Az Ujság, 1921. március (19. évfolyam, 48-68. szám)
1921-03-05 / 48. szám
£ , , íte 10 t KWt R •ngelem* . •/. - , / Budapest, ____nvtqjJW. iS. szám. . AT-Vumárczius 5. Előfizetési árak: SZERKESZTŐSÉG: Zgitz évre .r.Atr'|p.K - i w* n ^ ^ Budapest^Rákóczi-ut 54. CT, kent-I'pan radv*rok^n 2 kiro^j*! gLj^k ^ Telefon? JtzetUgSb.jezMt fc0tové^é^iD^den,Dap.!*iI Budapest, Erzsábet-körut 43. íftermek szét,..-u-c- «• ■ -» AdT* ROVÁS. El# szavank ennyi hallgatás után megint csak: pajtószabadság ! fWfibredőknek' egy remek Tlakátját láttul^^?ekötött szemű munkások. élii egy me^malag gonosz zsidó pofa, a zsidó lpzében^jry becsületes magyart mutató álharczczal: "Testvér, vigyázz, félrevezetnek! — Sajtószabadság esetén a plakát feltétlenül megjelenhetett volna, de igy milyen könnyen eshetett volna meg, hogy a cenzura betiltja! • Wilson megindultan, búcsúzott az elnökségi®. A távozásán indult-e meg, vagy az elnökimultján ? Egy ember, a ki tudja, hogyezer titok emlékszik meg róla és egyetlen áldása sem.Afliozófus, a bölcs, a tanár, szóval: az első bolsevista, aki teóriáinak martalékul dobta, a világot. Tud-e nyugodtan aludni ? Mer-e még valamihez hozzászólnál ? Hogyne, hiszen annyi. Herostrates tapossa most aromok világát s mind azt vallja, hogy a romok beigazolták őt! Tárgyalni sem tettet a, német ellenjavaslatról, csak a, kardba nyúlni s dobra ütni az egész világbirodalomat. Mi ebben még vélekedők sem lehetünk A követeléssel szemben a német bizonysseg keveset ajánl. Még tárgyalhatatlan ebb lett volna az ellenajánlat, ha eredetileg kétszer, tízszer a rmját követeltek volna. Mi csak azt értjük meg az esetből, hogy szentimentalizmus nélkül gondoljunk arra, mikor kerül ránk a sor. Sztrájk Mi elhjszszftk szedőjfk nyomdaszmunkástársainknak, hogy sztatfikjuk politikamentes bérharcz volt, folind amellett nem nyomhatjuk el a rajtunk elbommasodó kiábrándulást. A sztrájk nem volt politika, de politika, ugyebár, az a szövetség,amelyre a munkások épp mostanában a polgársággal léptek azzal a célzattal, hogy a liberalizmus gondolati és érzelmi alapján a két szembe is állítható tábor egymás mellé kerüljön. Sokat tártunk ettől azazért is üdvös szövetkezéstől, mert, magától értetődő. Egy társadalom, mely egészében bajban és nyomorban van, mert okozzon magában újabb bajokat! A termeléshez egyik épp oly nélkülözhetetlen, mint a másik. Mért ne fogjanak össze a termelési lehetőségek, fokozásának közös feladata mellett! Amíg ez az érdek közös, nincs értelme az osztályharcznak. A szövetkezés jelentené az osztályharcz felfüggesztését, amíg előállt az a boldog helyzet, hogy a munkásosztály joggal mondhatja: a polgárságnak van mit leadni a szociális és gazdasági részesülés aránytalanságainál fogva. A sztrájkjuk nem politikai, hanem bérharcz volt. De vájjon mi tartalmi értéke van a politikai szövetkezésnek, ha akár a bérharcz is megállhat mellette? Munkás és munkaadó együtt politizál és egymás ellen gazdálkodik. Politikailag elismerik, hogy nincs osztályharcznak helye, gazdaságilag pedig belemennek a harczba. Nem igen tudjuk elképzelni, hogy a szoczialisták délelőtt kezet fognak a polgári munkaadókkal, akiknek délután a beleit készek kitaposni. Nem a kitaposott belűi érdekelt fél szól belőlünk. A szabósztrájk, a vasmunkássztrájk jobban aggaszt, mint a szedőké. Csak bántó és csüggesztő, hogy a munkásság nem tud a saját átlátása, szerint cselekedni. Az jelentősége van a politikai szövetkezésnek, ha a szabad életben ennek baráti nyoma nincs! Nem marad más, mint kartell a választásokra. Képviselők gyártása, koteriák érvényesülése... Ez igazán nem izgatja azokat, akik nincsenek a koteriában. S a választás messze van és az élet nyomorúsága a nyakunkon ül. S tapasztalhatják, hogy míg a politikai szövetkezés nem gátolja a sztrájkot, a sztrájk viszont igen erős ellenhatást váltott ki a politikában. Már most ott marad a