Az Ujság, 1922. február (20. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-01 / 26. szám

­ FELFÜGGESZTETT NÁSZ ÍRTÁK: D. N. ÉS A. M. WILLIAMSON. {Folytatás.) v (77) Az oltár tul magas volt ahhoz, hogy egy ember egyenesen állva rajta a boltozat alá me­hessen, de Conal egészen meghajolt s igy beju­tott a fülkébe, mely közvetlen az oltár megött volt. Előbb azt gondolta, hogy kirándulásuk hasztalan volt, mert három lábnyira a még meg­maradt két figura megett, meredek falat látott, a­mely maga volt a szikla. Mivel azonban né­hány kődarabon megbotlott, bányalámpája segít­ségével észrevette, hogy a fal aljában egy nyílás van, melyet, kőtörmelékkel töltöttek volt meg. Valaki azonban felfedezte, hogy a kövek elmoz­­dihatók s kibuzgálta azokat a nyilasból s a kő­­figurák háta mögé rakta egymásra, így fedezte fel Conal az oltár titkát­ Letérdelt s lámpáját átdugva a lyukon, meredek csigalépcsőt látott, mely tényleg a sziklába volt vésve. De hogy ide juthasson négykézláb kellene mászni .­. — Várjon meg itt, lady Daura — szólt — ez nem önnek való! — De Daura nem méltatta vá­laszra, s utána kúszott. Most már hozzávetőleg a kastély földszintje alatt voltak, talán mindössze egy pincze mélysége által elválasztva attól. A lépcsőfokok meredekek és síkosak voltak, de azért elég biztosan haladtak felfelé. Egyszerre a lépcsők elvégződtek s külö­nös, homályos helyen találták magukat, melyet minden oldalról fal vett körül. Valahonnét a ma­gasból halavány, szürkés világosság szűrődött át hozzájuk, olyan, mintha óriási kéményből jönne. Daura Conal mellé állt s a tapadó fehér ruhájá­ban szellemként hatott. — Micsoda hely lehet ez!.—-­kérdezte remegő hangon. Conal ide-oda forgatta lámpáját s szemeik most már hozzászokván a barlang homályához, kezdték kivenni az őket körülvevő tárgyakat. Egy vak­ udvarban voltak sok emeletnyi magas falak között, a­melyeken nincsenek ablakok, de Emmons, ha csak meg nem találta a bejáratot , nem tudhatta, hogy mit csinál. A nagy garderobe díszes és faragott ajtaja teljesen a szemei előtt volt s hallotta a szél zúgását, mely úgy jutott le hozzá a meredek­­falak között, mintha keményen süvítene be, de a­mint így maradt állva, úgy tet­szett neki, mintha a szekrényajtó egyik szárnya megmozdulna, de oly lassan és óvatosan, hogy nem volt biztos benne, várjon nem-e téved? Aztán megszűnt a szekrény aj­tó mozgása. Valaki kile­sett rajta. Oh, most már biztos volt benne, hogy­ez csak Emmons lehet! Morton a beszúálló szö­kött rab, a­ki haragszik Troyra, mert szökni en­gedi Conwayt. Ez a tolvaj és kém végre hát mégis módot talált bejuthatni a bretonszobába, bizonynyal már ellopta az ékszereket és gyáva módon várta meg az az erős ember, a­kit meg akar ölni, elalszik és tehetetlen lesz. És a­mikor megölte elszökne innét, a­hogy jött az Elveszett Piper kapuján át, a biztonságba! Troy csak egy újabb áldozata lenne a rejtélyes szobának, mely még soha sem árulta, el titkát. Ezek a gondolatok czikk­áztak végig a leány agyán midőn azt az ör­dögi arczot meglátta, a mint a félig nyilt szek­rényajtóból kilesett. Csodálatos! Nem az ágy felé nézett, hanem a széles kandalló felé, így hát Troy Róbert még nem feküdt e! fia a tűz előtti nagy karosszéken ül, akkor háttal van a