Az Ujság, 1924. március (22. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-09 / 58. szám

14 Hogy élnek az amerikai filmszínészek amikor játszanak és amikor nem játszanak Milyen az amerikai filmvárosok élete ? Hogy néz ki Charlie Chaplin .civilben* Hogy teremnek az amerikai filmcsodák Mindezt egy szenzációs filmregény keretében megláthatja, ha előre megváltja jegyét a péntektől kezdve bemutatásra kerülő Lélekvásár című 10 felvonásos film bármelyik előadására, a ROYAL-APOLLÓBAN GM3VIABAN CORSOBAN OE. K.FII­M KÖZGAZDASÁG. A bécsi clearing tájékoztató árfolyamai. (Az Újság bécsi szerkesztőségének telefonjelentése.) Tegnap­­ Ma Dollár 71.060 Dollár 71.060 Svájci frank 12.230­­ Svájci frank 12.300 Magyar korona 0.95 Magyar korona 0.95 Cseh korona 2040­­ Cseh korona 2035 H Devizaközpont hivatalos árfolyamai március 8-án: Amsterdam 27.250 -28.115 i Newyork 73.400—75.700 Belgrád 916—946 '­ Dollár 73.700—76.000 Bukarest 387—400 , Paris 2690—2780 Brüsszel 2395—2470 Francia frank 2720—2810 Kopenhága 11.530—11.895 Prága 2120—2190 Krisztiánia 9915—10.230 Szófia 525—642 Stom­lon 314.350—324.300 Stockholm 19.150—19.750 Angol foni 314.950—324.900 Bécs 103.65—106.95 Milánó 3105—3205 Zürich 12.670—13.970 Líra 3135—3235­­ Napokon 253.400 fl kényszerkölcsönzetét a részvény­társaságokat is igényb­e akarják venni (A Pénzintézeti Központ adatgyűjtése.) A Pénzintézeti Központ az utóbbi napokban fel­hívta azokat a részvénytársaságokat, amelyeknek pa­pírjai a tőzsdén nincsenek jegyezve, hogy jelentsék be részvényeik forgalmi értékét. Ez a felf­ívás termé­szetesen nagy feltűnést keltett az érdekelt vállalatok körében, annál is inkább, mert az adatgyűjtés célja, közelebbről megjelölve­­ nem volt. Most megbízható helyről azt az információt kapjuk, hogy ez az adat­gyűjtés a részvény­társulatokra kirovandó kényszer­­kölcsönnel van összefüggésben. Bár ebben a vonatko­zásban eddig semmiféle irányban még döntés nem tör­tént, mégis valószínűnek látszik, hogy a kényszerköl­­csöim és a részvénytársaságokat is igénybe akarja venni a kormány. A jövedelmi és vagyonadó alap­ján kivetett kényszerkölcsön­ első három részletéből tudva­levőleg körülbelül négyszázmiliárd eredményt vár­nak, ami azonban csak egy kis részét teszi annak a hiánynak, amely az átmeneti idő alatt a külföldi köl­csön likvidálásáig az állami budgetben mutatkozik. Ezt a hiányt 1400 milliárdra becsülik, így még igen nagy összeg lesz fedezendő. Hogy ebből mennyit fognak előteremteni a jöve­delem- és vagyonadó után kivetett kényszerkölcsön további részleteinek bekérésével és mennyit a rész­vénytársaságoknak és ezzel párhuzamosan a földbir­toknak is arányos megterhelésével — erre nézve még végleges intézkedés nem történt. Amint értesülünk, ez a kérdés a legélénkebben foglalkozatja az illetékes pénzügyi kormányzatot. A korona újabb romlása. (Az arbitrage-papírok drágulása okozta az eltolódást. — Emelték a hivatalos deviza-árfolyamokat.) A magyar korona árfolyama a külföldi piacokon a legutóbbi néhány nap óta ismét hanyatló irányzatot mu­tat. Péntek óta különösen a bécsi piacon értékelték meg­lehetős lanyhán a magyar koronát, így a belföldi magyar korona csökkenő árfolyama tulajdonképpen kifejezésre jutott­ abban, hogy a Devizaközpont ma a beadott kalkulá­ciók alapján és az értékmegállapító bizottsággal egyet­­értőleg a takarékkoronának a papírkoronához való viszo­nyát 100:112-ben állapította meg. Ezzel kapcsolatban hite terjedt