Az Ujság, 1922. május (20. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-11 / 106. szám

4 AZ ÚJSÁG Csütörtök­, 1922 május 15. „Czirkusz 11 a főváros közgyűlésén a czirkusz miatt. A herczegprimás tiltakozik a kerepest­uti temető közelében létesítendő czirkusz ellen. Nyugdíjaztak egy iskolaigazgatót.­­ Monoton nyugalommal pergett a főváros köz­gyűlésének napirendje mindaddig, a­míg el nem jutottak Sebestyén Manó c­ímzetes felsőkereske­delmi iskolai igazgató nyugdíjaztatásának tár­gyalásához. Sebestyén igazgatót ugyanis, mivel a nem kívánatos vallásúak közé tartozik, annak ellenére, hogy még nem töltötte be hatvanadik esztendejét, nyugdíjazták. Az ügy eddig talán nem is igen különös, csak akkor válik furcsává, a­mikor kiderül, hogy ezt a hirtelent nyugdíjazott iskolaigazgatót a kulisszák mögött csendben­­visszahívták és a fővárosnak egy másik iskolá­jában juttatták álláshoz,­­ még­pedig óraadó tanári minőségben. E körül azután kisebb vihar keletkezett, a­mely végigsöpört a közgyűlés tév­éjein. Ezután még egy czirkuszi jelenetben volt Részünk, a Tisza Kálmán-téri gáztartályban léte­sítendő czirkusz körül. Ez ügyben kivételesen nem a többségi párt és a liberálisok néztek egy­mással farkasszemet, hanem a­ keresztény több­ség került szembe a főváros keresztény tanácsá­val. (Apró ügyek.) A napirend elején Édes Endre tanácsnok tett elő­terjesztést a Mentőegyesület segélyének 200.000 koroná­ról 500.000 koronára való felemelése ügyében. Körmöczy Zoltán, Jaanovics Pál és Gáspár Fülöp hozzászólása után elfogadták a tanács, valamint Körm­öczy Zoltán javaslatát is és az ügyet további félmillió koronás se­gély iránti javaslattétel végett kiadták a tanácsnak. A közgyűlés ezután a Trieszt-egyesület segélyét 12.000, a Charité poliklinika segélyét pedig 6000 koronára emelte fel. Több pontot , vita nélkül fogadtak el, így megsza­vaztak a X. kerületi új temető halottasházának kibőví­tésére félmillió koronát azzal, hogy a sürgősségre való­­tekintettel a munkálatokat addig is, míg a belügymi­niszter jóváhagyása megérkezik, meg fogják kezdeni. Több lényegtelenebb pont után a közvágóhídi és állat­­vásári díjakat 21 fillérről 10 fillérre,­entették fel ,és ki­mondották, hogy az állatvásári és közvágóhídon mű­ködő állat-, szalonna- és zsírkereskedők a forgalom egy­­ezrelékét, a bőrkereskedők az eladott bőrök után pedig darabonként 4 koronát tartoznak fizetni. Fadrusz János emlékének megörökítésére a közgyű­lés 50.000 koronát szavazott meg. Ezután megválasztot­ták a Ferencz József jubileumi alapítványok bíráló­bizottságának tagjait. ,Ez alkalommal Horváth Károly (IV. ker.) bizottsági tagot törölték a­ névsorból. (Ötvenszeres viteldij az autótaxin.) Till Antal, a közlekedésügyi osztály tanács­noka tett ezután előterjesztést. Javasolta, hogy átmenetileg két hónapi időre az autótaxi vitel­­díját az alapbérek eddigi negyvenszerese helyett ötvenszeresére emeljék fel. Ehhez a törvényható­sági bizottság hozzá is járult. • (Drága propaganda.) Purébl dr. tanácsnok előterjesztése szerint a főváros­­i Woche czímű német folyóiratban két ismertető czikket akar elhelyezni. Ez a lap ugyanis »Rh­ein, Main, Don­aud­ezimmel külön számot adna ki a dunamenti városok ismertetésére. A propagandaczikk elhelyezése 270.000 ko­ronába kerül. _ Drága propagandát! — kiáltották közbe, de azért mégis megszavazták a kívánt összeget. Petrovátz Gyu­lának a nyári időszámítás újbóli bevezetése ügyében tett indítványa felett napirendre tértek, mert ezt az idén már a külföldi államokban sem honosították meg s a berni, konferonczia