Az Ujság, 1921. július (19. évfolyam, 142-168. szám)

1921-07-01 / 142. szám

Előfizetési árak: Egész évre 440 K — 1 Félévre ....a.............. 220 m negyedévre............ 110 n “n Egy hóra 40­0 — „ Egyes szám ára Budapesten, vidé­ken és a pályaudvarokon 2 korona. Jugoszláviában egy szám ára 2 jugoszláv korona.­ ­ Budapest, 1921. XIX. évfolyam. 142. szám. Megjelenik ünnep utáni napok kivételével minden nap.AZ ÚJSÁG Péntek, július 1. SZERKESZTŐSÉG: Budapest, Rákóczi-út 54. sz. Telefon: József 13-36, József 122-59 KIADÓHIVATAL: Budapest, Rákóczi-út 54. sz. Telefon: József 13-35, József 10-26, József 122-56. FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet­ körút 43. ROVÁS: valami különös §££je van Hegedűs Lóránt­­nak. Vagy nagyot­ komplikált, vagy fölötte egyszerű. Mi az­ utóbbit hiszszük. Abból áll, hogy mindenkih­ez az illető lelke szerint beszél s kiindul j­ól, hogy a lélek nem rossz. Meg­­kövesült az em­berekben a lélek s Hegedűs mint­­Orfeusz megpuhítja a köveket azzal, hogy meg­mozdítja őket. Beszéde nyomán elolvadt a kis­gazdapolitika s a lelkek megteltek magyar po­litikával. Végigjár a magyar földön ez a sa­játságos kortes, a­ki minden voksolótól fizet­séget szed. Most mér magunk is reméljük: meglesz a földváltság. Nekünk zárt sorgidpan kell kezdenünk,| mi nem en^áhetjük m*£ kai vi.szállodásokat, — Hányszor mondotta ezt már Horthy |MIUMkf9aEQ Únyzó és hányszor fogja még Gjmr OimmnPmmidani ,— hiába ! Ha pörre nem visBRáljWí^ 18! “Károly ur széke a tetóijják­ beszedét, döntő bi­zonysága lett^Wiimt talaját és felekezete hazaárulp in i/^JIan^k. Károly ur soha­sem érezte jipiHa­rszükségfít\ a kijelentésének, hogy nevű‘'aa£Siiondta, :a «*al a lapban megje­lent, a lap-fotó&piíj.^yrfofe/volna, hogy hibás .volt a közlése^^lekLPál/grófot sem indította volna a puszta isazig­a kijelentésre, hogy Sándor Pál mondása inkább sok volt, mint ke­­­vés a hazafiság dolgában. S ilyen rektifikátlan­­»tévedések« informálják állandóan a közvéle­ményt s ez csupa olyan adatból alakul ki, me­lyek szétfoszlanak az első rávilágitástól. ,S nem mindenki mehet pörre, sőt voltaképpen min­denki el van zárva ettől a lehetőségtől. Tán mégis számít valamit a politikai czél mellett az emberséges igazság is ? Szejtes, B­ugyula Sándor régensherczeg és Szerbia ujjongó népe szerenytse kivállásainkat a meghiú­sult bombamerénylet alkalomból. A czivilizált világ utálata és a­lázata a gombával, orgyilkos­sággal dolgozó politika m­iant nem kisebb, mi­vel a gyilkosság n­em sikerült, mintha czélját érte volna. Minekünk Szerbia ellenségünk volt és most is a fegyver gyűrűnek, melybe fog­tak, egyik erős része. Nagy és felejthetetlen a sérelmünk, sulyos sebeket­­ejtettek rajtunk. De irtózat és utálat nekünk ez orv gyilok s nem szomjazzuk azok vérét, a kik diadalban örül­nek a mi szerencsétlenségünknek. S utálatunk a gyilkos szándék iránt éppen Szerbia esetében eleven, mert — éppen most van az évfordulója — még halljuk a saját fel­hördülésünket egy merénylet alkalmából, mely, sajnos, sikerült. S Belgrád utczáin a nép akkor nem szörnyüködött. Vig pohárcsöngés és bol­dog kólózás járta akkor s utána vérbe borult a világ. Nem érint bennünket. Nekünk megvan a magunk világnézete s ez nem ismer kölcsö­nösséget. S a­hogy akkor Szerbiából került a gyilkos trónörökösünk