Az Ujság, 1922. április (20. évfolyam, 75-98. szám)

1922-04-26 / 94. szám

Szerda, 1923 április 20 7. AZ ÚJSÁG * Góthék a Vígszínházban. Hosszas távollét után ma este tért vissza a Vígszínház színpadára a Góth házaspár. Knoblauch bájos játékában, a Mérföldkövek­ben­ léptek fel s a tomboló lelkesedés, mely minden meg­jelenésüket fogadta, kétségtelenül azt bizonyítja, hogy a közönség erősen nélkülözte őket. A Góth házaspár egy egészen különös metűiert reprezentál, a­melyet, ha távollétükben pótoltak is, elfelejttetni nem tudtak. Ma este ez a magasabbrendű vígját­ékstílus diadalmaskodott a Góth házaspár visszatérésével kapcsolatban. Minden felvtmás végén számtalanszor a lámpák elé szólították őket, sőt nyíltszínti tapsok is megszakították az előadást. A Vígszínház ma esti előadása meggyőzhette különben a színház vezetőségét arról is, hogy Makay Margittal ne kísérletezzék, hanem a művésznőt­ hagyja meg haj­dani szerepkörében. Annál is inkább, mert helyét, leg­alább egyelőre, jól betölteni úgy sem tudták. A ma esti előadás minden tekintetben magas nívón állott és magá­val ragadta a közönséget. * Bemutató a Vígszínházban. Irodalmi eseménye lesz a jövő héten a Vígszínháznak, bemutatja Szép Ernő színdarabját, a Vőlegényt. A kiváló poéta, a­ki­nek már színpadon is jelentős sikerei voltak, (az Egy­szeri királyfi, Május, a Patika) egészen újszerű, érdekes, rikató és kaczogtató munkával lép a közönség elé. A háromfelvonásos színdarabban, a­melyet a szerző komé­diának nevez, a legderültebb komikum a legmeghatóbb költészettel váltakozik, figurái mind az életből valók, frappánsak és rendkívül szeretetreméltóak. A Vígszín­ház a kitűnő szerzőhöz méltó szereposztásban mutatja be Szép Ernő színdarabját. A főszerepeket Varsányi Irén, Csortos és Hegedűs játszszák. Kívülük a színlapot Gombaszögi Ella, Tanay, Vendrey, Szerémy, Kende Paula, Balle, Mariska, Házár Mária, Sittkey Irén, Hadó Teri, Stec­il Sári, Dénes és Berczy nevei díszítik. Új dísz­letek készültek az újdonsághoz, melyet ifj. Vajda László rendez. * Három a gavallér. A Várszínház ma este Lőtér Sachs és E. Galli Három a gavallér czímű operettét adta elő Solymossy Ernő fordításában. Az ötletes és könnyű,­­de nagyon kellemes zenéjű operettet a közön­ség nagyon melegen fogadta. A szereplők közül nagy sikere volt Bánffy Annának, Marczinka Vierának, Vesze­linek és különösképpen Latabárnak. A kitűnő rendezés­­Hoppé Jenő karnagy érdeme. * A szép Galatdea. Suppé bájos zenéjű, klasszikus­­vígoperáját pénteken mutatja be a Városi Színház első­rangú szereposztásban. A czímszerepet, melyet a szer­zők a híres Geistinger,Pepinek irtat, Aquila-Adler Adelina, Ganymedet a nagytehetségű Nagy Izabella, Pygmaliont Gábor József, Hidast Dalnoki Viktor dr., az Operaház kiváló művészei éneklik. A víg zeneiroda­lom gyöngyével Ámor játékai, Mozart klasszikus hal­létje kerül színre. * Dalest. K. Pélegyházy Anna ismert művészetében gyönyörködött tegnap a Vigadó közönsége. A jeles énekesnő ezúttal is tartalmas műsort énekelt végig, a­melynek minden száma után lelkesen, ünnepelték. Hang­versenyén Zsámboki Miklós gordonkaművész működött közre őszinte, meleg sikerrel. * A Góth-pár vendégjátéka lesz az Apolló-Színpad 39-én szombaton bemutatásra kerülő új műsorának szenzác­iója, Góth Sándor és Góthné Kertész Ella kivé­teles képességeikhez méltó szerepeket kaptak Harsány­ Zsolt végtelenül mulatságos, elmés és finom egyfelvoná­ Bos­ában, melynek Gazsi és Mecedes a czime. Az illusztris­­művészpár partnerei