Az Ujság, 1922. május (20. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-11 / 106. szám

4 AZ ÚJSÁG Csütörtök, 1922 május 15. „Czirkusz 11 a főváros közgyűlésén a czirkusz miatt. A herczegprimás tiltakozik a kerepestuti temető közelében létesítendő czirkusz ellen. Nyugdíjaztak egy iskolaigazgatót. Monoton nyugalommal pergett a főváros közgyűlésének napirendje mindaddig, amíg el nem jutottak Sebestyén Manó címzetes felsőkereskedelmi iskolai igazgató nyugdíjaztatásának tárgyalásához. Sebestyén igazgatót ugyanis, mivel a nem kívánatos vallásúak közé tartozik, annak ellenére, hogy még nem töltötte be hatvanadik esztendejét, nyugdíjazták. Az ügy eddig talán nem is igen különös, csak akkor válik furcsává, amikor kiderül, hogy ezt a hirtelent nyugdíjazott iskolaigazgatót a kulisszák mögött csendbenvisszahívták és a fővárosnak egy másik iskolájában juttatták álláshoz, mégpedig óraadó tanári minőségben. E körül azután kisebb vihar keletkezett, amely végigsöpört a közgyűlés tévéjein. Ezután még egy czirkuszi jelenetben volt Részünk, a Tisza Kálmán-téri gáztartályban létesítendő czirkusz körül. Ez ügyben kivételesen nem a többségi párt és a liberálisok néztek egymással farkasszemet, hanem a keresztény többség került szembe a főváros keresztény tanácsával. (Apró ügyek.) A napirend elején Édes Endre tanácsnok tett előterjesztést a Mentőegyesület segélyének 200.000 koronáról 500.000 koronára való felemelése ügyében. Körmöczy Zoltán, Jaanovics Pál és Gáspár Fülöp hozzászólása után elfogadták a tanács, valamint Körmöczy Zoltán javaslatát is és az ügyet további félmillió koronás segély iránti javaslattétel végett kiadták a tanácsnak. A közgyűlés ezután a Trieszt-egyesület segélyét 12.000, a Charité poliklinika segélyét pedig 6000 koronára emelte fel. Több pontot , vita nélkül fogadtak el, így megszavaztak a X. kerületi új temető halottasházának kibővítésére félmillió koronát azzal, hogy a sürgősségre valótekintettel a munkálatokat addig is, míg a belügyminiszter jóváhagyása megérkezik, meg fogják kezdeni. Több lényegtelenebb pont után a közvágóhídi és állatvásári díjakat 21 fillérről 10 fillérre,entették fel ,és kimondották, hogy az állatvásári és közvágóhídon működő állat-, szalonna- és zsírkereskedők a forgalom egyezrelékét, a bőrkereskedők az eladott bőrök után pedig darabonként 4 koronát tartoznak fizetni. Fadrusz János emlékének megörökítésére a közgyűlés 50.000 koronát szavazott meg. Ezután megválasztották a Ferencz József jubileumi alapítványok bírálóbizottságának tagjait. ,Ez alkalommal Horváth Károly (IV. ker.) bizottsági tagot törölték a névsorból. (Ötvenszeres viteldij az autótaxin.) Till Antal, a közlekedésügyi osztály tanácsnoka tett ezután előterjesztést. Javasolta, hogy átmenetileg két hónapi időre az autótaxi viteldíját az alapbérek eddigi negyvenszerese helyett ötvenszeresére emeljék fel. Ehhez a törvényhatósági bizottság hozzá is járult. • (Drága propaganda.) Purébl dr. tanácsnok előterjesztése szerint a fővárosi Woche czímű német folyóiratban két ismertető czikket akar elhelyezni. Ez a lap ugyanis »Rhein, Main, Donaudezimmel külön számot adna ki a dunamenti városok ismertetésére. A propagandaczikk elhelyezése 270.000 koronába kerül. _ Drága propagandát! — kiáltották közbe, de azért mégis megszavazták a kívánt összeget. Petrovátz Gyulának a nyári időszámítás újbóli bevezetése ügyében tett indítványa felett napirendre tértek, mert ezt az idén már a külföldi államokban sem honosították meg s a berni, konferonczia is