Az Ujság, 1921. szeptember (19. évfolyam, 193-217. szám)

1921-09-01 / 193. szám

* t — Nagy Úsforgalmi" — kicsi haszon? A nagy eső elmúlt, a jégverés alig hagyott nyo­mokat, megint süt a nap és újra nyárutó van. Csak egy kis szél maradt az el­múlt vihar után,­, kicsib*t megnőtt szellő, a mely a vihar nyomában jár, s úgy látszik, eltévedt ennek a nagy városnak össze-vissza utczáiban. S most bolyong úttalanul, mindenfelé, egy­szer utánad fut, másszor szembe kerül, néha oldalba fog, s utczaszerte incselke­dik veled. Mintha sugdosna is valamit a fülünkbe. Nem mindenki érti a szellő sza­vát, magam se vagyok a nyelvjárásában tökéletes, de mégis azt veszem ki a halk, muzsikás beszédéből : — Nézd a nőket! Bará­­tocskám, nézd csak a nőket! Szellő öcsémnek igaza van, a­mikor a női nem gondosabb megfigyelésére hívja fel a közfigyelmet. Csütörtök, 1921 szeptember 1. AZ ÚJSÁG: Ausztria nem engedi be a pécsi kommunistákat. Szeded, augusztus 31. Belgrádból jelentik: A belgrádi osztrák követségen az emigránsoknak nem adnak beutazási engedélyt. A belgrádi oszt­rák követ a következőket jelentette ki: Fordultak hozzánk pécsi emigránsok beutazási engedélyért­, mi azonban minden esetben megtagadtuk a vízu­mot. Linder Béla sem kapott vízumot, pedig már négy ízben kért Ausztriába utazásra engedélyt és én, kormányom utasítására, azt minden esetben megtagadtam. Lindert a magyar kormány kikérné Ausztriától, ez pedig úgy az osztrák kormánynak, mint Lindernek igen kellemetlen volna. Az ügyvédkérdés. írta Földvári Béla dr. budapesti ügyvéd. Az ügyvédség perében az a­ltóbbi időben olyan je­lenségek mutatkoznak, a méterek mellett a napi sajtó­nak megjegyzés nélkül elhiúsadni nem lehet, azért mert az ügyvédi autonómiát a­­­ozszabadságok védelmére al­kotta meg a törvényhozás. Az ügyvédi kar közelében támadt ellentéteket a volt közhivatalnokoknak és főleg a bíráknak az ügyvédi pá­lyára való szerzőlemtrodálása okozza. A jogi sajtó, főleg pedig az ügyvédeit Lapja már hónapok óta felszínen tartja ezen kérdést és felhívta úgy az igazságügymi­­niszter, mint pedig az ügyvédi kamarák figyelmét azon veszélyre, mely a hazai igazságszolgáltatást fenyegeti, a­mennyiben ezen átáramlás, a­melyet hangsúlyozni kí­vánunk, kóros jelenségnek tartunk, rövidesen és gyö­keresen lokalizáltatni és megszűnni nem fog. 20—25 éves szolgálati idővel és birói múlttal biró, magas állású törvényszéki, curiai és táblabirák hagy­ják ott a birói széket és mennek ügyvédnek. A budapesti ügyvédi kamarához augusztus hóban 12 felvételi kére­lem adatott be, ezek közül 9 a volt, illetve a nyugdíja­­zott biró. Az átáramlás zsilipeit a legutóbb törvénybe iktatott azon rendelkezés nyitotta meg, mely 10 évi bí­ráskodás után ügyvédi oklevél megszerzése nélkül jogot ad a bíráknak és ügyészeknek az ügyvédi karba való belépésre, illetve a felvétel kérelmezésére. Nem óhajtunk e helyütt a kérdésnek gazdasági ol­­dálával foglalkozni, kizárólag igazságügypolitikai szem­pontból óhajtunk azzal foglalkozni. Az átáramlás ve­szedelme elsősorban a bíráskodást fenyegeti, mert bíró­ságaink rövid időn belül nem fognak megfelelő munka- erővel rendelkezni. Végzetes hibát követett el az igaz­ságügyi kormányzat akkor, midőn a birói