Az Ujság, 1921. szeptember (19. évfolyam, 193-217. szám)
1921-09-01 / 193. szám
* t — Nagy Úsforgalmi" — kicsi haszon? A nagy eső elmúlt, a jégverés alig hagyott nyomokat, megint süt a nap és újra nyárutó van. Csak egy kis szél maradt az elmúlt vihar után,, kicsib*t megnőtt szellő, a mely a vihar nyomában jár, s úgy látszik, eltévedt ennek a nagy városnak össze-vissza utczáiban. S most bolyong úttalanul, mindenfelé, egyszer utánad fut, másszor szembe kerül, néha oldalba fog, s utczaszerte incselkedik veled. Mintha sugdosna is valamit a fülünkbe. Nem mindenki érti a szellő szavát, magam se vagyok a nyelvjárásában tökéletes, de mégis azt veszem ki a halk, muzsikás beszédéből : — Nézd a nőket! Barátocskám, nézd csak a nőket! Szellő öcsémnek igaza van, amikor a női nem gondosabb megfigyelésére hívja fel a közfigyelmet. Csütörtök, 1921 szeptember 1. AZ ÚJSÁG: Ausztria nem engedi be a pécsi kommunistákat. Szeded, augusztus 31. Belgrádból jelentik: A belgrádi osztrák követségen az emigránsoknak nem adnak beutazási engedélyt. A belgrádi osztrák követ a következőket jelentette ki: Fordultak hozzánk pécsi emigránsok beutazási engedélyért, mi azonban minden esetben megtagadtuk a vízumot. Linder Béla sem kapott vízumot, pedig már négy ízben kért Ausztriába utazásra engedélyt és én, kormányom utasítására, azt minden esetben megtagadtam. Lindert a magyar kormány kikérné Ausztriától, ez pedig úgy az osztrák kormánynak, mint Lindernek igen kellemetlen volna. Az ügyvédkérdés. írta Földvári Béla dr. budapesti ügyvéd. Az ügyvédség perében az altóbbi időben olyan jelenségek mutatkoznak, a méterek mellett a napi sajtónak megjegyzés nélkül elhiúsadni nem lehet, azért mert az ügyvédi autonómiát aozszabadságok védelmére alkotta meg a törvényhozás. Az ügyvédi kar közelében támadt ellentéteket a volt közhivatalnokoknak és főleg a bíráknak az ügyvédi pályára való szerzőlemtrodálása okozza. A jogi sajtó, főleg pedig az ügyvédeit Lapja már hónapok óta felszínen tartja ezen kérdést és felhívta úgy az igazságügyminiszter, mint pedig az ügyvédi kamarák figyelmét azon veszélyre, mely a hazai igazságszolgáltatást fenyegeti, amennyiben ezen átáramlás, amelyet hangsúlyozni kívánunk, kóros jelenségnek tartunk, rövidesen és gyökeresen lokalizáltatni és megszűnni nem fog. 20—25 éves szolgálati idővel és birói múlttal biró, magas állású törvényszéki, curiai és táblabirák hagyják ott a birói széket és mennek ügyvédnek. A budapesti ügyvédi kamarához augusztus hóban 12 felvételi kérelem adatott be, ezek közül 9 a volt, illetve a nyugdíjazott biró. Az átáramlás zsilipeit a legutóbb törvénybe iktatott azon rendelkezés nyitotta meg, mely 10 évi bíráskodás után ügyvédi oklevél megszerzése nélkül jogot ad a bíráknak és ügyészeknek az ügyvédi karba való belépésre, illetve a felvétel kérelmezésére. Nem óhajtunk e helyütt a kérdésnek gazdasági oldálával foglalkozni, kizárólag igazságügypolitikai szempontból óhajtunk azzal foglalkozni. Az átáramlás veszedelme elsősorban a bíráskodást fenyegeti, mert bíróságaink rövid időn belül nem fognak megfelelő munka- erővel rendelkezni. Végzetes hibát követett el az igazságügyi kormányzat akkor, midőn a