Az Ujság, 1924. október (22. évfolyam, 205-231. szám)
1924-10-23 / 224. szám
1*2 — Borzalmas vasúti bal-eset. Szombathelyről táviratozzák, hogy a szombathelyi teherpályaudvaron tegnap délután halálos végű szerencsétlenség történt, amelynek áldozata Kiss Zolán 53éves szombathelyi lakos, nyugalmazott takarékpénztári főkönyvelő, a szombathelyi leánykereske-delmi iskola tanára. Sze- rencsétlen módon a Szent-gotthárdról jövő gyorsvo- nat elé került. A mozdony felütötte és a szomszéd vágányon lassú mozgásba levő nagykanizsai gyorsvonat elé dobta, amely mindkét lábafejét levágta. Azonnal meghalt. A szerencsétlenség okának megvizsgálása céljából rendőri bizottság szállt ki a helyszínen. Kiss Zoltán kiváló amatőr fényképész volt. Több fényképészet szakkönyvet irt és fényképészeti gyakorlókönyvét nemcsak Magyarországon, hanem a külföldön is ismerik. Számos kiállításon vett részt és sok díjat nyert. Holtteste mellett ott találták fényképezőgépét, amiből arra lehet következtetni, hogy a vasút mentén fényképfelvételeket akart készíteni és eközben érte a katasztrófa. Kiss rövidlátó volt és nagyot halott. Valószínű, hogy emiatt nem vette észre a gyorsvonat közeledését, özvegyén kívül kiterjedt rokonság gyászolja. Halála városszerte mély részvétet kellett. — A VÁC kulturestélye. A Vívó és Athletikai Club eziden folyó hó 23-án, csütörtökön, tartja első kulturestélyét a Westend-kávéházban lévő klubhelyiségében. Irodák tolvaja, Mileh Simon magántisztviselő feljelentést tett a főkapitányságon, hogy a Visegrádi utca 67. számú házban levő irodájából besurranás útján ismeretlen tellel több ruhadarabját ellopta. Tegnap délelőtt a detektívek egy ruhákat árusító embert fogtak el, akit előállítottak a főkapitányságra. Megállapították, hogy Eisenbart József 20 éves állásnélküli lakatossegéd. Eisenbart beismerte, hogy a Visegrádi utcai lopást ő követte el. A detektívek ezenkívül még öt hasonló lopást bizonyítottak reá, amelyeket szintén irodahelyiségekben követett el. A lopott holmikat két társa segítségével értékesítette. Eisenbarlot letartóztatták, a szökésben levő társait a rendőrség keresi. — Halálozás. Krbek Arnold felső kereskedelmi iskolai címz. igazgató folyó hó 22-én 64 éves korában elhunyt. Temetése folyó hó 24-én délután órakor lesz a kerepesi-uti temető nagycsarnokából. Szilágyi János kocsigyártó Budapesten 42 éves korában elhunyt. Temetése folyó hó 23-án délután óz1 órakor lesz a kerepesi-uti temető halottasházából. TUDOMÁNY, IRODALOM, (-) Híres bűnesetek a Pitavalból. Az 1676-ik év július hava nagy szenzációt hozott Paris városának. Madame de Slad leveleiből kitetszik az a lángoló izgalom, amely az egész várost elfogta Krinvillier márkinő kivégzésének fllére. Az előkelő társaságnak ez az ünnepelt hölgye most mezítláb, nyakán kötéllel, kezében hatalmas gyertyával, óriási tömeg közepette vezekelt a Notre-Dame küszöbén, mert bebizonyosodott az az ellene emelt vád, hogy két testvérét megmérgezte, hogy vagyonukat kezébe kerítse. A Gréve-téren hullámzó rengeteg tömeg némán és feszülten figyelte a kivégzés borzalmas aktusát. A márkinő elszánt bátorsággal lépett a vérpadra. A kivégzés után élettelen testét máglyára dobták s porait az ítélet értelmiben szétszórták a levegőben. „Most mi talán belélegezzük porát — mondja Madame de Stael — és szállongó atomjai majd még bennünk is