Az Ujság, 1923. február (21. évfolyam, 25-47. szám)
1923-02-01 / 25. szám
a könnyű vágásokat néhány öltéssel összevarták. Érti dr. egyetemi m. tanár pedig Bogya sérüléseit látta el tapasszal. Az ellenfelek a párbaj után kibékültek. Strauss István nyilatkozata. Strauss István terjedelmes nyilatkozatot juttatott el hozzánk válaszul Drehl Imre dr.-nak lapunk mai esizmában közölt észrevételeire. — Ha Dréhr Imre — írja a többi között — komolyan mérlegeli kritikámat, ebből csak azt a meggyőződést mentheti, hogy őt személyében nem bántottam. Azt én nagyon jól tudtam, hogy jogforrásul az 1913. évi XXVI. törvénycikk indokolását használta a költségvetés statisztikai adataira nézve, de ez a forrás nem elég ahhoz, hogy bárki is szembeállíthassa az alkotmányos ülét kormányainak gazdálkodását a forradalmak utáni kormányok gazdálkodásával. Még azt is elhallgattam, hogy a többségre való utalás a kormánynak a költségvetési jogban az eddiginél nagyobb diszkréciót kíván adni még akkor is, ha az az alkotmányosan gondolkodókat bántja. De nem célom nekem, hogy részletes bírálatába bocsátkozzam a képviselő úr beszédének. Csak arról kívántam megnyugtatni, hogy a bántó kritika távol áll tőlem. Nemcsak a tudományból és más államok alkotmányaiból, hanem a sajátunkéból ömleszteni lehetne azokat az érveket, amelyek igazolják, hogy a mai rendszer a budget-jogot inkább csak formának használta. Tudja ezt nagyon jól Dréhl Imre képviselőtársam is s ha beszédében ezen túltette magát, azt csak annak tulajdonítom, hogy egyedül a párthűség és a fegyelem vezette kritikájában. Linssner hibbi rotációja. A választási harc idején tudvalevőleg támadó cikkek jelentek meg a sajtóban Lingauer Albin ellen. Azt hiresztelték, hogy Lingauer Albin mint lapkiadó a kormánytól egy rotációs gépet kapott volna olyan feltételek mellett, amelyek kétségessé teszik képviselői függetlenségét. Olyan megjegyzések is voltak a közleményekben, mintha Lingauer Albin arra használta volna fel képviselői összeköttetéseit, hogy lapja számára ilyen hasznothajtó előnyt kicsikarjon. A megtámadott képviselő nyomban megválasztása után a parlament elé vitte az ügyet és összeférhetlenségi bejelentést tett önmaga ellen, hogy a legszélesebb körű vizsgálatra adjon alkalmat. Az összeférhetlenségi bizottság — melynek előadója Pesthy Pál, a szekszárdi törvényszék egykori elnöke volt — apróra megvizsgálta az ügy aktáit és részleteite már meghozta ítéletét, amelyben fényes elégtételt ad Lingauer Albinnak. Az ítélőbizottság ugyanis titkos szavazással egyhangúlag kimondotta, hogy a kérdéses rotációs ügyben Lingauer Albin nem került összeütközésbe az OSBZC férhetlenségi törvénnyel. Apponyi Albert gróf a népszövetségbe való belépés mellett. Tiltakozunk a kis-entente illetéktelen beleszólása ellen. A nemzetgyűlés mai ülésén Scitovszky elnök bemutatta az összeférhetetlenségi bizottság ítéletét Lingauer Albin ügyében, majd folytatták a nemzetek szövetségének egységokmányáról szóló javaslat vitáját. Apponyi Albert gróf: Mindig barátja voltam annak, hogy Magyarország belépjen a nemzetek szövetségébe. Híve vagyok és leszek is mindig annak, hogy a nemzetközi viszályok békés utón intéztessenek el. A nemzetek szövetsége mai formájában semmi egyéb, mint az entente-hatalmak szövetségének más alakban való fentartása. Az intézményen bár rajta van a háborús eredet bélyege, mégis lehetőségetés módot nyújt a javításra. Állandóan terjed a jobb felfogás és érvényesül ez önállósuló nemzetek befolyása. Mindaddig azonban, emíg két nemzetközi jog van, az egyik a győző, a másik a legyőzöttek számára, addig nem is beszélhetünk békéről, addig a háború tovább folyik a vérontás ideiglenes felfüggesztésével. Kétségtelen, hogy a népszövetségi szerződés országunk biztonságának szempontjából igen fontos és eminens