is ellenezte. (A kereskedelmi szaktanfolyamok.) Hosszabb vita keletkezett Zilahi Kiss Jenő dr. ta­nácsnoknak Az egyéves kereskedelmi szaktanfolyamokra vonatkozó előterjesztése körül. Karcon­y Vilmos a vi­lágkereskedelmi főiskola megszüntetését helytelenítve, kijelentette, hogy mindenképpen gondoskodni kell a fő­iskolát helyettesítő megfelelő gyakorlati szakiskola léte­sítéséről. A gépírást kötelező tárgggyá szeretné tenni és ugyancsak fontosnak tartja, hogy a gyorsírást heti 4—6 órában tanítsák ezekben az iskolákban. Azt indít­ványozza, hogy egy újabb világkereskedelmi főiskola létesítése, az egyéves kereskedelmi tanfolyamoknak két­évessé való­­átalakítása és a­ kereskedelmi iskolákban a balkáni nyelvek tanítása iránt intézzenek felterjesztést a kultuszminiszterhez. Miután az indítványt Zilahi Kiss is magáévá tette, a közgyűlés így határozott. (Harcz Sebestyén igazgató nyugdíjazása körül.) Ez után sor került Sebestyén Manó kereske­delmi iskolai igazgató felebbezésének tárgyalá­sára, a­mely azonban nem ment oly simán, mint az eddigi pontok elintézése. Zilahi Kiss Jenő ta­nácsnok referádája után, a­melylyel a nyugdíja­zás elleni felebbezés elutasítását javasolta, Kör­möczy Zoltán szólalt fel. — Olyan emberről van szó, — mondotta — a­kinek kiválóságát a tanács is elismerte. Kifogá­solja Sebestyén Manó nyugdíjaztatását, holott hat­vanadik életévét még nem töltötte be. Ugyanak­kor, amikor nyugdíjazzák, más oldalon a főváros visszahívja őt rendkívüli tanárnak és nyugdiján kívül tizenkilenczszer ezerötszáz korona óradijat ad neki. — Ez hűtlen kezelés! — kiáltott közbe Bedő Mór dr. . — Mindez azért történik, — folytatta Kör­möczy — mert Sebestyén véletlenül zsidó és mert állását másnak akarják odaadni,­ ­ de visszahívták óraadó tanárnak. — Nem véletlenül! — harsogják a keresztény­­párton. Körmöczy végül indítványozza, hogy a tanács előterjesztésének mellőzésével, helyezzék vissza ál­lásába Sebestyén Manót. Ezután Elek Mór dr. szó­lalt fel ugyancsak Sebestyén igazgató érdekében és a tanács, de főként Zilahi Kiss tanácsnok eljá­rását kifogásolta. Majd igy folytatta beszédét: — A szerencsétlen igazgató... De nem tudóig tovább jutni, mert a­ keresz­ténypárt oldaláról folytonos közbeszólásokkal za­varták. — Dehogy szerencsétlen! — Nagyon jó dolga van! El van ő látva! — A Chevra Kadisa majd elintézi! Pillanatokig röpködtek a közbeszólások és már-már izgatott hangulat keletkezett, a­mikor Folkusházy elnök erélyes hangon közbedörögte: — Csendet kérek mindkét oldalon! Elek Mór dr. ezután Zilahi Kiss tanácsnok felé fordult: — Van okunk a múltban elkövetett egyes cselekedetei folytán ön iránt bizalmatlansággal viseltetni ... Zilahi-Kiss tanácsnok mosolyogni kezdett erre a kijelentésre. — Ezen nincs mit mosolyogni! — mondotta a szónok. — Kézlegyintéssel az ilyen ügyet elintézni nem lehet! — Viszont­ a többséget — kiáltották a túlsó oldalról — ilyen beszédekkel megnyerni szintén nem lehet! Elek azzal fejezte be beszédét, hogy az ilyen ügyeket külföldön úgy tárgyalják, mint Buda­pest szégyenét. Utána Zilahi Kiss tanácsnok szólalt fel és visszautasította fredő szavait. A­mennyiben kifo­gása van működése ellen — mondotta —­ akkor jöjjön ide a közgyűlés elé, vagy pedig a bíróság­nál tegye meg a kellő lépéseket. Ez a kijelentés viszont a kereszténypárton tette meg a hatását és Zilahi Kisst megtapsolták, a­ki így meglehetősen olcsó sikerhez jutott. , (A mi a Mester- és a mi az Izabella-utczában történik.) Ezután Bedő Mór személyes kérdésben szólalt fel. Meg kell ismételnie azt, — mondotta— hogy