Az Ujság, 1922. május (20. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-11 / 106. szám

Csütörtök, 1922 május II AZ ÚJSÁG 3 Meghalt az első magyar filmgyáros. Vérátömlesztéssel próbáltak rajta segíteni. Tegnap délután a János-szanatóriumban meghalt Pásztori} M. Miklós, az első magyar filmgyárai. Férfi­kara delén, nagy szenvedés után halt meg, az orvosi tudomány minden erőfeszítése és két önfeláldozó ember önzetlen segítsége ellenére. Pásztorja neve fogalom a magyar filmiparban. Ü volt, a ki elsőnek látta meg Magyarországon a film­gyártás gazdasági jelentőségét és először kezdetlegesen ugyanide aztán modern európai nívón megkezdette a mozi felvételeket. Pásztory virágkereskedő volt, a mikor Pestre megjött az első film. A Rákóczl-uti boltbelyxsé- get, a hol az első kis mozi megnyílt, sokszor felkereste Pásztory és a mikor egymásután létesültek a magyar mozik, Pásztory filmeket szerzett be külföldről és ki­kölcsönözte. Pestre csakhamar megérkezett egy mozi- fel vevőgép is. Pásztory ekkor megcsinálta a legelső magyar mozidarabot: A szökött katonát. A felvétel pri­mitív volt még, de az első magyar film megszületett. Egymásután készítette a felvételeket. Csupa magyar népszínművet vett fel a filmre. Azután megalakította az első magyar filmgyárat, a Corvint. Mindössze SOOtt korona volt az alaptőke és ma a gyár felszerelése 800 milliót ér. A gyárnak Pásztory volt a főrendezője, de a művészeti vezetésen kívül a köles önoszt ály ügyeit is nagy hozzáértéssel intézte. Legutoljára aa elmúlt nyá­ron A végszó ezimii filmet rendezte, á melynek fősze­repeit Bőim Ferdinánd és Jankovszky Mara játszották. Három hónappal ezelőtt kilépett a Corvin-gyárbói és röviddel ezután Berlinbe utazott., a hol megbetege­dett. Torokgyulladást kapott és megfájdult a foga. Fájó torkát tulerős Mórkáli oldattal öblögette, úgy­hogy az oldat felmarta a 'torkát. A fogát; pedig kihúz­ták. de a fogüregben felgyülemlett, geny 7. felmart ré- , ezekkel érintkezett és a vérbe jutott Ez okozta vesztét. Betegen jött haza Budapestre. Állandó 1 áza volt, az orvosok nem. tudták megállapitani, mi is a baja tulaj­donképpen. Mikor a János-szanatóriumba került, már betegsége nagyon előrehaladt és kezelőorvosa, Mannin- ger Vilmos professzor minden tudását latba vetette, hogy megmenthesse. Pásztory ssepszisén, genyvérüsé- gén legelőször is sőinfekcziókkal próbáltak segíteni, de ez nem használt. Látomás a kórházi ágyon. Pásztory a szanatóriumban sok álmatlan éjszakát szenvedett keresztül. Egyik éjjel egy hófehér lepelbe öltözött gyönyörű nő jelent meg előtte. — Ha legelső filmed, — mondotta Pászlorynak a tü­nemény — a Szökött katona Szegeden fog menni, meg­gyógyulsz. ___ Pá sztory görcsös ragaszkodással hitt a' látomás szavainak és orvosai is úgy hitték, hogy ez az önszug- gesztió esetleg segíthet rajta. Hozzátartozói egy szegedi mozihoz fordultak telefonon és megkérték, adja elő a Szökött katonát, A szegedi mozis készségesen, beleegye­zett és másnap délután már elő is adatta a régi filmek % í Egy haldokló magyar filmgyáros utolsó kívánsága. | _______________________________________________j Ez a felirás jelent meg a vásznon és a közönség tapssal fogadta a legelső magyar film felújítását. Sze­gedről még aznap este távirat érkezett a János-szaua- tóriumba, a melyben bejelentették, hogy a Szökött ka- íoná-t megtapsolták a nézők. Pásztorynak láthatólag jól esett a hir. Láza azonnal elmúlt. l)e másnap mégis rosszabbul lett. Vért! Vért! Manninger professzor mégsem adott fel