ellenezte. (A kereskedelmi szaktanfolyamok.) Hosszabb vita keletkezett Zilahi Kiss Jenő dr. tanácsnoknak Az egyéves kereskedelmi szaktanfolyamokra vonatkozó előterjesztése körül. Karcony Vilmos a világkereskedelmi főiskola megszüntetését helytelenítve, kijelentette, hogy mindenképpen gondoskodni kell a főiskolát helyettesítő megfelelő gyakorlati szakiskola létesítéséről. A gépírást kötelező tárgggyá szeretné tenni és ugyancsak fontosnak tartja, hogy a gyorsírást heti 4—6 órában tanítsák ezekben az iskolákban. Azt indítványozza, hogy egy újabb világkereskedelmi főiskola létesítése, az egyéves kereskedelmi tanfolyamoknak kétévessé valóátalakítása és a kereskedelmi iskolákban a balkáni nyelvek tanítása iránt intézzenek felterjesztést a kultuszminiszterhez. Miután az indítványt Zilahi Kiss is magáévá tette, a közgyűlés így határozott. (Harcz Sebestyén igazgató nyugdíjazása körül.) Ez után sor került Sebestyén Manó kereskedelmi iskolai igazgató felebbezésének tárgyalására, amely azonban nem ment oly simán, mint az eddigi pontok elintézése. Zilahi Kiss Jenő tanácsnok referádája után, amelylyel a nyugdíjazás elleni felebbezés elutasítását javasolta, Körmöczy Zoltán szólalt fel. — Olyan emberről van szó, — mondotta — akinek kiválóságát a tanács is elismerte. Kifogásolja Sebestyén Manó nyugdíjaztatását, holott hatvanadik életévét még nem töltötte be. Ugyanakkor, amikor nyugdíjazzák, más oldalon a főváros visszahívja őt rendkívüli tanárnak és nyugdiján kívül tizenkilenczszer ezerötszáz korona óradijat ad neki. — Ez hűtlen kezelés! — kiáltott közbe Bedő Mór dr. . — Mindez azért történik, — folytatta Körmöczy — mert Sebestyén véletlenül zsidó és mert állását másnak akarják odaadni, de visszahívták óraadó tanárnak. — Nem véletlenül! — harsogják a kereszténypárton. Körmöczy végül indítványozza, hogy a tanács előterjesztésének mellőzésével, helyezzék vissza állásába Sebestyén Manót. Ezután Elek Mór dr. szólalt fel ugyancsak Sebestyén igazgató érdekében és a tanács, de főként Zilahi Kiss tanácsnok eljárását kifogásolta. Majd igy folytatta beszédét: — A szerencsétlen igazgató... De nem tudóig tovább jutni, mert a kereszténypárt oldaláról folytonos közbeszólásokkal zavarták. — Dehogy szerencsétlen! — Nagyon jó dolga van! El van ő látva! — A Chevra Kadisa majd elintézi! Pillanatokig röpködtek a közbeszólások és már-már izgatott hangulat keletkezett, amikor Folkusházy elnök erélyes hangon közbedörögte: — Csendet kérek mindkét oldalon! Elek Mór dr. ezután Zilahi Kiss tanácsnok felé fordult: — Van okunk a múltban elkövetett egyes cselekedetei folytán ön iránt bizalmatlansággal viseltetni ... Zilahi-Kiss tanácsnok mosolyogni kezdett erre a kijelentésre. — Ezen nincs mit mosolyogni! — mondotta a szónok. — Kézlegyintéssel az ilyen ügyet elintézni nem lehet! — Viszont a többséget — kiáltották a túlsó oldalról — ilyen beszédekkel megnyerni szintén nem lehet! Elek azzal fejezte be beszédét, hogy az ilyen ügyeket külföldön úgy tárgyalják, mint Budapest szégyenét. Utána Zilahi Kiss tanácsnok szólalt fel és visszautasította fredő szavait. Amennyiben kifogása van működése ellen — mondotta — akkor jöjjön ide a közgyűlés elé, vagy pedig a bíróságnál tegye meg a kellő lépéseket. Ez a kijelentés viszont a kereszténypárton tette meg a hatását és Zilahi Kisst megtapsolták, aki így meglehetősen olcsó sikerhez jutott. , (A mi a Mester- és a mi az Izabella-utczában történik.) Ezután Bedő Mór személyes kérdésben szólalt fel. Meg kell ismételnie azt, — mondotta— hogy a