birói nyomor megoldásának azon eszközét választotta, hogy azt mondotta a bíráknak, hogy aki a birói pályán nyomorogni nem akar, az menjen egyszerűen ügyvédnek. A kérdésnek másik és sokkal súlyosabb oldala a jogvédelem szabadságának és függetlenségének kérdése. Amikor az ügyvédi rendtartás megalkottatott, vezérlő motívumként lebegett a törvényhozás előtt azon elv, hogy a jogvédő ügyvéd minden államtii és társadalmi befolyásolástól mentes és független legyen, hogy az igazság felderítésében megfélemlíthető, avagy befolyásolható ne legyen, épp úgy, miként a bíróság függetlenségét úgy az államhatalomtól, mint társadalmi befolyástól törvény erejével megvédte. Az ideiglenesen nyugdíjazott bíráknak az ügyvédi karba belépése az ügyvédi kar függetlenségének veszedelme és előállott az a soha el nem képzelt és lehetetlen helyzet, hogy az ügyvédi karnak tagjai lettek olyan egyének, kik fölött az igazságügyi kormány rendelkezik, akik igazságügyi szolgálattételre bármikor berendelhetők. Az állami alkalmazottak nyugdíjazásáról szóló 1912. évi LXV. törvénycikk intézkedik az állami alkalmazottak ellátásáról, illetve azok nyugdíjazásáról. Ezen törvény értelmében ha valaki a köztisztviselői pályán való működését megszüntetni óhajtja, úgy állásáról lemondhat. Ily esetben természetesen az ellátásra való igényét elveszti, illetve nyugdíjigényét. Azok, akik bírói pályáról ügyvédi pályára lépnek, ideiglenes nyugdíjazásukat kérik. A fentebb idézett törvény 31. §-ának a) pontja értelmében a tisztviselő kérelmére a nyugalomba helyezést el kell rendelni, ha az illető: »olyan testi vagy szellemi fogyatkozásban szenved, amely őt szolgálatának további ellátására véglegesen vagy legalább huzamosabb ideig képtelenné teszi«. Ezen ideiglenes nyugdíjazások, melyek e szakaszra alapítva történnek, előzetesen orvosi vizsgálaton alapulnak. Fölmerül ezután azon kérdés,hogy váljon az, ,aki testi fogyatkozásánál, tehát betegségénél fogva az állami szolgálatra alkalmatlan, miként működhetik a sokkal nagyobb fizikai fáradságot igénylő ügyvédi pályán? A pénzügyminiszter úr és az igazságügyminiszter úr figyelmét mindenesetre föl kell hívnunk ezen könynyelmű nyugdíjazásokra, melyek a kincstárnak meg nem engedhető megkárosításával járnak. A bírói pályáról az ügyvédségbe átlépettek többségének nyugdíjaztatása ideiglenes. Ugyanezen törvény 34. §-a értelmében az ideiglenesen nyugalomba helyezett tisztviselő, altiszt stb., ha azt fontos szolgálati érdekek kívánják, testi és szellemi képességének megfelelő más szolgálattételre bármikor berendelhető. Hogy ezek után miként fest az ügyvédi függetlenség a kormányhatalommal szemben ezen új ügyvédekre nézve, azt már törvényjavaslatának indokolásában elfelejtette megrajzolni az igazságügyi miniszter úr. Az ideiglenesen nyugdíjazott egyszerre köztisztviselő is, meg ügyvéd is lehet. Az ügyvédi kamarák állandó óhaja volt a jogélet tisztasága érdekében, hogy azon bíró, avagy ügyész, ki ügyvédi pályára lép át, bizonyos időtartamig azon területen, hol mint ilyen működött, ne ügyködhessen. Ezen óhaj a közéleti szereplés normája és indoka az, hogy a jogkereső közönség szemében egy pillanatig se éljen azon