szekrény felé... Még egy percz . . . és talán már minden késő!... XXXIII. FEJEZET. — Róbert! — sikoltott fel Daura. — Róbert! Gyorsan! Meg akarja ölni! A nagy szekrényben van elrejtőzve! « A félig nyilt szekrény ajtó gyorsan bezárult. A gyáva embert megijesztette a hang, a­mely mintha a levegőből jönne, hogy őt elbirulja. Fordítsa rá a zárt a szekrényajtóra! Zárja be a gyilkost! — kiáltotta Daura. Én... én beszélek, Daura. Oh, Róbert, gyorsan... gyor­san... ha szeret engemet! Látta, a­mint Troy teljesen felöltözve áthalad a szobán s engedelmeskedik kívánságának. Gyor­san mozgott, tétovázás nélkül, se jobbra, se balra nem nézve. Mikor rázárta a szekrényt, a gazflcz­­kora, úgy fordult, hogy arczc­al került Daura tele. A szeme­it kereste, csodálkozom kutatóan, kérdezve.­­Folyt, hovy . Holnap kezdődik az Osztrák-Magyar Bank vagyonának felosztása. Pécs, január 7­. (Az Újság bécsi szerkesztősé­gének telefon jelentése.) Ma délután az Osztrák- Magyar Bank likvidálásának ügyében nagygyű­lést tartottak, a­melyen az összes érdekeltek részt­vettek. A folyó ügyek elintézésén kívül az osztrák álláspont végleges megszövegezése is megtörtént. Ennél, fogva most már semmi akadálya sincs an­­nak, hogy az Osztrák-Magyar Bank végleges likvi­dálásét holnap megkezdődjék. Jól értesült körből származó hír szerint az Osztrák-Magyar Bank aktíváinak holnap kezdődő felosztásánál egyaránt figyelembe fogják venni Magyarország és Ausztria igényeit és a legna­gyobb jóakarattal arra fognak törekedni, hogy mind a két ország követelésének eleget tegyenek. Bizonyosra elehet venni, hogy­ a likvidálás békés megegyezés útján fog történni és nem lesz szük­ség a választott bíróság döntésére. A likvidálás különben nemcsak a bank arany­­készletére vonatkozik, hanem a részvényesek bi­zonyos csoportjának jogaira is. i rt­­ A külföldi devizajegyzések. Zürich: (Zárlat.) Buda­pest 0.77.50, Berlin 255, Hollandia 188.51), Newyork 518, L­ondon 21.98, Paris 42.55, Milano 28.42, Prága 999, Zág­ráb 165, Varsó 0.18, Bécs 0.19, Osztrák bélyegzett korona 0.08. — Berlin: (Devizazárlat. Középérték.) Budapest 29.75, Amsterdam 7450, Antwerpen 1600, Olaszország 920, London 862.50, Newyork 20112.50, Pária 1677.50, Svájca 3­40, Bécs 225, Prága 388. Lisztpanama és kenyérdrágulás. A teljesen még fel sem derített­­ Lsztpanamának máris van olyan következménye, a­mely a nagyközönségét közvetle­nül sújtja: a kenyér küszöbön álló drágulása. Mint az­ Újság szakkörökből­ értesül, a zugpékek a leggyengébb minőségű legbarnább kenyeret 18 koronáért adták kilónként, a­mi a legális sütő­iparosok előtt teljesen rejtélyes dolog volt, hiszen az akkori és­ a jelenlegi lisztpiaczi árak szerint a kenyér eladása ilyen áron egyenesen veszteség­gel kellett hogy járjon. Ennek daczára az összes sütödék adták a barna kenyeret. 