Az Ujság, 1921. április (19. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-22 / 86. szám
Fordulat a szovjetkormány gazdasági politikájáran. — Megteremtik az átmenetet a magántulajdon rendszerére. — Bécs, április 21. (Az Újság bécsi szerkesztőségének telefogs jelentése.) Beérkezett, jelentések szerint az oroz tanácskormány újabb lépéseket tett a likvidálás irányában. A kisüzeme* két, melyik nem dolgoznak hetven* nél több munkással, valjrlszint a kis* birtokokat teljesen feloldották a szoczialigrálás alól. A kommunisták radikális bart^miMi''^Tkeseredett harczot folytat a tanácskormány ezen uj engedékenypoli* fikája ellen, melyben a tanácsrendszer összeomlásának csíráját látja. Azt állítják, hogy ha a kommunista elvet nem viszik mereven keresztül, akkor a rövides bukás bizonyos. Pétervárott május elseje után a nagy szénhiány miatt igen sok gyárban beszüntetik az üzemet. Az így munkálaivá lett alkalmazottakat a vidékre viszik mezei munkára. Paksy János netelügyelő griBüijsserspéf a Tiszs üüügyben. Paksy Jike detektivfelügyelőt, amint megírtuk, tegnap este szabadlábra helyezték. Paksy a Markóutczai fogház*) egyenesen Gregussipicza 4. szám alatti lakására tartott, a hál az éjszaka is töltötte. Ma kora reggel fölkertük a detektivjjdrigyelést, hogy személyesen mondassuk el vele, illet igaz a Bálóné-féle emlékkönyv históriájából. Jjntárui ajtaján rajzszöggel kifüggesztett névtejjeszítjz áll: BATTHYA.NI KIS PAKSI Paksy János M. Zrrt. ÁLlAMRENDŐRSÉGI DETEKTÍV Amikor Paksy megtudja, hogy keressük, sietve, mosolygós arcczal jön elénk. Most már vidám, jókedvű, talán el is felejtette, hogy tegnap még az ügyészség foglya volt. Magas, nyúlánk, borotvált arczu fiatalember, inkább bonvivant-nak, mint defektívnek látszik. Elegánsan öltözködik, szép zsákot, van rajta. •Boinvitál szobájába, kéri, hogy ne vegyük észre a rendetlenséget, még kora reggel van, nem takarították. A szoba tele van fotográfiákkal, festményekkel, értékes fiorezellánokkal, bohémlelkű emberre vall. Kérdezzük, nem szívesen felel. — Nem is érdekes, kérem, ez az egész ügy. Hál’ isten, már túl vagyok rajta. Remélem, ezzel már be is fejeződött az a csufoe hajsza, amelyet ellenem indítottak. Aztán mégis beszédbe kezd. Elmondja, hogyan került a Tisza-ügygyel kapcsolatba. Nagyváradra való, Tisza városába, az ő emléke iránti tiszteletből kezdett a gyilkosság részletei iránt érdeklődni. Ebből az ügyből kifolyóan rövidesen felfüggesztették s most már végleg nyugdíjazva van. A rendőrségtől kikerülve, Károlyi Imre gróf megbízásából végzett magánnyomozást, majd amikor látta, hogy az ügy miatt igen nok kellemetlenségnek van kitéve, 1920 áprilisában a szegedi Vadászoknál jelentkezett szolgálattételre, ahol mint katonai nyomozó folytatta tovább működését. Később Sztupka őrnagy hadbíró mellé osztották be, itt a Tisza-gyilkosság katonai részében nyomozott. Már itt értesült, hogy hadjáratot indítottak ellette és rá akarják bizonyítani, hogy a Bálóné-féle emlékkönyvben levő aláírások az ő kezétől erednek. Itt kis szünetet tartott Paksy, majd a következőkben elmondta, hogy mik az ellene felhozott „bizonyítékok“, illetve hogy Pinterits Írásszakértő mire alapította véleményét: __ A tulajdonképpeni dokumentum, — mondta Paksy — amit ellenem felhasználtak, két névjegy. Az egyiket én írtam Reményi Endre barátomnak, a Detektív czimű lap szerkesztőjének. Ez még 1919 augusztusában kelt, közlöm benne Reményivel, hogy Sátoraljaújhelyről újból Pestre érkeztem ésrövidesen fel fogom keresni. A másik névjegy az én kisebb alakú névjegykartonom, ezt Keményiné irta és férje az én nevemben láttamozta. A névjegyen ez állt: Sete* tuoJ-zux.jp- cLs-Le-to-tt- t-Llu /y"/7' AX"/15, «S'a-fc/b-tj- cLlu-. . __A névjegynek az a történte, hogy a kommün után csak azok juthattak be a főkapitányság épületébe, akiket a detektívek megidéztek. Névkártyáim Reményi nyomdájában készültek és akkor egynéhány darab nála maradt. Reményi azt akarta, hogy egy Győri nevű ismerőse bejuthasson a főkapitányság épületébe, kitöltött tehát egyet névjegyeim közül és azt, miután erre tőlem korábban engedélyt kért, nevemben alá is írta. Később megjelent Reményinél egy Takács Antal nevű Máv. díjnok, aki