Az Ujság, 1924. március (22. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-01 / 51. szám

4 fi PTOE cselekvési szabadságot ad az egyes pénzintézetek tisztviselőinek. Részleges munkabeszüntetések egyes pénzintézeteknél. A Pénzintézeti Tisztviselők Országos Szövetsége még múlt hó végén memorandumban fordult a TÉBE-hez, amelyben fizetésrendezést kért. A memorandumra válasz eddig nem érkezett. Mikor a korona árfolyamának lerom­lása folytán az általános drágulás megindult, ismét át­írtak a TÉBE-hez és e hét végére kértek választ A vá­lasz most sem érkezett meg. A TÉBE ugyan egyes ki­­szivárgott hírek szerint 20% fizetésjavítást és egy havi fizetést kitevő gyorssegélyt, más verziók szerint 33% ja­vítást szavazott meg, de egy ily mérvű javítással még a kedvezőbb esetben sincsenek a tisztviselők megelégedve, mert a drágulás arányához mérten nem tartják meg­felelőnek. A PTOE ma este hét órára különben az egyes pénz­intézetek tisztviselői karának bizalmi embereit össz­­bizalmi értekezletre hívta egybe. Az értekezlet csak a késő éjjeli órákban ért véget A bizalmiak elhatározták, hogy azokban az intézetekben, ahol a tisztviselők egyöntetű készsége megnyilvánul, sza­bad folyást engednek az eseményeknek. Elhatározták továbbá, hogy a nyilvánosság tájékoztatá­sára a jövő hét folyamán tüntető nagygyűlést tartanak a régi parlamentben. A bizalmi értekezlet mindvégig igen izgalmas hangulatban folyt le. Az egyes intézetek bizal­mijai beszámoltak kollégáik hangulatáról. A bizalmi értekezlet után alkalmunk nyílt beszélni Erdőssy Antallal a PTOE elnökével, aki a banktisztvise­lők mozgalmáról a következőket mondotta: — Úgy látszik, hogy az igazgatások nagy részében nemcsak, hogy szociális érzés nincs, de hiányzik a meg­értés is az anyagilag teljesen leromlott tisztviselői kar­ral szemben. A legminimálisabb, hogy a drágulással ará­nyos életlehetőséget biztosítsák. A tisztviselők érthető elkeseredése már odáig veze­tett, hogy egyes intézetekben részleges, osztályonkénti munkabeszüntetésekhez nyúlnak. Egyes helyeken pedig visszautasítják a TÉBE által meg­szavazott koldusfilléreket. Ez az állapot sokáig nem tarthat és végül csak oda vezethet, hogy a tisztviselők komoly lépésekre szánják el magukat. Egyes budapesti bankok bécsi fiókjaikban tisztviselőiknek az osztrák fizetéseket meg tudják adni, ugyanakkor pesti hivatal­nokaik lényegesen kevesebbet keresnek, pedig a pesti piac árai nagyobbak a bécsinél. Tavasszal jelölik ki a stadion helyét — Bethlen ellen*! az index-rendszert. — szemeljük a megfelelő teret. Szakszerű felügyelettel igyekszünk majd csökkenteni a túlhajtott sport káros hatásait. Minden faluban meg kell alakítani a levente­­egyesületet. Azután szavaztak s a többség elvetette Várnai Dá­­­niel határozati javaslatát. (Index mellett és Index ellen.) Farkas István a napirendi javaslatnál azt indítvá­nyozta, hogy a nemzetgyűlés holnap, szombaton is­ tart­son ülést és beszélje meg a drágaság kérdését. Kifejtette, hogy a munkabérek nem állanak arányban a szükségle­tekkel. A fix fizetésűek és a munkabérből élők helyzete napról-napra rosszabbodik. Januárban 48 százalékos volt a drágulás, februárban pedig 60 százalékkal emelkedtek az árak. Tehát 100 százaléknál nagyobb volt a drágulás, ezzel szemben a munkabéreket maximálisan csak 50 szá­zalékkal emelték. Immár attól kell tartani, hogy az el­keseredés könnyen kirobbanhat. A külföldön mindenütt bevált az indexrendszer, valósítsák meg nálunk is. (He­lyeslés az ellenzéken.) Bethlen István gróf miniszterelnök: Az ellenzék a valorizációs törvényjavaslatnál is foglalkozhatik majd a drágaság kérdésével. A kormánynak nem lehet hivatása, hogy megállapítsa a munkabérek maximális vagy mini­mális mértékét. Ez csak ott lehetséges, ahol ő a munka-­­ adó s itt követendő példát statuálhat. Meg is tette, mert­­ a közalkalmazottak márciusi fizetéseit 60 százalékkal fel-­­ emelte. Úgy értesültem, hogy a munkaadók követik ezen a téren az államot. Ami pedig az­ indexrendszert illeti, arról már kifejtettem egyszer a véleményemet s nem aka­rok újabb teoretikus vitába bocsátkozni. Barthos Andor felszólalása után Pakots József hang­­­­súlyozta, hogy igenis foglalkozni kell a drágaság kérdé-­­­sével, mert az állam ezen a téren rossz példát mutat.