minden re­ményt. Egy utolsó kísérletet alkalmazott még. — Egy liter egészséges emberi ver segíthet rajta — mondotta Pásztorynénak. Az asszony félőrültként szaladgálta be a várost. Keresett valakit, a ki haldokló nrán megkönyörülne, de senkit sem talált. Már-már fel­adott minden reményt, a mikor tegnap délután az Er- zsébet-köruton meglátta a könyes c-zemii asszonyt Fejős Pál, a mikófalvai paseziöjátékok rendezője. Megismerte Pásztory feleségét és megkérdezte tőle, hogy mi bajt És mikor megtudta, hogy egy liter vérre van szükség, minden gondolkodás nélkül vállalkozott rá, hogy el­megy a János-szanaitóriumba és segit Pásztory Miklóson. Éppen arra ment Liedl Gyula, egy belvárosi mü- szerkereskedő, a ki szintén ismeri Pásztoryt és ő is vállalkozott a véráldozaira. Átmentek a szanatóriumba, a hol azonnal megtörtént a veszélyes műtét. Pásztory a vérátömlesztés után jobban lett, az orvosok remény­kedtek, de négy órával később, .félhét órakor újra vias- szaesett. A véráldozat hiábavaló volt, Pásztory kiszen­vedett. A kik a óért adták. Liedtl Gynla 31 éves, erős, szélesváílu, pirospozsgás ember. A Belvárosban müszerkereskedése van, a mely­ben leginkább a film-szakmához szükséges műszereket árul. Hetvenkét szabadalma van és a filmmiiszerészet terén korszakalkotó találmányai. Mindenki jószívű em­bernek ismeri és azt mesélik róla, hogy munkásai bé­rét hotenkint emeli. Pásztoryt nem ismerte közelebb­ről és a mit tett, mint mondja, csak azért tette, mert tmberi kötelességének tartotta, Fejős Pál mozirendező 28 éves. Sovány, sápadtképii fiatalember. — Egy siró asszony jött hozzám — mondja és én azonnal hajlandó voltam vért adni Pász- torynak. Mi indított erre? A könyek. A szana­tóriumban műtőasztalra fektettek, jobb karom főütőerét felvágták és kicsurgatták a vérem. Nem érésiem semmi különöset. Néztem a vért felfogó edényt. Láttam: két-köbezentiméter, tíz, szúz. kétszázötven. A karom itt elzsibbadt és a zsibbadás a műtét után is tartott egy kevés ideig. Azzal a biztos tudattal hagytam el a sza­natóriumot, hogy sikerült a vérátömlesztés. Kel­lemes, nyugodt érzésem volt. — Aztán — teszi hozzá sóhajtva — ma rög­gel megtudtam, hogy hiáha volt minden, Pász­tory mégis meghalt. A mit tettem, szíveseit tet­tem és esak sajnálom, hogy nem sikerült meg­menteni Pásztoryt. — A szenvedő emberekért nem csak véremét, de életemet is szívesen odaadnám. A Pásztory-féie virágkereskedós lehúzott redőnyén ma kis fehérczédtda hirdeti, hogy a tulajdonos meg­halt. És holnap az illatos gyöngyvirágok mind kiván­dorolnak a kerepeei-temetőbe Pásztory koporsójára. A űOALÉtiES BANKOK­A Magyar-Olasz Bank 2:1 arányban győzőit az Angol-Magyar Bank ellsn. Nem a közgazdasági rovatunkból siklott ki ez a czikk, a mely azt sejteti, hogy ebben a viharos hossz ős beasz mozgalomban falán hajbnkapott a két hatalmas pénzintézet valami :.tippen« és egymást Hezitálja túl és győz, az, a kinek a tőzsdeintézője torokkal jobban bírja. Nem, kérem, nem lőzsdetippről, sokkal járaborsbb eseményről lesz itt szó, a mely azonban egy délutánra jóval nagyobb izgalomban tartotta az egész budapesti piaezot, mint akár a legszenzácziósabb közgazdasági esemény. A Pénzintézeti Sportszövetség legértékesebb football- trófeája a TÉBE által adományozott serleg, 3 melyet a kiírás évében a- Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, tavaly pedig a Magyar-Olasz Bank nyert mog. Az idén az Angol-Magyar Bank a TÉRK-serieg favoritja, a mely­nek közel reprezentatív erejű footballesapaía van, azon­ban