annak, h­ogy Bécsben ismét erős kontremin indult meg a magyar korona ellen és ugyanazok a kezek, amelyek februárban a koron­ama­nő­vert megindították, játszottak most is közre a belföldi korona árfolyamának visszaszorí­tására. Ezt a feltevést pénzügyi körökben nem tartják való­színűnek. Inkább azt hiszik, hogy a magyar korona ár­folyamának lecsökkenése a bécsi banktisztviselő sztrájk­kal lehet összefüggésben. A sztrájk miatt ugyanis a bécsi, clearing két hét óta szünetelt és a normális forgalom he­lyett ismét az irreális tagforgalmi kurzusok kerekedtek felül Bécsben is. Másfelől hivatkoznak arra, hogy éppen a bécsi clearing szünetelése miatt Bécsben a magyar koro­nában, hogy tőzsdei nyelven fejezzük ki magunkat, bizo­nyos stocking állott be. Ennek folytán az osztrák korona­tulajdonosok mint erős vásárlók léptek fel a budapesti részvénypiacon és a magyar koronát kínálták magyar értékpapírok ellenében, ami azután kifejezésre jutott­ főleg a budapesti arbitrázsértékek emelkedő árfolyamában és a hat, arbitrázspapíron keresztül a belföldi koronaárfolyam alacsonyabb értékelésében is. ■ AZ ÚJSÁ­G Vasárnap, 1324 március 9. Mint minden koronaárfolyamcsökkenés esetében, úgy most is ismét megerősödött a devizák és valuták zug­forgalmi piaca és újra igen magas irreális devizaárfolya­mokat hallot­tünk. Maga a Devizaközpont a zürichi le­morzsolódó devizaárfolyam miatt a mai napon különösen a nyugati devizákat emelte fel mérsékeltebben, így a dol­lárt, tegnapi 73.300 koronás árfolyamáról 76.000 koronára, az angol fontot 314.200 koronáról 324.900 koronára, a svájci frankot 12.625 koronáról 13.070 koronára, az osztrák koronát 103.10 koronáról 106.95 koronára, a cseh koronát pedig 2110 koronáról 2310 koronára. A belföldi piacon azonban úgy látszik, erősen bizakod­nak abban, hogy a koronaárfolyam újabb lemorzsolódása csak átmeneti, mert ezúttal elmaradtak azok a pánikszerű jelenségek, amelyek a február első napjaiban bekövetkezett koronaromlást követték, így a mai értékpiaci magánfor­galomban az arbitrázsértékek árfolyamában csak 5—10 százalékos áremelkedés következett be. A belső piacon csak egy tényben látnak kedvezőtlen momentumot, tudniillik, hogy a kormány ezideig nem töltötte be a pénzügyminisz­teri széket. A takarékkorona problémájának gyakorlati megoldása. (A Slovo Bank pénztárjegyek kibocsájtásával testesíti meg az értékálló és kamatozó koronát.) Napról-napra beszámolunk azokról a zavarokról, melyek a valorizációval kapcsolatban felmerülnek. A valorizálásnak a takarékkorona lett volna az alapja, mert ehhez viszonyítva adják ki minden nap a papír­­korona egyenértékét jelző számot. Bármily világosan magyarázzák is az eljárást, az új rendszer eddig nem tudott gyökeret verni a gyakorlatban, úgy hogy a rom­lás elől menekülő pénz továbbra is az ingatlan, a va­luta, az értékpapír, vagy az áru felé fordult. A közön­séget persze módfölött izgatja az állandó bizonytalan­ság, amiből természetszerűen következik, hogy nem­csak érzi, hanem szükségesnek is tartja valamely érték­álló pénzforgalmi eszköz használatát és így meglepő le­het, hogy a takarékkoronával mégsem tud megbarát­kozni. Az eddigi tapasztalatok szerint azonban erre megvannak az okai. A legfontosabb az, hogy nem akarja kitenni magát a betéttel és, kivétellel együttjáró szaladgálásnak, várakozásnak és szóval időveszteségnek, de sűrűn fordul elő az is, hogy a tőkés vonakodik deklarálni mennyi pénz van birtokában. Más