méregkeverő hajlamokat ébresztenek." Brinvillier marquise bűnügye egyike azoknak az emberi borzalmaknak, amelyekre csak a pszichológus tud kielégítő magyarázatot adni. Egy ünnepelt és vagyonos nagyvilági nő kapzsiságában megmérgezi testvéreit: itt a kapzsiságnál mélyebb lelki rugóknak kellett működniük. És valóban, szeretőjéhez, a kalandor Saint-Croix-hoz való viszonya szinte mindent megmagyaráz. Ennek a valójában nem is bűnügynek, hanem pszichológiai problémának élvezetes elbeszélését és fejtegetését hozza Pitavalnak egy híres kötete, amely most magyarul megjelent a Béta irodalmi rt. kiadásában. Gayot de Pitaval francia bíró neve, 1734 óta sorozatosan megjelent bűnügyi leírásai révén valóságos fogalom a jogi és pszichológiai problémák iránt érdeklődő műveit külföldi közönség előtt. Nálunk, sajnos, Pitaval művei korán a ponyvára kerültek és a rémségekés borzalmak izgató mérgére éhes félmüveit olvasóközönség zsákmányává lettek. A Béta irodalmi rt. magas célokat tűzött maga elé: hamisítatlan eredetiségükben adja Pitavaleseteit" ésígy vezeti az olvasót az emberi lélek tévelygéseinek útjain. A könyv ára 12.000 korona. Az Újság előfizetői 9000 korona kedvezményes áron rendelhetik meg. (-) Kant-breviárium. Kant a saját szavaival jellemezve: ez a tartalma annak a finom érzékkel és teljes tudással összeállított Kantbreviáriumnak, melynek most már második kiadása jelent meg a Franklin-Társulat Kultúra és Tudomány vállalatában. A szöveget elhunyt jeles filozófusunk, Ipolgár Gyula fordította nagy gondossággal és megértéssel. (-) Wilde tanulmányai. ,,A kritikus, mint művész" címmel egy kötetbe foglalva adta ki most a Lampel R. (Wodianer F. és Fiai) cég Wilde Oszkár négy elmés és finom tanulmányát. A legterjedelmesebb köztük az, amelytől a könyv a címét kapta, — ebben Wilde összefoglalja a művészeiről való eszméit, úgyszólván egész esztétikáját adja, mely éles fénnyel világít rá írói alkotásának módjára is. A fordítás Benedek Marcell műve. (-) Új könyv a trágyakezelésről. Ügyesen, népszerűen megszerkesztett könyvet irt Bittara Miklós dr. gazdasági akadémiai tanár a szerves trágyákról. A többtermelés szempontjából is elsőrangúan fontos a trágyázás kérdése és ezért minden gazdának és birtoktulajdonosnak figyelmesen el kell olvasni ezt a könyvet. Az Athenaeum Gazdasági Tanácsadó című népszerű vállalatában megjelent kötet ára. (felárral és forgalmi adóval) 21.000 korona. (-) Jack London legszebb regénye, az ,,Eden martin" most jelent meg az Athenaeum kiadásában. A kétkötetes, hatalmas ,,Eden Martin" művészi és emberi hitvallás, mely az író egész lelkivilágát, erkölcsi és esztétikai felfogását visszatükrözi. Vérrel és könnyekkel megírt regény ez, regény köntösébe bujtatott való élet, az író keserves küzdelmekkel, csalódásokkal, páratlan mámorokkal és sikerekkel átszőtt izgalmas élete. Ára (10% felárral és forgalmi adóval) 112.000 korona. Csütörtök, 1924 október 23. AZ ÚJSÁG (-) J. A. Hobson: Egy új világ problémái. A hírneves szerző egyike volt azoknak, akik kezdettől fogva a leghatározottabban szólaltak fel a békekötésekben foglalt szörnyű igazságtalanságok ellen. Szellemesen és kérlelhetetlen őszinteséggel mutatja ki, mivé vált a háborús idealizmus Lloyd-George, Wilson és Clémenceau kezében. Tulajdon angol népének hibáit és bűneit is ostorozni meri. A háború utáni új világ rettentő problémáinak széles látókörű megrajzolásában legfontosabb neki a gigantikus méretű ipari forradalom bemutatása. Felfogása szerint a végcél csak egy lehet: ne az erőszak, hanem a tudomány és az erkölcs intézze a világ sorsát. Hobson rendkívül értékes művét Marcali Erzsi és Poly fordították magyarra, Marczali Henrik pedig tartalmas előszóval látta el. Bolti ára (felárral és forgalmi adóval) 63.000 korona. (-) Hauff meséi a Híres Könyvekben először jelentek meg teljes magyar kiadásban. A nagy német meseíró a könnyűszárnyú fantázia mestere. Andersenhez közeledőn önkínzó és beteges néha, de legtöbbször szeszélyesen vidám és mindig szinte fiatalos áhitatossággal szép. Meséiben úgy látszik, mintha az egész külső világ hol mulattató kicsiségben, hol riasztón óriásira nőve mozogna valami bűvös szemüveg alatt. A vonalak szédítően elferdülnek, az alakok áthasonulnak, egymásba olvadnak. Hauff meséi varázslatosan hatnak reánk, felnőttekre. Kevés kivétellel egyáltalában nem gyermekmesék. Azok a legszebb meséi, amelyeket nem találni meg az ifjúsági kiadásokban. Kosáryné Réz Lola bravúrosan oldotta meg a fordítás nehéz feladatát. Ára (10% felárral és forgalmi adóval) 98.000 korona. (-) Az élet értelme és értéke. Rudolf Eucken ma a német filozófia első mesterei közé tartozik, ő képviseli a német bölcselkedés szellemét a Nobel-díj nyertesei között. „Az élet értelme és értéke** című könyve minden művei közt a legnépszerűbb, mert ebben azokra akérdésekre keres és talál feleleteket, melyek a modern embert leginkább nyugtalanítják. Németül számtalan kiadásban van forgalomban, magyar fordítása, Schöpflin Aladár gondos és megértő műve is most már második kiadásban kerül forgalomba a Franklin-Társulat Kultúra és Tudomány vállalatában. (-) Berde Mária új regénye: Haláltánc. Az erdélyi magyar írógárda egyik legolvasottabb és legkedveltebb tagja, Berde Mária eddig megjelent könyvei is számottevő sikert arattak már. Az Athenaeum kiadásában most megjelent új regényének komor az alaptónusa, cselekményét is az élet nagy, fájdalmas titkaiból szövi. Az élet sebzett megfáradottjairól szól ez a regény, akik mint a beteg fa lesorvadt, szélkergetett levelei múlnak el. Ára (felárral és forgalmi adóval) 56.000 korona. (-) Cherbuliez: „Művészet és természet* uj kiadása. Az Athenaeum nagy szolgálatot tett a magyar irodalomnak, amikor a Magyar Tudományos Akadémia rég elfogyott örökbecsű kiadványainak újból való megjelentetését programmjába iktatta. Most Cherbulieznek már klasszikus esztétikai remekművét, a „Művészet és természet** című kötetét hozza második kiadásban az Élet és Tudomány című értékes sorozat legújabb kötetéül. A mű ára (felárral és forgalmi adóval) 56.000 korona. (-) Erdős Renée János tanítványa németül. Rövid időn belül immár második kiadását érte meg Erdős Renée újszövetségi tárgyú drámája, a »János tanítványa. A német fordítás Johannes Mumbauer műve. A szép kiállítású második kiadás Majnafrankfurtban, a Bühnenvolksbund »Die neuen Dramen* című sorozatában jelent meg. (-) Maurice Level: A névtelen sziget. Az Athenaeum népszerűvé vált Kalandos regények című vállalatában érdekes és izgalmas regény jelent meg. Maurice Level, a kitűnő francia író „A névtelen sziget** című kalandos regénye valóban bővelkedik kalandokban. A modern technika minden vívmánya szerephez jut, még a rádió