szóban levő intézkedés kimeríti a hűtlen kezelés tényálladékát. Ő már foglalkozott ezzel az ügygyek Jellemző, hogy egy igazgatót nyugdíjaznak a Mester-utczában ás ugyanekkor alkalmazzák az Izabella-utczában. A főváros gazdálkodása állapította meg végül — teljesen okszerűtlen s ez az idegen pénzekkel való olyan sáfárkodás, amely kimeríti a hűtlen kezelés tényét. Folkusházy elnök: A hűtlen kezelés büntetőjogi cselekedet. Bedő bizottsági tag ahelyett, hogy kimagyarázná szavait, megerősíti azokat. Ez túlmegy azon a kritikán, amelyhez joga lehet egy bizottsági tagnak. Ezért rendreutasítom. — Mi van Ben Blumenthallal? — kiváncsiskodott valaki a jobboldalon — Bedőhöz fordulva. Bedő közbeszólása után a jobboldalon a morajlás még sokáig tart, sőt az utána felszólaló Körmöczy Zoltánt állandó közbeszólásokkal zavarják. Elek Mór dr. végül is igazságot kér, és azt kívánja, hogy adják meg a kényszerűen nyugdíjazott iskolaigazgatónak a teljes elégtételt. Amikor azután szavazásra kerül a sor, hamarosan elintézik a hosszas szóbeszédeket. A közbevetett indítványokkal szemben ugyanis a tanács javaslatát fogadták el és ezzel az igazgató fellebbezésének sorsa meg van pecsételve. (A »czirkusz.«) A tárgysorozat további néhány pontját vita nélkül fogadták el, majd sor került az interpellácziókra. Berezeti Jenő dr. tanácsnok válaszolt Müller Antalnak egy régebbi interpellácziójára, kijelentve, hogy a zöldségüzemi alkalmazottak rendkívüli segélye körül semmiféle szabálytalanság nem történt. Ezután Sallay Árpád dr. tanácsnok válasza következett Bohn József bizottsági tag interpellácziójára a Tisza Kálmán-téri gáztartálynak czirkusz egáljaira való bérbeadásáról. A czirkusz körül valóban „czirkusz“ keletkezett, amelynek mutatványszámai peresekig szerepeltek a közgyűlés porondján. A gáztartály bérbevételére vonatkozólag ugyanis a Meinhardt Testvérek és Stankovits Szilárd volt tanácsnok közösen ajánlatot tettek. Ötvenezer koronát ajánlottak fel és a bruttó bevétel öt százalékát. Később más oldalról százötvenezer koronás ajánlat érkezett, amely ezenkívül a bruttó bevétel hét és fél százalékát ajánlotta fel. A tanács a jobb ajánlattal szemben mégis az első ajánlatot fogadta el, főként azért, mert nem tartotta megengedhetőnek, hogy a Meinhardték által felvetett ötletet mások aknázzák ki. A tanácsnok válasza közben főként a kereszténypárt oldalán állandó volt az ideges mozgolódás. Bohn József már a legnagyobb izgalomban szólalt fel: — Merem állítani, —fejtegette, — hgoy a főváros közönségének vagyonával visszaélés történik... Az elnök: Figyelmeztetem, hogy ilyen kifejezéseket ne használjon, mert arra sem oka, sem joga nincsen! — A herczegprimás levelét hozzák ide! — segítették ki a szónokot pártjából. Bohn: A herczegprimás tiltakozik az ellen, hogy a temetővel szemben czirkuszt állítsanak fel. — Csinadratta bum-bum! Gyalázat, hallatlan! így védik a katoliczizmust! A zaj egyre erősbbödött és ebben a folytonos lármában az elnök szavazást rendelt el. — Nem veszszük tudomásul! — kiáltozták a kereszténypárton. Bieber Jenő pedig állandóan a padot verve kiáltozott: Disznóság, disznóság! — mire az elnök erősen rászólt Bieberre. Végül is megállapították a szavazás eredményét, mely szerint negyvenketten a tanács válasza mellett, huszonnketten pedig ellene szavaztak. Erre az eredményre azután a kereszténypárt legnagyobb része izgatott tárgyalás közepette otthagyta a közgyűlési termet és átvonult a társalgóba. Menetközben folyton kiáltoztak: — Egy utolsó utczaseprőnek különb előterjesztést csinálnak! A társalgóban továbbra is rendkívül izgatottan tárgyalták az eseményeket. Nagy Ferencz a keresztényszoczialista bizottsági tagok élén kijelentette, hogy nem fogják tűrni többé, hogy őket leszavazzák. — Ez katolikus temető! — jelentette ki, mire Lázár Ferencz azzal válaszolt, hogy a temető kifejezetten nem katolikus, hanem keresztény temető és 180 méterre van attól a gáztartálytól, amelyben a czirkuszt akarják létesíteni. — Kongatnék odaadnák, másnak nem? — kérdezősködött Nagy Ferencz és e körül azután újabb vita támadt. S Wolff Károly így kiáltott fel: — A zsidó sajtó most leadja az egészet! Azt hiszik, hogy megint lehet írni valami nagy czikket, pedig most megint tévednek. Maid azzal csillapítgatta Bohn Józsefet, hogy a házépítési bizottságban dől el az ügy és ha az építkezésre ott nem adnak engedélyt, a dologból úgy sem lesz semmi. (Tűzifa és fizetésrendezés.) Végül Purébl tanácsnok válaszolt Gáspár Fülöpnel, a tűzifaellátásra vonatkozóan. A főváros iskolái, óvodái fával el vannak látva és a lakosság tüzifaellátása is biztosítva van. Hegedűs József dr. indítványt terjesztett elő, hogy a közgyűlés írjon fel a kormányhoz és kérje a bíráknak és ügyészeknek, valamint a bírósági tisztviselőknek fizetésrendezését, mert nincs rendben, hogy az igazságot szolgáltatókkal igazságtalanságot kövessenek el. Marinovich Imre dr. pedig azt indítványozta, hogy a Dologház-utczát gróf Széchenyi Ödön-utczának nevezzék el. A két indítványt a közgyűlés elfogadta és a csöndesnek indult, de később viharossá vált közgyűlés ezzel be is fejeződött. Megváltásra kerülő földbirtokok. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság újabban hozott végzései. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság az 1920 : XXXVI. törvényczikken alapuló megváltási eljárás megindítását — Az Újság értesülése szerint — újabban hozott végzései alapján megengedte: Endrefalvi (Nógrád vm.) lakosok kérelmére; Gráf János és felesége, Fischer Matildnak a község határában fekvő mezőgazasági földbirtokára; Győri József és társai somogyvisontai (Somogy vm.) lakosok kérelmére; Széchenyi Géza grófnak a község határában fekvő mezőgazdasági földbirtokára; Almási Pál és társai paszab községi lakosok kérelmére: özv. Bleuer Bertalanná paszabi 90 k. holdnyi és ibrányi 660 k. holdnyi, a jászóvári prépostság paszabi 38 k. holdnyi, özv. hg. Odescalchi Zoárdné paszabi 113 k. holdnyi mezőgazdasági földbirtokára. Az eljárás lefolytatásához tárgyalást vezető királyi bírót (kir. járásbirót, kir. törvényszéki bírót, illetve ítélőtáblás bírót) rendelt ki azzal az utasítással, hogy a tárgyaló bizottságot a 60.000/1921. F. M. számú végrehajtási rendelet értelmében haladéktalanul alakítsa meg és az eljárás lefolytatásához szükséges adatokat szerezze be és az egyezséget a tárgyaló-bizottság közreműködésével kísérelje meg, működését pedig a helyszínen mielőbb, de a földhözjuttatás végett jelentkezők összeírására vonatkozó hatósági munkálatok befejezése után legkésőbb 30 nap alatt kezdje meg. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság Bartus Ferencz és társai csányteleki lakosok házhelyhez juttatásuk iránti kérelmére, az 1920: XXXVI. t.cz. alapján hozott jogerős ítéletével Károlyi György gróf és Károlyi Alajos gróf örököseinek a csányteleki határban levő ,Nagynyomású dűlőben fekvő ingatlanából 22 egyenkint 400 négyszögöl területű házhely kihasítására szükséges, a közterületekkel együtt összesen 5 kát, hold és 800 négyszögös területet igénybe vett.