kérte Reményitől említett levelemet. Azt mondta, hogy az Írást össze akarja hasonlítani egy másik levéllel, amely egy nő birtokában van és rám nézve kompromittáló. Reményi átadta a kért levelet, közben pedig Takács meglátta a Győri-féle névjegyet és azt szó nélkül magához vette. Az írásokat, a mint később ,•kiderült, eljuttatta Prilarikhez. — Jellemző az úgynevezett írásszakértésre, hogy Reményi, illetve Reményié kéziratára kimondották, hogy azonos az én kézjegyemmel, illetve a Bálótié-féle emlékkönyvben szereplő aláírásokkal. Az egyetlen terhelő momentum, amit ellenem felhozhattak, az, hogy a Reményi-félé levél borítékján látható „H“-betű ugyanolyan sallanggal kezdődik, mint Hüttner aláírása a Bálóné-féle emlékkönyvben. Betűimet meglehetősen czifrázom és minden szónak aláírásszerű befejezést adok, amiből arra következtettek, hogy a Friedrich István aláírásánál az elnyújtott utolsó „n“-betű azonos az én írásommal. Az egész vizsgálat különben úgy történt, hogy levelemből egyes betűket, nem pedig a szavakat összehasonlítottak a Bálóné-emlékkönyvben szereplő aláírásokkal, állítólag azért, mert a bizonyítékként szereplő levelet szándékosan ferdítve irtam. — Amint már említettem, még 1919 szeptemberében tudtam, hogy készül ellenem valami, mert az ellopott levelekről kliséket készítettek és azokat hatvan példányban terjesztették. Ezt annak idején közöltem is Sztupka őrnagy-hadbíróval. Egy ilyen levél került akkortájban Fangler Béla nemzetgyűlési képviselőhöz is, aki tudvalévően az igazságügyminiszterhez intézett ez ügyben interpellácziót, bejelentvén, hogy Bécsbe akarok szökni. A Tisza-gyilkosság katonai tárgyalása folyamán a polgári bíróság képviselőjének, Soóky államügyésznek megmutattam a klisséket, és közöltem vele, hogy micsoda maffia van ellenem készülőben. Ő megnyugtatott. Nem kell komolyan venni — mondta. — Az ügy akkoriban valóban abbamaradt, míg az elmúlt héten aztán újból sorra került. Szrubián Dezső rendőrkapitány beidézett a főkapitányságra és azt kérdezte, hogy valóban katona vagyok-e. Igazolványaimat megmutattam, ennek ellenére azonban letartóztatási végzést bocsátottak ki ellenem, holott a rendőrség erre nem volt illetékes. A múlt hét péntekjén három detektív jelent meg a lakásomon, ahonnan a központi ügyeletre vittek. Itt másnap délig voltam, amikor elrendelték letartóztatásomat és átkísértek az ügyészségre. Hogy ez miért éppen most történt, azt, úgy gondolom, nem kell különösebben magyaráznom. — Öt napig voltam az ügyészség foglya. Ezalatt a vizsgálóbíró és az ügyészség elrendelte az írásszakértői vélemény felülvizsgálását. Három új írásszakértő látott munkához és leíratták velem többféle változatban a Bálóné-emlékkönyvben szereplő aláírásokat, így többször egymásután leírtam Friedrich István, Hüttner Sándor, Kéri Pál, Nagy Ferencz és a többiek nevét, ezenkívül még egynéhány vezérszót, mint például: Magyar királyság, nemzeti hadsereg stb.-t, amiből aztán az írásszakértők kétségtelenül megállapították, hogy nekem a Bálóné-emléskönyvhöz semmi közöm nincs és Pinterits írásszakértő ismét túllőtt a czélon. A vélemény alapján azután az ügyészség szabadlábra helyezett. — A fogságom egész tűrhető volt, — mondja végül könnyűdén Paksy , mert a rabok, amikor megtudták, hogy ott vagyok, azonnal hozzálátták és ragyogó tisztára kisorolták, kimeszelték a Czellámat. Ezek még a rendőrségről ismertek, nagyrészüket én fogtam el és mégis a mikor most kiszabadultam, két, igen csinos kis virágkosárkával ajándékoztak meg, amelyeket ott bent kenyérbélből készítettek. Paksy megmutatta a kosarakat. Valóban nagyon csinosak, az egyiken kenyérből hófehér galambok és disses koszorúban ez a felírás: „Emlék 1921“- ------------- - --------— Mi lesz a hadifoglyokkál ? A Hadifoglyok Hozzátartozóink. Egyesülete ma felkereste a kormányt, kérve közbenjárását az Oroszországban sínylődő hadifoglyokhazaszállítására. Jiíthlen István gróf miniszterelnökkijelentette, hogy mindent elkövet arra, hogy a hadifoglyok mielőtt hazakerüljenek. Sajnos, a hadifoglyok korráPTőzőit ez a kijelentés nem nyugtatja meg. Oroszországban immár hetedik éve sínylődnek olyan emberek, akik életüket, testi épségüket és egészségüket tették