oldalon a pénzintézetek nagy része szintén fél az adminisztráció­val járó nehézségektől. Szóval a legteljesebb tájékozat­lanság és zavar akadályozza, hogy a takarékkorona be­töltse azt a hivatását, hogy mint értékálló pénz szere­peljen. Ilyen körülmények között igen nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk a Lloyd Bank azon kezdeménye­zésének, hogy úgynevezett Lloyd-spénztár jegy formájá­ban bocsát ki takarékkoronát, mely amellett, hogy bár­mely napon az akkor megszabott papírkoronáért vált­ható be, a beváltás napjáig kamatozik is. Egész kétség­telen, hogy ez a megoldás gyorsan népszerűsíteni fogja a takarékkoronát, mert ebben épp oly érdemes lesz ta­karékoskodni, mint dollárban, vagy a békeidők arányá­ban. A bank a legapróbb részletekig szabatosan kidol­gozta az egész akciót, úgy hogy most hétfőn már min­den zökkenés nélkül meg is indulhat ez az új üzletág. Röviden és csak tájékoztatás céljából említjük meg, hogy a Lloyd-pénztárjegyek százezer koronától száz­millióig terjedő címletekben kerülnek forgalomba. Min­den címlet kétféle rendeltetésű lesz. Az egyiknél fix­­határidőt lehet kikötni a lejáratra, amely esetben a ka­matláb nagyobb lesz, a másiknál pedig bármely napért be lehet váltani a pénztárjegyet. Mind a két esetben a pénztárjegy hátára nyomott kamat­táblázatból maga a tulajdonos számíthatja ki pillanatok alatt, hogy ugyan­csak takarékkoronában mennyi kamat jár neki, viszont a lapokban közzétett jelzőszámból azt a papírkorona­­összeget lehet rögtön megállapítani, mely a pénztár­jegyért és kamatokért fizetendő. A pénztárjegyeket a rajta feltüntetett összeg lefizetése után minden előjegy­zés, vagy kérdezősködés nélkül adják ki, illetve váltják be, úgy­hogy ezzel sem időveszteség, sem pedig indisz­kréció nem jár, de ami egyúttal azt is jelenti, hogy minden forgatás nélkül bárkinek eladható, szóval a pénztárjegyet másokkal szemben fizetőeszköznek is le­het használni. A Lloyd-pénztárjegyek szembeötlő előnyei tehát alig szorulnak bővebb magyarázatra, hiszen mindenki meg­állapíthatja, hogy ez tulajdonképen a pénztárjegy birto­kosának a zsebében valorizálódik és kamatozik a taka­rékbetét összes jó tulajdonságaival felruházva, ámde en­nek minden hátránya nélkül. Egész bizonyosra vehető, hogy e pénztárjegyeknek főleg két irányban lesz igen fon­tos jelentőségük. Az egyik, hogy bárki átmenetileg is éppúgy valorizálhatja pénzét, mintha valutában tartaná és így későbbi fizetések céljára minden kockázat nélkül gyűjthet össze bármekkora összeget. Ebből folyik az ilyen pénztárjegy másik jelentősége, vagyis az, hogy az alkalmazottak fizetésének problémája így színtén meg­­oldható, mert a takarékkoronát inkorporáló pénzutal­­vánnyal történhet a kiegyenlítés.­­ Ez az újítás oly nagy fontosságú, hogy érdemesnek tartottuk kikérni Windisch Hennannak, a Pénzintézeti Központ ügyvezető igazgatójának véleményét is, aki kér­déseinkre a következőket mondotta: — A megoldás határozottan igen szellemes, de emel­lett a takarékkorona eszméjének evolúciója is, mert ma­gát a gondolatot testesíti meg. Praktikus előnye, hogy könnyebb megvenni a pénztárjegyet, mint takarékköny­vet váltani, de a pénzintézetekre is jelentékeny techni­kai könnyebbülést jelent, mert sokkal kevesebb munkát ad, mint a betétek kezelése. Mindezek mellett az a be­nyomásom, hogy a mostani időkben az egyébként a be­téttől is vonakodó közönséget beleviszi abba, hogy pén­zét a közforgalom céljaira