegyi birtokára utazott s ok tartózkodott az evpM a parlamenti szünet idején. Rá késztették erre az útra. Az történt ugyanis, hogy a rózsahegyi kommunista direktórium párezellátásra ítélte Rakovszky birtokát. Ezt akarta megakadályozni a Ház elnöke. Csak úgy léphette át a demarkácziós vonalat, hogy a Zsivnostonska Banka vezérigazgatója kezességet vállalt érte. Rakovszky sikerrel elhárította birtokáról a veszélyt s most útban van Budapest felé. Apponyi a várakozó állásponton. Apponyi Albert gróf külföldi útjáról Budapestre érkezett. Élményeiről úgy nyilatkozott, hogy a külföldön mindenütt jóindulatot tapasztalt Magyarország iránt, de ez viszont nem ok arra, hogy optimizmusba essünk. Apponyi egyébként behatóan, tájékozódik a belpolitikai viszonyok felől, kimerítően tárgyalt Teleki Pál gróf miniszterelnökkel, Andrássy Gyula gróffal, Palugyay Móriczczal és szűkebb körének több tagjával. Máris kiderült, hogy Apponyi Albert gróf nem csatlakozik Andrássy mozgalmához, a várakozás álláspontjára helyezkedik s egyáltalán nem vesz részt olyan akcziókban, amelyek a kormány helyzetét megrendíthetnék. Mint értesülünk, Apponyi. legközelebb Zichy János gróffal és a régi politika számos kapacitásával fog behatóan tanácskozni. • Peyer Kérőig nyilas a csata. Annak idején megírtuk, hogy Peyer Károly volt miniszter addig nem óhajt visszatérni Magyarországba, amíg az amneszíktíaű£W*â*értelmében az ő személyi ügyét teljesen el nem intézik. Erre vonatkozólag Peyer Károly annak a közlését kéri, hogy semmiféle olyan ügye nincs, amely az amnesztiarendelettől várná az elintézést. — Önként, — írja — minden törvényes kényszer nélkül tartózkodom külföldön Tótok nagygyűlése Budapesten. A Felvidékről kiutasított vagy elmenekült tótol vasárnap délután két órakor a régi képviselőhöz nagytermében nagygyűlést tartottak. A nagygyűlés határozati javaslatot fogadott el, amely szerint a művelt világ népeihez, a népszövetséghez és az Union of Democratic Control-hoz fordul, kérve, hogy szabadítsák meg a szlovák népet bilincseitől és a nagyhatalmak vegyék revízió alá a békeszerződésnek azokat a megegyezéseit, melyeknek alapján a szlovák nép sorsáról az ő megkérdezése nélkül döntöttek. A nagygyűlés követeli a szlovák nép önrendelkezési jogát, a békeszerűsödést nem ismeri el és melegen üdvözli mindazokat, akik a szlovákság önrendelkezéséért küzdenek. Mi van a jugoszláv-cseh szerződtésben. Zágráb politikai köreiben úgy tudják, hogy a jugoszláv-cseh katonai egyezményben még arra az esetre is vannak határozmányok, ha Magyarország önként nem volna hajlandó Nyugat-Magyarországot kiüríteni. Ebben az esetben az országot cseh és jugoszláv csapatok szállanák meg. xxxxxxxx : A tisztviselők ruhája. Megírtuk, hogy a kormány háromszázezer méter posztot vásárolt külföldön a tisztviselők részére. Ebből a szövetből .-.zazezer tisztpatló jut majd ruhához. Ez kr. ügy szóba kerülne a Szandi HSSErák Országos Szövetségének vasárnapi közgyűlésén, ahol Vágó Jenő titkár rámutatott, arra, hogy a régóta várt ruhaakció a szakértelem teljes hiánya miatt még a mai napig sem kezdődhetett meg. Kárhoztatta az állami szabóközüzemek működését, amelyek állami támogatással elvonják a munkát a szabóiparosoktól és ezzel a munkások ezreit teszik munkanélküliekké. Goretzky István főleg azt kifogásolta, hogy a ruhaakcziót szakemberek helyett tisztviselők intézik. Szert nem tud a köztisztviselő június óta ruhához jutni. A közgyűlésen az a felfogás alakult ki, hogy a tisztviselők csak úgy tudnának gyorsan jutni várva várt ruhájukhoz, ha az akció élére szakembereket állítanának. Ebben az értelemben előterjesztést tesek Hegedűs Lóránt pénzügyminiszternek.