Pártos, Faragó Sári és Berky Kató. Róznahegyi Kálmán, az Apolló-Színpad nagynevű ál­landó vendége, Karinthy Frigyesnek a Dráma czimű tréfájában lép fel. A kis darab másik pompás szerepét Salamon játszsza. Kívülük Kittkának jutott még hálás faladat. A műsor külön nagy értéke lesz Harsányi Zsolt operettje Az órás és ékszerész bál, a­mely a szokványos operettmókán messze túl a legkedvesebb és legmulatta­­tóbb vígjáték színvonaláig lendül Az operett zenéjét­­Losonczy Dezső írta, szerepeit Kondor Ibolya, Boross Géza, Győri Mah­id, Pártos, Köss, Salamon és Kittka­­játszszák. Az egyik női főszerepre Takács Klárit, a Vígszínház tagját sikerült vendégül megnyerni. Az öt­letes tánczokat Erdélyi Géza dr. tanította be. Kitűnő­­bohózatot irt erre a műsorra Kőváry Gyula Csalétek czimen, a­melyben Haraszthy Miczi, Herczeg, Pártos és Berky Kató játszanak hatásos szerepeket. Békefil ka­­rczagtató tréfájában, A manikűr-szalonban, ő maga és Haraszthy Miczi lépnek fel. Nagyszerű magánszámok egészítik ki a műsort. Harsányi, Zágon, Harmatit, Mi­hály István, Nóti Károly és Balassa Emil írták a dalok szövegét, zenéjüket pedig Losonczy, Nádor és Pallós. Kondor Ibolya, Boross Géza, Áldory László és Saásdy Aleze éneklik a nagy gonddal megválogatott dalokat. Békeffl konferansza természetesen most is sok kac­a­­gást ígér. Az új műsor nyilvános főpróbája szombaton délelőtt 11 órakor lesz. Az arra jogosultak az Apolló- Színpad irodájában vehetik át jegyeiket. A premier je­gyei a pénztárnál, azonkívül a Színházi­ Életnél és a Bárca! jegyirodájában kaphatók. * Magyar »Fészek* *-Klub alakult Newyorkban. Az­­Amerikában élő magyar művészek és írók — különösen azóta, hogy nagyobb tömegben vándorolnak ki újabb hazai művészek — már több ízben megpróbálták, hogy budapesti mintára egy »Fészek«-et alapítsanak, a­mire itt Newyorkban annál is inkább szükség van, mert friszen itt kávéházak, vagy ehhez hasonló nyilvános társalgó helyiségek nincsenek. Az eddigi kisérletezések nem jártak eredménynyel Olyan „gitt-egylet*-féle ala­kulat lett a vége minden próbálkozásnak és egyrészt anyagiakon múlt a dolog, másrészt nem tudtak meg­állapodni az elnök, pénztáros stb. személyében. Mint az ilyenkor már szokásos. Most aztán végre komolyan hozzáláttak a dologhoz és április 6-án megalakult az „Amerikai Magyar Fé­szek”. Elnöke lett • Halmi Artúr, a nagy magyar festő, a­ki nemcsak az amerikai művészvilágban, hanem a magyar kolóniában is legnépszerűbb. Elhatározták, hogy sürgősen helyiséget bérelnek, a­melyet a pesti ,»Fészek«-hez hasonló kényelemmel és ízléssel fognak berendezni. Vendégeket — Budapestről is — szívesen ■ látnak. (é. a.­ m * Az Aranyborjú 25-ödször kerül színre szerdán a Vígszínházban. Herczeg Ferencz gyönyörű vígjátékában ezúttal is mindazok játszanak, a­kik az Aranyborjút a premieren diadalra vitték. * Tánczmatiné. Szépen sikerült tánczelőadást ren­deztek a Fővárosi Orfeumban Adorjánná és Mérő peda­gógiai tánczintézetének növendékei. A klasszikus- és mondain-tánczokból összeállított műsor minden egyes száma nagy tetszést aratott. Legnagyobb sikere A pipacs álma balletpantomimnek volt, a­melyet az elsőéves balletnövendékek adtak elő. Igen sok tapsot kapott Szállay Baba és Stern Liliké és hosszasan ünnepelték Adorjánná M. Fridit, a ballettanfolyam vezetőjét, a­ki­től a pantomim e koreográfiája való. Igen­ sok tapsot ér­demeltek ki a többi szereplők is. * Csütörtökön jubilál az Andrássy­ úti Színház rend­kívüli sikerű új műsora, melyet már a huszonötödik