Az Ujság, 1924. augusztus (22. évfolyam, 156-180. szám)

1924-08-01 / 156. szám

ROVÁS. Egy hétig viharoztunk és ma már néma csend. A lakók fizetni fognak, vagy nem fognak fizetni, de az ügy mint közügy, mint mozgalom megszűnt. Ez ná­lunk rendszer és az illetékesek jól tudják. Csak állni kell bizonyos ideig a lármát, győzni kell ideggel és lenézéssel, aztán feledségbe megy minden s már nem is igaz semmiből semmi. Előre megjósolják, hogy fel­fordulnak majd az emberek s amikor felfordulnak, akkor már csend van. A jóslat viharos, a teljesedése már nem érdekel senkit. * Az őrlési forgalom igen jelentékeny közgazdasági tényező, de ki kellett kapcsolni, mint nagyatádi Szabó István véli, mert alkalmas lett volna itthon lenyomni a búzaárakat, át kell látni mindenkinek, hogy a magyar malomipar kihasználása nem ér annyit, mint a kenyér lehető legnagyobb drágasága. Most úgy lát­szik, az olcsóbb kenyér veszedelmét a rossz termés elhárította s igy az őrlési forgalom megengedhető. * Smith főbiztos úr természetesen nem oldhatja meg a munkanélküliséget, nem adhat többet közmun­kákra, p­int preliminálva van s nem is az építőiparo­sok dolga lett volna, hogy erről vele beszéljenek. "A főbiztos a népszövetséget képviseli a kormánnyal szemben s ha a megállapított kereteken változtatni kell, erről a kormány tartozik a népszövetségnél el­járni, nem pedig a privát embereknek. A lépést elhi­­bázottnak tartjuk, viszont abban igazuk lehet az ipa­rosoknak, hogyha a kormány iniciatívájára akarná­­nak várni, akkor ugyancsak megnövekednek a sza­kálluk, senki, de éppenséggel nem érzi sem hivatottságát, sem érdekét, hogy baj esetén segítségére sies­sen a vetőmaggal. Baj, mondja ilyenkor az állam és reményeket fejeznek ki, hogy majd megjavul a helyzet. Szakértő­ véleményt adnak le, hogy ehhez külföldi tőke kell. Az entente számára készült jelentésben Kállay Tibor volt miniszter úr erénykép kérkedik vele, hogy a korona­óvás érdekében megakasztotta az ipari termelést és a kereskedelmet. Szerencse, hogy a mezőgazdaságot nem ítélték hasonló áldozatra. De kihatásában várjon kevesebb kárt jelentett-e az országnak és városi polgárságának, hogy az állam nem érzi a szolidaritását iparral, keres­kedelemmel époly elemi intenzitással, mint a mezőgazdasággal? Elvégre a korona, mely adóképen az állam­­pénztárba befolyik, sem nem ipari, sem nem agrárius. S ha az ipari korona nem folyik be, épúgy hiányzik, mintha agrárius korona marad el. Ezt az állam bölcsen tar­ja és nem is mond le az ipari bevételéről, ha az ipar nem termeli is ki. Itt az adózó teljesen magára van hagyva. Van-e tőkéje, hitele vagy nincs, van-e megren­delése vagy sem, az magángazdaság, magánügy és az egyik államtitkár úrtól hallottuk is, hogy az államnak «természetesen» nem lehet feladata, hogy egyes feleknek magánérdekeivel törődjék. Hát ez végzetes ideológiai hiba. Mikor fog a politikai gondolkodásba behatolni a tudat, hogy a termelésben nincsenek külön kategóriák, s ami az egyiknél jogos, az természetes a másik­nál is? Sőt! Az ipari termelés stabilizálhatóbb, mint a mezőgazdasági. Nem függ az elemek ha­talmától, hanem minden ízében emberileg sza­bályozható. Egy rossz agrártermés istencsapása. Egy rossz ipari termés politikai gyarlóság műve. Politikai előrelátással, körültekintéssel meg­előzhető, reparálható. Mikor fogja Walko mi­niszter úr fölismerni, hogy neki az ipari csapá­soknál ugyanolyan a feladata, mint agrárius kollégájáé a vetőmagnál? A vetőmag. A kisgazdáknak vetőmagjuk sem termett, it­ kell vele látni őket, ha a föld alól is. Ez vilá­gos, ezt el kell ismernie mindenkinek s magától értetődő, ha az állam maggal, hitellel egy­aránt elhárítja a veszedelmet, hogy a termő­föld igen nagy része bevetetlen maradjon. Mégis el kell tűnődjünk az eseten: a vető­mag jelenti a föld termőképességét. Hogy ezzel­­áll vagy bukik a mezőgazdaság, s ezzel függ össze az állam gazdasági helyzete is, ez benne van mindenkinek a lelkében, mint