Az Ujság, 1924. október (22. évfolyam, 205-231. szám)
1924-10-23 / 224. szám
14 Újság teljes terjedelmében ismertetett. Ezután a Józsefvárosi templom orgonájára 39 milliót, a Balatonfonyódon létesítendő üdülőtelep céljaira 270 milliót szavaztak meg, a Kereskedelmi és Iparkamarának segély címén elengedtek 50 millió 490.000 koronányi vigalmi adót, amely az Árumintavásárok után illette volna meg a fővárost. A közgyűlést pótló végül is makacsul ragaszkodott ahhoz a barbár tervéhez, hogy a Deák téri halcsarnokot, ezt az értékes kis épületet lebontatja. A belügyminiszteren hihetőleg megtörik ez a romboló szándék. (A villamosvasutak téli menetrendje.) A villamosvasutak igazgatósága ma terjesztette be a főváros közlekedési, ügyosztályában a vasutak téli menetrendtervezetét, amelyet a tanács csütörtöki ülésén tárgyal. A menetrendtervezet lényegesebb változást a közlekedésben nem hoz. A ■eggeli járatok közül a legkorábban a 22-es indul, amely a Népligetből reggel 4 óra 57 perckor kezdi el útját az Országház tér felé. A legkésőbben a 21-es villamos indul, amely a Ludovikai végállomástól éjszaka 1 óra 45 perckor indul vissza a Városligetbe. (Húsbizományosok és mészárosok küldöttsége a kormánybiztosnál.) A budapesti húsbizományosok Pakots József nemzetgyűlési képviselő vezetésével küldöttségileg jelentek meg ma délelőtt Ripka Ferenc dr. kormánybiztosnál, akitől azt kérték, hogy a levágott állat is ötvenszázalékos vasúti kedvezménnyel jöhessen Budapestre, mint az élőállat. Ezenkívül a fogyasztási adó és a vágódíj mérséklését kérték, hogy olcsóbbá tehessék a húst. Ugyancsak küldöttségileg jelent meg a kormánybiztos előtt a Budapesti Mészáros Ipartestület is, amely az élőállatok vámmentes behozatalának lehetővé tételét, a vasúti tarifák mérséklését, az aranyparitáson felül lévő vágóhídi és vásári díjak csökkentését kérték. Október 29-én, szerdán délután fél öt órakor a régi országházban rendkívüli közgyűlést tartanak a mészárosok ez ügyben. (Küldöttségjárás egy B-listás tanítónő érdekében.) A Murányi utcai elemi iskola körzetéhez tartozó szülők küldöttségileg keresték fel ma Sipőcz Jenő polgármestert, akitől Wéber Kálmánná B-listára helyezett tanítónő viszszahelyezését kérték, azon indokkal, hogy a szülők általában ragaszkodnak ahhoz, hogy a tanítónő továbbra is megmaradjon állásában. Sipőcz polgármester megígérte, hogy mihelyt arról lehet szó, hogy új tanerőket alkalmazzanak, a küldöttség által kért tanítónő lesz az első, akit visszahelyez a főváros előbbi állásába. IGAZSfGSZOLGÁLTfKS. § A merénylet-tervező Rulics volt tisztet két évi fegyházra ítélték. A törvényszék ma tárgyalta Kreysell táblabiró elnökletével Rulics Elemér magántisztviselő, volt tiszt és társai bűnügyét. A Markóutcai fogházban anarchista klubot szerveztek és nem kisebb dolgot pengettek, mint Poincaré, Benes és Horthy Miklós kormányzónak láb alól leendő eltétele. Az eszközök megszervezése betörés útján lett volna eszközlendő. Halálbüntetéssel szigorított nyilatkozatot írtak alá Rulicsnak Landau Jenő, Bagi László, Lintner Béla, Bérczy Jeső, Jurilovszky Károly,Tuzzai László és Varjas Margit. A kormányzó ellen szőtt tervről csupán Jurilovszky és Landau tudtak. Az ügyészség csupán Rulics, Tuzzoni, Landau és Jurilovszky ellen adott be vádiratot összeesküvés büntette miatt. A tárgyaláson Gudy Oszkár képviselte az ügyészséget, Beck Oszkár, Surgoth Gyula, Jobbágy Lajos a védelmet. Rulics, több hadikitüntetésben