18 koronáért, mert nem akarták elveszíteni vásárlóikat, azon­kívül úgy számítottak, hogy a titokzatos olcsó­ságnak így vagy úgy vége lesz egy szép napon. A dolog ugyan tovább tartott és több veszteség­gel járt, mint kezdetben gondolták volt; de tény­leg végeszakadt a lisztpanama kipattanásával, mert a titokzatos olcsó liszt innen eredt és a la­kosságnak egy nem jelentéktelen része ezen az úton részesült a sokat emlegetett­­hatósági ellá­tásban­, h­a nem is egészen olyan olcsón, mint az erre hivatalból jogosultak. A bűnös konkurren­­czia így ki lévén kapcsolva, a pékek most az egé­szen barna kenyérfajtát nem fogják már sokáig 18 koronáért adni, hanem, az ár lassanként fel fog emelkedni 20—21—22 koronára, a sütöde szerint. Forrásunk hangsúlyozza, hogy a fenti árak csak addig maradnak ezen a színvonalon, a­míg az ol­csóbb liszt nem emelkedik a mai 24 koronás ár fölé. Erre pedig van kilátás, mert a budapesti malmok máris felemelték az árakat a gabonapiac­ megszilárdulása folytán. Szerencsére jelenleg a vidéken nagy a lisztbőség és a kisebb malmok ol­csóbb ajánlatai egyelőre biztosítékot nyújtanak arra nézve, hogy a kenyér Budapesten nem fog egyhamar és­ túlságosan megdrágulni. A­ sütő­iparosok mindenesetre már most számításokat tesznek, hogy a gabona nagyobb méretű drágu­lása esetén,­a­melyet természetesen­ a lisztárak is követnének, a hatóságoknak pontos adatokon ala­puló árkalkulác­iókat­­mutathassanak be. A szállítási n­ac felszökkenése. A múlt évi kará­csonyi ünnepek az előző évekhez képest igen jelentékeny teher- és személyforgalmat idéztek elő. A szokatlanul nagy forgalmat a vasúti szállítási adó szokatlan magas összege is mutatja. Múlt év dec­em­berében az előirány­zott 6 millióval szemben 40 millió korona folyt be, ho­lott ezen a c­ímen az előző hónapban, novemberben csak 2 millió korona volt a bevétel. Harc,­a bőrgyárosok és nyersbőrkereskedők között. A készbőr forgalma változatlanul élénk, az árak tartják magukat, sőt egyes czikkek foko­zott kereslet folytán további áremelkedés előtt ál­lanak. A nyersbőrpiac­on valóságos harcz folyik a bőrgyárosok és nyersbőrkereskedők között. Az utóbbiak kiviteli engedélyeket kérnek a kormány­tól, a gyárosok azonban hevesen ellenzik azok megadását. Ennek folytán a kiviteli bizottság leg­utóbbi ülésén éles összeütközés volt a két tábor között, a­melynek a jelenlevő kormányképviselők azzal az utasítással vetettek egyelőre véget, hogy a két fél állapodjék, meg oly módon, hogy a gyá­rosok nagyobb mennyiségű nyersbőrt napi árakon vegyenek át a kereskedőktől; a­mennyiben pedig ez nem sikerülne, a kormány a kereskedőknek meg fogja adni a kért kiviteli engedélyeket. A tárgyalások meg is indultak, de nagyon kevés eredménynyel kecsegtetnek. Ez kitűnik az erős harczból, a­mely­ a­­ vágóhídon folyik a gyárosok és a kereskedők között a friss bőrökért, így nem csoda, hogy tegnapról mára a tarka marhakor ki­lójának ára 100-ról 105 koronára, a friss borjú­­bőröké 215—220-ról 225 koronára ugrott fel. Háború előtti magyar államadóssági szimletek lebélyegzése. A békeszerződéssel összefüggésben a pénzü­gym­i­inisztérium figyel­mezteti a közönséget,­hogy a háború előtt kibocsátott magyar államadóssági szimleteket, a­mennyiben még lebélyegzne nin­csenek, február 1S-ig bélyegeztessék le, különben azokat a jóvá­tételi bizottság az államadósság felosztásánál nem fogja figye­lembe venni. Az angol-magyar kölcsönös tartozások ügyében már készen vannak a vonatkozó kormány­megállapodások, s a leszámoló hivatalt is felállították. Az egész ügyet most törvényhozásilag is rendezik s a­mint Az Újság értesül, a pénzügyminisztériumban a pénzintézetek és egyéb ér­dekeltségek bevonásával értekezlet volt, a­melyen a vo­natkozó törvényjavaslat intézkedéseit beszélték meg. Svájczi töke magyar bányavállalatban. Egri hír­adás szerint a M. Stromeyer svájczi clég érdekeltséget vállalt az Érseki Bánya- és Ipartelepek r.