közelébe, most Magyarország­ból került Belgrádba. Ezt a viszonzást nem is­ten rendelte, ez az ördög műve és ismerjenek rá a szerbek. Szejies — szerb­­ember. Bolseviz­­m­us — szláv felekezet. S az a magyar föld, a­­mely a gyilkost adta, meg van szállva és arra ítélve, hogy veszítse el magyar jellegét, mely nem fér össze a bombával és hattassék át szláv lelkülettel, mely bombával szolgálja ideálját, a bolsevizmust és pisztolylyal szolgálta annak­idején a nemzeti eszméjét. Itt­ már fölismerjük a gondviselés intő uj­ját. Szerbia magyarellenes politikája érdekében pártolja a kommunizmust. Magyar földön egér­­szerűen tenyészti, hogy így "vagy megtartja, vagy csak" megmérgezetten adja vissza. A ma­gyar Pécsből nem csinálhatván szerbet, nem­zetnélküli bolsevistát óhajtana gyúrni. S ime­n Magyarország kiheverte ezt a ha­lálos mérget s nem inficziálható többé, Szerbia ellenben maga ellen nevelt egy bombavetőt. A kommunista, mikor hazát megtagad, nemcsak magyar hazát nem ismer, hanem szerbet sem. És Stejics kudarczot vallott és fogva van, de a Stejicsek még szabadok és SHS oltalma alatt továbbra is fészkükben tanyáznak­­, a meg­gyalázott magyar földön. A meghiúsult merényletből bárha okulná­nak is a mámorosan kormányfőjük szerencsés megmenekülését ünneplő szerb sokaságok. Hagyjanak föl az ördögtenyésztéssel, mert az ördögöt nem lehet kormányozni és nem vallja magát senkihez tartozónak, a saját poklán kí­vül. A háború után két esztendővel gondolja­nak már arra, hogy valamikor a gyilkos fegy­ver szörnyű és rendkívüli volt s az emberiség minden nemzetének hivatása, hogy ismét az legyen. A kormány győzött a pártokban. (Nyári vakáczió előtt tárgyalják Jregedüs és Tomcsányi javaslatait. — Július végén kezdődik a­ k­éthónapi szüne­! — Legfeljebb egy évre szól az új sajtótörvény.) A keresztény párt és a kisgja®apárt ma külön­­külön. tartottak^Andrássyéknál a [ iftwSftt. JMt fii,agrárpártban vi­szont az orjesijes /prpSiJW*'főszerepeit a műso­ron. Mind a kát értdjsSletnek az a lényegewJ hogy a kormány t&lHsfeladalt aratott a pártgMvan. A sajtmyvelM^mnezve ugyan Anég nenj^jött létre t'í~¥ M7‘ igazsagügyminisz­­ijJfjfole leijei elí­rosjL a pártok óhaj*# iwa reed­­ge­ ^*‘/Wn­.sz//jy|gi/npw ér lejemben átszöfofjezi. Thmcsányi miniszter¡í§j*^bW!nt azt is Jtijelentette, hjgy X?: \fi)nara eszméjétől 'sem iaknenketli/jr­­iJrjygljbf azonban az a ki­jelent té:SLJiog:sí Jog HemG&mnrveny legfeljebb egy évrffiM/TZíjInj^vaafMfcuigmeneti intézkedés lesz. Hól hunietak az őrlési és forgalmi adó­ kérdésében. Mind a két értekezleten a kormány elnöke is megjelent. Érveivel rá tudta venni a kisgazda­­pártot, hogy a sajtónovellát és­ az ingatlan-va­­gyonváltságról szóló javaslatot még a nyári szü­net előtt tárgyalják le. Ilyen körülmények között valószínűnek látszik, h­ogy július végén megkezd­hetik a nyári szünetet s a képviselők teljes két hónapon keresztül fognak pihenni. Megállapod­tak arra nézve is, hogy a sajtónovellát és a vált­­ságjavaslatot sürgős alapon és napi nyolczórás ülésekben fogják tárgyalni a nemzetgyű­lésen. Fi­gyelmet érdemel a kereszténypártnak az a hatá­rozata, hogy a főrendiház reformját csak akkor óhajtja tárgyalni, ha már törvényerőre emelkedik a közigazgatási reform és az új választójog. Az agrárpártban győzött Gál Endrének az az