Az Ujság, 1924. augusztus (22. évfolyam, 156-180. szám)
1924-08-01 / 156. szám
Péntek, 1924 augusztusa. AZ ÚJSÁG Becsületbeli ügy egy rossz kifejezés miatt. Stein volt porosz hadügyminiszter könyve. Lehár tábornok több tábornok felkérésére magyarázatot kért Stein tábornoktól. Az ügyet Az Ujság-ban közzéteendő nyilatkozattal intézték el Felkérték Az Ujság-ot, hogy közölje az alábbi nyilatkozatot: ő excellenciája Dr. von Stein volt porosz kir. hadügyminiszter és szolgálaton kívüli tüzérségi tábornok »Erlebnisse und Betrachtungen« című emlékiratának 167. oldalán többek között a következőket mondja: »Rossz nyelvek még azt is állítjá ki, hogy Károly király sem viseltetett ellenszenvvel az idegen pénz iránt.« Fenti kitétel alapján . Nagyméltóságai: Báró Krobatin tábornagy, szóig. kir. csősz. és kir. hadügyminiszter, Báró Georgi vezérezredes, szóig. kir. csász. és kir. honvédelmi miniszter, Báró Szurmay gyalogsági tábornok, szóig. kp. magy. kir. honvédelmi miniszter, Báró birkenstetteni Czapp altábornagy, szóig. kir. csász. és kir. honvédelmi miniszter, Báró limanowai és lapanowi Roth vezérezredes, az Osztrák Katonatiszti Szövetség elnöke és Báró Lukachich de Somorja, altábornagy, a NyuKOSz, Nyugdíjas Magyar Katonatisztek Országos Szövetségének elnöke, megbízták báró Lehár Antal szólg. kiv. vezérőrnagy urat azzal, hogy Dr. Von Stein tüzérségi tábornok úrtól felvilágosítást, illetőleg elégtételt kérjen a nevezett könyve alapján nyilvánosságra hozott rágalomért, amely a megboldogult Károlyi Császári és Királyi Felsége ellen irányul. Ő excellenciája Dr. von Stein, tüzérségi tábornok erre a Német Katonatisztek Szövetségének különleges tábornoki becsületügyi tanácsa előtt von Kuhl szóig. kir. gyalogsági tábornok, von Nostitz szóig. kiv. altábornagy, Moewes szóig. kiv. altábornagy. « Nagyméltóságainak Berlinben 1924 junius 24-én a következő nyilatkozatot adta le: NYILATKOZAT. »Könyvemnek kérdéses helyén előforduló azon kitételével: »Rossz nyelveké azt kívántam kifejezésre juttatni, hogy azon állítást: »Károly király sem viseltetett ellenszenvvel az idegen pénz iránt« mint valótlanságot magam is elutasítom. A Fenti helynek az összefüggésben való újabb megvizsgálása után magam is elismerem, hogy egy szabatosabb kifejezés lett volna helyénvaló és egyúttal sajnálkozásomnak adok kifejezést, hogy egy általam rosszul kiválasztott kitétel félreértésre adott okot. Ezennel kijelentem, hogy a kérdéses állítást rágalmazásnak minősítem és ezt azon esetben, ha könyven egy újabb kiadást érne meg, kifejezésre is fogom juttatni. Nyilatkozatomnak egy — a külön tábornoki becsületügyi tanács és báró Lehár vezérőrnagy ur között még megállapitandó terjedelemben való nyilvánosságra hozatalába belenyugszom.« Jegyezte: von Stein, szóig. kir. porosz kir. tüzérségi tábornok és szóig. kir. hadügyminiszter. Fentiek alapján ez az ügy báró Lehár Antal vezérőrnagy ur és magas megbízói részéről elintézettnek tekintetik. Wien, 1924 julius 12-én. Báró Lehár Antal vezérőrnagy ur megbízottai: trszteniczai Borotha Livius lovag Pohl Róbert nyug. áll. m. kir. vezérőrnagy, nyug. áll. ezredes. A korona elérte stabilizációs színvonalát. Alig egy-két centime-os lassú emelkedés lesz. — A kölcsön nagy sikere. — A kereskedőknek nincs okuk aggodalomra. Papp Elek v. h. t. t. a Nemzeti Bank alelnökének nyilatkozata. A legutóbbi napokban a kereskedelem és az ipar körében az a hir terjedt el, hogy a kormány a Nemzeti Bank útján a koronát újból emelni fogja és az osztrákkorona nívóján akarja stabilizálni. Ez a hír természetesen nagy aggodalmat okozott gazdasági körökben, mert a mai üzleti pangás mellett — amikor a kereskedelmetés ipart máris elviselhetetlen közterhek sújtják, s a korona hirtelen emelkedése katasztrofális helyzetet idézne elő. A kereskedők és a gyárosok attól félnek, hogy a korona emelkedésével egyik napról a másikra elértéktelenedik az áruraktáruk, ami teljesen lehetetlenné tenné, hogy üzletüket, üzemüket fentartsák, kötelezettségeiknek megfeleljenek és eleget tegyenek közterheiknek. Papp Elek v. b. t. t.