megélhetés nyomorúsága, mely a sztrájkot minden politikai szempont fölé emelné. Ezt is a munkások jobban érthetnék, mint a polgárság. A béremelés mindent jelent, csak nem könnyebb megélhetést. Tapasztalták, tudják nagyon jól, hogy huszonnégy órába sem tart s a drágaság ugyanannyiért szedi el tőlük a nagyobb bért, mint a kisebbet. A nagyobb kereslet is fölveri az árakat, a nagyobb fizetőképesség is emelésre sarkal ott, ahol a konjunktúrát lelketlenül kihasználják. Másrészt pedig minden drágulás, az is, melyet a béremelés okoz, apasztja a fogyasztást, ami termeléscsökkentéssel jár, ami viszont a munkanélküliséget fokozza. Jól tudják ezt a munkások s ha nem tudnák, megtanulhatják az osztrák példán, ahol minden újabb követelés teljesítése fokozza a nyomorúságot. Le kell számolni azzal a megváltozhatatlan ténynyel, hogy nem a több pénz, hanem a több produktum könnyíti a megélhetést. Ha nem ez a czélja a politikai szövetkezésnek, akkor semmi czélját nem látjuk. Kiutasították Olaszországból Károlyi Mihály grófot. jjr — Ujság tudósítójától. — Az Ujspp szerkesztésbe késő éjjel azt a jelentést kapta feürichből,hogy az olasz kormány ma kiutasította Olaszországból Károlyi Mihály grófot, feleséget Andrássy Katinka grófnőt és titkárát. A kiutasítást az olasz kormány azzal indokolja meg, hogy Károlyi Mihály gróf az utóbbi időben visszaélt a vendégjoggal és kétes elemekkel az olasz állam nyugalmát veszélyeztető tárgyalásokat folytatott. X X X X Xx X X X X X I X X x ~ Hosszú vita lesz az állami és társadalmi rend hatásosabb védelméről szóló javaslat fölött.) A hiányzó részt a tájékoztató bizottság véleménye alapján hagytuk ki. *Elkezdték az állami és társabb védelméről szóló torsát aparlamentben. Ma,mzéki beszéd, holnap ötén, és mellette, jövő héten nők, bősten, hiszen üzentei , szótárra, — felerészük — valószínű tehát, hogy az elölt állunk. Ezalatt pedig Hegedűs Lóránt tűkön ül és türelmetlenül várja javaslatainak parlaarnk sorsát. Körülbelül egyheti politikai kitérővel a kormány — mint Bernolák Nándor dr. előadó ma kifejtette az okolta meg a javaslatnak soronkívüli napirendre tűzését, mert polikaii okok tették eztszükségessé. Mint a közvetlen ok a nyomdászsztrájk szerepel. Ez a magyarázata annak, hogy egy héttel ezelőtt, még ad acta volt téve a javaslat s ma ihár a parlamenti harcrok középpontjában áll. Ferdinándy Gyula akkori igazságügyminiszter készítette a javaslatot — ma már ő sem vállalja érte a felelősséget, mert rngeteg módosításon ment be-.Kresztül az eredeti fogalmazás, — inkább elméleti, mint gyakorlati célzat szülte, éppen ezért a múlt év júniusában félre is tették. Heves viták várhatók a javaslat körül, főleg az időközben beékelt paragrafusok ellen, sorakoztatják fel érveiket, az ellenzéki■ szónokok. Elsősorban a külföld felé irányuló hírszolgáltatás kérdése az ütközőpont, s ez olyan kényes kérdés, amit nem fognak öt perc alatt elintézni. A külföldet tájékoztató hírlapírók szindikátusa még a múlt évben rámutatott a javaslat egyik, drákói paragrafusának katasztrofális következményeire. Ezen az alapon ma, már meg isindult a tárgyalás : a külföldi tudósítók szindikátusának bevonásával értekezlet volt ,az igazságügyminiszter elnöklésével a külügyminiszter és Bernolák Nándor dr. előadó jelenlétében. Bizonyos fokig már sikerült is elsimítani az ellentéteket s értesülésünk szerint úgy fogják átfogalmazni ezt a veszélyes paragrafust, hogy a kai föld informálása széles mederben biztosittassák. Egyéb módosítások is lesznek tucatjával s nagyon valószínű, hogy Ferdinéndy Gyula végül is nem fog ráismerni erre a szellemi gyermekére. ! 