axióma. Tá­volról sem gondol senki azzal, hogy a termés a termelőnek magánérdeke is, s elsősorban ő áll vagy bukik vele. Honnan van az, hogy ez a természetes együvétartozása a magán- és a közérdeknek tel­jesen világos a mezőgazdaságnál és teljesen idegen, el nem ismert ennek körén kívül? Az ember azt hinné, hogy termelés és termelés kö­zött semmi különbség. Hogy az ország érdeke összefügg, nemcsak a búzával, rozzsal, disznó­val és marhával, hanem a gép-, a szövet-, a bú­tor- és nadrággomb-termeléssel is. És nemcsak jó vagy rossz búzatermés fontos, hanem jó vagy rossz ipari termés is. Ennek is szüksége van a maga nemében vetőmagra és ha silány termés esetén nem telik rá, akkor annak elő­teremtése époly magától értetődő állami érdek és feladat, mint a búzáé vagy a rozsé. Bevetet­len föld vagy szünetelő gyár egyaránt káros. Mégis csak érdemes ezen eltűnődni. A föld a nemzet nagyobbik vagyonrésze, az ipar a na­gyobbik teherviselője. Legyen úgy, hogy ebben semmi igazságtalanság nincsen. De így lévén, az állam az iparnak nagyobb érdekeltje, mint a földnek. Erősebben érinti, ha itt szűnik meg a produkció és még azt sem érzi, hogy egyáltalán érdekelt fél. Az ipar megáll és visszafejlődik és ez megmarad az ipar magánügyének. Az állam biztosítja jóakaratáról, melyiken nem kételkedik ( luc. n L Előfizetési árak: 0T SZERKESZTŐSÉG Negyedévre ..... 120.008 k Mmm MmMMf PM ng mm jgBBSS&M­USSk­Y ÉS KIADÓHIVATAL: n­­­ff ■ ■ III' JP* V. Vilmos császárul S4. sz.w S­­Mm Wm fJ® i|§ IgaL JagW Telefon: 154-28. 154-21. 154—22. Égjes szám éra Budapesten, sídé- fiSiff wgjjj |§KW jjfsgy 154—23. Butik m I I P SLJ1 ff MM Nyomd.! telefon (c^te Ausztriában hétköznap 1000.—. Jjgr S 111 Ifit ^ fgB 6 órától­­ kezdve). Iu4 21. vasárnap 2500.­_oSz.rák korona. M |JL IS SS­­ A M HL B FIÓKKIADÓHIV­ATAL: Megjelenik ünnep utáni napok BKS Jyr MH BUDAPEST. Erzsébet­ körut 43. sz. kivételével minden nap. ^BBP^ Mm WM Telefon: József K­—28. A nemzetgyűlés összehívása mellett döntöttek a szocialisták. Akcióba léptek az agent provocateurök és a kivándorlási ügynökök. — Sok polgári képviselő is aláírja az összehívási ívet. — A Szakszervezeti Tanács ma délután rendkívüli ülést tartott a munkanélküliség ügyében. Az ülés résztvevői között élénk vita indult meg arra nézve, hogy mi volna a leghathatósabb akció a súlyos probléma megoldására. Az egyes szakmák­ képviselőinek beszámolása alapján megállapították, hogy júliusban a vállalatok ismét töme­gesen bocsájtották el munkásaikat, s emiatt a munkanél­küliek száma ebben a hónapban is tetemesen növekedett. Egyedül a grafikai iparban 30.1%-kal több most a munka­­nélküli, mint a múlt hónapban. A faiparban 24.66%-kal, a húsiparban 11.7%-kal növekedett a munkanélküliek száma és nagy arányban emelkedett a munkanélküliség a vasiparban is, s más szakmákban szintén erősen érez­tette hatását a munkahiány. Az egyik felszólaló bejelentette, hogy naponta több munkanélküliekből álló küldöttség keresi fel a Szakszer­vezeti Tanácsot és erélyesebb akcióra sürgetik. — Joggal merül fel az a kérdés, — folytatta— hogy ki felelős a munkanélküliek nyomoráért, mert a Szakszervezeti Ta­nács nem vállalhatja a felelősséget. Tömegével vannnak olyan munkanélküliek, akik már hónapok óta nem jut­nak munkához és most már a szakszervezeti munkanél­küli segélyt sem kaphatják meg. ősszel még nagyobb lesz a nyomor. Egy másik tanácstag felszólalásában elmondotta, hogy a munkanélküliek elkeseredését lelkiismeretlen és bizonyára megfizetett egyének igyekeznek kihasz­nálni. A múlt héten például Debrecenben megjelent egy egyén, aki a vasmunkás szövetség kiküldöttjének mon­dotta magát és gyűlésre hívta össze a munkanélküli vas­munkásokat, majd hirtelen eltűnt. Szóba került a mai ülésen az is, hogy ismét kiván­dorlási ügynökök dolgoznak az országban és csábítják a munkanélkülieket. Most különösen egy francia ügynök­ség dolgozik, amely azt is hangoztatja, hogy a francia kormánytól van