nyomor meg­oldásának azon eszközét választotta, hogy azt mondotta a bíráknak, hogy a­ki a birói pályán nyomorogni nem akar, az menjen egyszerűen ügyvédnek. A kérdésnek másik és sokkal súlyosabb oldala a jog­védelem szabadságának és függetlenségének kérdése. A­mikor az ügyvédi rendtartás megalkottatott, vezérlő motívumként lebegett a törvényhozás előtt azon elv, hogy a jogvédő ügyvéd minden államtii és társadalmi befolyásolástól mentes és független legyen, hogy az igaz­ság felderítésében megfélemlíthető, avagy befolyásolható ne legyen, épp úgy, miként a bíróság függetlenségét úgy az államhatalomtól, mint társadalmi befolyástól törvény erejével megvédte. Az ideiglenesen nyugdíjazott bíráknak az ügyvédi karba belépése az ügyvédi kar függetlenségének vesze­delme és előállott az a soha el nem képzelt és lehetetlen helyzet, hogy az ügyvédi karnak tagjai lettek olyan egyének, kik fölött az igazságügyi kormány rendelkezik, a­kik igazságügyi szolgálattételre bármikor berendel­­hetők. Az állami alkalmazottak nyugdíjazásáról szóló 1912. évi LXV. törvényc­ikk intézkedik az állami alkal­mazottak ellátásáról, illetve azok nyugdíjazásáról. Ezen törvény értelmében ha valaki a köztisztviselői pályán való működését megszüntetni óhajtja, úgy állásáról le­mondhat. Ily esetben természetesen az ellátásra való igényét elveszti, illetve nyugdíjigényét. Azok, a­kik bírói pályáról ügyvédi pályára lépnek, ideiglenes nyug­díjazásukat kérik. A fentebb idézett törvény 31. §-ának a) pontja értelmében a tisztviselő kérelmére a nyuga­lomba helyezést el kell rendelni, ha az illető: »olyan testi vagy­ szellemi fogyatkozásban szenved, a­mely őt szolgálatának további ellátására véglegesen vagy leg­alább huzamosabb ideig képtelenné teszi«. Ezen ideig­lenes nyugdíjazások, melyek e szakaszra alapítva tör­ténnek, előzetesen orvosi vizsgálaton alapulnak. Föl­merül ezután azon kérdés,­­hogy váljon az, ,a­ki testi fogyatkozásánál, tehát betegségénél fogva az állami szolgálatra alkalmatlan, miként működhetik a sokkal nagyobb fizikai fáradságot igénylő ügyvédi pályán? A pénzügyminiszter úr és az igazságügyminiszter úr figyelmét mindenesetre föl kell hívnunk ezen köny­­nyelmű nyugdíjazásokra, melyek a kincstárnak meg nem engedhető megkárosításával járnak. A bírói pá­lyáról az ügyvédségbe átlépettek többségének nyug­díjaztatása ideiglenes. Ugyanezen törvény 34. §-a értel­mében az ideiglenesen nyugalomba helyezett tiszt­viselő, altiszt stb., ha azt fontos szolgálati érdekek kívánják, testi és szellemi képességének megfelelő más szolgálattételre bármikor berendelhető. Hogy ezek után miként fest az ügyvédi függetlenség a kormányhata­lommal szemben ezen új ügyvédekre nézve, azt már törvényjavaslatának indokolásában elfelejtette meg­rajzolni az igazságügyi miniszter úr. Az ideiglenesen nyugdíjazott egyszerre köztisztviselő is, meg ügyvéd is lehet. Az ügyvédi kamarák állandó óhaja volt a jogélet tisztasága érdekében, hogy azon bíró, avagy ügyész, ki ügyvédi pályára lép át, bizonyos időtartamig azon terü­leten, hol mint ilyen működött, ne ügyködhessen. Ezen óhaj a közéleti szereplés normája és indoka az, hogy a jogkereső közönség szemében egy pillanatig se éljen azon látszat, mintha az, a­ki