is. Az új kalandos regény ára 10% felárral és forgalmi adóval 27.500 K. (-) Ady-múzeum. Ady Endre kultusza napról-napra, a tűz-láng gyorsaságával terjed a magyar nép lelkében. Ady emlékezetének megörökítése elsőrendű irodalomtörténeti feladat, mert közönségünk a költő életének minden adatára, művészetének minden forrására egyformán kiváncsi. Az Athenaeum most Ady-múzeum címen könyvsorozatot indított Dóczy Jenő és Földessy Gyula szerkesztésében, mely elsősorban történeti adatgyűjtemény, irodalom- és kortörténeti adattár lesz. Ady életének és korának, világnézeti és művészi fejlődésének minden oldalról való megvilágítására a szerkesztők összegyűjtötték a kortársak, barátok és ellenfelek emlékezéseit, megfigyeléseit, ítéleteit, kritikáit és leveleket, melyeket Ady velük váltott. Megkeresték Ady költő-elődeivel való kapcsolatait, ismertetik a körülményeket, melyek között Ady versei, írásai megszülettek és a motívumokat, melyek alkotásra késztették. A kötet ára (felárral és forgalmi adóval) 84.000 korona. (-) Harsányi Zsolt: Az arany holló. Ez a címe Harsányi Zsolt új regényének. Az asszonyért elkövetett hazugság szimbóluma az arany holló, egy hazugságé, amelynek gyümölcse magasra lángoló, izzó, gyönyörű szerelem. Olasz földön játszik Harsányi pompás, érdekes regénye, de levegője mégis magyar. Az Athenaeum kiadásában ízléses kiállításban megjelent új regény ára (felárral és forgalmi adóval) 49.000 korona. (-) Vélemény és hit. Lebon, a példátlanul szellemes francia psychologus, a lélektani tömegjelenségek legnagyobb hatású kutatója és magyarázója, a tömegpsychológiai tudományos vizsgálatok egyik megalapítója egy újabb, nagyjelentőségű könyvével szerepel a Franklin-Társulat Kultúra és Tudomány című vállalatában. Azt lehetne mondani, a művelt ember mythologiáját taglalja ez a könyv: az ösztönökből, érdekekből, elfogultságokból származó vélemények és hiedelmek befolyását — sokszor az igazság rovására, sokszor az igazság támogatására — az egyes ember és a társadalom életére. (-) Új Wilde kötet: Wilde Oszkár összes műveinek sorozatos kiadásában, mely a Lampel R. (Wodianer F. és Fiai) cégnél jelenik meg, legújabban a nagy angol író két, költészettől és elmésségtől csillogó színműve jelent meg: a Vera vagy a nihilisták című dráma és az Eszményi férj című színmű. A két drámát Benedek Marcell és Mihály József fordította finom stilművészettől. SZÍNHÁZ, zene. A vadkan. Móricz Zsigmond történeti színdarabja a Vígszínházban. Érv házasság tragédiáját írta meg legújabb darabjában Móricz Zsigmond, két embernek, férjnek és feleségnek békében nem végződhető, holtig tartó kegyetlen küzködését egymással: a vad egymásracsattanások és az épp olyan vad egymásraborulások hosszú folyamatát, három felvonásba sűrítve. Művénekepikai hitelét a történeti okiratok adják meg, melyek Révay Ferenc báró és Forgách Zsuzsánna grófnő házasságának történetét megörökítették az utókor számára. A két ragyogó fiatalember házasélete boldogan kezdődött. Forgách Zsuzsanna másik kérőjével, a nyalka Mednyánszkyval szemben önként választotta férjének a holicsi vár daliás urát, Révay Ferencet. Boldogságuk rövid volt, mert a konfliktus magva, amely mindkettejük lelkében el volt vetve, hamar kikelt. Eredendő összeférhetetlenségüknek az az oka, hogy nagyon egyforma természetűek. Mind a ketten parancsolásra és uralkodásra