-hoz, a Nemzeti Bank alelnökéhez fordultunk, aki a Nemzeti Bank valutapolitikájáról és a korona helyzetéről a következőket mondotta: „ — Aki ismeri a jegybank statútumait és tisztában van a jegybank feladatával, az tudja, hogy a Nemzeti Bank célja a korona stabilizációja. Teljesen tudatában vagyunk annak, hogy a kereskedelem és ipar mai súlyos helyzetében a korona hirtelen emelkedése igen súlyos zavarokat okozna. Erről nem is lehet szó és a hír annak tulajdonítható, hogy általában mindenki úgy érzi, hogy a koronának mai árfolyamánál nagyobb belső értéke van. Anélkül azonban, hogy a koronát emelni akarnánk, számolni kell azzal, hogy a külföldi korona-kereslet a korona árfolyamát lassanként a mai nívó fölé emeli. Ez azonban nem egy napról-másnapra történnék, hanem talán hetekig tartana, amíg a korona három-négy centime-os javulással elérné a legmagasabb árfolyamot. Azt hiszem, hogy ilyen lépésről-lépésre való javulás, kéthárom centime-os emelkedés 8—10 hét alatt nem zavarná meg a gazdasági élet normális folyását. Ezzel azonban számolni kell, mert a kölcsön sikere akkora bizalommal tölti el úgy a külföldi, mint a belföldi gazdasági köröket a magyar koronával szemben, aminek érezhetővé kell válni a korona árfolyamában is. A korona stabilizációja jóformán bekövetkezett, hiszen azt az egynegyed-egyfél pontos ingadozást, amellyel a korona 69 centimétörül mozog, nem lehet elkerülni, mert a külföldi valutapiacok árhullámzása máról-holnapra befolyásolhatja a korona árfolyamát is. A korona-kereslet egyébként nemcsak a külföldön mutatkozik, hanem a belföldön is, ahol a tegnapi nap folyamán ismét olyan nagy volt a valutakínálat, hogy a Nemzeti Bank alig tudta lebonyolítani a valuta-átvételeket. A nemzeti Bank ércfedezete most már 55%-ot meghaladja, az import és evvel a valutakereslet az üzleti élet pangása miatt csökken, ezzel szemben a gabonaexportkampány előtt állunk, amikor újabb korona-kereslet fogja megszilárdítani a korona árfolyamát. Azt hisszük, hogy ezek a gazdasági jelenségek is a korona emelkedését támogatják, amit túlzó beavatkozással megakadályozni nem lenne helyes. Nem kell attól félni, hogy a korona emelkedése rendszertelenül történnék és hogy az olyan ugrásszerűen következnék be, amely ellentmondana a Nemzeti Bank stabilizációs politikájának. A kereskedők és iparosok efelől nyugodtak lehetnek, mert mindenki tisztában van avval, hogy a jelenlegi gazdasági válságot korona-emeléssel tetézni, azt jelentené, hogy katasztrofális helyzetbe döntik mesterségesen a magyar ipart és kereskedelmet. Jászi Oszkár lapot iit Prágában. Magyar nyelven és német melléklettel fog megjelenni a radikálisok sajtóorgánuma. Arról értesülünk, hogy Jászi Oszkár legközelebb lapot indít Prágában. Magyar nyelven fog megjelenni a radikálisok új sajtóorgánuma, de német nyelvű mellékletet is csatolnak majd hozzá abból a célból, hogy a csehországi és a szepesi németséghez is találjanak utat. Ezenkívül Ausztriában szintén olvasóközönséget akarnak toborozni. A lap címe „Magyar Szó“ lesz. Informátorunk szerint Jászi Oszkárék lapja a magyar és német kisebbség polgárai radikális frakcióit akarja egy táborba tömöríteni és a föderalista politika egyik előharcosa kíván lenni. Jászi Oszkár már összegyűjtötte a szükséges tőkét s most már csak a cseh kormány engedélyétől függ, mikor indulhat meg az új lap. Hivatalos közlés a magyar és az angol jegybank kooperálásáról. A font 346.000 koronás középárfolyamát veszik alapul. Ismert tény, hogy a Magyar Nemzeti Bank a korona stabilizálását tűzte ki politikájának végső céljául. Ezt a tevékenységet az utóbbi napokban kritika alá vonták a 33-as bizottság ülésén s más oldalról is ismételten téves magyarázatokkal kisérték. A Magyar Nemzeti Bank ezeknek a téves magyarázatoknak eloszlatása és a közgazdasági tényezők teljes tájékoztatása céljából ma este a következő hivatalos közlést juttatta el a sajtóhoz: — Az Angol Bankkal való kooperációra vonatkozó megállapodások végrehajtásaként a Magyar Nemzeti Bank a korona stabilizálását a koronának a fonthoz