bocsássa, am­i közvetve az in­flációt is alkalmas csökkenteni. A pénztárjegyek népsze­rűsítésével arányban lényegesen csökkenthető lesz a pénz­­forgalom is, ami szintén jótékony hatást gyakorol az ár-Az értéküzleti magánforgalomban leginkább az arbit­­rage-, továbbá néhány nehéz és malompapír iránt mutat-o­kozott érdeklődés. Kissé élénkebb üzlet csak a­ déli órák­ban fejlődött javult kurzusokon. Délután igen csekély for­galomban néhány részvényben inkább áru jelentkezett, míg egyes értékek szilárdak és elért legmagasabb kurzu­saikon maradtak. Tájékoztató árfolyamok: Szén ülőm—225, Salgó 1035—50, Borsodi szén 305—315, Magyar­ hitel 1130 —50—35, Osztrák hitel 335—340, Leszámitalóbank 153- 155, Kereskedelmi bank 2380—425, Ingatlanbank 585—600, Hazai takarék 8250—325, ÁB- takarék 345—350, Atlantika' 84—86, Cukoripar 5550—625, Izzó 1070—80,, Georgia 970­ —85, Mezőhegyesi cukor 475—485, Galeria elő 500—505. Angol-Magyar bank 155—158, Földhitelbank 728—740, Nova 238—233, Phöbus 76—79, Goldberger 195—198. Budapesti gőzmalom 246—260, Ganz 7200—250. Amerikai bank 33—34­.500, Rima 338—342. Bőripar 47.500—50. Viktória malom 440—450, Levante 445—­455, Transdanubia 130—136, Athenaeum 315—320, Alt­­bank 24—25, Uichtig 13.750-134.500. Külföldi devizajegyzések: Zürich. (Devizazárlat): B­u­d­a­p­est- 0.0086­4, Paris 2125, London 2181. Newyork 578%, Brüsszel 189­1, Mi­lano 2450, Hollandia 214.10, Berlin 1290. Bécs 0.008180, Szófia 115, Prága 1675, Bukarest 30114. Belgrád 7231's,. — Berlin. (Középért­ék):. Budapest 00063. Brüsszel 1370, Milano 18, London 1805. Paris 1560, Zürich 7260. Madrid 51. — Bécs. (Középérték): Magyar korona 0.95. Prága 2047, Belgrád 880. Milano 2990. Bukarest 368, London 303.700, Newyork 71.060, Páris­ 2580, Zürich 12.250, Berlin 15600, Am­sterdam 26.300, Brüsszel 2280, Szófia 490. Március 15-én zárva lesz a tőzsde. A tőzsdetanács ma tartott ülésén elhatározta, hogy március hó 16-én úgy az áru­, mint az értéktőzsdei forgalom szünetel, szóval a tőzsde zárva marad, a tőzsdebíróság pedig nem tart tárgyalásokat. A nem­esféri piacon némileg nyugodtabb irányzat­­mellett az arany húszkoronás kissé gyengült, míg az árak egy­ébként, tartottak­­ Néhány tájékoztató jegyzés: Elfüst egykoronás 6070—758 f­, szinezust 1700—1850, szinarany 54—56.000, arany huszkoronás 360­*38.5­601­, platina 250—280.000 korona. A Hazai Bank Részvénytársaság igazgatósága szombaton megtartott ülésén megállapította az 1923. évi mérleget, amely 7.229.009.074 sv-át tevő bruttó­ bevételt, 2.832.006.043 K kiadást és ennek megfelelően 4.397.003.031 K tiszta nyereséget tüntet fel és elhui­­ározta, hogy a folyó hó 22-ére egybehívott 29-ik évi rendes közgyűlésnek a­ tavalyi 250 koronával szemben 4000 K (a névérték 200%-a) osztalék kifizetését fogja javasolni.­­ Az igazgatóság Guttmann Gyula és Vargha Miklós igazgatóhelyetteseket igazgatókká, Ker­tész Gyula és Práger Tibor dr. főtisztviselőket cé­g­vezetőkké nevezte ki. Csőd. Rácz Lajosné kézimunkaüzem-tulajdonos ellen a nagyka­nizsai kir. törvényszék 1924 március 4-én a csődöt megnyitotta. Tö­meggondnok J Ed­ényi Géza ügyvéd, követelések bejelentése 1924-m­áá­­jus 10-ig, felszámolási tárgyalás 1924 június 6-án. A banküzletek iparigazolványának átcserélését ipar­­engedélyre még a múlt évben kiadott 1300. sz. keres­kedelmi miniszteri rendelet előírta. Most­­ a fővárosi kerületi elöljárók az 1920. évi január hó 1-től gyakor­latba vett bank- és tőzsdebizományi