Az Ujság, 1921. június (19. évfolyam, 117-141. szám)

1921-06-01 / 117. szám

ÍVETVI^S­­ _ / y\ /"■ f /. '/, 1­7 ■ , Budapest, 1921.________________________fIX. évfolyam, 117. szám.________.w Szerda, junius 1. ' Előfizetési árak: * " ' & SZERKESZTŐSÉG: Égisz évre „................ 440 k —■ 1 MH9E BBSSB10 mb m AffiS Budapest, Rákóczi-út 54. BE Félévre......................— 220 „ — „ ESj&pk S^mSS0 Sra «|g 48g8%3Bffi * pfeOt jggSm|nn Telefon: József 13-36, József 122-54 Negyedévre............... 110 ,, ^ jj^p| ^ Egyes sz&m érc Budapesten, vidé- fiflf ®§» Mm (El K* ml Wa Ka I|n /2EJ Budapest, Rákóczi-út 54. sz. ken és a pályaudvarokon 2 korona. Mm B ||| ||| jsjShnri&k ||| ”||B Telefon: József­ 35, Jót«ell6-3»,­­BBO”*2A jugoszláv korona. ji][ft0­ T^USlI tfyjP FIÓKKIADÓHIVATAL: ^|?vé?eUve“m­mU‘ennIntpp0k * “ &BM Budapest, Erzsébet-komt 43. \ ' ' / ' /­­ . / ? V ROVÁS. Éppenséggel nem akadnánk fönn az ellent­mondáson, hogy mivel a kormányzópártok kö­zötti egyenetlenség mind intenzívebb lesz, a nemzetgyűlész hosszabbítsa meg mandátumát további három évre. A gondolat a munka foly­tonossága érdekében Hegedűs Lóránttól szár­mazik, a­ki nem politikus s támogatják — nem a pártok, hanem a képviselők, mivel poli­tikusok* • ■■ »V '■'• I '­­k­ '­'v' ' • « Elhárítani a vádat arról, a­kit a háború el­vesztéséért okolnak, az igazság szolgálása. Ugyanakkor bármely adatok alapján másokat okolni ezért a katasztrófáért, beleesés abba a hibába, melyet korrigálni akarunk. Sándor Pálnak megbízható adatai vannak, — nem bi­zonyítanak semmit. Az adatok csak azt mutat­ják, mit látunk belőlük ma. Akkor nem úgy értékelhették őket azok, a­kikről szólnak. Andrássy Gyulának sincs szüksége más vé­dekezésre, . .. w ,'\ - '* ví - ... — Te. Majd minden nap halljuk ezt a bi­zalmas szócskát a nemzetgyűlésen. A képvise­lőház tagjai ex offo tegezték egymást, de nyilt ülésen a legintimebb barátok is képviselőuraz­­ták egymást Most a képviselők nem mind te­­geződnek s a nyilt ülésen alig hallani mást mint tegezést. Nem tudunk rajongani ezért a demokratizálódásért. A világ szégyene: trianoni szerződés rettentőn megcsonkí­tottak országunkat _ s_...alwetfeg' kincseink javát, tetejelett kifugy­tanl; és megnyomorított bennün­ket a bolsevista rablóhadjárat és a román meg­szállás. Itt állunk az elvesztett háború után kol­­ídusmód, elértéktelenedett pénzzel, a puszta lét­ért küzdő népességgel, milliárdos defic­ittel és államadósságokkal. Elvesztettünk milliónyi em­bert, elvérzettünk ts elszegényedtünk. Roskadozó inakkal, de hordjuk a keresztet, melyet a kegyetlen végzet reánk rakott. De a­mit nem tudunk elviselni, a mi agyunkat lázál­mokkal gyötri s szivünket összefacsarja, az a szörnyű tudat, hogy véreink, gyermekeink, test­véreink közül még mindig hatvanezren sínylik az orosz hadifogság, a szibériai számkivetettség elképzelhetetlen szenvedéseit. Már minden nem­zetnek, mely a világháborúba keveredett, haza­kerültek idegen fogságba jutott katonái, már régen élvezik az otthon­ boldog nyugodalmát ■vagy legalább vigaszát. Csak a mieink sinyle­­nek még mindig Szibéria poklaiban s az orosz fogolytáborok tüskés palizádjai közt. Szenved­nek és nélkülöznek, raboskodnak és pusztulnak a bús sóhajok, keserves vergődések közepette várják­ a megváltást. És a megváltás nem jöhet két okból: az egyik, hogy nincs elég pénzünk hazaszállításukra; a másik még szörnyűbb, hogy a­kik a czári háború foglyai lettek, azokat most a bolsevista önkény és zsarnokság, min­den emberi jog és szabadsági eszme csúfjára, túszokul tartja vissza. Fiaink és testvéreink ez­rei rabságban gyötrődnek, mert ezzel akarnak a bolsevista őrület fanatikusai pressziót gyako­rolni a magyar igazságszolgáltatásra, a­mi ter­mészetes és jogos védekezésünk mindama intéz­kedéseire, a­melyekkel a mételyt ki akarjuk kü­szöbölni szervezetünkből. S teszik ezt azok, a­kiknek még csak az a szm­leges joguk sincs, hogy az ő hadifoglyaikról van szó ,­­hisz velük nem viseltünk háborút, velük nem is lehetünk hadiállapotban s a mikor rabként bánnak vé­reinkkel, a legelemibb jogérzet szerint egyenes emberrablásban bűnösök, ők, a kik a czári ural­mat megdöntötték, a világháborút perhorresz­­kálták s a nép- és emeber jogok apostolainak sze­repét játszszák, legkevésbé tekinthetik jogfoly­tonosságnak mai uralmukat s jogszerűnek oly járaflB£gfe&tt a­­wtfafc JéSafiaiftM jaafiaBy& zük sincs. Ugyanolyan joggal, mint az országuk­ban talált magyarokat, rabságban tarthatnak bármely idegen országból közéjük került idege­neket. S mindezt látja a világ s mindez nem há­borgatja az entente lelkiismeretétBJedjA fiatLatt vannak a trianoni szerződésben me­lyok kicserélésére és razaszárítására vonat­kozó rendelkezések, a kötele­zők, mint minden más pont, a­melynek végre­hajtása fölött oly szigorúan tudjkkűrtödni, a­mikor a saját érdekeikről van sz&tM­HWrOftíS lis kötelezettségek is vanmAwMjmlyek­, ha nin­csenek is paragrafusokJ^Rfcglárk^x de részben a kulturközösségből, rlgérem^bizottsrbs felelős­ségérzetből folynak, ^^jbglyrk az, hogi­ a jogta­lan fogva tar­tás, intern­étes^és tu$zattartás ellep a nemzetközi jog alapjV tfer4e#$rtg­Xi Lob elszánt­sággal lépjenek fel.; a r^sik j^sdig/íiogy adják meg az anyagi eszközöketwSiWglyaink haza­szállítására. A­kiknek országunk kétharmad ré­szét martalékul odaajándékozták, a­kik tehát ma dúslakodhatnak a mi kincseinkben, azok vi­seljék legalább az eltépett részek arányában a hazaszállítás költségeit s a­mi még ezenfelül esetleg kell, azt a nemzetközi kulturszolidaritás és humanizmus nevében ajánlják fel a világ parlamentjei. Egész Európa és a világ szégyenének bé­lyegezte Huszár Károly hadifogságban sinlődő véreink keserves sorsát. Magyar családok ez-, rei sóvárognak messze, rideg idegenben rabos-t mény is teljesen tájékozatja^- a­ hadifogolyügy jelen stádiumáról. pedig ennél égetőbb, saj­­nincs ^hajgya* társadalonjnak. Jo­u­rral. S belé kell süvíteni Európa és^s egész világ fülébe a magyar* jajszót, fel 10a tárni, ezt a világkultunpotrányt s fölráz i&jöjpinnvett em­beriség lelki i Síperaiájt rfbb^ aT közönyből, a melybe a tájékozana?!feflJp|0B& nemtörődöm­, ség ejtette a világot. Meg kell érttetni a kultur­­emberekkel, hogy ha már megcsonkították­ or­szágunkat, megrabolták javainkat s nyomorba döntöttek bennünket,' 'legálSwB*''adják vissza gyermekeinket, testvéreinket, véreinket, a kik­nek nincs és nem volt más bűnük, mint hogy jó hazafiak, hős katonák s egy szerencsétlen vég­zet siratni való áldozatai voltak. Őszszel új parlamentet választ az ország. (Nem hosszabbítják meg a nemzetgyűlés idejét. — Tiszteletdíjuk felemelését kérik­­ a képviselők.) Hegedűs Lóránt­ pénzügyminiszter vetette fel tudvalévően azt az eszmét, hogy a nemzetgyűlés két-három évvel hosszabbítsa meg mandátumát. Az ötlet nem keltett általános örömet, a nagy­­atádisták nyomban protestáltak ellene, a kormány sem indult rajta túlságosan. A kiselejtezésre ítél­tek csapata azonban kapva-kapott a gondolat után, ezek arról ábrándoznak, hogy a főrendiház re­formjának megalkotása után szuverén gesztussal „képviselőház­zzá deklarálja magát a nemzetgyű­lés és ilyen minőségben boldogítsa tovább három éven át az országot. Hangsúlyozzuk, csak azok a képviselők lelkesednek a mandátum-meghosszab­­bítás mellett, a­kik kevés reménynyel indulhatnak majd a választási küzdelembe, mert érzik, hogy választóik mást ajándékoznak meg bizalmukkal. Érdekes jelenség, hogy a nagyatádi­ csoport ezúttal erélyes lépésre szánta el magát: leszögezte azt az álláspontját, hogy semmi közülm eny­ek kö­zött sem támogatja az őszi képviselőválasztás el­halasztására indított akc­iót. Teszi ezt abból a nézőszögből, hogy a parlament mostani összetétele nem egészséges, hiszen a­hány nap, annyi alku jön létre a két nagy párt között a helyzet egyen­súlyának megtámasztására s ez a rengeteg­­kompromisszum máris teljesen letompította a kis­gazdapárt programmját. Éppen a helyzet örökös szanálása miatt a párt szinte teljesen feladta asreziószabadságát, s nem csoda, hogy nagyon is belement a testvérpárttal kötött kényszerházas­ságba. Bethlen István gróf terve is világos : a mi­niszterelnök éppen az egységes párt érdekében m mindenáron­ választatni akar. Erre mutat a kor­mányelnök minden lépése. Fontos körülmény az is, hogy a parlament ma nem komplett s éppen ezért parlamentáris szempontból kiegészítésre szorul. Ezen a fogyatékosságon lesz hivatva segí­teni az új választás, a­hol a szoc­iáldemokrata munkásság is megjelenhetik majd az urnánál. A mérleg mindenestre a választás szükség­szerűsége mellé billen. A kisgazdapártban­­ nem félnek attól az érveléstől, hogy az új választás káros izgalmaknak teszi ki az országot. Az a fel­fogásuk, hogy a nemzet egészen könnyen elbírja ezt az alkotmányos teherpróbát s az új parlament föltétlenül hivebbek­ fejezi ki majd az ország aka­ratát, ez pedig elsőrendű érdeke a nemzetnek. Minden attól függ, vájjon nagyatádi Szabó István miniszter nem marad-e újra a fogadkozás­nál, a mint annyiszor tette az utóbbi időben s lesz-e elég szabadkeze ahhoz, hogy tetté érlelje elhatá­rozását. Ha a földmivelésügyi miniszter ezúttal végleg elbúcsúzott a kompromisszumok politiká­tól* Mimi m wdmmtet mimü mmmc~ Nagyobb