születtek. S miután a házasság kötelékében egyesültek, az egyik uralkodni akar a másikon, s a másik nem képes alávetni magát az egyiknek. Szenvedélyesen és vadul szeretik egymást. És ugyanoly szenvedélyesen gyötrik egymást vérig. Mikor a dráma, megkezdődik, a konfliktus mindjárt egész kiterjedésében a néző elé tárul. A hiú és egy kissé korlátolt férj mindenképpen a maga akaratába akarja törni szépséges élete párját. Imádja és elhalmozza cifra és drága holmival, amire úgy tesz szert, hogy eladja éhelő jobbágyai elöl a termést és hogy lest vet a vásárosoknak, kifosztja őket, bűnt bűnre halmoz. Felcicomázott párját azután lépten-nyomon megalázza. A cselédség, sőt idegen emberek szeme láttára bántalmazza. S mert az asszony nem hajlik, de sőt épp olyan indulatosan szembeszáll vele, vad indulata már-már az őrület határát közelíti meg. Fejébe veszi, hogy családjuk egy régi barátja és atyafia, Babits Péter szentelt vitéz előtt megtöri feleségét. Hogy eljátszatja vele a Grizoidisz próbáját, amely abban állott, hogy hadból hazatérő urát a hitves egy szál ingben, mezítláb fogadta a várkapu előtt, aranyserlegből megitatta, végezetül táncot járt el neki. Forgách Zsuzsanna a vendégre való tekintettel teljesíti a hóbortos kívánság egy részét, de már táncra kelni nem hajlandó. Mint annyiszor, fellázad a parancsszóra, szó szót követ, vad jelenetek következnek, s az asszonyban megérik az elhatározás, hogy szakit vadállati férjével, hogy elmegy tőle ,s visszatér az apai házba. Hasztalan tér észre Révay Ferenc és alázza meg magát önként a felesége előtt, hiába fogadkozik és ígér megváltozást, az asszony hajthatatlannak látszik. Irtózik férjétől, akit a szerelem mérge emészt, összeszedeti holmiját és távozni készül. “De ekkor kürt harsan a várkapu előtt. A császári komissió jelentkezik, hogy számonkérje Révay Ferenctől a gazságait. Vagyonának elkobzása, börtön, talán felvétel vár reá, a vad legényre, ki most, hogy kelepcébe esett, egyszeriben megszelídül és összeomlik. S a megalázott férfi látványa elfelejtteti az asszonnyal minden sérelmét, minden fogadkozását és fölszítja benne megtaposott szenvedélyét, a szerelmes nőt. A balsors órájában egymás karjába borul a kétfelé készülő pár. Miként a marakodásuk, a szerelmeskedésük is az erdők vadállataira emlékeztet. Mert azok is. Bestialitásukig levetkőztetett lelkű emberek, elemi erők. De ugyanakkor az ember képviselői is. Hány mai házasság részesei fognak ennek a tizenhetedik századbeli házasságnak fejleményeiben önmagukra ismerni! Az élet — minden korok élete — tükrözik ebben a drámában, de akkora erővel és olyan hatalommal, olyan következetesen és olyan nagyszerűen is, ahogy azt csak kivételes erejű költő képzelete tudja kivetíteni. Annyira tele van ez a darab élettel, hogy egyetlen drámai helyzet — a férjnek és feleségnek egymással szembeállítása — elég volt három felvonására. A cselekvény meggazdagításának szükségét nem is érzi a néző. Nem érezzük híját néhány megpendített, de ki nem fejtett motívumnak, amilyen például Babits Péternek Forgách Zsuzsanna iránt érzett megható szerelme. Más drámaíra ezt az alakot és talán Mednyánszkyét is, szervesebben beleigazította volna a cselekvénybe, általuk új drámai helyzetekbe állította volna Révayt és feleségét. Abból azonban más dráma származott volna, mint ez. Annyira összefogott, annyira