látszat, mintha az, aki nemrég még mint biró birótársaival együtt ítélkezett, az mint ügyvéd a biróságban való egyfel viszonyával jobban szolgálja a fél ügyét, mint azon ügyvéd, ki soha biró nem volt. Sajnos, ezen óvintézkedés elmulasztása következtében a jogkereső közönség szemében az igazságszolgáltatás kijárási aktus színvonalára sülyedt. Gyakran a legegyszerűbb ügyekben régi ügyfeleink fordulnak hozzánk azon kérdéssel, vájjon nem volna-e tanácsos „kurzus“-ügyvédhez, tehát a kurzus jóvoltából bíróból, ügyvéddé lett ügyvédhez fordulni. Az ügyvédi kar a szabad ügyvédség elvét vallja, mindenki ügyvédkedhetik, ki a törvény megengedett eszközeivel küzd az igazságért, de senki olyan nem, aki a közönségben azon hitet engedi meggyökerezni, hogy inkább és elsősorban a bírósághoz való egyéni viszonyával, mint a jogeszme fegyvereivel küzd. E viszonyok állandósulása igazságszolgáltatásunkat a 18. század színvonalára sülyesztené vissza, midőn Szlemenics azt írta a bíráskodással kapcsolatban „plus valet favor in judice, quam leges in codice" (többet ér a jó indulat a bíróban, mint a törvények a törvénykönyvben). Az előállott helyzet szanálása a kormányra vár. Becsületes, biztos, emberi megélhetést kell nyújtani a bíráknak s akkor senkinek nem fog eszébe jutni deresedésével uj pályára lépni. Szeptember elsejével új előfizetést nyitunkAZ UJSÁG-ra. Kérjük azokat a vidéki előfizetőinket, akiknek előfizetése augusztus végével lejár, hogy a megnyitás dolgában minél előbb intézkedni szíveskedjenek. Vidékről legcélszerűbb az előfizetési összeget postautalvány felhasználásával beküldeni. Helyben szokás szerint a kiadóhivatal nyugtája ellenében kihordóink szedik be az előfizetési összeget. Újonnan belépő helybeli előfizetők telefon útján is megrendelhetik »AZ UJSAG«-ot és kivonatukra megküldjük nekik Kóbor Tamás most folyó regényének eddig megjelent folytatásait. Telefonszámok: József 16—26, József 13—36, József 122—56. — Károly király svájczi vendég joga. Bernből jelenti a svájczi távirati ügynökség. Minthogy a spanyol kormány Károly király spanyolországi tartózkodásának kérdésében eddig még nem döntött, a szövetségtanács elhatározta, hogy Károly király tartózkodási engedélyének augusztus 31-én, lejáró érvényét ideiglenesen mindaddig meghosszabbítja, amíg a spanyol kormány válasza a király kérésére nem érkezik meg. Egyidejűleg a szövetségtanács megkérte a spanyol kormányt, hogy lehetőleg mielőbb döntsön az ügyben. A kormány politikai osztálya a kérdésről hivatalos jelentést fog közzétenni. — Fővárosi lapok Baranyában. A délvidéken vezénylő tábornok egyetértésben a pécsi kormánybiztonsággalbenyújtott kérvények alapján e hónap 29-én a most felszabadult területekre a következő budapesti napilapok bevitelét engedélyezte: Magyarság, Pesti Hírlap, Igazság. Ifj Nemzedék, Nemzeti Újság, Uj Lap, Pester Zeitung, Budapesti Hírlap, Szózat. Uj Barázda, A Nép, Magyar Hírlap, Friss Újság, Kis Újság, 8 Órai Újság, Virradat. — Ezek szerint tehát, nem engedik a megszállás alól felszabadult területre és nem olvashatók: Az Újság, Pester Lloyd, Népszava, Világ, Pesti Napló, Neues Pester Journal, Neues Politiisches Volksblatt, Magyarország, Az