előtg eladott táblás tí­z kaczag és tapsol végig, ünne­pelve a színház népszerű együttesét és annak illusztris vendégét, T. Forrai Rózsit. * Már az utolsó próbák folynak Hatvany Lili Első szerelem czímű darabjából, melynek szombati bemutató­jára, valamint vasárnapi második előadására az összes je­gyek elővételben elkeltek. A próbákból ítélve, a Magyar Színház sikerekben gazdag műsora utóbbi sikerrel fog gyarapodni. * A Jó fiú szerdán és csütörtökön is színre kerül a Renaissance­ Színházban Rajnai Gáborral a czímszerep­­ben. Kedden az Az elveszett paradicsom-ot játszszák. * Tristan Bernardot, a­kinek a Tyukketrecz czímű vígjátékét pénteken mutatja be a Rónai Isance-Színház, nem kell felfedezni Budapest közönségének. A híres franczia humoristának évekkel ezelőtt a Vígszínházban A kutyamosó és a Szerkesztő úr, a Magyar Színházban pedig a•­. Kis kávéház czímű nagyszerű darabjai arattak frenetikus sikert. A Tyukketrecz az utolérhetetlen hu­moristának legmulatságosabb vígjátcéka. Jegyeket az előadásra már árusítják. * Nyári helyárakkal (60, 50, 10, 30, 25, 20 K) tartja elsőrendű nívós előadásait az Intim­ Kabaré, hogy min­denki megnézhesse a pompás darabokat és magánszá­­mokat. * Innocent, Fánika. Mary Pickford, gennai konfe­renczia adja az Olympia mai nagy műsorát. Jegyelő­vétel délelőtt l­ll-től 1 óráig. * Mozgókép-Otthon. Ma és csütörtökön látható utol­jára: Ha egy férfi igazán szeret (5 felv.) és Nan házas­sága (5 felv.) czímű szenzácziós amerikai filmek, vala­mint a budapesti húsvéti sportesemények, a divatrevü és a London News. (5, 7, 9.) SZERDAI SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK: Magyar Királyi Operaház: Pillangókisasszony (7). Nemzeti Színház: A falu rossza (7). Városi Színház: A hamburgi menyasszony Vígszínház: Aranyborjú (­8). Király-Színház: Babavásár Magyar Színház: II. Lajos király (61). Renaissance-Színház: A jó fiú (7). Belvárosi Színház: A szerelem elmegy (1­8). Andrássy-uti Szinház: Szaharadzsa gyüngye, Tavasz, Terje színésznő lesz, Pipacs-utcza 10., stb. (8). Blaha Lujza-Szinház: Toto (1 8). • FÖ¥ÁR@S. A főváros észrevételei a lakásrendelet ellen. — A tizenkettes bizottság ülése. — A népjóléti miniszter elkü­ldötte az uj lakás­­rendelet tervezetét a fővároshoz azzal, hogy a ter­vezet elleni észrevételeit a holnapi, szerdai, mi­niszteri ankéton terjeszsze elő. Mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy a rendelet tulajdonképpen nem új, s több módosítástól eltekintve, hű máso­lata a réginek. Az új rendelet módosítja az igény­jogosultság megállapítását, a­mennyiben a lakás­jogosultság egyik előfeltételéül a közigazgatási hatóságnak a letelepülésre vagy állandó tartózko­dásra vonatkozó határozatát teszi. Enyhíti a la­káscsere előfeltételeit, mert kimondja, hogy ha a cserélő felek mindegyike h­elybenlakásra jogosult és az elcserélt lakás az indokolt szükségletet meg nem haladja, a cserét engedélyezni kell. Lényege­sen emeli a lakásigazolványok díjait. Hatályo­sabbá teszi a háztulajdonos kijelölési jogát. — Az igénybevételt kiterjeszti a külföldi diplomác­iai képviselőségek elhelyezése érdekében. A legfontosabb újítás az, hogy az 1917. évi bér­nek húsz százalékát kitevő járulék fizetésére kö­telez. Ezzel az állam leköti magát a lakásépítések elvégzésére. Az erre a czélra felveendő kölcsön fe­dezésére szolgálnak azok a nagyösszegű mentesí­tési díjak is, a­melyeket fizetniök kell azoknak, a­kik az igényüket meghaladó lakásrész igénybe­vétele alól mentesíteni akarják magukat. Bér