Az Ujság, 1922. február (20. évfolyam, 26-48. szám)
1922-02-01 / 26. szám
Szerda, 1922 febrorr 1* az IrisAo Itfra szabályozzák a lakásügyet. Fokozatosan helyreállítják a szabad forgalmat. — Elsősorban a luxuslakásokat szabadítják fel. — Mérsékelt béremelést engedélyeznek• — Hatszázötven vagyonlakó család vár elhelyezésre• — Rövidesen megszűnik a Menekültügyi Hivatal, Petrichevich-Horváth Emil zárónyilatkozata. A Lakáshivatal labirintusának bonyolult ügyei mind tisztábban bontakoznak ki. A Lakáshivatal az a különös intézmény, amelynek működéséhez talán a legtöbb könny és keserűség fűződik. Tudunk hihetetlen esetekről, amikor beteg asszonyok, nyomorgó családok kerültek az utczára a Lakáshivatal szívtelen és könyörtelen végzései miatt, amelyekkel egyik napról a másikra utaltak be újabb és újabb »igénylőket« másoknak küzdelemmel fentartott otthonába. Ezek a dolgok természetesen nem tarthattak örökké, s most elérkezett az ideje a kényszerű adminisztráció átszervezésének. Bernolák Nándor népjóléti miniszter Bródy Ernő képviselő mai interpellácziójára adott válaszában újból kijelentette, hogy a Lakáshivatalban bizonyos visszaéléseknek jött a nyomára. Ezek dolgában már napok óta vizsgálódik Petrichevich-Horváth Emil, a népjóléti minisztérium új államtitkára, aki ebben a hatáskörben a Lakáshivatal fölött felügyeleti jogot gyakorol. Az ő véleménye is az, hogy a túlontúl komplikált adminisztrációt egyszerűsíteni kell, mert képtelenség, hogy hajléktalanná vált emberek hónapokon át várjanak egy-egy nekik jogosan járó lakásra, amikor ezt egyszerűbb eljárással huszonnégy óra alatt ki lehet utalni. A Lakáshivatal ellen eddig már annyiszor zúgott fel a panasz, úgy a lakók, mint a háztulajdonosok részéről, amely végre a nyilvánosság előtt, a parlamentben is hangot kapott, de ugyanakkor megszólaltak a vagyonlakók is, hogy jobb belátásra bírják az illetékeseket. Petrichevich-Horváth Emil báró népjóléti államtitkár a népjóléti minisztériumban fogadta Az Újság munkatársát és a lakásügy rendezéséről, illetve az ezzel kapcsolatos kérdésekről a következőkben nyilatkozott: — Mi történik a Lakáshivatallal? — kérdeztük. — A Lakáshivatal megmarad. A bíró urak lemondása természetesen nem is jelentheti a hivatal megszűnését. A lemondás folytán megüresedő helyeket be kell tölteni, ami igen rövid időn belül, előreláthatóan néhány nap alatt meg fog történni. A munka azonban addig sem szünetel, amennyiben a lemondott bírák a legnagyobb készséggel vállalták az ügyek ideiglenes intézését. Ennek az ígéretüknek eleget is tesznek. — Mit tud államtitkár úr a bírák lemondásának okairól? — A lemondás okairól semmi közelebbit nem tudok. Ez még hivatalbalépésem előtt történt. Csak annyi ismeretes, hogy a népjóléti miniszternek felajánlották állásukat, aki a lemondást elfogadta. — Nem tervezik a lakásügy újbóli szabályozását? — De igen. Egy lépéssel közeledni akarunk a szabad forgalom felé. Természetesen fokozatosan és kellő átmenettel. A mérsékelt lakbéremelés elől elzárkózni aligha lehet. Az első ilyen irányú intézkedés lesz a luxuslakások forgalmának szabaddá tétele és ilyen lakásoknak luxusadóval való megfelelő megterhelése. A kislakások béreinek mérsékelt emelése szintén indokolt. A nagylakásokhoz hasonlóan az irodák, gyárak, raktárhelyiségek forgalmának felszabadítását is tervezzük. Az, ezekre vonatkozó intézkedés a legrövidebb időn belül meg fog történni. — Államtitkár úr a Menekültügyi Hivatal vezetője lévén, úgy hírlik, hogy mindenekelőtt a menekültek lakásigényeit fogja kielégíteni. — A menekültek ügyét kétségtelenül a szívemen viselem és a legfőbb törekvésem lesz, hogy számukra megfelelő lakást