a szóban levő intézkedés kimeríti a hűtlen keze­lés tényálladékát. Ő már foglalkozott ezzel az ügygyek Jellemző, hogy egy igazgatót nyugdíjaz­nak a Mester-utczában ás ugyanekkor alkalmaz­zák az Izabella-utczában. A főváros gazdálkodása állapította meg végül — teljesen okszerűtlen s ez az idegen pénzekkel való olyan sáfárkodás, a­mely­ kimeríti a hűtlen kezelés tényét. Folkusházy elnök: A hűtlen kezelés büntető­jogi cselekedet. Bedő bizottsági tag a­helyett, hogy kimagyarázná szavait, megerősíti azokat. Ez túlmegy azon a kritikán, a­melyhez joga lehet egy bizottsági tagnak. Ezért rendreutasítom. — Mi van Ben Blumenthallal? — kiváncsisko­­­dott valaki a jobboldalon — Bedőhöz fordulva. Bedő közbeszólása után a jobboldalon a mo­rajlás még sokáig tart, sőt az utána felszólaló Körmöczy Zoltánt állandó közbeszólásokkal za­varják. Elek Mór dr. végül is igazságot kér, és azt kívánja, hogy adják meg a kényszerűen nyug­díjazott iskolaigazgatónak a teljes elégtételt. A­mikor azután szavazásra kerül a sor, hama­rosan elintézik a hosszas szóbeszédeket. A közbe­vetett indítványokkal szemben ugyanis a tanács javaslatát fogadták el és ezzel az igazgató felleb­bezésének sorsa meg van pecsételve. (A »czirkusz.«) A tárgysorozat további néhány pontját vita nélkül fogadták el, majd sor került az interpellácziókra. Berezeti Jenő dr. tanácsnok válaszolt Müller Antalnak egy régebbi interpellácziójára, kijelentve, hogy a zöld­­ségüzemi alkalmazottak rendkívüli segélye körül sem­­miféle szabálytalanság nem történt. Ezután Sallay Ár­pád dr. tanácsnok válasza következett Bohn József bi­zottsági tag interpellácziójára a Tisza Kálmán-téri gáztartálynak czirkusz egáljaira való bérbeadásáról. A czirkusz körül valóban „czirkusz“ keletkezett, a­mely­nek mutatványszámai peresekig szerepeltek a közgyűlés porondján. A gáztartály bérbevételére vonatkozólag ugyanis a Meinhardt Testvérek és Stankovits Szilárd volt tanács­nok közösen ajánlatot tettek. Ötvenezer koronát aján­lottak fel és a bruttó bevétel öt százalékát. Később más oldalról százöt­venezer koronás ajánlat érkezett, a­mely ezenkívül a bruttó bevétel hét és fél százalékát aján­lotta fel. A tanács a­ jobb ajánlattal szemben mégis az első ajánlatot fogadta el, főként azért, mert nem tar­totta megengedhetőnek, hogy a Meinhardték által fel­vetett ötletet mások aknázzák ki. A tanácsnok válasza közben főként a keresztény­­párt oldalán állandó volt az ideges mozgolódás. Bohn József már a legnagyobb izgalomban szólalt fel: — Merem állítani, —­­fejtegette, — hgoy a főváros közönségének vagyonával visszaélés történik... Az elnök: Figyelmeztetem, hogy ilyen kifejezéseket ne használjon, mert arra sem oka, sem joga nincsen! — A herczegprimás levelét hozzák ide! — segítet­ték ki a szónokot pártjából. Bohn: A herczegprimás tiltakozik az ellen, hogy a temetővel szemben czirkuszt állítsanak fel. — Csinadratta bum-bum! Gyalázat, hallatlan! így védik a katoliczizmust! A zaj egyre erősbbödött és ebben a folytonos lár­mában az elnök szavazást rendelt el. — Nem veszszü­k tudomásul! — kiáltozták a keresz­ténypárton. Bieber Jenő pedig állandóan a padot verve kiáltozott: Disznóság, disznóság! — mire az elnök erő­sen­ rászólt Bieberre. Végül is megállapították a szavazás eredményét, mely szerint negyvenketten a tanács válasza mellett, huszonnketten pedig ellene szavaztak. Erre az eredmény­re azután a kereszténypárt legnagyobb része izgatott tárgyalás közepette otthagyta a közgyűlési termet és átvonult a társalgóba. Menetközben folyton kiáltoztak: — Egy utolsó