te­kintetében­ az a változtatás, hogy a hat szobánál na­gyobb lakásokért az 1917. évi bér hatszorosát le­het követelni. Sőt ennél a bérnél magasabb bérnek is van helye, de ebben az esetben a bérlő a hatszo­rost meghaladó bér mérséklését a bíróságtól kér­heti. Ugyanez a szabály vonatkozik — tekintet nélkül a bérösszeg nagyságára — az üzlet, raktár, iroda stb. czéljaira bérelt helyiségekre is. A­mint ezekből látható, az új rendelettervezet nem sokban különbözik attól az eredeti tervezettől, a­melyet a hivatalos közlés nyomán nemrég is­mertetett Az Újság. A rendelettervezetet tegnap délután­ kapta kézhez a főváros illetékes ügyosz­tálya s a polgármester ma délután a tizenkettes bizottság elé terjesztette a rendelettervezetet, a­melyet három órán át tárgyalt a bizottság. Az ülésen egyébként a bizottságnak csupán négy tagja jelent meg: Wolff Károly dr., Csillery András dr., Szakál Géza és Platthy György dr. Az első három ha­marosan eltávozott, úgy hogy a rendeletet tulajdonkép­pen Platthy egyedül tárgyalta le. A tárgyalás eredmé­nyeként a bizottság megállapította, hogy a lakásrendele­tet oly későn kapta meg a főváros, hogy az idő rövidsége miatt behatóan nem is foglalkozhatott vele. Ennélfogva csak a főbb pontokban fejtheti ki álláspontját, egyébként pedig a holnapi értekezleten fogja körvonalazni a fő­város állásfoglalását. A bizottság megnyugvással vette tudomásul, hogy a rendelet közeledést jelent a konszoli­­dáczióhoz, főleg a bérekre vonatkozó intézkedéseivel, örvendetes tudomásul vette a bizottság, hogy az állam a lakástermelést kezébe vette és erre a czélra alapot lé­tesít. Erős ellenzéssel fogadta azt, hogy lakásügyekben a fővárosi közmunkák tanácsának hatáskörét a rendelet kiterjeszti. A Lakáshivatal intézkedéseivel szemben való felebbezés dolgában a bizottságnak az az álláspontja, hogy a Lakáshivatal intézkedései ellen a bíróságnál le­hessen­ jogorvoslatot kérni, mint a­hogy ez a régi ren­deletben megvolt. A bíróság ítéleteivel szemben ugyanis alkotmányjogunk értelmében a miniszternek nincs felül­vizsgálati joga. Ha azonban várakozás ellenére a kibo­csátandó rendelet nem ezen az elven épülne fel, akkor sem tartja a bizottság megengedhetőnek, hogy a fel­ügyeleti hatáskörben a miniszter jogot kapjon a határo­zat megváltoztatására is. Annak a megállapítását, hogy Budapesten kinek van letelepedésre joga, a rendelet a Menekültügyi Hi­vatal kezébe teszi el. Ez ellen a főváros tiltakozik,, legalább annyit követel, hogy a Menekültügyi Hiva­ezt a jogot a tanács­sal együttesene gyakorolja, ,A főváros azt kívánja, hogy a tulajdonát képező üres tel­kek igénybevétele csakis a főváros tanácsának hozzá­járulásával történhessék meg és hogy ezeknek a beépí­tése csak úgy történhessék, hogy legnagyobbrészt laká­sok létesüljenek rajtuk. A telkek kijelölésének jogát­­ magának tartja fenn a főváros, valamint az átengedés és beépítés feltételeit is a tanács kell, hogy megszabja A bizottság helyteleníti, hogy az új rendelet korlátozza a lelépési díjak ellenében való lakáscserét. Tiltakozik végül a bizottság a lakásrekvirálások ellen általában is, de főleg az ellen, hogy a rendelet még az eddiginél is tágabb teret nyújt a rekvirálásoknak. • A Háztulajdonosok Országos Szövetsége mai ülésé­ben foglalkozott a Bernolák-féle részletes lakásrendelet­­tervezettel. Megállapította mindenekelőtt, hogy a ter­­vezet kiadása előtt a népjóléti miniszter a Háztulajdo­nosok Szövetségét meg sem hallgatta és hogy a terve­zet szembehelyezkedik a