koczkára hazájukért és akik az oly hosszú száműzetés alatt meg voltak fosztva övéik szeretőjétől, a szabadságtól és mindentől, ami szép és érdemes az életre. Jungerl Mihály osztálytanácsos két hónapot töltött Révaiban a hadifoglyok kicserélése végett, onnan majdnem egy hónapja már, hogy visszatért és mégis ezeknek a szerencsétlen embereknek szerencsétlen hozzátartozói semmiféle pozitív információt nem kaptak eddig arról, hogy mikor jönnek haza a hadifoglyok. Most már amiatt kezdenek aggódni, hogy övéik a következő, nyolcadik telet is Szibériában és Oroszországban fogják eltölteni. Hónapokig tart ugyanis, míg a szétszórt hadifoglyokat összegyűjtik és a gyűjtőtáborokból vonatra, hajóra rakják, úgy hogy valóban a legsürgősebb intézkedésre van szükség. A holnapi minisztertanács, amely ezzel a kérdéssel foglalkozni fog, remélhetőleg ezeket a körülményeket szem előtt fogja tartani. . . Országos’Apponyi-ünnepség. Apponyi Albert gróf 75-öi születésnapját, amely május 29-én lesz, országos ünnep keretében szándékoznak megünnepelni. Az ünnepségre azonban csak junius másodfik felében kerülhet sor, mert Apponyi májusr 15-én fontos misszióval Genfbe utazik. Az országos ünnep terveinek megvitatása czéljából Apponyi Albert tisztelői és hívei ma értekezletet tartottak. Palugyay Móricz ny. államtitkár üdvözlő szavalajtáró Tóth János volt belügyminiszter indítványára Rákosi Jenőt választották meg az országos bizottság elnökéül. Rákosi gyönyörű szavakkal méltatta Apponyi érdemeit és kijelentette, hogy nem is kívánhat életének méltóbb befejezést, minthogy Apponyit ünnepelhesse. Kürthy Lajos báró, Szterényi József báró, Hoitsy Pál, Zlinszky István, Vázsonyi Vilmos és Pap Géza báró felszólalásai után szűkebb körű rendezőbizottságot alakítottak, amelynek tagjai Rákosi Jenőn kívül Zichy János gróf, Kürthy Lajos báró, Tóth János, Hazai Samu báró, Károlyi József gróf, Sipőcz Jenő polgármester, Mattyasovszky György h. államtitkár és még sok előkelőség. Az értekezleten jelen volt Krámer Fülöp százezer koronát ajánlott fel egy Apponyi-alapitvány czéljaira. — A Magyarországi Ujságirók Egyesülete április bő 21-én délelőtt/tél 1j^0kor az Otthon-kor nagytermében tartja meg rendes '4ysíg^ÖTcsét. — Párbajjal intézték el a Szemző—Tarczayaffért. Megírta tegnapelőtt Az Újság, hogy Szántó Gyula vojkoaiai főispán a Dunakorzón arcza kiütötte Tarcaji Dezső nyugalmazott, sombort Koszolixtmrót. Az affért ma fejezték be a zugligeti erdőben vívott pisztolypárbajjal. Kétszeri golyóváltás történt, a felek egyike sem sebesült meg. — Reliosabalus. (Couperus regénye, Lendvai István fordítása,császári Róma letűnt világainak kolosszális körképe bontakozik ki Comperus világhírű regényében. A kéjsóvár Rómának fértíi, assonya szerelmi őrjöngssel imádja Caracallát, mígnem a felkorbácsolt illegek Somjasan letiporják és a Szíriai termék helyén^J^»tmimist ültetik. A gyönyörű regényt Lendvai “üvérfüettel fordította. A szép könyv a Kulturckiadásában jelent meg és t» koronáért kapható minden könyv árusnál, Ó-tucu(nO-*u kstUöJ-AL/po tu-cu-as 1921. AZ ÚJSÁG 1/ 22. ? A pénzjavaslat a középpártban A nemzeti középpárt pénzügyi bizottsága ma tárgyalta a pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról szóló törvényjavaslatot. Elhatározták, hogy javasolni fogják a pénzügyminiszternek, hagyja ki a javaslatnak 33. szakaszát. Ez tudvalévően úgy rendelkezik, hogy ha kezelési hiány állana elő az állami háztartás vitelénél, a jegyintézet a pénzügyminiszternek egymilliárd koronáig terjedhető hitelt folyósíthat. Lukács László volt pénzügyminiszter így jelölte meg a megoldás módját: — Ha kezelési hiány mutatkoznék és az államnak hitelre van szüksége, ennek fedezési módja az, hogy a törvényhozáshoz kell fordulnia, nem pedig a jegyintézethez, mert nem ez van hivatva elbírálni, hogy a kormánynak további hitel bocsátható-e rendelkezésére. Elhatározta továbbá a bizottság, hogy előterjesztést tesz a pénzügyminiszternek a részvény-vagyonváltság alapértékelésének újabb szabályozása czéljából Lakatos Gyula javasolta, hogy a részvények 192. év első négy hónapjában elért árfolyamainak átlaga legyen a részvényváltság alapja, ne pedig ma. december 20-iki értékelési nap.