-f.-nál, a­melynek almárvölgyi szénbányáját modern felszerelés­sel fogják ellátni. .Remélik, hogy a bánya teljesítőké­pessége 1922 végén már napi harminca vagyon lesz. Egy év­ kilométeres iparvasút is épül. A Karthy gépgyár r.-t.nál négy hétig tartó sztrájk volt. A sztrájk a mai napon megszűnt a gyárvezetőség­nek a munkásokkal való békés megegyezése folytán. A postán érkezett áruk forgalmi adójának lerovása körül mutatkozó nehézségek elkerülésére leghelyesebb, ha a kereskedők felkérik a feladót, hogy a csomagok szállítóleveléhez mindenkor nyílt számlát csatoljon. A kereskedelmi miniszter hajlandó ilyen értelemben meg­keresni az összes külföldi postaigazgatóságokat. Malmok és biztosítók. A budapesti malmok és a biz­tosító kartell között folyó tárgyalásokat a dijak leszái­, felül nyitottak. Az egész hely négy yard széles s vonal és Daura most nedves és penészes földön álltak. A félhomályban több hosszúkás, kövekkel lenyomtatott emelkedést láttak s Daura úgy érezte, hogy ezek éppen olyan alakúak, mintha sírdombok lennének. Tisztába jött vele, hogy ez a hely a kulcsa a bretonszoba rejtelmeinek, az el­tűnéseknek, az összes borzalmaknak. De a szo­bába vezető utat még mindig keresniük kellett. Eszükbe jutott a gyönyörű lady története, a­ki a bretonszobában aludt s reggelre megőrült, egyre két égő, vörösfényü szemről beszélve. Lehetséges — gondolta Daura — hogy e vastag falak vala­melyikébe lesőlyukak vannak fúrva, a melyeken keresztül vörös fényt lehet vetíteni a szoba szem­közti falára? A Conal lámpája csak halavány és rezgő világosságot terjesztett egy kis karikában maga körül. Másutt, különösen a falak közelébeni, még csaknem sötét volt. Daura körülnézett. S egyszerre csaknem felkiáltott. Az egyik falon, 4—5 lap magasságban, — két sárga fénykort látott, olyan nagyot körülbelül, mint­ egy régi tallér. Ez a két fénylő kör oly kö­zel volt egymáshoz, mintha valami nagy fekete macska topázszeme lenne. Daura megérintette a Conal karját s az, elfordítván a tolvajlámpa fé­nyét, most még jobban kivehetté, hogy a vilá­gos sárgás kört csak a fal másik oldaláról jövő lámpa, vagy gyertyafény okozhatja. Összevetve ezt az iránynyal, Conal arra a meggyőződésre ju­tott, hogy ez a világosság a bretonszobából jö­het. Még pedig , a szoba azon fala felől, a­mely­be a nagy fekete ágy feje van belesülyesztve. Daura, — mintha álamban­ járna, — a fal felé indult, kikerülve útjában a halmokat, melyeket mindmegannyi bűntény bizonyítékának tartott, é­s tapogatódzva, keskeny, fülkeszerü mélye­désbe jutott. Itt a két fénykor egész tisztán két nézőlyukká vált s ezt a másik oldalon valószínű­leg a sok faragott gyümölcs és virág rejtette el, mely az ágy fejét díszítette. Daura remegve il­lesztette szemeit a lyukakra — félt attól, a mit látni fog. Világos szobát látott, — a bretonszobát, s rögtön tisztában volt vele, hogy az ágy­ fejénél néz keresztül. Szeme a nagy garde-robe szek­rényre esett s most már tudta, hogy innét les­hette meg őt Emmons, mikor azt