­­ Izerlaky György vett még részt a napirendi vitában, majd szavaztak s elvetették az ellenzéki indítványt. Ilyenfor­­­­mán a nemzetgyűlés szerdán délelőtt 11 órakor tartja­­ legközelebbi ülését. az ujsó& Szotnomi, 1920 március­a é­s Czigányfurfang. — Száz dollárért — nagy szerencse. — Pesthy Pál elnök bejelentette a nemzetgyűlés mai ülésén, hogy Nagy Vince mandátuma ellen petíció érke­zett. Azután harmadszori olvasásban elfogadták a kisebb­ségi javaslatot, majd a testnevelési javaslatot tárgyalták. Kéthly Anna szólalt­ fel elsőnek és arra mutatott rá, hogy előbb a szociális és egészségügyi helyzeten kell segíteni s csak azután jöhet a testnevelés. Rothenstein Mór kifogásolta felszólalásában, hogy a munkás-sport­­egyesületeknek nincs képviselőjük az Országos Testneve­lési Tanácsban. Gömbös Gyula sürgette, hogy a testne­velés terén a fősúlyt a vidékre kell helyezni Majd azt fejtegette, hogy a külföldre csak olyan magyar sportoló­kat szabad kiküldeni, akik tényleg reprezentálják a ma­gyar színeket. Feltétlenül szükséges egy nagyszabású ma­gyar stadion megépítése. Várnai Dániel megemlítette be­szédében, hogy a totalizatőr nevetségesen kicsiny adót fizet a testnevelés céljaira. Sürgette, hogy a totalizatőrt legalább ötven százalékig kell megadóztatni Különben is az a fontos, hogy előbb a népbetegségeket irtsuk ki s csak aztán gondoljunk a levente-egyesületek létesítésére. Az volna a helyeset­, ha a megszületendő leventék szüleit vennék védelembe. Ilyen értelemben határozati javaslatot terjesztett elő. Karafiáth Jenő felszólalása után Childi Ödön meleg hangon emlékezett meg Bárázy Istvánról, akinek nagy érdemei vannak a sport fejlesztése terén, majd amellett érvelt, hogy időszerű volna a testnevelési főiskola felállítása. (Meglepő: a nemzeli stadiont) Két kuruzsló cigány asszony, Csorba Józsefné és Gré­­ber Albertné, akik Rákospalotán a Damjanich­ utca 23. szám alatt laktak, a napokban valahogyan megtudták, hogy Csele Károly újpesti, Attila-utcai cipész Amerikába készül utazni ottani rokonaihoz, akiktől már a szükséges hajójegyet is megkapta, továbbá 100 dollárt küldtek neki. A két cigányasszony elhatározta, hogy valamilyen fondor­lattal megszerzik Csele Károly dollárjait. Felkeresték Cselét és előadták, hogy ők a jövőbe látnak, tudják, hogy Amerikába készül, de mielőtt útrakelne, jól tenné, ha jó­soltatna magának, hogy milyen sora is lesz majd Ameri­kában és érdemes lesz-e kivándorolnia. Megmagyarázták, hogy ők csak jót akarnak, szívesen jósolnak is neki és Csele meggyőződhetik arról, hogy minden szavuk igaz lesz. Csele Károly elfogadta az ajánlatot és felkérte a két cigányasszonyt, jöjjenek el vele a lakására. Csele lakásán a két cigányasszony mindenféle hókusz-pókuszt csinált, majd ráparancsoltak Cselére, hogy szobájába egy nagy vödör vizet állítson be, amelybe majd ők bizonyos imád­ságok közben egy fadarabot tesznek be. Ha az imádság közben a fadarab a vízből a szoba mennyezetéig ugrik, akkor óriási szerencséje lesz Amerikában, bátran útrakel­­het, ha azonban a fadarab a vízben marad, akkor szeren­csétlen lesz és nem ajánlatos, hogy Amerikába, menjen. Mielőtt azonban munkához láttak volna, felkérték Cselét, hogy minden pénzét, ami nála van, továbbá értéktárgyait tegye félre egy láda mellé, mert csak így tudja távoltar­tani magától az ördögöt. Csele a kérésnek eleget is tett és 60.000 magyar koronáját, öt darab húszdollárosát és értéktárgyait