Est és A Nap. A württembergi pénzügyminiszter visszautasította az állami pénzügyminiszterséget. Az Újság bécsi szerkesztősége jelenti telefonon: Wirth államkanczellár — mint ahogy Berlinből jelentik — fölkérte Diesching württembergi pénzügyminisztert, hogy vállalja el a birodalmi kormányban a pénzügyi tárcát. Diesching Wirth kanczellár ajánlatát visszautasította. — A pénzügyi fogalmazói kar kivánságai. A pénzügyi fogalmazói kar a napokban értekezletet tartott, amelyen szóba került a kinevezések ügye, a különmunka díjazása és a pénzügyi fogalmazói kar státusának rendezése. Az értekezlet memorandumba foglalt kívánságait a pénzügyminiszterhez juttatták, aki kijelentette, hogy a kinevezések előkészületben vannak; az egész státusnak mintegy tizennyolcz százaléka fog előlépni. A különóradíjak és a pillanatnyi segítség dolgában is megtesz minden lehetőt. — Házasság. Ilosvai Zoltán és Wagner Margitka szeptember hó 3-án, szombaton délután fél öt órakor tartják esküvőjüket a Deák-téri ág. ev. templomban. A nők még mindig lágy, simulékony, patyolatszerű szövetekben járnak, igen kevés felesleges alsóruhát öltsön magukra. S a ravasz szellő ezzel a kevéssel elkezd játszadozni. A szembejövőre elölről tapasztja oda a patyolat-selymet, a tovasietőre hátulról tapasztja oda, s mindenütt, mintha carrarai márványból faragott szobrok sétálnának a pesti utcrákon. Csupa plasztika az egész város. Incselkedő, elszédítő plasztika. Csoda-e, hogy maga a szellő is zavarba jut ennyi forma láttára, s kissé vehemensebbül siet egy-egy tovalibegő formásabb szobormű nyomában. S ilyenkor meglibbennek a kurta szoknyácskák. Istenem, ma már olyan rövidek a divatos női szoknyák, hogy már igazán nem szabadna meglibbenniök... (V.s.) — Nincs záróra-meghosszabbítás. A főkapitányságtól az utóbbi időben igen gyakran kérik, különösen mulatságok és bálok alkalmából,, a záróra meghosszabbítását. Ezekkel a kérelmekkel kapcsolatban, a súlyos gazdasági helyzetre való tekintettel a főkapitány most akként döntött,, hogy záróra-meghosszabbításokat még jótékonyczélű táncrvigalmak és estélyek alkalmával sem engedélyez. Az elsőfokú rendőri hatóságok az ilyen kérelmeket további intézkedésig már saját hatáskörükben elutasítják. Elveszett útlevél. Szegény vidéki cselédlány, aki Erdélybe készült a gyermekéért, kivesztette az útlevelét és keservesen összekuporgatott stOO krétaiját augusztus 29-átt Budapesten a Gróf Haller utczai vásártéren. Könyörögve kéri a megtalálót, — még lm .tolvaj is —, hogy adja vissza a dolgait Szöllősi Zoltán dr. ügyvéd Momnt címen, vagy a szerkesztőségben. Az útlevél Csákány Rózali Sonoron szolgált cselédnévre szól. — A Déli vasút különvonatai a Balatonra. A balatoni sporthét és a siófoki lóvpysenték alkalmából a Déli vasút szeptember 3-án és 4-én, azaz szombaton és vasárnapon Budapest-déli vasút és Siófok között a naponta közlekedő vonatokon kívül I., II. és III. osztályú kocsikkal a díjszabásszerű és kedvezményes személyvonati jegyek alapján igénybevehető külön személyvonatot fog közlekedtetni. A külön személyvonat indulása Budapest-déli vasútról 11 órakor, érkezése Siófokra 14 órakor. Indulás Siófokról 19 óra 15 