a Magyar-Olasz óriási ambiezióval védi a bank- footballsportban kivivőit előkelő posicziójdt. A TÉBE- kupáért ugyan nyolc?, csapat viaskodik, de komoly ver­senytársunk csak a Magyar-Olasz ás az Angol-Magyar csapata számit, érthető tehát, ha a két csapatnak ma délután a margitszigeti pályán kivivőit döntő jellegű mérkőzését óriási érdeklődés előzte meg. Közel ötezer főnyi előkelő közönség gyűlt össze a szigeti pálya tri­bünjén, persze legtöbben a két éreáckelt bauk kebelé­ből a vezérigazgatótól lefelé a fiatal -gyakornokig és ott volt természetesen a két bank tisztviselőnőinek bájos gárdája is, a kik ugyancsak nekipróhálva remegtek a piros-fehér (Magyar-Olasz) és a vörösdresszes (Angol- Magyar) csapat győzelméért. A két pénzintézetben már reggel óta csak a dél­utáni kupa-döntőről folyt a szó. A vezérigazgató, mi­után reggel a zürichi megnyitást és a mai tőzsde vár­ható eseményeit reíoráItatta el magának, váratlanul ez­zel a kérdéssel fordult a referenshez: — És milyenek a kupa-esélyeink? — Szilárd vagyok, móltóságos uram, szilárdabb, mint a dollárra, vagy mint az Állnnivasutrü. így mondta az Angol-Magyar Bank és így a Ma­gyar-Olasz referense, de hát, akárcsak a tőzsdén, a footballpályán is történnek meglepetések. A starthoz a következő felállításban sorakozik a két csapat: Magyar-Olasz: Zsigmond (KAOE) — Grüber (MAFC), Szaffka (MAG) — Kertész (FTC), Timár (NSC), Takács (BSE) — László (»33« FC), Gaug (MAFC), Ha- láss (BSE), Albrecht, (MAFC), Dobsa (MTK). Angol-Magyar: Kropaesek (MTK) — Singer (VÁC)* Hangiéi- II. (FTC) Wilhelm (FTC). Tóth (KAOE), Kluger (TTC) — Matkovics (FTC). Molnár (MTK), Jeli­nek (Vasas), Spitz (NSC), Bellák (NSC). Magyar-Olasz a széllel kedvező oldalon játszva, azonnal frontba jön, de Wilhelm korner árán ment. Az Angol-Magyar ritkábban, de veszélyesebben támad. A 17-ik pereiben szintén sarokrúgással veszélyeztet, majd Spitz vezet támadási, Szaffka ment, a labda azonban Bellákhoz kerül, a'ki tizennyolca méterről az ellenkező sarokba menthetetlen goalt rúg (19 p.). — 1:0 az Angol-Magyar Bank javára. Valaki » tribünön összetéveszti a helyzetei és nekipirolva, öröm­től mámorosán kiáltja:-- Veszek Angol-Magyart! De menten fián lesz a hangulat, meri Halász szép ellentámadását a sérülése óta debütáló Kropaesek kénytelen védeni. Egy-egy eredménytelen korner után László remekül irányított labdáját a 45-ik pereiben Kropaesek bravúrosan védi. Félidő 1:0 az Angol-Magyar Bank javára. A szü­net alatt az Angol-Magyar az erő3 favorit, a mely a széllel támogatott óldalon játszva, bizonyára lelépi 3 Magyar-Olaszt. Mielőtt azonban a játék újra kezdődnék, kincs inczidenst provokált Vadas Iván, a MAC hiva­tásos atlétikai trénere. Az Angol-Magyar csapatát foíografálíák le, mikor Vadas leparancsolta a csapatot a pályáról, olyan formában, a mit az Angol-Magyar Bank úri csapata sértőnek talált. Szó szót követett, a tribün közönsége hatalmas tüntetést rendezett az ismé­telten botrányokat okozó tréner ellen, a ki fölényes rnosolylyal vonult vissza a háttérbe. A Pénzintézeti Sportügyietek Szövetsége azonban, értesülésünk szerint, nem hagyja annyiban a dolgot. A pályát aznap dél­utánra a Magyar-Olasz Bank kérette ki, a MAC tréne­rének tehát ott semmi intézkedési joga nem volt és elégtételt fog kérni azért a fellépésért, a mit Vadas amatőr sportemberekkel szemben és az előkelő közön­séggel szemben tanúsított. Szünet után a Magyar-Olasz a csatársor jobboldali szárnyát felforgatja, a mi előnyösnek bizonyul, mert Halász a