érdek, hogy a szövetség tagjai közé tartozzunk. Nagy erkölcsi erők lépnek itt mozgásba s az erkölcsi erők igenis reális dolgok. Amerika a demokrácia védelmére határozta el magát Németország letörésére. Enélkül semmi hatalom sem vonhatta volna be a háborúba. A lefegyverzés tekintetében a nemzetek szövetségének eddigi viselkedése teljesen a szövetségesek ellen szól. Ami e téren történt, helyesebben szólva nem történt, az az új európai érának valóságos botránya. A nemzetek egy része le van fegyverezve, a másik része pedig a békeviszonyokhoz képest is erősebb fegyverkezést folytat. Ez állandó veszélyt hord magában. Én annak idején azt mondtam Párisban: önök megteremtik a kétségbeesés koalícióját, ami igen nagy veszedelem Európára nézve. (Általános helyeslés.) A lefegyverzés mérvét csak a nemzetek szövetségének tanácsa állapíthatja meg, ez a paktum a békeszerződés egy része. Magyarország lefegyverzésének kérdése ezek szerint újból felvethető és a többi állam beleegyezésével dönthető újból el. Nem javasoltam volna a népszövetségbe való belépést, ha ez az okmány nem mutatna rá a békeszerződések revíziójának lehetőségére. Mi azt akarjuk, hogy a velünk szemben elkövetett igazságtalanságokat békés uton reparálják. El fog jönni az idő, talán gyorsabban, mint hisszük, hogy a revízió a nemzetek szövetségének útján létetik aktuálissá. (Helyeslés minden oldalon.) Az általános politikai helyzet igen komoly. A kis-ontente államai, nevezetesen: Románia állítólag nem fogadja el perdöntőnek az entente katonai bizottságának nálunk tett megállapítását, mert az ellenőrzésben nem volt része. Nem hiszem ezt, mert, ez egyenesen beleütközne a trianoni szerződésbe. A békeszerződés a főhatalmak katonai bizottságán és a népszövetségen kívül más ellenőrzést nem ismer el, enélkül pedig semmiféle idegen tényezőnek minket ellenőrizni joga nincsen. (Általános helyeslés.) Bár a szomszéd államokban velünk szemben bizonyos támadó szándékai vannak, a cseh külügyminiszter beszédének AZ ÚJSÁG Csillörtok, 1923 február I ekonciliáns hangjával azt a reményt kelti fel, hogy a felhők mégis elvonultak és olyan álláspont kezd érvényesülni, amely szerint Magyarország jogainak és méltóságának respektálásával nyugalmat kell teremteni. A mi részünkről nem szabad irritáló anyagot dobni a helyzetbe, ellenben mindnyájunknak össze kell fognunk, ha mások jóvoltából ilyen helyzetbe sodródtunk. A javaslatot elfogadja. (Zajos taps és éljenzés a Ház minden oldalán.) Daruváry Géza külügyminiszter reflektál Bonca szavaira és rámutat arra, hogy Magyarországon más egyetlen kompetens fórum sincs, mint a magyar kormány, amely bízik a helyzetkedvező kialakulásában. (Taps.) A Ház a javaslatot ezek után elfogadja. Az egyes külállamokkal kötendő kereskedelmi szerződésekre vonatkozó törvényjavaslathoz Görgey István szól hozzá, majd Sándor Pál fejtegeti, hogy rossz a kormány kiviteli és élelmezési politikája. Magyarország a nemzetgyűlési felhatalmazás ellenére sem tudott egy állammal sem kereskedelmi szerződést létesíteni. Exportunk és importunk egyaránt protekciós. A vámtételek túlságosan magasak s alkalmasak arra, hogy drágaságot idézzenek elő. Minden szerződést nem kell külön idehozni, mert így a külföldi kereskedelem kontrollálhat. Hanem csak általános felhatalmazást adjon a nemzetgyűlés. Szabó István földmívelésügyi miniszter reflektál Sándor Pál szavaira s kijelenti, hogy a szakbizottságban a kereskedelmi érdekeltségeket is meghallgatják. Sándor Pál viszonválasza után Lers Vilmos szólal fel és rámutat arra, hogy a trianoni béke tulajdonképpen Ausztriát, Magyarországot és Csehországot akarja egy hármas gazdasági szövetségbe szorítani. Nem lehet más óhaja a kormánynak, minthogy a kereskedőket mindenben támogassa. A vámtarifákat egészükben nem szabad a nemzetgyűlés elé hozni. A javaslatot elfogadja Dénes István a behozatal emelését sürgeti, ami tartós ellentmondást vált ki a jobboldalon, majd kijelenti hogy az iparfejlesztést nem lehet védvámokkal elősegíteni. Különben a javaslatot ő is elfogadja. Ezután a napirend megállapítása történik meg, majd a Ház áttér az interpellációkra. Interpellációk: Rupert Rezső a földreform végrehajtása tárgyában interpellál s közben összeszólalkozik Nagy Emillel, aki állandóan ezt kiabálja feléje: Szamár beszéd! Végül Nagy Ernő, Búza Barna előszobájáról tett megjegyzésével állt csak helyre a rend. Szabó István földmivelésügyi miniszter válaszolva az interpellációra, kijelenti, hogy a kiegészítő novella elő*készítése folyamatban van. Nem tételezhetik fel róla azt, hogy ő a földreformot nem akarja becsületesen végrehajtani. (A választ tudomásul vették.) Várnai Dániel volt a következő interpelláló. A belügyminiszter rendeleti után betiltotta a Független Szemle című kulturális folyóiratot. A rendelet visszavonását több ízben követelték különböző fórumokon, mert az ilyen rendelkezés módot ad arra, hogy a kormány abban a pillanatban lefricskázza a közéletről az ellenzéki sajtókritikát, amelyikben akarja. Interpellációjában a sérelmes rendelet azonnali visszavonását kivonta a belügyminisztertől. (Helyeslés.) Forgács Miklós az elrekvirált és újonnan beszerzendő harangoknak a forgalmi adó alól való mentesítése, Fábián Béla a devizakiutalások körül tapasztalható anomáliák és Meskó Zoltán a szerb megszállás alól felszabadult területeken végrehajtott adókivetések ügyében interpellált. Az ülés negyed 5-kor ért véget. A politikai élet tényezői közül messzire kimagasló jelentőségű ma a német szénkormánybiztos tevékenysége. A megszállott terület minden vasútvonalának és minden bányájának magatartását ő irányítja. Hozzá futnak össze a szálak mindenünnen. A német birodalom sorsa van a kezébe letéve. Az ő irányításai nyomán kerültek a franciák zsákutcába, melyből csak a teljes összeroppanás után van kiút A berlini diplomatanegyedben álló hatalmas palota valamennyi ablaka világos, midőn a kegyelmes úr kívánsága szerint esti tíz órakor érek oda. Szinte el sem tudom hinni, hogy a világlapok tudósítóinak mellőzésével engem fog fogadni a kegyelmes úr. De gondolkodásra is alig marad időm, máris nyílik a párnázott ajtó. Előttem áll Keit főkormánytanácsos, valóságos titkos tanácsos, a német szénkormánybiztos. Kezet nyújt és mosolyogva válaszolja meg a nem kérdezett kérdést: — Éjjel-nappal dolgozunk és nem fogadhatunk senkit, de magyarok számára már csak azért is kell, hogy időt szakítsunk, mert egyetlen nemzet sem tudja a megszállás által keletkezett fájdalmunkat úgy méltányolni, mint önök. Felteszem az elő kérdést: — Mi a kegyelmes úr véleménye a ruhrvidéki események fejleményeiről? — A ruhrvidéki események fejlődése elé a legnagyobb bizalommal és reménnyel tekintünk. A bányák eddig szakadatlanul dolgoztak, de Franciaország egy vagyon szettet vagy kokszot sem kapott és nem is fog kapni. Ha a franciák erőszakos intézkedésekre ragadtatnák el magukat, akkor az egész megszállott területen kitör az általános sztrájk, Franciaországnak meg aonos oka van félni a nemdolgozó munkástömegektől... A német nép még sohasem volt ennyire egységes, mint ezekben a sorsdöntő órákban és a franciák a Ruhr-vidéken sokkal elkeseredettebb ezentállásra találtak, mint amilyenre számítottak. A puszta westfáliai ököl is keményen tud sújtani... — Kegyelmes uram! Franciaország bányái tudtom* mai elég szenet termelnek. Anglia meg nem tudja produkcióit elhelyezni s szívesen adna Franciaországnak szenet, hogy foglalkoztassa munkanélküli bányászait. Minek Franciaországnak a német szén? — Franciaországnak nem szén kell, hanem koksz. És csakis német koksz. Franciaország, de főleg