miniszterelnök komoly kijelen­­téseivel és ígéreteivel. A legnagyobb megütközéssel til­takozik a szövetség az ország minden háztulajdonosa nevében a tervezet ellen, mely semmi haladást nem jelent a szabad rendelkezés felé, hanem ellenkezőleg, meglepő újabb támadás a háztulajdonosok ellen és a gazdasági és társadalmi élet általános érdekei ellen is. Súlyos hiba, hogy az üzletek és nagylakások határozot­tan beígért felszabadítását nem tartalmazza, továbbá, hogy a köztisztviselői lakások felett a rendelkezést a háztulajdonos teljes kizárásával azoknak adja át és így lakástulajdon új típusát kívánja kreálni. A Lakáshiva­­tal beígért egészséges átszervezése és rövidesen való megszüntetése helyett annak egészben való fentartása súlyosbbítva újabb nagy sarczczal a lakásigazolványok kiállításáért. Az albérleti uzsorát a maga teljességében fentartja. Súlyos hiba, hogy a liftügy terén fennálló anarchiát a tervezet ezután sem kívánja megszüntetni. Újabb hiba a magántulajdon ellen, hogy a magántulaj­donban levő üres telket kívánja építkezés czéljára ki­sajátítani, ha a tulajdonos nincs abban a helyzetben, hogy maga építkezzék. Ebből a röviden összefoglalt sok hibából látszik, hogy a tervezet szakértelem nélkül, gyakorlati módszer nélkül van összeállítva. A magán­tulajdonon újabb rész itt és a közérdek nevében, a köz­érdek ellen van szegezve. Ebből tehát törvényes rende­let sohasem válhatik. Az ilyen tervezet nem felelhet meg a miniszterelnök intenc­ióinak, olyan kormányt, vagy pártot, mely ilyen tervezetet óhajtana megvaló­sítani, sem a főváros, sem a vidék egyetlen háztulaj­donosa sem támogathat. (Jelölések.) A főváros közoktatásügyi bizottsága ma befejezte a megüresedett tanügyi állásokra a jelö­lést. A jelöltek a következők: Leánygimnáziumnál egy magyar-latin tanszékre: Gáli Béla dr. Polgári iskolák­nál: magyar nyelvi tanszékre Kruschc Emil dr.-t, mennyiség-természettan tanszékre Halápi Edénét. A 23 óvónői állásra az első helyen jelöltek a következők: Will Sarolta, Dienisl Endréné, özv. dr. Sebetzky La­josné, Trajkovitcs Margit, özv. Bathó Imréné, Palát Vilmosné, Keller Elvira, Szentpétery Gizella, Hlivák Ilona, Pap Mária, Takács Margit, Szűcs Ottilia, Koczor Margit, Süveg Margit, Egressy Péterné, Fehér Gyuláné, Nagy Lajosné, Reiner Margit, Gallé Árpádné, Richter Janka, dr. Tóth Jánosné, Richter Györgyné és özv. Beng­lázs Ferenczné. A jelölés megejtése után Csilléry András dr. kérdést intéz a tanszemélyzettől megvont kedvezményes villa­mosjegy dolgában, valamint a felől is, hogy az újonnan szervezendő tanügyi állásokat mikor töltik be. Az el­nök a villamosjegyekre megjegyzi, hogy ez irányban érintkezésbe fog lépni az elnöki ü­gyosztálylyal, a­mi pedig a szervezendő állásokat illeti, nem vállalhat ga­­ranc­iát, hogy a választások júniusban meglehetnek-e már. Máhr Henrik kérdi ezután, hogy az iskolaszékeket milyen alapon alakították meg. Az elnök azt feleli e kér­désre, hogy az iskolaszékeket rendszerint választás útján alapítják meg, de mert az iskolaszékek tagjait ugyanazok választják, a­kik a törvényhatósági bizottság tagjait, te­hát óriási apparátust kellett volna megmozgatni, óriási költségbe is került volna ez, ennélfogva előterjesztést tett a helyettes főpolgármesternek, hogy az iskolaszéke­ket kinevezés útján alakítsák meg. A közigazgatási bizottság nevezte ki ezután az iskolaszékek tagjait. Máhr Henrik: Milyen, elvi alapon? Kontra Aladár: Keresztény alapon! Aubermark­ Miklós kérdi ezit.tá®, hogy a főváros 7

Next