egynek ható, mint a Móriczé, semmiesetre sem. A Vadkan-han az a hatalmas, hogy végigvisz egy helyzeten és teljesen kifejti lehetőségeit. Lelkük legfenekéig megmutatja hőseit, könyörtelenül és kíméletlenül. Életet adni holt képzeteknek: a legnagyobb, ami művésztől telhetik. Izgató drámai helyzet, ötlet — mind múló eredmény. Ami megmarad, ami örök, az az élet, melyet a költő emberalakjaiba öntött. Ez az élettel telítettsége biztosítja Móricz Vadkan-jának örök életét. Nagyon nehéz ennek a drámának szerepeit megjátszani. A költő annyira megtöltötte alakjait élettel, hogy a színész számára nem marad mit hozzáadnia. Másrészt pedig olyan hatalmasak, olyan óriási hőfokra hevült szenvedélyekkel teletöltöttek ezek az alakok, hogy a színész, ha még annyira is megvan benne a jószándék, csak megkisebbítheti őket ábrázolásában. Révay Ferenc örökké sistergő és állandóan szétrobbanni készülő temperamentumát puszta hanggal és heves mozdulatokkal nem lehet megérzékíteni. Nem Lukács Pál hibája, hogy alakítása mögötte marad a valóságnak, önfeláldozó küzdelméért, a nehéz harcért, amit szerepével megvívott, minden elismerést megérdemel. S ugyanez mondható el Gombaszögi Frida Forgách Zsuzsannájáról. E két főszereplő között a kiegyengető és a bölcs magyarázó szerepe jutott Hegedűs Gyulának, ő játssza Babits Pétert és ő mondja el a megírt szóhoz méltó zengéssel a darab legszebb költői gondolatait, köztük a nap és föld viszonyáról szóló gyönyörű hasonlatot. Móricz drámájának rendkívüliek a költői és nyelvi szépségei. Száguldó drámai képekbe burkolódznak alakjainak még a dühkitörései is. — A három főszereplő mellett kitűnő a várvirrasztó paraszt figurájában Rajnay Gábor. Jellemző, hogy a darab egészen kurta, néhány szóra szorítkozó szerepeit is a színház elsőrendű tagjai vállalták. Szebb módon nem is fejezhették volna ki hódolatukat egy nagy író nagy alkotása iránt. A bemutató előadásnak igen nagy volt a sikere. Az első és második felvonás után is vagy másféltucatszor tapsolták ki a szereplőket és a szerzőt. Elek Artúr: a Spanyol zeneszerző új operája. Manuel de Falla Péter mester bábszínháza címen egyfelvonásos operát írt, amely világkörüli útját Angliában már megkezdte. Librettóját a szerző Cervantes Don Quajote-jából merítette, amelyben előfordul az epizód, hogy Don Quixote bábszínházba megy és ott végignézi, mint menti meg a kóbor lovag a keresztény leányt a mórok kezéből. Don Quixote-t ez a dráma annyira felizgatja, hogy a bábszínészeket összetöri és a nézők is rémülten menekülnek hadonászó kardja elöl. Manuel de Falla zenéje rendkívül eredeti és életteljes. A modern munkák között Stravinszky Petruskájával mutatja meg a legtöbb rokonságot. Rövid és különös szólamai sok oly rejtőző tartalmat éreztetnek, amiért ezt az operát érdemes egymásután többször meghallgatni. Bristoli előadásán ez volt a Daily Mail zenekritikusának véleménye róla. * Keleti Juliska és Tolnay Andor az első Szigeti Estén. Szombaton, e hó 25-én este a Margitszigeten újból megkezdődnek a múlt esztendőben megszokott, kedvesSzigeti Esték*, ahol a város fiatalsága táncol, és szombat esténkint váltakozva más-más kitűnő művésztársaság lép fel a közönség szórakoztatására. Az első ilyen estén Keleti Juliska, Tolnay Andor és Radó Sándor magánszámairól állították össze a programmot. APOLLO-SZÍNHÁZ / MŰSORA CSODÁS! \