jobbszélen remek támadásokat vezet, a melyek az Angol-Magyar Bank kapuja előtt veszélyes helyzete­ket teremtenek, A 8-ik perezben szabadrúgást ítél Gerö Ferencz bíró az Angol-Magyar Bank ellen és ennek közvetlen védelme olyan rosszul helyezkedik, hogy h ászló remekül irányított labdája ellentállás nélkül talál utat az ellenkező sarokba. Kropaeseknek még rá­vetesse! sem volt sansza menteni, 1:1, most kezdődik csak az igazi küzdelem a győz­tes goalért. Azonban csalódnunk kell, a, remélt erős iram mindinkább alábbhagy, a fájós lábbal játszó Hangier FT. hasznavehetetlen, Singer is sokat hibázik, úgy hogy most már a határozottan nagyobb ambiczió- vrI játszó Magyar-Olasz kezd mind veszélyesebben fel­nyomulni. Két eredménytelen korner után Dobsa a 82-ik perezben szökteti Halászt, a ki az Angol-Magyar védelmének hibás helyezkedése miatt menthotetlen goalfc lő. Győzők a Magyar-Olasz, habár az Angol-Magyar­nak a 43-ik peresben még van sansza a kiegyenlítésre, a mindvégig tulkényolmesen játszó Molnár labdája azonban a kapu fölött sivit el. A legutolsó perezben még Albrecht is három lépésről védhctetlennck látszó goalt hibáz. A TÉBE-kupa előtt lejátszott Biernatáky-serleg- mérkőzésfc is a Magyar-Olasz Bank nyerte meg 1:0 arányban a Wiener Baukverein előtt. Szóval a Magyar-Olasznak ma jó napja volt és ha holnap netán hossz lesz a Magyar-Olasz részvényekben, ebben nem csekély része lesz a bank jeles football- gárdájának is. A tözsdejátékosoknák pedig, a. bank- papirosokat értékelve, ezentúl azt is számon kell majd tarfaniok. hogy milyen szerepet játszik a bank footbail- esapata a TÉBE-kupában? Lám, ilyen karriert csinált Budapesten a goal! a. Az osztrák ipar nagy válsága. Bériespáüiíás?, munkaidőfelemelés. Becsben felmondtak az összes órczmunifssoknakv Az Újság bécsi szerkesztőségének ielefonjelentése. Bee*, májas 10. A bécsi gyáriparosok szövet­ségének mai ülésén elhatározták, hogy az érez- iparban dől ff ózó összes munkásoknak és alkalma­zottaknak felmondanak. A felmondás három hó­napra szól, ennélfogva az érezipari munkásoknak és alkalmazottaknak augusztus 9-én kell elhagy- niok állásukat. Mint ismeretes, az érezipari munkaadók már régebben akarták egyrészt a munkások fizetését leszállítani, másrészt a munkaidőt felemelni. Az érezipar az osztrák ipar negyvenöt százalékát al­kotja, ezért ez a válság rendkívül fontos és az az elkeseredett hangulat, a mely az érezmunká- sok körében a határozat folytán elterjedt, nagy kihatással lőhet, az egész osztrák iparra is. Az éreztdunkások szaklapja mai csikkében- elismeri azt a gazduságj válságot, melylyei az egész osz­trák ipar küzködik, de ezzel szemben arra hivat­kozik, hogy %a mi puszta létünk lesz ennek az ára:. A czikk kívánatosnak tartaná, ha a gazda­sági harcz minél előbb kitörne és a helyzet minél előbb tisztázódnék. Rámutat továbbá arra, hogy a nyolezórai munkaidőtől való eltérés a munkás­ság egészségét fenyegeti ős igy az érezipar vál­sága az egész muukásság s ezzel együtt egész Ausztria politikai válságává nőhet. Egyébként az érezipari példái a többi ipar­ágban is követik. A szövő-fonó ipar munkaadói felmondták a kollektív szerződést. Hir szerint más iparágakban is meg fog ez történni. A fa­iparban kielégítették ugyan a munkások követe­lését a drágasági pótlék felemelésével, azonban kijelentették, hogy ez utoljára történt és most is csak azzal a feltétellel, hogy a munkások húsz százalékát elbocsájthafják. Ez be is következett.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék