Az Ujság, 1924. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1924-01-01 / 1. szám
Kedd, jan. 1. Még nem előfizetője az AZ U15AGa**? Holnap a* legyen... » l»—«|i|i mii—i k i i '—i Ttri—ti m i |i ■ i r i i ~ir i i i i I ni ■ l i | i n iiww i iii^i I iii 11 ■ihiiwhiih » h ii imii ih i i u—— IUWH 11.1. * ■ ■ •' * Zsetonlopáson értek egy ügyvédet. A kártyázó Budapest legújabb szenzációja. — 'Cigarettagyújtás közben zsetonokat sülyesztett egy „gentleman-cronpier^. A kártyázó Budapestnek, ennek a tízezreketszámláló társaságnak, nagy szenzációja az éjszakai életben jól ismert ügyvéd-eroupientek leleplezése. Napok óta a sok kártyaklubban és játékkaszinóban egyébről sem beszélnek, mint ennek a „gentleman-crousternek csalásairól.Ügyvéd mint croupier.)Abban a Rákóczi-úti kaszinóban, ahol a csalás leleplezése: történt!, évek óta diktátorszerű tekintély volt egy budapesti köz- és váltóügyvéd, aki származásánál és társadalmi helyzeténél fogva joggal vezetőszerepre tett szert a klubban. Édesapja, aki egyik közintézetünk igazgató-főorvosa volt, előkelő szerepet vitt a főváros politikai és társadalmi életében. Fia, a leleplezett ügyvéd "apja ",nevének nimbuszával indult neki az érvényesülésnek, de egyéni tulajdonságai is vezetésre predesztinálták. Jó fellépésű, nagyszerű megjelenésű, szellemes ,csevegő, volt,...aki egymaga, órákig elszórakoztatott nagy társaságokat. Lebilincselő harmijával mindenki tiszteletét kivívta és annál érthetőbb feltűnést keltett, amikor a világfi hírében álló ügyvéd, akit jómódú és vagyonos embernek tartottak, néhány hónap előtt beült a banladai asztal croupier székébe és a bankok számára besöpörte a leseket. A játékszobákban nem szokatlandolog, hogy úgynevezett ..gentleman. croupier’-ek kedvtelésből vállalkoznak a bank pénzbeszedői tisztének elvégzésére. Az ügyvéd-croupier, azonban azzal lepte,illeg tagtársait, hogy nemcsak gyűjtötte a pénzt, hányni a bank elvonulásakor egész természetszerűen, el-, fogadta észsebrevágta a borravalókat. Ezek a borravalók igen tekintélyes összegek és az ügyvéd-croupierről,nevsokára azt beszélték, hogy ugyancsakmeggazdagodot, lakását újból, bútoroztatta feleségének sok millióért vásárolt ékszereket és toirelleket." A nagy gazdagság gyanút keltett és rebesgetni kezdték, hogy az ügyvéd nemcsak a borravaló, kedvéért crpupierizik, hanem furfangosmódon - , meg-megdézsmálja a bankok pénzét. (Cigarettagyújtás bűzben elzüstik a pénz.) A sok szóbeszéd után néhány kaszinói tag figyelni kezdte az önkéntes croupier működését A megfigyelések igen fúrcsa megállapításokra vezettek. Rájöttek, hogy a bankokban akárhányszor kevesebb a pénz, mint aztténynyinek tennie kellene.. 1 hiányzó összegek a croupier kezén sikkadtak el. A megfigyelők megállapították, hogyahányszor az. •'g.yu'tl a. croupier rz.T.ébe ült. . maga elé lelte a brilliánsokkal kirakott arany cigarett.(tárcáját és e körül gyűjtögeti a zsetonokat. A pénzszedés közben I cigarettát, dugott,a szábbit- azután- zsebébe nyúlt- gyufáért és rágyújtott. Megfigyelték, hogy ahányszor a zsebébe nyúlt, mindig egy-egy, huszonötezer koronát reprezentáló zsetont is elsütyeszelt. Az ügyvéd-olimpiai pénzsülyesztésének a másik módja az volt, hogy amikor az utolsó csomag kártyával játszottak, az elhasznált lapokkal együtt ,zsetonokat is, bedobott a kártyagyűjtő urnába. Azt is megállapították a megfigyelők, hogy a játékbefejezése után az ügyvédi a zsetonos társaságában kiürítette az urnát és a benne volt zsetonokat megfelezte a zsetonbe váltó pincérre.. . (Leleplezik a csalást.) A megfigyelők észlelett ikrei értesítették a kör gazdáját, aki előbb kétkedéssel fogadta a hírt és ezért a kör két választmány tagját, egy posztónagykereskedőt és egy többszörös háziurat kért meg arra, hogy figyeljék meg a megvádoltcroupiert. Ugyanakkor az ügyvédet, aki iskolatársa és jóbarátja volt, névtelen levélben figyelmeztette, hogy ilyen gyanúsításokkal illetik és megkérte, hogy tartózkodjék a cronpírozástól Az ügyvéd ennek ellenére is folytatta ézelmeit, úgy hogy a két hivatalos megbízott is konstatálta a visszaéléseket. Mintegy tíz nap előtt a két választmányi tag rajtacsapott az ügyvéden, amikor a zsetonossal ki akarta üríteni az urnát. Az ügyvédet felszólították, hogy kövesse őket az elnök szobájába. Ott kiürítették az urnát és e 10 darab huszonötezres zsetont látottak. Az ügyvéd a leleplezéstnyugodtan fogadta és a két választmányi tag ellen a legélesebbettiltott, amikor azok csalástemlegettek. A kör elnökének fölszólítására mégis rögtön megírta a kaszinóból Való kilépését bejelentő te- ■ vezet, másnap pedig kilövokáltaatta két leleplezőjét. Ezért az urak nem akartak lovagias ügybe elegyedni, csak amikor az ügyvéd barátai, arkik a" magáról iregfelledkezett" embert meg akarták a teljeit erkölcsi bukástól menteni, s kérlelni kez-pték őket,-''nevezték itt el, segédeiket Asegédek jegyzőkövivéet készítettek amelyben feleik kijelen-| tik, hogy nincs, tudomásuk az ügyvédről elterjedt hiresz- telésekről és így azokkal magukat nem azonosítják. ilyenformán az altér lovaglásánintéződött- és az illető úr most már, mint a budapesti ügyvédi kamara be-, jegyzett tagja, pusztán ügyvédi hivatásának él. Nádor Jenő. V I li . :*ii»• • . jHH| adomát. ... i KUlm . - ■ m•«»•!. — Nem ismerem. — Hét ■ ' . .....! I - - ■ - ■■■ életű férfiul választottak főrabbivá Klein Ignác fótozószaba szavazott másnap az új főrabbi felkeresi a rongyoskis fótozószabát. ..Mondja, Klein úr, mi kifogása magának ellenem? Mért nem szavaztott rám?” Fel a Klein Ignác. ..Ha én magára szavaztam volt,a főrabbi úr, — pedig igen nagyra becsülöm—mondja: meglátogatott volna engem szegény, kis odúmban? Még azt is tudná, hogy a Klein Ignác nekih a világon van. S hozzáteszi a hatalmas szavú ügynök: — Ha én nem kiabálnék olyan nagyokat, az író úr se tisztelt volna meg a megszólításával... És megint harsogja: — Kilencvenhatért veszek, 98-ért adok. S nekem megsúgja:— Itt tudniillik Salgóban dolgozunk ... Csak éppen nincs üzlet! — Kilencvenhatért veszek! Veszek 96-ért... Egy másik csoportban egy igazgatóval kerülök össze. Itt nagyon sok az igazgató. Rengeteg sok. .Mondja, kedves direktor úr, — nagyon idegen vagyok errefelé — mennyire becsüli a mai napot? — Attól függ, hogy milyen értelemben? Az embereket, akik itt vannak, körülbelül háromezerre becsülöm. Az ébredőket három-négyszázra. (Nagyon ide szólttak.) Az üzletet becsülöm (ma nagyon rossz nap van) nyolcszáz millióra. A vagyont, ami itt képviselve van, ötven-hatvanezer milliárdra. A részvényeket, amik kaphatók vagy adhatók, százannyira. A fogházat, ami kimérhető volna, öt-hatszáz esztendőre. Az az impresszióm, hogy az emberek a börzén a pénzüket elveszthetik, de a humorukat, nem... Nem szeretném, ha haszon nélkül múlnék el a börzén tett látogatásom. Ezért néhány komoly reformot ajánlok, amiket igen szükségeseknek tartanék: ert a börzén csak hausse lehet. Lanyhaság esetén a börzét be kell zárni. b) Minden belépőnek egy hangfogót kell a szájára alkalmazni. c) Hivatásos ügynök csak néma ember lehet. d) Az előcsarnokban fehér egerek, papagályok és kanárimadarak planétát húznak minden látogatónak. e) A börze minden osztályán szerencsemalacok alkalmazandók, vagy egyéb szerencsét jelentő, megtapogatható műtárgyak. /) Jobban kell fűteni, mert a meleg az árfolyamokat kiterjeszti. j)) Ez azért is ajánlatos, mert jobb, ha mi fűtünk be a börzének, mintha a börze fut be nekünk. h) Minden részvény, amelyet a börzén jegyeznek, ejtőernyővel látandó el. Hogy ne tudjon olyan hirtelen esni.) Minden kötés huszonötös legyen. Hogy aki huszonötöt vesz, az huszonötöt is kapjon.*• Az Újság legközelebbi száma újév ünnepe miatt csütörtökön hajnalban jelenik meg. — Csajthay Ferenc jubileuma. Negyven éve forgatja diadalmasan az újságíró tollát Csajthai Ferenc, A Budapesti Hírlap helyettes főszerkesztője. Nem kell őt sok szóval mutatni be, a magyar közönség ismeri nevét De újságírói érdemét a maga teljességében és csillogásában csak mi, í újságírótársat ismerjük igazán. Negyven évvel ezelőtt jött fel Veszprém megyéből Budapestre és magával hozta tarsolyában — mint Napóleon katonája a marsalbolot — dunántúli szép tiszta magyarságát, egészséges erkölcsét, józan ítélőképességét Ezekkel a tulajdonságokkal jutott oly magasra, mint aminőre újságíró ember juthat Pályájának túlnyomóan nagy részét a szerkesztői székben töltötte. Oly sikerei voltak, mint keveseknek, de egy Sikeréhez sem jutott érdem, igazi hivatottság és férfimunka nélkül. Jól fogó tollával mint publicista is a derekasak közül való. Minthogy az Írásnak névtelen munkása maradt, írói érdemét a nagyközönség kevésbé rámén, mint szerkesztői sikereit. Illő, hogy mi , ünnepi alkalommal emlékezetül — reámutassunk Csajthay Ferencnek, a hírlapírónak erre a kvalitására is. " Orvosi dir. Fényes Irén dr. belorvos rendelését megkezdte II., rettutta ,9., I. 1. sz. a'itt .. u. 3—l-il. Telefon: Ik7-S4. Szési István dr. bel- és gyermekorvos rendelését. VII., István ut .n. 31. 1 12. alatti lakásán folytatja. Quakfénykezelés. 1 Telefon nappal: József 42—04. Gróf István dr. nőorvos rendelését újból Megkezdte dflatiJi /ég kiKmk sm&tita z* Tm&i ^. . — Kilencvenhatért •Senki neki. Dr — Kilencvenhatért veszek. Miért kiabál úr? HRS'-ért keresett minden megkérdezem: Sok Szerelésből nem lehet megélni. Akiknek nem hozott jót a Szilveszter. — Egy nap a mentőautón. Szilveszter a mentőkhagyományt - napja. Az új esztendő küszöbén ennek a derék testületnek gyűjtenek városszerte, mert a mentők, akik gazdagon, szegényen egyformán segítenek, a budapesti önkéntes mentők szegények., Hogy mit és hogyan dolgoznak, azt íme, legyen szabad megmutatnom- Ma reggel hét órakor felkerestem Virosztel Győző doktort, a Mentőegyesület igazgató-főorvosát és engedelmével én is elkísértem a mentőket egynapi munkájukban. Az első, esetnél a Gyár utca 25. számú .ház egyik elsőemeleti lakásának cselédszobájában fekszik a beteg, Barna Berta 21 éves cseléd. Orlár mentőorvos veszi kezelés alá- Gázzal mérgezte meg magát a kis cseléd, de állapota nem súlyos. Tíz órakor a villamos-vállalat igazgatósága hívja a mentőkek Molnár Károly Lajos mentőorvossal ülünk autóra. Fent az emeleten, elég padon lehunyt szemmel, ül egy elegáns úr, Toldy László dr. egyetemi tanár, a kiváló zeneszerző észenepedagógus. A mentőorvos egy percig vizsgálja. Kész a diagnózis.. .agy vérzés. A professzor eszméletnél van. Tiltakozik az ellen, hogy kórházba vigyék. .—Az .anyámhoz’. — mondja Indián. — Haza vigyenek, az én drága jó édesanyámhoz, by .ha már. muszáj, hát vigyen doktor úr a Bálint-klinikára. Később érdeklődtünk Bálint professzornál, Miki Tzildy dr. állapotára nézve megnyugtatóan rajtatkozott. Visszafelé, ahogy kifordulunk a Podmaniczky-utcából, a Vilmos császár-út sarkán megállítja az autót egy rendőr,sebesebb fasszom fekszik a földön, körülötte véres' a hó. 'Elcsúszott.' eltört alába. Beemeljük az autóba és odabent Molnár cs.. pár perc alatt helyreigazítja a'lábát' beköti a sebet. Aztán a Rókusba siettünk vele. Most egy érdekes és szokatlan eset következik: egy férfi, aki lapkövet fixott. Megint Molnár mentőorvos a soros, vele megyünk ki a Ferenc-körú.t éli alá, egy helyszerző irodába. Ott mérgezte meg magát Eisenkraut Jenő helyszerzősegéd. Egy ideges, szőke aszony áll mellette, a sógorasszonya. Öszecsapja a kezét, úgy meséli: — Egy nőért- tette — a bolond! A mentőorvos ad neki egy kanálolajat, meg pár csepp ópiumot. Jobban lesz, már beszél. — Hol a Rózsi? — kérdi. — Rózsi nélkül nem tudok élni. Az anyám tesz tönkre két szobája van és nem ad nekünk egyet belőle. Én nem bánom, én meghalok. Visszük a Rókusba. Ott újabb, utasítást kapunk: a Szerb utcában összeesett egy asszony. Oda megyünk. Csiszár Anna 16 éves volt napszámosod a beteg. Most szabadult ki a börtönből, ahol másfél évig üti, mert ellopott egy rend ruhát. Tüdővészes, nem evett még ma, majd megfagy vékony ruhájában. Telep utcai kórház. Visszafelé kiülök Szűcs bácsi mellé, aki a mentők soffőrje. Beszélgetünk. ■— Négyszázezer korona a havi fizetésem — na,:’H az ijreg, — Három gyermekemmel, feleségemmel, meg százesztendős apámmal csak tengődünk belőle. Nekem élet, 0fiffl dSgitcni a. bajbajutott fiffibCESB- Jfeahat fess Sft*£y ik ihcnnő, d- márt bizony már gondolkozom azon, ne menjek-e el innen. Nagyon nehezemre esne, csakhogy nálunk szeretétből nem lehet megélni. Szűcs bácsi és a többiek minő párhárért dolgonak fáradhatatlanul." A buapesti tárncaloimank lehetővé kell tenni...hogy Szűcs bácsi, aki tizenhat éve segít a szerencsétlenül járt pestieken, ne legyen kénytelen új pályát keresoi öregségére. Szakál? Endre. — Kívántak boldog újévet? Szilveszter a börzen. Irta Vulpes. Valami iszonyú kis óvódásba lök be a kalauzom. Ember ember hátán, s mind mozog, mind dolgozik; ímind ágál kézzel-lábbal; s iiiind, mind, mind kiabál torka szakadáből - ési az érzésem, hogy legalább a fülemet be kellene fognom. A kísérőm szomorúan mondja: — Rosszkor jöttünk! Csöndes, lanyha, élettelen nap. No, szépett vagyunk. Ezt mondják őkéletiden, csöndes napnak. Milyen dobhártya kell akkor egy erőteljes hausse alkalmára? Hozzászoktam volt régóta, hogy tömegben az emberek sohase udvariasak. A tömeg türelmetlen, a tömeg törtető, a tömeg lökdös és legázol. — Istenem, hogyan jutunk itt tovább? — tör ki belőlem a kérdés. — Ugyan kérem, hiszen üres az egész terem. Mi ez egy mozgalmas naphoz képest? De érthető ez a nagy képtelenség. Dupla ultimo van: a hónap vége, az esztendő vége. Ilyenkor mindig halott a börze ... Úgy látszik, olyan halott a börze, mint a hal. Fölvágják a hasát, kiszedik a kopoltyúit, az asztalra rakják a máját, kiszedik a belső részeit (mármint pénzét), s ő még mindig ficánkol, mozog, ki-kiugrik a gazdasszony kezeitől. Csakhogy a derék, jó pulyka ilyenkor legalább hallgat. De a börze még holtan is kiabál. És milyeneket kiabál!... Megmutatták nekem a börze legjobb torkú emberét. A nevét elfeledtem, csak annyit tdók róla, hogy ríz ,övei'e'me van, vagy 1 '..intélye, óriás forgalma, s mindézt torkánál kiszűrheti. Már sok harsonát hallottam, De ilyet mée soha. Egyre jul harsogja. ..