részesült rokkant, azzal védekezett, hogy Tűzzön eszméje volt az egész, a külföldi hasonló tervekre hivatkozik és ezért ő Jurilovszkyt bízta meg a további teendőkkel. Kiszabadulásuk után nem foglalkoztak többé az eszmével. Azzal is védekezett, hogy erős morfinista és hogy csak tréfa és presszió volt az egész. Tűzzön, aki szemérem elleni vétség miatt volt a fogházban, még azt is tagadja, hogy Rulicsot ismeri. Jurilovszky aláírta a kötelezvényt, de csak heccből, mert látta, hogy Rulics bolond és ezt ő a fogházban mindenkinek el is mondotta. Landau Jenő kereskedősegéd viccnek tartotta az egész ügyet. Tőle Rulics a fogházban egymillió kölcsönt kért és ő adott is neki egymillióról szóló bont, mert nem vette őt komolyan.Varjas Margit tanú vallja, hogy aláírta a kötelezvényt, de amikor megtudta, hogy mi van abban, akkor azt azonnal szét is tépte. Rulics sohasem nyilatkozott a kormányzóról tiszteletlenül, de rajongva beszélt a királyi családról. Ő aláírta a nyilatkozatot, de azt állítja, hogy ő royalista. Márpedig royalista és anarkista senki sem lehet egyszerre. A kormányzót személyesen ismeri, igazán nem gondolt merényletre. Bérczi Ernő hivatalnok aláírta a nyilatkozatot, de rögtön jelentést is tett arról. A többség kihallgatása után a bíróság a vádlottak közül csupán Rulicsot mondta ki bűnösnek és elítélte két éviegyházra, a többieket felmentette. A felmentett Landau ma a dollárhamisítók perében is szerepelt, de ott is felmentették. Ennek dacára fogva maradt, mert csalások miatt is folyik ellene eljárás. Az ítélet ellen Rulics, úgyszintén az ügyész is fellebbezett. A dollárhamisítási per ítéletét nagy zokogás kíséretében hirdették ki. A budapesti büntetőtörvényszéken Csengey Kálmán dr. táblabíró tanácsa ma hozott ítéletet 12 napi tárgyalás után a dollárhamisítók bűnperében. A bíróság Ziegler Lajost és társait bűnösnek mondotta ki pénzhamisítás és hamis pénz forgalombahozatalának bűntettében és ezért Ziegler Lajost háromévi fegyházra, hárommillió korona pénzbüntetésre s az ország területéről való kitiltásra ítélte. Nagy Dávidot hatévi fegyházra, hárommillió korona pénzbüntetésre. Szentpáli Károlyt hétévi fegyházra és 12 millió korona pénzbüntetésre. Hofmann Bélát ötévi fegyházra és hárommillió korona pénzbüntetésre. Schwartz Sándort nyolcévi fegyházra és hatmillió korona pénzbüntetésre. Horváth Jánost ötévi AZ'UJSÁG Csütörtök, 1924 október 23. fegyházra, kétmillió korona pénzbüntetésre, Lutovszky Lajost 201 évi fegyházra, egymillió korona pénzbüntetésre, Fodor Nándort ötévi fegyházra és négymillió korona pénzbüntetésre, Bárd Endrét kétévi börtönre és hárommillió korona pénzbüntetésre, végül Friedmann Edét egyévi börtönre és kétmillió korona pénzbüntetésre ítélte el a bíróság, de vele szemben az elszenvedett vizsgálati fogsággal a büntetést teljesen kitöltöttnek vette. Jandura Gyulát, Almásy Balázst és Landau Jenőt a bíróság az ellenük emelt vád és következményeinek terhe alól felmentette. Már az ítélet kihirdetése közben nagy mozgolódás, zajongás támadt a teremben, mire az elnök igen erélyes hangon figyelmeztette a hallgatóságot, hogy a termet azonnal kiürítteti, ha még egy hangot hall. Erre a teremszolga figyelmeztette az elnököt, hogy az egyik elítélt hozzátartozója rosszul lett. A hallgatóság részére fentartott első padsorban helyet foglaló Szentpáli Károlyné, amikor a férjére kirótt ítéletet meghallotta, sírógörcsöt kapott és rángatódzni kezdett, majd