biztosítsak. Ez azonban csak igen kis részét jelenti a lakásínség megoldásának. Megnyugtathatom a főváros lakosságát, hogy ez idő szerint mindössze hatszázötven vagyonlakó család van, akiknek elhelyezése sem okozhat nagy gondot annak, aki ezt kötelességének tekinti. A többi menekültek és vagyonlakók már el vannak helyezve, igaz ugyan, hogy nem mindegyike megfelelő lakásokban, de újabb elhelyezésük természetesen csak fokozatosan történhetik. A végleges elhelyezés kérdése viszont csak nagyobb arányú építkezés által oldható meg. — Államtitkár úr úr beosztása mellett is megmarad a Menekültügyi Hivatal élén. — Mindaddig megtartom ottani állásomat, amíg a hivatal a rábízott legfontosabb és legsürgősebb feladatokat elvégzi.Nagyon természetes, hogy ez után a Menekültügyi Hivatal is, mint minden olyan intézmény, amelyet a háború vagy az azt követő idők hívtak életre, meg fog szűnni. • Amint értesülünk, a lakbéremelés nagysága, még nincs meghatározva, de az 1917. évi lakbéreknek háromszáz százalékkal való felemelését tervezik. A Budapesti Háztulajdonosok Szövetsége ma délben küldöttséggel keresték fel a népjóléti minisztert, hogy őt a háztulajdonosok kívánságairól informálják. A háztulajdonosok, tekintettel arra, hogy a Lakáshivatal működése a távcég levében ált réteseiben elégedetlenséget, váltott ki, úgy a lakók, mint a háztulajdo- nosok sorában a Lakáshivatal teljes megszüntetését kérték és tiltakoztak az ellen, hogy a Lakáshivatal akár bírói, akár közigazgatási személyzettel továbbra is fennálljon. A Lakáshivatal megszüntetésével kapcsolatban a megüresedő lakásokra a háztulajdonos szabad rendelkezési jogának visszaadását kérte a Háztulajdonosok Szövetsége. A jogos lakásigényeknek a kielégítésére külön szerv felállítását tartják a háztulajdonosok autonóm szervéből és a népjóléti minisztérium illetékes osztályából alakulván, bírálná el a jogos lakásigényeket és teljesítené a lakások megüresedésével fokozatosan azokat. A háztulajdonosok küldöttségével a kívánságok dolgában a népjóléti miniszter hosszasabban tárgyalt, de elvi megállapodásra még nem jutottak. A miniszter kijelentette, hogy minden tekintetben méltányolja a háziurak súlyos helyzetét, de ugyanakkor azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a lakók érdekeit sem. Bródy Ernő megállapítja a Lakáshivatal csődjét. A nemzetgyűlés keddi ülésének végén Bródy Ernő dr. fölötte érdekes sürgős interpellációban foglalkozott a Lakáshivatal ügyével. A lakáshivatali bírák lemondásáról beszélve kijelenti, hogy bekövetkezett a Lakáshivatal csődje. A lakáskérdést csak építkezéssel lehetett volna megoldani, nem rendeletekkel. A Lakáshivatalban bírákat alkalmaztak, de úgy, hogy működésük lehetetlenné vált. A magyar bírák megszokták a függetlenséget és a szóbeli, nyilvános tárgyalást. Ezzel szemben a bírák a Lakáshivatalnál egészen sajátságos helyzetbe kerültek. Titokban való eljárásra utasították őket és politikai felelősség mellett dolgoztak. Az egész lakásrekvirálási rendszer a proletárdiktatúra idején keletkezett. Akkor jelentkeztek a nyomozók a magánlakásokban, betörtek a családi szentélybe és lábbal tiporták a tulajdon szentségét. — Azár 1918-ban kezdődött! — korrigálja Bródy Ernőt Méhely Kálmán. A proletárdiktatúra módszere átpldatolódott a mostani korszakba. Meg kell szüntetni a lakásrekvirálást az otthon szentsége nevében. Nyugtalanságot kelt az, hogy a független bíróság után esetleg másra ruházzák lakásrekvirálási ügyekben a döntést. Most, amikor a nemzetgyűlést feloszlatják, a politikai felelősség a gyakorlatban nem érvényesül, akkor embereket tesznek ki az utczára. Foglalkozik ezután az építkezési kérdéssel és nagy