az éretcsen­gésű zajt­ hallotta. De a szekrény teteje kívül esett látókörén így irtása ügyében az utóbbi malomtüzek kilátástalan tették. A kartell visszavonta engedményeit és ősi készletpóldájról hajlandó lemondani. Nem lehet, hogy a malmok most elfogadják­ majd a régebben­­ tett előnyös angol ajánlatot. Magyar-román exportvonatok kölcsönös been­­­ében egyeztek meg a magyar és a román vasúti hatóságok. A szerelvények saját személyzettel mi­nek az illető országba, de egy útirányban csak hat­szor állhatnak meg ki- és berakodás végett. Romé­bán minden 70 kilométer után egy és rakodás ezért külön három napig tartózkodhatik a magyar vonat A hitel és hírnév a kereskedelmi tudakozódás A tisztességtelen verseny nemzetgyűlési tárgyalás­t álló törvényének a hitel és hírnév védelmét szül) 13 ik §-át a javaslat kodifkátorai — mint Az Újság tesül — olyan pótlással látják el, a­mely intézményi biztosítja a jóhiszeműen adott kereskedelmi tudakozó közc­élú munkájának zavartalan menetét. A körvé­delmi hírszolgálat nagyjelentőségű szempontjai figyelembevételét a Magyar Tudakozódó­ Egylet és a bapesti kereskedelmi és iparkamara hangsúlyozták terjesztéseikben az említett rendelkezéssel kapcsolati és ez állásfoglalások helyes méltatásaképpen törté mést a javaslat módosítása. A kifogásolt szakasz e­z­ten való revíziója egyébként ugyanazt az intencziót veti, a­melyet a becsület védelméről szóló 1914-es­­­vénybe annak idején Tisza István ugyancsak a hi tudakozódás egyetemes gazdasági jelentőségére való kintettel iktatott be. Román dunahajózási tervek. A Nemzetközi Dm bizottság elnöke a folyó év első felére Triff Coriol az Internationaler Donau-Lloyd-ban nyilatkozik Rok­nia dunahajózási terveiről. Idézzük következő kijele­téseit: isA Dunakérdés megoldása a mi dolgunk lesz. kelet kapujának, a­mely a Vaskapunál van, mi vagyui az őrei. Gigantikus munkánk már megkezdődött. Ez három év alatt Romániának olyan kereskedelmi flo­tája lesz, a­milyen Magyarországnak és Ausztriám együttvéve sem volt soha. A dunai és tengeri kikötők nem milliókat, hanem milliárdokat fogunk beépítet­­ m­i Magyarországot illeti, csak annyit mondhat, hogy élénken óhajtuk a magyar-román Dunakezdi rendezését olyan gazdasági egyezmény által, a­mel minden politikai kérdést kizár.­ Az árutőzsdén búza és rozsban az irányzat gyengül mivel a kereslet tartózkodó maradt. A többi czikk irány­zata inkább javult, noha a mérsékelt forgalom mellet nagyobb árváltozások nem történtek. Búza néhány vaj­zon 2270—80, rozs 1490—95 kelt el ab állomás. Jobb mi­nőségü árpát ab állomás 1850, zabot helyben 1515 ki főttek. Tengeri élénkebb és 2165—80 prompt, paritása februárra 2265 és márcziusra ugyancsak 2265 köttetek Fehér babot ab állomás 1850 adtak el. Korpa ab álloma 1170—75 köttetett. A többi czikkek teljesen üzletfelének A gyarmatárupiaczon a rizs ára 4—5 koronává emelkedett. Olcsóbbfajta kávéban hiány van. Az árai teljesen a valuta-ingadozáshoz alkalmazkodnak. Drágul a szappan. Az elmúlt héten egyik legnagyobb szappan gyár­unk újból 6 koronával emelte az árakat. AZ Ú­JSÁG Szerda, 1922 februái? Alapította: Gajár­öven. • Felelős szerkesztők: Ágai Béla és Kóbor Tamás. Laptulajdonos: ___________AZ UJSÁG RÉSZVÉNYTÁRSASÁgt:____________

Next