nemrég még mint biró birótársaival együtt ítélkezett, az mint ügyvéd a biróság­­­­ban való egyfel viszonyával jobban szolgálja a fél ügyét, mint azon ügyvéd, ki soha biró nem volt. Sajnos, ezen óvintézkedés elmulasztása következtében a jogkereső kö­zönség szemében az igazságszolgáltatás kijárási aktus színvonalára sülyedt. Gyakran a legegyszerűbb ügyek­ben régi ügyfeleink fordulnak hozzánk azon kérdéssel, vájjon nem volna-e tanácsos „kurzus“-ügyvédhez, tehát a kurzus jóvoltából bíróból, ügyvéddé lett ügy­védhez fordulni. Az ügyvédi kar a szabad ügyvédség elvét vallja, mindenki ügyvédkedhetik, ki a törvény megengedett eszközeivel küzd az igazságért, de senki olyan nem, a­ki a közönségben azon hitet engedi meggyökerezni, hogy inkább és elsősorban a bírósághoz való egyéni viszonyá­val, mint a jogeszme fegyvereivel küzd. E viszonyok állandósulása igazságszolgáltatásunkat a 18. század színvonalára sülyesztené vissza, midőn Szlemenics azt írta a bíráskodással kapcsolatban „plus valet favor in judice, quam leges in codice" (többet ér a jó indulat a bíróban, mint a törvények a törvénykönyvben). Az előállott helyzet szanálása a kormányra vár. Be­csületes, biztos, emberi megélhetést kell nyújtani a bí­ráknak s akkor senkinek nem fog eszébe jutni dere­sedé­sével uj pályára lépni. Szeptember elsejével új előfizetést nyitunk­­AZ UJSÁG­-ra. Kérjük azokat a vidéki előfize­tőinket, a­kiknek előfizetése augusztus végével le­jár, hogy a m­egnyitás dolgában minél előbb intéz­kedni szíveskedjenek. Vidékről legc­élsze­­r­ű­b­b az előfizetési összeget postautalvány fel­­használásával beküldeni. Helyben szokás szerint a kiadóhivatal nyugtája ellenében ki­­hordóink szedik be az előfizetési összeget. Újon­nan belépő helybeli előfizetők telefon útján is megrendelhetik »AZ UJSAG«-ot és kivonatukra megküldjük nekik Kóbor Tamás most folyó regényének eddig megjelent folytatásait. Telefon­­számok: József 16—26, József 13—36, József 122—56. — Károly király svájczi vendég joga. Bernből je­lenti a svájczi távirati ügynökség. Minthogy a spa­nyol kormány Károly király spanyolországi tartózko­dásának kérdés­ében eddig még nem döntött, a szövetség­tanács elhatározta, hogy Károly király tartózkodási en­gedélyének augusztus 31-én, lejáró érvényét ideiglenesen mindaddig meghosszabbítja, a­míg a spanyol kormány válasza a király kérésére nem érkezik meg. Egyidejűleg a szövetségtanács megkérte a spanyol kormányt, hogy lehetőleg mielőbb döntsön az ügyben. A kormány poli­tikai osztálya a kérdésről hivatalos jelentést fog közzé­tenni. — Fővárosi lapok Baranyában. A délvidéken vezénylő tábornok egyetértésben a pécsi kor­­mánybiztonsággal­­benyújtott kérvények alapján e hónap 29-én a most felszabadult területekre a következő budapesti napilapok bevitelét engedé­lyezte: Magyarság, Pesti Hírlap, Igazság. Ifj Nemzedék, Nemzeti Újság, Uj Lap, Pester Zei­tung, Budapesti Hírlap, Szózat. Uj Barázda, A Nép, Magyar Hírlap, Friss Újság, Kis Újság, 8 Órai Újság, Virradat. — Ezek szerint tehát, nem engedik a megszállás alól felszabadult területre és nem olvashatók: Az Újság, Pester Lloyd, Nép­szava, Világ, Pesti Napló, Neues Pester Journal, Neues Politiisches Volksblatt, Magyarország, Az Est és A Nap.­­ A württembergi pénzügyminiszter visszautasí­totta az állami pénzügyminiszterséget. Az Újság bécsi szerkesztősége jelenti telefonon: Wirth államkanczellár — mint a­hogy Berlinből jelentik — fölkérte Diesching württembergi pénzügyminisztert, hogy vállalja el a birodalmi kormányban a pénzügyi tárc­át. Diesching Wirth kanczellár ajánlatát visszautasította. — A pénzügyi fogalmazói kar kivánságai. A pénz­ügyi fogalmazói kar a napokban értekezletet tartott, a­melyen szóba került a kinevezések ügye, a különmunka díjazása és­ a pénzügyi fogalmazói kar státusának ren­dezése. Az értekezlet memorandumba foglalt kívánságait a pénzügyminiszterhez juttatták, a­ki kijelentette, hogy a kinevezések előkészületben vannak; az egész státus­nak mintegy tizennyolcz százaléka fog előlépni. A kü­­lönóradíjak és a pillanatnyi segítség dolgában is meg­tesz minden lehetőt. — Házasság. Ilosvai Zoltán és Wagner Margitka szeptember hó 3-án, szombaton délután fél öt órakor­ tartják esküvőjüket a Deák-téri ág. ev. templomban. A nők még mindig lágy, simulékony, patyolatszerű­ szövetekben járnak, igen kevés felesleges alsóruhát öltsön magukra. S a ra­vasz szellő ezzel a kevéssel elkezd játszadozni. A szem­bejövőre elölről tapasztja oda a patyolat-selymet, a tovasietőre hátulról ta­pasztja oda, s mindenütt, mintha carrarai márvány­ból faragott szobrok sétál­nának a pesti utcrákon. Csupa plasztika az egész város. Incselkedő, elszédítő plasztika. Csoda-e, hogy maga a szellő is zavarba jut ennyi forma láttára, s kissé vehemensebbül siet egy-egy tovalibegő formá­­sabb szobormű nyomában. S ilyenkor meglibbennek a kurta szoknyácskák. Iste­nem, ma már olyan rövidek a divatos női szoknyák, hogy már igazán nem sza­badna meglibbenniök... (V.s.) — Nincs záróra-meghosszabbítás. A főkapitányság­tól az utóbbi időben igen gyakran kérik, különösen mu­latságok és bálok alkalmából,, a záróra meghosszabbítá­sát. Ezekkel a kérelmekkel kapcsolatban, a súlyos gaz­dasági helyzetre való tekintettel a főkapitány most ak­ként döntött,, hogy záróra-meghosszabbításokat még jó­­tékonyczélű táncrvigalmak és estélyek alkalmával sem engedélyez. Az elsőfokú rendőri hatóságok az ilyen ké­relmeket további intézkedésig már saját hatáskörükben elutasítják.­­ Elveszett útlevél. Szegény vidéki cselédlány, a­ki Er­délybe készült a gyermekéért, kivesztette az útlevelét és keserve­sen összekuporgatott stOO krétaiját augusztus 29-átt Budapesten a Gróf Haller­ utczai vásártéren. Könyörögve kéri a megtalálót, — még lm .tolvaj is —, hogy adja vissza a dolgait Szöllősi Zoltán dr. ügyvéd Momn­­t címen, vagy a szerkesztőségben. Az útlevél Csá­kány Rózali Sonoron szolgált cseléd­névre szól. — A Déli vasút különvonatai a Balatonra. A balatoni sporthét és a siófoki lóvpysenték alkalmából a Déli vasút szeptember 3-án és 4-én, azaz szombaton és va­sárnapon Budapest-déli vasút és Siófok között a na­­ponta közlekedő vonatokon kívül I., II. és III. osztályú kocsikkal­ a díjszabásszerű­ és kedvezményes személy­­vonati jegyek alapján igénybevehető külön személy­­vonatot fog közlekedtetni. A külön személyvonat indu­lása Budapest-déli vasútról 11 órakor, érkezése Siófokra 14 órakor. Indulás Siófokról 19 óra 15 perc­kor, érkezés