elhelyezte a láda mellett. A két cigányasz­­szony ezután munkához fogott. A szobát elsötétítették, a vödör vízben elhelyeztek egy darab fát, amelyet rugókkal láttak el és timsóval rögzítettek össze. Közben mindenféle imákat mormoltak. Amikor a timsó elolvadt a vízben, a Klehrisberg Kunó gróf kultuszminiszter hosszasab­ban válaszolt a felszólalásokra. — Minden régi érdemes ri­portegyesület — mondotta — a maga kebelén belül megalakíthatja a levente-egyesületet. Ezt a kérdést a le­hető legliberálisabban fogom kezelni. Én is szükségesnek tar­tom, hogy a nemzeti stadion minél hamarabb épüljön ■jel. Tavasszal helyszíni szemlét fogunk tartani, hogy ki­s rugók felszabadultak és a fát hatalmas ívben kidobták a­­ vödörből. A két cigányasszony erre kiabálni kezdett, hogy ■ óriási szerencséje lesz, azonnal rohanjon ki az udvarra,­­ mondjon ott el egy imádságot, mert csak így űzi el teljesen­­ szerencsétlenségét és az ördögöt. Csele Károly boldogan rohant ki az udvarra, de ami­­­­kor az ima elmondása után visszatért szobájába, már a­­ két asszonyt nem találta ott, de konstatálta azt, hogy az asszonyokkal együtt a láda mellé tett pénze és értéktárgyai is eltűntek. Elmesélte az eselet egy barátjának és örömmel új­ságolta, hogy szerencséje lesz Amerikában, hova a ha­jójegye is megvan, de sajnos, nincsen pénze a vasúti költségekre. Barátja erre figyelmeztette, hogy furfangos csalás áldozata lett és azonnal tegyen feljelentést a két asszony ellen a rendőrségen. Barátja unszolására meg is tette a feljelentést, azonban a két cigányasszonyt már nem találták meg lakásukon, de megállapították. hogy Hatvanba szöktek, hol egy cigánykaravánhoz szegődtek. A rendőrség intézkedésére a két cigány­asszonyt Hatvanban letartóztatták, azonban a pénz nem volt náluk. A vizsgálat során megállapították, hogy az elemeit a pénzt a lakásuk mellett lévő kertben ásták el, egy húsz­­dolláros kivételével. A dollárokat nem ismerték és az egyik húszdollárost Újpesten, az Árpád­ utca 20. alatt lakó Sreidhl Sándor terménykereskedőnek mutatták meg, aki kijelentette, hogy ez csak reklámpapiros, de­­ mivel gyűjti azokat, szívesen megveszi és a két asszony­­­­nak azonnal átadott 200.000 koronát a húszdollárosért, s bár akkor egy dollárnak az árfolyama 75.000 korona volt. A rendőrség a két furfangos cigányasszonyt le­tartóztatta, míg Reichl Sándor terménykereskedő ellen­­ megindította az eljárást. Verekedés a francia kamarában. Painlevé-t inzultáltatta a szélsőjobboldal. Paris, február 29. (A francia kamara mai ülése.) • A francia kamara mai ülésén megkezdték számos, már november és december óta a kormány belpolitikája­­ ügyében beterjesztett interpelláció vitáját. Elsőnek­­ Mandel képviselő, Clemenceau volt irodafőnöke, indo­kolja meg a belpolitikára vonatkozó interpellációját Abban az órában, mikor a miniszterelnök csillaga hal­­i­ványulni kezd, boldog, hogy elismerheti óriási munka­erejét, azonban szemére kell vetnie Poincarénak, hogy mindig és mindenütt arra törekedett, hogy a középső vonalon maradjon. Nyílt kijelentést követel a kormány­tól, hogy minő magatartást foglalnak el a prefektusok a kamarai választásoknál. Mandel különösen azt hibáz­tatja, hogy a kormány nem tanúsított erélyt a kommu­nistákkal szemben. A jobboldal és a baloldal között éles összetűzésekre került a sor, úgy hogy az elnök 7 óra­ tájban kénytelen volt az ülést felfüggeszteni. Mandel képviselő beszédét Herriot félbeszakította. Azt mondta, hogy Mandel a politikát összekeveri a közönséges rendőri módszerekkel. Ez alacsonyrendű eljárás. Herriot e szavaira az egész házban óriási lárma támadt. A jobboldal fenyegető állást foglal el, míg a baloldal megtapsolja Her­­­­riot képviselőt. Daudet kijelenti, hogy ilyen események már Mandel előtt is történtek és hevesen megtámadja Painlevé volt miniszterelnököt, az Action Francaise-zel