bajnak tartja azt, hogy nem lehet megtalálni ennek az ügynek a gazdáját. Kifogásolja azt, hogy ma Budapesten ugyanannyi hivatalos helyiség van, amennyiben a régi nagy Magyarország ügyeit intézték. Beszél a katonai épületekről, a kaszárnyákról és raktárakról, amelyek alkalmas átalakítással enyhíthetnék a lakásínséget- követeli az építkezés megindítását, már csak azért is, mert az építkezés harminckét más iparágat foglalkoztat. Interpellációjában azt kérdezi a népjóléti minisztertől, fenn akarja-e tartani a lakásigénybevételnek a proletárdiktatúra alatt keletkezett rendszerét és ha igen, hajlandó-e azt független bíróságra bízni. Azt is kérdezi, mit tervez a miniszter az építkezés terén. (Bernolák miniszter válasza.) Bernolák Nándor népjóléti miniszter közli, hogy csak később adhat lényeges választ, de bejelenti, hogy neki is megvannak a maga tervei a lakásügy rendezésére. Ezekről azonban nem nyilatkozik. Az ő múltkori kijelentései okozták állítólag a lakdahivatali bírák lemondását. Kijelenti, hogy a Lakáshivatal tőle semmi parancsot, vagy utasítást soha nem kapott. Csak felhívta a figyelmet méltányos esetekre. Mulasztást követett volna el, ha ezt meg nem teszi. Többször a Lakáshivatal elnöke kérte őt, nyilatkozzék, hogy bizonyos esetekben milyen elintézést kiván, s ha nyilatkozott is, mindig azt mondta, hogy a bíró döntsön. Az intézkedéseket nem változtatta meg, de kénytelen volt több ízben a Lakáshivatal intézkedéseit megsemmisíteni. Egyelőre nem közli az okokat, melyek lemondásra bírták a lakáshivatali bírákat. Ő arra igyekezett, hogy bizonyos bírói iniciatíva érvényesüljön, de az ő törekvése nem érvényesült, sőt viszszaélésekre jött rá. Kifejezésre juttatta elégedetlenségét és azt a kívánságát, hogy változás álljon be. A bírái lemondottak, amihez nekik törvényes joguk van. Más okokat nem kíván nyilvánosságra hozni. Egyébként ő maga is rájött visszaélésekre, amelyeknek nagyon nehéz volt útjába állni. Beszél ezután a miniszter horribilis honoráriumokról, kijárási és lelépési díjakról, vesztegetési hírekről, amelyekkel szemben megállapítja, hogy a bíróságot nem lehetett megkörnyékezni. — A lakások — folytatta Bernolák — csak akkor fognak felszabadulni, ha az építkezések teljes mértékben megindulnak. Magyarázza, hogy miért nem tudjuk megindítani a nagyarányú építkezéseket. Beszél arról hogy a lakáshivatali lemondásokat elfogadta és mi sokkal pótolja a lemondottakat. Nyolc napon belül az új Lakáshivatal megkezdi működését. Bródy nem veszi tudomásul a választ, mert az nem érdemleges. Kifogást emel az ellen, hogy a miniszter az ügyvédi honoráriumok kapcsán az ügyvédeket pénzezi ki. Ott van a kamara és a büntetőtörvényszék ha az ügyvéd szabálytalanságot követ el. Ami az építkezést illeti, ne a Hangyának adjanak 600 milliót hanem építsenek. Mivel a népjóléti miniszter válasza nem volt érdényeges, a Ház nem határozott. * A vagyonlakók viharos gyűlése a MGYE székházában« Nem akarnak barakbanlakni. — Heves támadások a lakdshivatal elnöke ellen. Az Újság szerkesztőségében hétfőn délután fentjárt egy vagyonlakó és bejelentette, hogy szervezetük, a Vagyonlakók és Hajléktalan Menekültek Szövetsége kedden délután hét órakor a MOVE Podmaniczky utczai székházában gyűlést tart A gyűlésre Az Újság is kiküldötte munkatársát. A MOVE székházának második emeleti társalgójában már jóval hét óra előtt gyülekeznek a vagyonlakó menekültek. A társalgó falán szép festmények függnek és a kényelmes bőrfotelekben helyezkednek el a vaggonlakók. Akiknek pedig nem jut ülőhely, azok a puha szőnyegen állanak a terem közepén. Legnagyobb részük intelligens külsejű, jólöltözött ember: menekült köztisztviselők, bírák, ügyészek, vasúti hivatalnokok. Beszélgetnek, panaszolják a bajukat, ki mennyi ideje lakik már vagyonban. Türelmetlenül várják az ülés megnyitását de a vezetőség késik. Végre is egy ősz menekült áll az elnöki asztalihoz és bejelenti, hogy a késedelmes vezetőséget nem várják tovább, ő, mint a legidősebb megnyitja az ülést. Bodó Elek, a szövetség titkára áll fel ezután. — Czinkota-Ehmann-telepen — mondja — kilenczvenkét daraklakás áll üresen. Az ajtókat ablakokat állandóan lopkodják, úgy hogy az üres lakások őrzése nagyon sokba kerül. A kormány éppen ezért felhívja a vagyonlakókat, foglalják el ezeket a lakásokat. Aki tehát hajlandó önök közül ott lakni, jelentkezzen. Nagy zaj támad a titkár bejelentése után. — Milyen lakások azok? Előbb látni akarjuk? Én már láttam, kutyának való! — kiabálnak össze-vissza elkeseredetten, de egyetlen ember sem jelentkezik. A bal sarokban pedig egy borízű hang folyton azt hangoztatja: — Menjenek oda a zsidók! (A kinyomozott lakások ügye.) _ A zaj csillapultával Bodó titkár, folytatja beszédét: — Köztudomású, hogy Bernolák népjóléti miniszter megbízott ötven menekült tisztviselőt az üres vagy rekvirálhaló lakások kinyorg hozásával. A nyomozás adatai szövetségünk ügyéhez, Szacsvay ügyvéd úrhoz kerültek, aki részletes kimutatást készített az igénybevehető lakásokról. Egy ízben néhány menekült elkérte a kimutatást, de Szacsvay azt mondotta, hogy senkinek sem mutatja meg, mert hivatalos titok. Hogy ezután miként használták fel adatainkat, azt nem tudjuk. Tény az, hogy Andorffy egy ízben előttünk kijelentette: — Én vagyok a Lakáshivatal elnöke, nem tűrök meg fiók-lakáshivatalt! Bodó szavaira a szörnyüködés moraja zúg végig a termen. — Bernolák miniszter — folytatja a szónok — ezután úgy intézkedett, hogy a kimutatás Andorffyhoz kerüljön. Megbizottaink Szacsvaytól el is vitték az aktákat ás a mikor átvizsgálták, meglepődveláttak közöttük egy másik kimutatást is, amelyről nem volt tudomásunk. Ebben az üresen álló, vagy raktárnak használt lakások czimei voltak összeírva." Az összes iratokat elvittük a népjóléti minisztériumba. Másnap újra felmentünk érdeklődni és legnagyobb meglepetésünkre Kovács titkár azzal fogadott, hogy nem tudják, hol van a kimutatás, úgy látszik, eltűnt. Megint elkeseredett közbeszólások hangzanak: — Másoknak utalták ki azokat a lakásokat! Mindenki kap lakást, csak mi nem! (Támadások Andorffy ellen.) Bodó szónoklata után Barna, F. János tanár felszólalása következik. A vagyonlakók ellen — kezdi beszédét — minden vonalon nagy az ellenszenv. Andorffy, a Lakáshivatal elnöke kijelentette: A mágnások lakásából senki sem kap semmit. — De nemcsak a mágnások részesülnek különleges elbánásban. A lipótvárosiak is öt-hat szoba-ban laknak. Ne hamarkodjuk el most állásfoglalásunkat. Cselekedjünk higgadtan és bölcsen : várjuk meg, mit hoz az uj lakásbizottság. A vezetőség ... — mondja Barna, de szavait nem lehet érteni az újra feltörő zsivajban . —■ Hol a vezetőségi! Hol a mi vezetőségünk?! — Bernolák miniszter — folytatja azután Barna — múlt szerdára rendelt magához minket. Mi elmentünk, de a miniszter úr nem volt ott. Most egy harmadik menekült beszél. — Niedermann Károly postafőigazgatót — mondja — a mi elnökünket az új lakásrendelet életbeléptetésekor Andorffy kitessékelte a lakásbizottságból. Tavaly ilyenkor már nem volt egyetlen vagyonlakó sem. Ez a Lakáshivatal volt elnökének, Térffynek és Niedermannak az érdeme volt. Andorffy elnöksége óta megint nyolczszáz család ... E szavaknál Az Újság, a Magyarság, Magyar Kurír és a Nemzeti Újság munkatársait eltávolították a MOVE székházából , így tudósításunkat füdhettk ki.