indít­ványa, hogy a­ sajtónovellát nem tekintik párt­­kérdésnek. Most már csak az ellenzék szerepe a fontos. Mint értesülünk, az ellenzék a sajtó­novella ügyében semmi körülmények között sem köt kom­promisszumot senkivel, sem a kormánynyal, sem a kormányt támogató pártokkal. Az ellenzéknek az a felfogása, hogy teljesen fölösleges minden­fajta sajtónovella, mer£s a Tisza-féle sajtótörvény teljesen­­elégséges a kilengések meggátlására. A ^eressfipTOmpás-S­ep Lanses neje. A kereszténypárt értekezletén Andrássy Gyula gróf eln­ökölt. A sajtójavaslatot tárgyalták. Meg­jelent pá­rtéért­ek­e­zleten a miniszterelnök, a bel­ü­gyminiszter és az igazságügyminiszter is. Turilgtfn­ ismertette a sajtónovellát és a felelősség érzésének megállapításánál azt a módosítást javasolta, hogy ne a felelős szerkesztő legyen köteles bizonyítani, hogy nincs része az inkriminált czikk közzétételében, hanem a szerző bizonyítsa, hogy a felelős szerkesztőnek része van benne. Kifogásolta, hogy a köteles gondosság elmulasztásáról szóló paragrafus az eddiginél is na­gyobb befolyást biztosít a kiadó irányításának. Az egyetemleges felelősség helyett az egyéni felelősség fentartását ajánlotta oly módon, hogy a kiadó felelős­sége a felelős szerkesztő felelőssége előtt legyen. Java­solta, hogy minden czikk alá a szerzője hja oda a ne­vét és csak az alá nem írt czikkért feleljen a felelős szerkesztő. Indítványozta még, hogy a rágalmazás és becsületsértés esetében fokozatos legyen a felelősség, minden államellenes tendencziájú czikknél azonbemn egyetemleges. Lingauer Albin csatlakozott Túri Béla módosításai­hoz és egyben hangoztatta, hogy a sajtókamara létesí­tése elkerülhetetlen része a sajtóreformnak. — A forra­dalmi sajtó felelősségre vonására — mondotta — ez a törvény nem ad módot, mert nincs visszaható ereje. De ez különben is nehézségekbe ütköznék, mert ma már­­ csak a kiadókat sújtaná, nem pedig a szerzőt. A sajtót a kiadókon keresztül kell megreformálni. A destrukczió­­ ezzel a javaslattal nincs kivédve. Javaslom, hogy a­­ törvény érvényességét időhöz kössék és házhatározattal utasítsák a­­kormányt genirális sajtójavaslat elkészíté­sére, a mező­ a parlam­ejfti szünet után tárgyalandó lo. i^Kleges^sz sz sajtónovella. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter kijelen­tette, hogy Lapy­s észrevételeit honorálni fogja és kérte, hogy a sajtókamara felállítására vonatkozólag konkrét javaslatot tegyenek. — A kormány — mondotta — ideiglenesnek tekinti a sajtónovellát és én a magam részéről sem kötöm ma­gam a javaslat mostani formájához. .. Haller István indítványozta, hogy a sajtókamara ügyében kiküldendő bizottság feltétlenül foglalkoz­zék az egyes czikkek szignálásának kötelezővé tété­ével. Lingauer Albin újabb felszólalásában azt kívánta, hogy a kamara igazolóeljárást is folytasson le, hogy konkréten meg lehessen állapítani, ki újságíró és kis nem.