szemben 1917-ben­ tanúsított eljárásáért. Painlevé azonnal szót kért. Daudet és hívei rend­kívül izgatottak. Mindkét párt kölcsönösen igyekszik egymást megakadályozni a beszédben. Painlevé nagy­­nehezen szóhoz jut, de állandóan félbeszakítják. Ismer­­teti a royalistáknak abban az időben folytatott üzelmeit Magne képviselő azt kiáltja Painlevének: canaille! E szóra­ leírhatatlan tumultus támadt Az elnök Magnet rendreutasítja. A két párt képviselői egymásnak­ rontanak. A teremőrök nem képesek megakadályozni, hogy egyes képviselők közt tettlegességre ne kerüljön a sor. Az elnök 7 óra 15 perckor felfüggeszti az ülést. A karzatokat kiürítik. Chaussi képviselő felbukott és hom­lokán könnyen megsérült. Félórával később az ülést újból megnyitják. Magne képviselő bocsánatot kér és kijelenti, hogy a „canaille" kifejezéssel egyáltalán nem akarta Painlevét illetni, a kifejezést csupán idézetként használta. Painlevé tudomásul vette Magne kijelentését Ez­után Mandel képviselő folytatja beszédét és rámutat arra, hogy a­ belpolitika terén támadt válságok igen sokszor rossz hatással vannak a külpolitikára. A vita folytatását ezután a jövő péntekre halasztot­ták. Az ülés este nyolc órakor ért véget. A legközelebbi ülés csütörtökön lesz. . Nagy hófúvás miatt a Balaton mellékén beszüntették a vasúti forgalmat A Nyírségben teljesen szünetel a forgalom. Bács felől többórás késésekkel érkeznek a vonatok. Második napja az ország különböző vidékein, de különösen a Dunántúlon, a Balaton mellékén és Moson­­megyében hallatlanul heves hófúvás dühöng. A hó ha­talmas mennyiségekben elborította a vasúti vágányokat és szörnyű kárt okozott a telefon- és távíróvezetékek­­ben. A nagy hófúvás következtében több helyen szüne­teltetni kell a vasúti forgalmat, némely vonalon pedig egészen megszűnt a vonatok járása, mert a hófúvás állandóan tart és a vasutak igazgatósága sem az uta­sokat, sem pedig a szerelvényeket, nem akarja kitenni a hóban való elakadás veszedelmének és az azzal járó sok kellemetlenségnek. Különösen a Balaton mellékén pusztít a hófúvás. A tapolcai vonat, amelynek ma dél­előtt tíz óra 5 perckor kellett volna Budapestre meg­érkezni, öt óra hosszat vesztegelt Balatonfüred körül a hóban és csak este fél nyolckor érkezett meg Buda­fokra. A Budapestről reggel 6 órakor elindult 1112-es Számú vonat Polgárdr és Balatonkenese között elakadt és még mindig a hóban áll. A hófúvás állandó növekedése miatt az államvasutak igazgatósága a forgalmat dél­után beszüntette. A Budapestről délután három óra húsz perckor induló 1116-os számú vonat, csupán Adony-Szabolcsig közlekedik. Szünetel a forgalom Szilas és Z.ircz, Várpalota és Fejérfidújfalu, Sármellék és Zala­apáti között. A hegyeshalmi vonalon a forgalmat csak a hóekék folytonos járatásával tudják fentartani. A Bécsből jövő 5. számú gyorsvonat 162, a 2. számú 183, a 11. számú sok percet késett. Elementáris erővel dühöng a hófúvás a Nyírségen. Nyíregyháza és Vásárosnamény, továbbá Nyíregyháza és Mátészalka között a vonatok elakadtak. Két vonatot a hófúvás erősbödése következtében lemondottak. Ugyancsak beszüntették a motoros­ vonatok közleke­dését. Jutás és Zirc között a hófúvás következtében szin­tén súlyos zavarok vannak a forgalomban. A vasúti forgalomban beállott zavarokról az éjjeli órákban­­a következő értesítést kaptuk: Este 21 órakor a legtöbb vonalról azt jelentették, hogy az idő kiderült és a helyzet lényegesen javult. Az 1112. számú vonat elött, amely tudvalevőleg Balaton-Kenesénél elakadt, a pályát sikerült megtisztítani és a kisiklott hóekéket a pályára visszaemelni. Ez a vonat a tisztító munkálatok után foly­tathatta útját. A­­ brueki vonalon ugyancsak javult­­a helyzet, ellenben Debrecen mellett teljesen változatlan. Ha az idő továbbra is derűs marad, úgy reggelre lénye­ges javulás áll be a forgalomban.

Next