megbízása. Ez azonban nem igaz, mert a Szakszervezeti Tanács érdeklődött Párisban és éppen az ellenkezőjéről győződött meg. Végül a tanács titkársága határozati javaslatot ter­jesztett elő, amelyet egyhangúlag magáévá tett az ülés. Eszerint a Szakszervezeti Tanács megkeresi a szociál­demokrata párt vezetősége útján a párt parlamenti frak­cióját, tegyen meg minden intézkedést arra, hogy a munkanélküliség ügyében hivassák össze a nemzet­gyűlést és ott vonják kérdőre a kormányt, hogy miért nem tesz komoly lépéseket a nyomor enyhítésére. A Szakszervezeti Tanács egyébként a napokban ismét ülést tart, amelyen szintén a munkanélküliség problémá­ját fogja megvitatni. Csak a jövő hét végén hívatják össze a nemzetgyűlést. A parlament összehívására nézve kérdést intéz­tünk a szociáldemokrata párt vezetőségének egyik tagjához, aki a következőket mondotta munkatársunk­nak: — A pártvezetőség már tegnapi ülésén is foglalko­zott a nemzetgyűlés összehívásának kérdésével és álta­lában az a vélemény alakult ki, hogy a nemzetgyűlést feltétlenül össze kell hivatni a munkanélküliség és a hihetetlenül nagy nyomor miatt. A munkanélküliek szak­mánként öttagú bizottságokat választottak, amelyek na­ponta megjelennek a pártvezetőség, a Szakszervezeti Tanács és a szakszervezetek vezetősége előtt, hogy sür­gős segítséget kérjenek társaik számára. Nagyon nagy az elkeseredés a munkanélküliek között, ami nem is csoda, hiszen a szerencsétlenek utolsó ruhadarabjaikat kénytelenek eladni. Munkanélkülisegélyt csak 12 hétig kapnak. A szakszervezeteknek nincs módjukban tovább segélyezni őket, hiszen a tagok nagy része munkanélküli és nem fizet járulékot, úgy hogy már régen a tartalékolt vagyonhoz kellett nyúlni. Mindezek a körülmények feltétlenül kormány­intézke­­déseket kivánnak és mert ezek késnek, feltétlenül szük­ség van a parlament összehívására. — Mikor adják át — kérdeztük — az összehívási ívet a nemzetgyűlés elnökségének? — Ez még bizonytalan — mondotta informáto­runk. — A pártvezetőség már holnap foglalkozni fog a Szakszervezeti Tanács kívánságával és több mint való­színű, hogy a maga részéről is a nemzetgyűlés összehí­vása mellett foglal majd állást. Csakhogy a parlamenti frakció tagjainak nagy része vagy hivatalosan van távol a fővárostól vagy pedig szabadságon van. A parlamenti frakció vezető emberei közül Peidl Gyula és Peyer Ká­­roly vidéken tartózkodnak, Farkas István pedig súlyos beteg. A frakció ilyen körülmények között csak a jövő héten indíthatja meg az összehívási akciót és így való­színűleg csak jövő hét végén vagy az ezt követő héten ül össze a nemzetgyűlés. Polgári ellenzékiek is támogatják a szocialista akciót. A Kossuth-párt ma este értekezletet tartott és elha­tározta, hogy teljes erejével támogatja a szocialistáknak a nemzetgyűlés összehívására irányuló akcióját. Stupert Rezső dr., mint a párt elnöke, hosszabb beszédben ismer­tette a helyzetet és a kormányra hárította a felelősséget a tornyosuló bajok miatt. Korszerű gazdasági és szociá­lis politikát sürgetett s a szabadságjogok azonnali vissza­állítását követelte. A Kossuth-párton kivül az agrár­demokrata ellenzé­kiek is egytől-egyig alá fogják írni az összehívási ívet, akik a váltságföldek ismert ügyét fogják szóbahozni a plénum előtt s nyilatkozatra kényszerítik Szabó István földművelésügyi minisztert, hogy miért járult hozzá a földreformnovella végrehajtási utasításához. Ez a frakció a napokban fog megállapodni abban, hogy melyik kép­viselő ismertesse a kérdést a nemzetgyűlésen. Ezenkívül a nemzeti demokraták, több pártonkívüli képviselő és a keresztényszocialisták szintén kívánatos­nak tartják a munkanélküliség problémájának parlamenti megvitatását, sőt a fajvédők is hozzá fognak csatlakozni az ellenzéki kórushoz. Ilyenformán a kormány nagyon erős ellenféllel kerül szembe a nyílt ülésen s valószínű, hogy a miniszterelnök is félbeszakítja pihenését és sze­mélyesen fog válaszolni az ellenzék szónokainak.

Next