Lotharingia vasipara kénytelen német koksz nélkül dolgozni. A német koksz francia és angol koksszal nem pótolható. — Milyen álláspontot foglal el a szénkoránybiztosság a jelenlegi helyzetben? — A szénkormánybiztosság álláspontja megegyezik a birodalmi kormány álláspontjával. Az erőszaknak nem engedünk, hanem szilárdan kitartunk igazságunk mellett. Franciaországnak nem adunk semmit. Ha szuronyokkal kényszerítik munkásainkat a nekik szükséges koksz előállítására és vagyonokba rakására, akkor vasutasaink ellentállásán törik meg igyekezetük. Ha saját vasutasaikkal szállják meg vonalainkat, ami a sűrű hálózat miatt szinte lehetetlen, a birodalomhoz hű westfálaiak akkor is meg fogják akadályozni a szállítást. — Még egy kérdés, kegyelmes uram: Mivel támogatja a birodalmi kormány a birodalomhoz hű hivatalnokait és a jelenleg sztrájkoló munkásokat? — A fizetéseket eddig akadálytalanul folyósították, de ha a folyósításban zavar ásana be, akkor a kormány fogja a béreket fizetni és a társadalom minden rétege is készséggel siet a megszólott területen szenvedő testvérek segítségére. A berlini és a lipcsei barnaszénszindikátus egyegy félmilliárdot adományozott a zuhrvidéki ínségesek támogatására és a jelenleg Hamburgban működő ruhrvidéki szénszindikátus százhúsz millióval növelte ezt az összeget. Ternyei László: ’ | Beszélgetés a német kormány szénkormány biztosával* Semmivel sem lehet megtörni a németek ellenállását. — Az Újság berlini munkatársától. — Ruhr*menti francia akció új fázisa. Bécs, január 31. (Az Újság bécsi szerkesztőségének telefon jelentése.) Essenből jelentik: A Ruhr-akció második fázisa megkezdődött. Hogy milyen az új haditerv és hogy a német védekezésnek melyik része ellen irányítják a franciák főcsapásukat, hogy milyen fegyvert fognak használni, azt senki sem tudná előre megmondani. Az új offenzív taktikának egy eleme azonban már most világosan előtérbe lép: a harc minden, valamennyire is vezető állásban lévő hivatalnok ellen. A franciák már lemondanak a haditörvényszék komédiájáról is. A letartóztatott hivatalnokokat egyszerűen autóra ültetik, átszállítják a határon a meg nem szállott német területre és leteszik az országútra. Hogy pedig az így kiszállított hivatalnokok vissza ne térhessenek, családjuknak a legrövidebb időn belül követni kell őket. A vezető hivatalnokok ellen való ilyenén küzdelem lassanként a ruhrvidéki vezérek elleni általános harccá fog kifejlődni. Természetesen az ellenállás is erősödik. A németség taktikáját az ellenfél taktikájához alkalmazza és a merev védekezésről áttér az elasztikus védekezésre* Hilferding a francia specfitisták Biongrasszus&rt. Bécs, január 31. (Az Újság bécsi szerkesztőségének telefon jelentése.) Berlinből jelentik: Hilferding dr. a német szociáldemokrata párt képviselőjeként Franciaországba utazik, hogy részt vegyen a francia szociáldemokraták kongresszusán Lillében. A német szociáldemokraták delegátusának kiküldését a francia párt kívánta és a berlini francia nagykövetség — nyilván Párisból kért jóváhagyás alapján — megadta Hilferding dr.-nak a vizumot. siépfegyverak és Janksk Batham útjéin, Berlin, január 3. A Vortwarts jelenti Bochunból. A Lumek-féle szerszám- és automobilgyár munkássága elhatározta, hogy a francia és belga autók kijavítását megtagadja. Bochumban erre egy francia zászlóalj gépfegyverekkel és tankokkal a főútvonalakat elzárta és az utccsirkákon lövésre kész gépfegyverket helyeztek el. Mintegy harminc főnyi francia katonaság felfűzött szurványa egy tiszt vezetésével behatolt a gyárba. A gyár üzemi tanácsa újból megtggadta a franciák által kért munkálatok elvégzését és tiltakozott a gyár üzemének erőszakos megakasztása ellen. A franciák erre maguk láttak hozzá a kocsik kijavításához, de munkájuk eddig nem járt eredménnyel.