tiszteletdijat kérnek a képviselők. Meskó Zoltán­ volt államtitkár több képviselő előtt ma azt az eszmét vetette fel a parlament fo­lyosóján, hogy fel kellene emelni a képviselők tiszteletdíját, mert havi háromezer koronából ma nem lehet megélni Budapesten. Elmondotta, hogy több vidéki képviselő valósággal nélkülöz, de ál­i szeméremből eltitkolják nyomorúságukat. Bizo­nyítékul felemlítette, hogy néhány képviselő éppen mostoha, anyagi viszonyai miatt rendes la­­kást sem tud tartani. Egyik-másik ágyra jár. Ras­kovszky István elnök, a­ki végighallgatta a fejte­getést, készségesen kijelentette, hogy élére áll a segítési akc­iónak, s ha kell, deputác­iót vezet a miniszterelnökhöz, esetleg zárt ülésen beszélhetik meg a helyzetet, főleg abból a szempontból, nem volna-e kívánatos, hogy a nemzetgyűlés két-há­rom hónapi fokozott munka után, időről-időre szü­­netet tartson, s ezzel is lehetővé tegye a képvise­­lők megélhetését. Kijelentette, hogy a lakásra szoruló képviselők részére kaszárnyaszerűen be­rendezik a parlament épületének erre alkalmas helyiségeit, de azt is helyesli, hogy a mostani tisz­teletdíjat a kétszeresére emelje fel a kormány. Mint értesülünk, ebben a kérdésben legközelebb érdemleges megbeszélést fognak tartani. Ellenzéki beszéd a kormánypárti padokból. Ma este hét órakor úgy látszott, hogy hirtelen véget ér a költségvetési vita. Ha véletlenül Bleyer Jakab volt,a miniszter nem tartózkodik a parlamentben, az elnök kénytelen lett volna berekeszteni az általános vitát. De hát nem történt meg ez a baleset. Holnap egyébként érdekes beszédnek lesz színhelye az ülés­terem. Berki Gyula dr. kisgazdapárti képviselő ellen­zéki beszédet fog mondani a kormánypárt padsorából. Berki ugyanis tudatosan és c­élzatosan arra a táblára iratkozott fel, a­melyiken az ellenzék szánjai szoktak jelentkezni szólásra. Berki a nagyatádi­ csoport exponált, tagja, a beszéde éppen ezért nagy figyelmet érdemelt Károlyi Imre és Grieger Miklós ügye. A mentelmi bizottság ma ülést tartott. Orböly Attila menelmi ügyével kapcsolatosan­­kimondotta a bizott, hogy nemzetgyűlési képviselőt „elővezetés terhe mellett" m­egtégalv, nem lehet. Grieger Miklós ki­adatását megtagadta a Bizottság. Grieger Miklós ugyan­is beszédet mondott a plenáris ülésen. Ezt a beszédet Károlyi Imre gróf magára néznre sértőnek találta. A­ bizottság kimondotta, hogy a nemzetgyűlés plénuma előtt tett kijelentésekért a nemzetgyűlési képviselő csak a nemzetgyűlés által vonható felelősségre. Jármy József mentelmi jogát felfüggesztette albizottság. Majd megállapították, hogy Sándor Pál mentelmi jogának fel­függesztését­­ teljesen téves alapon kérték hatóságok, mert kiderült, hogy nem a nemzetgráfiltb­ képviselő, hanem egy Sándor Pál nevezetű biztosítási ügynök kö­vette el azokat a bűncselekményeket, a­melyek miatt Sándor Pál mentelmi jogának felfüggesztését kérték. Bernáth Béla ünneplése. Megírtuk, hogy Bernáth Béla nemzetgyűlési kép­­viselő tiszteletére június 5-én nagy ünnepséget rendez­nek a mádi kerületben. Az ünnepségen a kormány több taffja is­jes.

Next