utczaseprőnek különb előterjesztést csinálnak! A társalgóban továbbra is rendkívül izgatottan tár­gyalták az eseményeket. Nagy Ferencz a keresztény­szoczialista bizottsági tagok élén kijelentette, hogy nem fogják tűrni többé, hogy őket leszavazzák. — Ez katolikus temető! — jelentette ki, mire Lázár Ferencz azzal válaszolt, hogy a temető kifejezetten nem kato­likus, hanem keresztény temető és 180 méterre van attól a gáztartálytól, a­melyben a czirkuszt akarják léte­síteni. — Kongatnék odaadnák, másnak nem? — kérdezős­ködött Nagy Ferencz és e körül azután újabb vita tá­madt. S Wolff Károly így kiáltott fel: — A zsidó sajtó most leadja az egészet! Azt hiszik, hogy megint lehet írni­­ valami nagy czikket, pedig most megint tévednek. Ma­id azzal csillapítgatta Bohn Józsefet, hogy a házépítési bizottságban dől el az ügy és ha az építke­zésre ott nem adnak engedélyt, a dologból úgy sem lesz semmi. (Tűzifa és fizetésrendezés.) Végül Purébl tanácsnok válaszolt Gáspár Fülöpnel, a tűzifaellátásra vonatkozóan. A főváros iskolái, óvodái fával el vannak látva és a lakosság tüzifaellátása is biztosítva van. Hegedűs József dr. indítványt terjesztett elő, hogy a közgyűlés írjon fel a kormányhoz és kérje a­ bíráknak és ügyészeknek, valamint a bírósági tisztvi­selőknek fizetésrendezését, mert nincs rendben, hogy az igazságot szolgáltatókkal igazságtalanságot kövessenek el. Marinovich Imre dr. pedig azt indítványozta, hogy a Dologház-utczát gróf Széchenyi Ödön-utczának nevez­zék el. A két indítványt a közgyűlés elfogadta és a csöndesnek indult, de később viharossá vált közgyűlés ezzel be is fejeződött. Megváltásra kerülő földbirtokok. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság újabban hozott végzései. Az­ Országos Földbirtokrendező Bíróság az 1920 : XXXVI. törvényczikken alapuló megvál­tási eljárás megindítását — Az Újság értesülése szerint — újabban hozott végzései alapján meg­engedte: Endrefalvi (Nógrád vm.) lakosok kérelmére; Gráf János és felesége, Fischer Matildnak a köz­ség határában fekvő mezőgazasági földbirtokára; Győri József és társai somogyvisontai (So­mogy vm.) lakosok kérelmére; Széchenyi Géza grófnak a község határában fekvő mezőgazdasági földbirtokára; Almási Pál és társai paszab községi lakosok kérelmére: özv. Bleuer Bertalanná paszabi 90 k. holdnyi és ibrányi 660 k. holdnyi, a jászóvári pré­­postság paszabi 38 k­. holdnyi, özv. hg. Odescalchi Zoárdné paszabi 113 k. holdnyi mezőgazdasági földbirtokára. Az eljárás lefolytatásához tárgyalást vezető királyi bírót (kir. járásbirót, kir. törvényszéki bí­rót, illetve ítélőtáblás bírót) rendelt ki azzal az utasítással, hogy a tárgyaló­ bizottságot a 60.000/1921. F. M. számú végrehajtási rendelet ér­telmében haladéktalanul alakítsa meg és az eljá­rás lefolytatásához szükséges adatokat szerezze be és az egyezséget a tárgyaló-bizottság közremű­ködésével kísérelje meg, működését pedig a hely­színen mielőbb, de a földhözjut­tatás végett jelent­kezők összeírására vonatkozó hatósági munkála­tok befejezése után legkésőbb 30 nap alatt kezdje meg. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság Bartus Ferencz és társai csányteleki lakosok házhelyhez juttatásuk iránti kérelmére, az 1920: XXXVI. t.­cz. alapján hozott jogerős ítéletével Károlyi György gróf és Károlyi Alajos gróf örö­köseinek a csányteleki határban levő ,Nagynyo­mású dűlőben fekvő ingatlanából 22 egyenkint 400 négyszögöl területű házhely kihasítására szük­­séges, a közterületekkel együtt összesen 5 kát, hold és 800 négyszögös területet igénybe vett.

Next