­­ Gerencsér István javasolta, határozza el a párt,­ hogy a kormány legkésőbb őszszel valósítsa meg a köz-­ igazgatás és a választójog reformját, s csak ezeknek­ törvényerőre emelése után nyúljon a főrendiház re­formjához. A pártértekezlet ilyen értelemben határo­zott. Végül az egyes miniszterek tennek jelentést munkás programmjukról a Lingauer AjMh nyilatkozasa. Lingauer klbüpísz értekezlet végeztével ezt mondta Az Újság munkitársának : — Az a lényeges, hogy a sajtónovellát határidőhöz kötik. Esetleg félévi, de legfeljebb egyévi hatálya lesz. Az igazságügyminiszter ezt kötelezően megígérte. Fon­tos az is, hogy lényeges engedményeket tesz az igazság­­ügyminiszter az egyetemleges felelősség kérdésében. Az igazságügyminiszter egyébként nem emelt kifogást az ellen, hogy a sajtónovella esetleg a szünet után tárgyal­­tassék a nemzetgyűlésen. A kisgazdapárt értekezlete. A kisgazdapárt ma este hét órakor értekezle­­tet tartott, a­melyen megjelentek Ráday Gedeon gróf, Mayer János, Hegediás­ A­mn'fint és Tomcsányi Vilmos .Fái miniszterek,MITAz értekezlet megkez­­dése eltt Hegedüs Emr­nt pénzügyminiszter je­­lenlétesen hosszas vita volt az ingatlan-vagyon­­váltságáról. A m­íri­gben szélesen az a vélemény ala­kult ki, a/a kisgazdapárt hajlandó a vagyon­­váltsihol szóló törvényjavaslatot elfogadni, de progresszivitást követel. Az értekezleten az őrlési és az általános forgalmi adót tárgyalták, a­melyet Őrffy Imre előadó ismerte­­tett. Az előadó közölte, hogy a pénzügyminiszter hono­rálja Gaál Gasztonnak és társainak módosító indít­vá­nyait. Gál Endre dr. volt államtitkár emelkedett most szólásra és megállapította, hogy a pénzügyminiszter megértőleg viseltetett a párt javaslataival szemben és hajlandónak mutatkozott engedményeket tenni, a­mikor a párt az őrlési adónak öt százalékról négy százalékra való leszállítását kérte. Bodor György indítványozta az állatforgalmi adó­nak három százalékról két százalékra való leszállítását. Bottlik József a javaslat ellen beszélt és úgy az állatforgalmi, mint az őrlési adónak lényegesebb le­szállítását követelte. Temesváry Imre elpanaszolta, hogy a kereskedelmi malmok renitenskednek a rájuk kirótt mennyiségek beszolgáltatásával, holott nemcsak háromszázezer, ha­nem négyszázezer méter mázsa búzát is be tudnak könnyen szállítani. Mayer János miniszter kijelentette, hogy ij a kereskdelmi malmokat kötelességük teljesíté­sére fogják szorítani. Vasady-Balogh György indítványozta, hogy a gazda­sági munkások men­tesíttessenek az őrlési és forgalmi adó alól, mert ezeknek szükségük van a nehéz munká­val megszerzett gabonára. Hegedűs Lóránt kijelentette, hogy nem híve ezek­nek az adóknak, de a trianoni békeszerződés értelmében vállalni kell olyan adókat, a­melyeket a győztes államok és a körülöttünk lévő szomszéd államok is vállaltak. Kü­lönben a pénzintézeteket súlyosabb adókkal terhelte meg, mint az ontente-államok a saját bankjaikat. Május­ban egyébként egy minisztertanácson Nagyatádi Szabó István, Mayer János és ő a szabadforgalom mellett voltak a többi miniszterekkel szemben, de azzal a feltétellel, hogy a kormány garantálja, hogy a forgalmi adó keresz­tülmegy. Lényegében eddig is megvolt a forgalmi adó, de más formában. Igaz, hogy most egy új adónem van, de viszont szabad forgalom is van. A­mennyiben a párt határozati javaslatot nyújt be, hajlandó ahhoz hozzá­járulni. Elfogadja egyébként Vasady-Balogh György in­dítványát, hogy a­ mezőgazdasági cselédek,­ különösen azok, a­kik önhibájukon kívül kimaradtak az aratásból, főleg a Duna-Tisza közötti területen, mentességet élvez­zenek. Keresni fogja a megoldást. A párt a pénzügyminiszter javaslatát, illetve Va­­sady-Balogh György indítványát elfogadta. Egyébként

Next