Budapest-déli vasútra 22 órakor. A Déli vasút közli egyúttal, hogy a szombaton, vasárnapon és hétfőn köz­lekedő balatoni fürdő-gyorsvonatok szeptember 3, 4, illetve 5-én fognak utoljára közlekedni. I — Ellenőrzik az automobilok sebességét. Az auto­mobilok óránkénti menetsebességét tudvalevőleg a bel­ügyminiszter huszonöt kilométerben h határozta meg. A soffőrök nagy része azonban az előírt sebességet nem tartja be, s ezáltal baleseteket okoznak, a­melyeknek száma napról-napra szaporodik. A sebesen futó autók ezenkívül­ még az útburkolatokat is megrongálják. A főkapitány ezért most szigorú utasítást adott a rend­őröknek, hogy a gépjárművek forgalmára vonatkozó rendelkezéseket fokozottan ellenőrizzék és a szabály­talanságokat jelentsék fel. A kerületi kapitányságok az automobil-ügyekben tett feljelentések dolgában viszont soronkivül és a legnagyobb szigorúsággal járnak el. — Orvosu­nk­. K­á­z­­m­é­r Jenő dr. orvos szabadságáról meg-* érkezve, újból rendel VII., Rottenbiller­ u. 4/b. alatt. — Sándor szerb király hazatérése. Belgrádi jelen­tések szerint, minthogy a Sándor szerb királyon vég­zett műtét sikerült,te­ff király egészségi állapota javult, valószínüleg szeptember 15-én visszatér. A királyt Lai­­bachban, Zágrábban és Belgrádban ünnepélyesen fo­gadják. — A kolozsvári egyetem megnyitása Szegeden. Az Újság szegedi tudósítója jelenti telefonon : Tóth­ Lajos dr. államtitkár KorFarkas egyetemi tanárral Szege­den járt, megszemlélte és ellenőrizte az, egyetemi épít­kezésedet ág«*^tergette a munka erélyes befejezését. Az átalakítási munkálatok szeptember végére be is feje-­ ződnek. A beiratások szeptember 26-tól október 7-ig tar­tanak, az egyetem ünnepélyes megnyitása október 15-én fog megtörténni. — Egy postaigazgató ünneplése. Földessy János pf. hív.­igazgató szeptember 3-án tölti be szolgálati idejének negyvenedik évét. Ez alkalommal az egész postástársadalom méltó ünnepelte­­tésben készül részesíteni az érdemes tisztviselőt, a­ki kartársainak érdekében, az intézet felvirágoztatásában állandóan önzetlen és sikeres munkálkodást fejtett ki. Szellő szárnyán. A jugoszláv kormány védte a magyar demokrácziát. Szeged, augusztus 31. (Az Újság szegedi tudó­sítójának telefontelentése.) Jászi Oszkár Belgrád­­ba utazott, hogy K ÉTS. H. S. állam kormányával főleg 4 baranyfai emigráczió érdekében tárgyalá­sokat föle*ttessen. Elutazása előtt egy jugoszláv lap munkatársa előtt a következőképp nyilat­kozott : — Baranya kiürítését a kis-entente diplomá­­cziai vereségének tartom. A jugoszláv kormány — mint örömmel látom — a bécsiekkel szemben korrekt előzékenységet, tanúsít. Az S. H. S. kor­mány a magyar demokrácziát hálára kötelezte azzal, hogy a baranyai menekülteket nem szol­gáltatta ki. A jugoszláviai magyarság lojálisan helyezkedjék bele az új államiság kereteibe. Lehetetlennek tartom, hogy a magyar kis­­parasztság előbb-utóbb be ne lássa, hogy nagy­atádi Szabó István és politikai társai csúfosan becsapták. Előbb-utóbb el kell jönni az időnek, a­mikor a magyar kisparaszti be fogja látni, hogy csak úgy foglalhatja el az őt megillető hatalmat az államban, ha testvéri szövetséget köt a józan ipari munkássággal s.g._produktiv szellemiséggel

Next