perckor, érkezés Budapest-déli vasútra 22 órakor. A Déli vasút közli egyúttal, hogy a szombaton, vasárnapon és hétfőn közlekedő balatoni fürdő-gyorsvonatok szeptember 3, 4, illetve 5-én fognak utoljára közlekedni. I — Ellenőrzik az automobilok sebességét. Az automobilok óránkénti menetsebességét tudvalevőleg a belügyminiszter huszonöt kilométerben h határozta meg. A soffőrök nagy része azonban az előírt sebességet nem tartja be, s ezáltal baleseteket okoznak, amelyeknek száma napról-napra szaporodik. A sebesen futó autók ezenkívül még az útburkolatokat is megrongálják. A főkapitány ezért most szigorú utasítást adott a rendőröknek, hogy a gépjárművek forgalmára vonatkozó rendelkezéseket fokozottan ellenőrizzék és a szabálytalanságokat jelentsék fel. A kerületi kapitányságok az automobil-ügyekben tett feljelentések dolgában viszont soronkivül és a legnagyobb szigorúsággal járnak el. — Orvosunk. Kázmér Jenő dr. orvos szabadságáról meg-* érkezve, újból rendel VII., Rottenbiller u. 4/b. alatt. — Sándor szerb király hazatérése. Belgrádi jelentések szerint, minthogy a Sándor szerb királyon végzett műtét sikerült,teff király egészségi állapota javult, valószínüleg szeptember 15-én visszatér. A királyt Laibachban, Zágrábban és Belgrádban ünnepélyesen fogadják. — A kolozsvári egyetem megnyitása Szegeden. Az Újság szegedi tudósítója jelenti telefonon : Tóth Lajos dr. államtitkár KorFarkas egyetemi tanárral Szegeden járt, megszemlélte és ellenőrizte az, egyetemi építkezésedet ág«*^tergette a munka erélyes befejezését. Az átalakítási munkálatok szeptember végére be is feje- ződnek. A beiratások szeptember 26-tól október 7-ig tartanak, az egyetem ünnepélyes megnyitása október 15-én fog megtörténni. — Egy postaigazgató ünneplése. Földessy János pf. hív.igazgató szeptember 3-án tölti be szolgálati idejének negyvenedik évét. Ez alkalommal az egész postástársadalom méltó ünnepeltetésben készül részesíteni az érdemes tisztviselőt, aki kartársainak érdekében, az intézet felvirágoztatásában állandóan önzetlen és sikeres munkálkodást fejtett ki. Szellő szárnyán. A jugoszláv kormány védte a magyar demokrácziát. Szeged, augusztus 31. (Az Újság szegedi tudósítójának telefontelentése.) Jászi Oszkár Belgrádba utazott, hogy K ÉTS. H. S. állam kormányával főleg 4 baranyfai emigráczió érdekében tárgyalásokat föle*ttessen. Elutazása előtt egy jugoszláv lap munkatársa előtt a következőképp nyilatkozott : — Baranya kiürítését a kis-entente diplomácziai vereségének tartom. A jugoszláv kormány — mint örömmel látom — a bécsiekkel szemben korrekt előzékenységet, tanúsít. Az S. H. S. kormány a magyar demokrácziát hálára kötelezte azzal, hogy a baranyai menekülteket nem szolgáltatta ki. A jugoszláviai magyarság lojálisan helyezkedjék bele az új államiság kereteibe. Lehetetlennek tartom, hogy a magyar kisparasztság előbb-utóbb be ne lássa, hogy nagyatádi Szabó István és politikai társai csúfosan becsapták. Előbb-utóbb el kell jönni az időnek, amikor a magyar kisparaszti be fogja látni, hogy csak úgy foglalhatja el az őt megillető hatalmat az államban, ha testvéri szövetséget köt a józan ipari munkássággal s.g._produktiv szellemiséggel