1 . ' * Fordulat következett be a vagyonváltságról intézkedő törvényjavaslat ügyében. Az illetékes bizottságok ma délutáni ,együttes ülésén ugyanis azt a határozatot fogadták el, hogy szűkebb körű bizottságot küldenek ki a javaslat felülbírálása ezekjéből. Ebbe a munkába az érdekeltségek képviselőit is bele fogják vonni. Ezen a czímen a GyOSz, TÉBE, OMGE és OMKE fognak tanácskozni a szűkebbkörű bizottsággal. A kodifikáló bizottság a jövő hét elején kezdi meg működését. A hiányzó részt a tájékoztató bizottság véleménye alapján hagytuk ki. x x x x Itt említjük meg, hogy, a nemzetgyűlés a jövő hét közepén a debreczeni, Nagytemplom felavatási, ünnepségének idején néhány napi szünetet tart.. X X X x x (Bródr Ernő az állami és társadalmi rend hatálatosabb védelméről. — Ki magyar ?) is négy napig egészen beszéltek, alkottak és szítak közbe a kaugre^o urak, nem jutott nekik az o*zágos nagynszilvanosság éltető napsugarából. Kém y^ta) iil|(|||k1i | igy meglehetősen lanyha volt az érj deMlWtív képviselői körökben a nemzetgyűlés tanács* | kozásai iránt. Valami emlitésreméltó nagyobb skandalum sem volt. Ugyan kinek, jutna eszébe ilyesmit esiki náluk, mikor nem írják ki az újságban . Ma még, — a megszokás hatalma hogy! — hasonlóan szürke volt a Ház délelőttre. Különböző mentelmi ügyieket intéztek el de azért úgy délfelé már fölhangzott a mozgalmas napokból ismert zajszimfónia. (A politika mostanában úgyis benne van a "szimfóniákban!) Előfordult az is két esetben, hogy a nemzetgyűlés nem fogadta el a mentelmi bizottság javaslatát, ami pedig elég ritka eset. Az állami, és társadalmi rend hatályosabb védelméről szerkesztett■ törvényjavaslat tárgyalását is megkezdték. Bernolák Nándor, mondott hosszabb előadói beszédet. Azt magyarázta, hogy az igazságügyminiszter javaslatát az igzságügyi bizottság jelentete,igen enyhítette. A büntetési tételeket kisebbbítélte és mellőzte a rendkívüli eljárást. A sajtószabadságot ő csak felelősséggel kapcsolatban tudja elképzelni. A sajtó legyen szabad, de viszont legyen felelős is! (Bernolák egészen úgy beszél mintha eddig a sajtó nem lett volna felelős, mintha eddig egyáltalán nem lett volna Magyarországon sajtótörvény!) A javaslat szerint ezentúl a távollevők ellen is le kell folytatni az eljárást, meg kell tartani a végtárgyalást, mindössze az ítélet marad el. A javaslat általános vitája során Bródy Ernő az első szónok, aki tiltakozik mindenféle forradalmi cselekedet, különösen a kommunizmus őrülete és zsarnoksága ellen. Azt mondja, hogy aki bűnös, azt meg kell büntetni, de emberekre vadászatot rendezni nem szabad! Kéri, hogy nem pracsíz szövegezésű szakaszok alapján ne adjon alkalmat a miniszter és a nemzetgyűlés arra, hogy ártatlan emberek üljenek a vádlottak padján. Felhívja az igazságügyi és honvédelmi miniszter figyelmét arra, készítsék el végre a magyar katonai büntetőtörvénykönyvet, mert Magyarországon még ma is az ISOá-iki császári pátens van érvényben. Vigyázni kell arra is, hogy a becsületes külföldi hírszolgálatot meg ne bénítsuk. A külföldi lap tud,ősitől: szindikátusa kijelentette, hogy ha a javaslat ilyen formában törvénynyé less, nem tudják folytatni munkásságukat. Beszél ezután Bródy az internálások mai módjáról és az in offigie-ítéletek ellen. Közben Pető Sándor megjegyzi, hogy Mostanában aki lakásra pályázik, az egyszerűen internáltatja a lakót. Bródy nagyszabású, demokratikus és hazafias szellemű beszédét figyelemmel hallgatta a Ház. Voltak ütött rosszakaratú közbeszólések, de ez végre nem fontos. Mikor Bródy igen rossz , kiejtéssel olvas fel egy német szöveget és ezt mondja, ebből is látszik, hogy jó magyar ember — Haller István meggyanúsítja azzal, hogy készakarva teszi. Haller tudniillik saját privilégiumának tarja a rossz német kiejtést, mint ahogyan valószínűleg saját magát tartja az egyetlen fajmagyarnak. Amit egyébként johaugiású régi magyar neve is bizonyít... Bródy után Huszár Károly üdvözli hivatalbalépése napján az amerikai elnököt. Az ülésnek ezt a részét lapunk más helyén közöljük. Végül megállapították a [holnapi napirendet és az ülés délután két órakor véget ért .