való mai értékviszonyának állandóbbá tétele útján, mégpedig az angol font 346.000 koronás középárfolyamának fentartásával igyekszik elérni. Ebből következik, hogy a koronának a többi külföldi fizetési eszközhöz való értékviszonyát a fontnak e fizetési eszközökhöz való viszonya állapítja meg, így például ha az angol fontnak a svájci frankhoz való értékviszonya változik, — akár úgy, hogy a font árfolyama svájci frankban kifejezve emelkedik, akár úgy, hogy ez az árfolyam esik, a magyar koronának svájci frankokban kifejezett értéke ugyanezt a mozgást követni fogja. Mussolini nem hajlandó békülékenységre. A fascizmus nem követheti a türelmi politikát. A fascizmus néhány ezer halottra. Róma, július 31. (Stefani.) Abból az alkalomból, hogy holnap Bolognában 85 vidéki fascista szervezet megbízottai kerületi gyűlést tartanak, Mussolini levelet intézett Arpinati képviselőhöz, melyben többek között ezt írja: — Azt követelik, hogy én távozzam a fascista párt éléről. Ez teljesen képtelen kívánság. Számos jótanács érkezik hozzánk minden oldalról, azonban ezekre nézve ki kell jelentenem, hogy a fascizmus 1919-ben, 1920-ban, 1921-ben és 1922-ben törhetetlenül folytatta küzdelmét anélkül, hogy bárkitől is elvárta volna a felhatalmazást. A fascizmusnak néhány ezer dicső halottja van. Most tehát azok a pedagógusok, akik a fascizmust megkörnyékezik, jobban tennék, ha a túloldalhoz is fordulnának és azt iparkodnának a békülékenységre hangolni, melyet a fascizmus őszintén óhajt. A fascizmus nem várhat ölhetett kezekkel és nem követheti a türelem politikáját, mivel ez haszontalan. 3 Mennyivel drágult júliusban az élet A Szakszervezeti Tanács indexszámai: 2,26 százalék a drágulás. Július első felében az öttagú munkáscsalád létminimumánál csökkenés mutatkozott. Ez a csökkenés, amint azt Gál Benő, a Szakszervezeti Tanács titkára kimutatja, 1,25 százalékos volt. Július 14-től újból kezdetét vette a drágulás. A drágulás alapja a búza 66.5 százalékos, a kenyér ifl.3 százalékos, a liszt 37.7 százalékos drágulása. A legfontosabb élelmiszer alapjául szolgáló árucikkek drágulása idézte elő azt, hogy a június 30-iki 808.745,30 koronás és július 14-ig 798.635.30 koronára csökkent létminimum julius 31-ig 827.069.76 koronára emelkedett és julius 31-én már 18.324.46 koronával több pénzre volt szükség a munkáscsalád ellátásánál, mint egy hónappal ezelőtt és ezzel a júliusi drágulás 2,26 százalékra emelkedett. Ezzel a 2,26 százalékos drágulással az 1924-ik évi drágulás 237.5 százalékra, az élelmiszerdrágulás pedig 251.7 százalékra emelkedett. Az elsejét követő néhány napon belül újabb drágulás fogja érinteni a fix fizetésű alkalmazottak háztartását, mert az augusztus elsején esedékes házbér 39,76 százalékkal emelkedik. A háború kezdete óta az általános drágulás 19.378,3- szorosra emelkedett. Ha a házbért számításon kívül hagyjuk, akkor 25.024,6- szorosra. Ezzel a drágulással szemben az átlagbérek emelkedése csupán 12.424,3-szoros és így a béreknél Gál adatai szerint 6954 pontnyi hiány mutatkozik. A háború kezdete óta legnagyobb a drágulás a háztartási szükségletnél: 28.000-szeres, a ruházkodásnál 25.623.9-szeres, az élelmiszereknél 25.455,5-szoros. Az átlagos heti 404.536.81 koronás bérrel szemben a család nyers élelmiserszükségletének a költsége 426.385 koronát tesz ki. A kereset tehát nem elegendő a testi élet fentartásául szolgáló nyers élemiszerbeszerzésre sem. Tíz év előtt az átlagos heti kereset 32,56 korona volt és a Gál-táblázatban feltüntetett nyers élelmiszerköltség csupán 16.75 koronát igényelt. Amíg tíz év előtt a családnak az élelmiszer beszerzése után majdnem 100%-os fölöslege (15.81 korona) maradt, addig ma 21.848.19 korona hiánya van. Teljes hiánya ma 422.532.95 korona. Ezer korona belső vásárlóértéke az adatok szerint 5.2 békefillér. Egymillió koronáért annyit lehet vásárolni, mint tíz év előtt 51.60 koronáért. Július 14-én még anynyit, mint tíz év előtt 53.40 koronáért. A mai „stabil" korona mellett tehát 14 nap alatt 3.4°/s-kal csökkent a korona belső, vásárlóértéke.