üzleteket megvizs­gálják s azon egyének vagy jogi személyek iparigazol­ványait, kik iparigazolványukat nem cserélték át ipar­­engedélyre s iparukat nepi is gyakorolják, bevonják és megsemmisítik. Azon üzlettulajdonosokat, kik ipar­­igazolványukat iparengedélyre nem cserélték át s jog­talanul bank- és pénzváltói működést gyakorolnak, büntető eljárás alá vonják. Kereskedők monstre értekezlete a lakásrendelet és a kényszer­ker­esen ellen. Ma, vasárnap délelőtt fé1 órakor az Országos­­Keres­kedő és Iparos Szövetség (VI., Dalszínház­ utca 1.) karöltve a szakma­beli érdekképviseletekkel és a Lakók Szövetségével, monstre-értekez­­letet tart, melyen Bródy Ernő dr. az érdekelteknek a lakáskérdés­­ben elfoglalandó álláspontját fogja ismertetni, Feleky László dr. pe­dig a kényszerkölcsön módosításáról terjeszt elő határozati javasla­tot, mely többek között a létminimum megállapítását a kölcsönköt­­vények kibocsátását és lombardírozását, továbbá fellebbezési bizottsá­gok felállítását sürgeti. Az értekezlet felszólítást fog intézni a váro­­sok nemzetgyűlési képviselőihez, hogy a városi bolgárság jogos ér­dekeit minden alkotmányos eszközzel védjék meg, s találjanak al­kalmat arra, hogy munkájukról a választóknak mielőbb­ beszámol­hassanak. Az értekezleten rész­t vesz többek között Rassay Károly nemzetgyűlési képviselő is. A kényszerkölcsön befizetésének határideje március­ 10-ike, de arra való tekintettel, hogy az adóhivatalok még nem kézbesítették mindenütt a kirovásokat, a pénzügyminiszter rendeletet ad ki, mely­­szerin­t a kény­­szerkölcsönt a kirovás kézhezvételétől számított, 10 nap alatt kell befizetni. A befizetés takarékpórudában történik s ha egy összegben rójják le, öt százalék le­vonható. A tőzsdén nem jegyzett részvények néhány tájékoz­tató árfolyama (1000 K-ban) a következő: Mobil­bank 8—8,25. iForesia 90. Pharmácia 14—1­5. Demecseri 15—20. Az országos tenyészállatvásár előkészületei. Az Országos Mag,­.... Gazdasági Egyesület által március 15., 16. és 17-én rendezendő orszá­gos tenyészállat vásár és gépkiállítás előkészítő munkálatai már be­­­fe­jeződtek. A tenyészállatvásárral kapcsolatban több gyűlés lesz a­­ Köztelken, így március 13-án a dohánytermelő bizottság. 14-én dél­előtt az igazgatóválasztmány,­ délután­ a lótenyésztési bizot­tság. 15-én pedig az állattenyésztési szakosztály fog az időszerű kérdésekkel foglalkozni. A képviselők gyárlátogatása. A nemzetgyűlési képvi­selők egy 28—30 tagú csoportja tudvalevőleg sorozatosan meglátogatja a budapesti nagy ipartelepeket. A képvise­lők csoportja hétfőn délelőtt az óbudai­ Goldberger kék festőgyár s azután a Goldberger-gyár érdekkörébe tartozó Vespag-szövőgyár telepeit nézi meg. A Tanítói Bank csődnyitási ügyét ma kellett volna tárgyalni a budapesti törvényszéken, de a Pénzintézeti Központ megbízottja bejelentette, hogy a bank szanálási munkája még folyamatban van s a helyzet olyannak látszik, mely szerint a rendelkezésre álló vagyontárgyak értékesítésével a hitelezőket száz százalékig ki lehet elégíteni. Ez alapon a tárgyalást március 17-ig elnapol­ták, de akkor végérvényesen , döntésre kerül az ügy. A Felsőm­agyarországi Bánya- és Kohémű­ r.-t. leg­utóbb tartótt közgyűlésen határozták el a tőkeemelést. lamjegyforgalom mérséklése tekintetében. A szóbanforgó rendszer abból a szempontból is figyelem­reméltó, hogy — bár pénzt helyettesítő eszköz — az állami jegy-privi-'' légiumba mégsem ütközik.

Next