lezuhant a pad alá. Két teremszolga vitte ki az asszonyt az esküdtszéki tárgyalóteremből, amelynek előszobájában magához térítették. Alig vitték ki Szentpálinét, amikor egy másik asszony kiáltott fel hisztérikusan: Béla! Béla! Meg akarnak gyilkolni. Az ítélet kihirdetése után Mészner Tivadar dr. ügyészségi alelnök fellebbezést jelentett be súlyosbításért, valamint a két felmentő ítélet miatt is. A védők is fellebbezést jelentettek be. Külön fellebbezést jelentett be Nagy Dávid védője, mert a bíróság ezt a vádlottat is elítélte, noha a mai ítélethirdetésen nem jelent meg, mert amint ismeretes, a múlt héten a főtárgyalásról megszökött. A perrendtartás értelmében a vádlott távollétében marasztaló ítéletet hozni nem lehet. Ezért egyébként az ügyészség is fellebbezést jelentett be. Pollák minisztériumi szolga gyilkosát négyévi fegyházra ítélték. Emlékezetes, hogy június hó közepén Csapó Gyula György napszámost letartóztatták, mert Pollák János külügyminisztériumi altisztet három késszúrással meggyilkolta és kirabolta. A törvényszék ma tárgyalta a pert Fublik Ernő táblabíró elnökletével. A főtárgyalás nagy részét zárt ajtók mögött tárgyalták. Nyilvános tárgyaláson mondta el a vádlott barátja, Túra István, hogy a vádlott neki elmondotta, hogy embert ölt és hogy azt azért cselekedte, mert az felcsalta őt a lakásába és olyan undorítóan viselkedett, hogy felháborodásában és undorában meggyilkolta és kirabolta. A törvényszék a vádlottat Magoss dr. ügyész és Baumfeld dr. védő előterjesztése után szándékos emberölésért négyévi fegyházra ítélte. § A zsidóság a tábla szerint is felekezet. A törvényszék Kádár Lehel hirlapiról egy zsidózó cikkéért osztály elleni izgatásért kétheti fogházra és százezer korona pénzbüntetésre ítélte. A tábla ma Degré Miklós curiai bíró elnökletével a kiszabott büntetést jóváhagyta, de kimondotta, hogy a vádlott nem osztály, hanem hitfelekezet ellen követett el izgatást. § Csalásért hétévi börtön. Horváth Géza dr. egyes bíró ma gyermekek ellenében elkövetett csalásokért Klein Júliát két, segítőtársát Kiss Máriát kétévi börtönre ítélte. Klein Júlia az ítélet hallatára elájult. A tábla a Pekár—Feleky-ügyben elrendelte a bizonyítást. A törvényszék a múlt évben Feleky Gézát, a Világ szerkesztőjét kétheti fogházra és százezer korona pénzbüntetésre ítélte, mert egy cikkében Pekár Gyulát, ki egy beszédében Héjjas Ivánt az ifjúság mintaképének állította oda, gyilkosok barátjának nevezte. Fellebbezés folytán a per ma a tábla elé került. Degré Miklós curiai bíró elnökölt, a felek jelen voltak. Rupert védő a bizonyítás elrendelését kéri Váry koronaügyészhelyettes kihallgatásával és a duna-tiszaközi bűnperek ismertetésével. Székely Imre, Pekár ügyvédje ezt ellenzi, mert itt csak arról lehet szó, hogy Pekár gyilkosságot glorifikált-e? Pekár Héjjast a nyugat magyarországi szerepléséért dicsérte. Héjjas elkövethetett meg nem engedett dolgokat, de erről birói ítélet nincsen és most nem is ezekről van szó. A biróság elrendelte a valódiság bizonyítását a védelem által előterjesztett irányban. Ezért a Zbona-per és az úgynevezett Istennyila-per iratainak beszerzését elrendelte. KÖZGAZDASÁG. A bécsi valutapiac árfolyamai: (Az Újság bécsi szerkesztőségének telefonjelentése.) Este Zürichben: Tegnap Ma Magyar korona 99.20 | Magyar korona 90.30 Dollár 70600 | Dollár 79660 Svájci frank 13500 | Svájci frank 13560 Cseh korona 2108 | Cseh korona 2110 Budapest 0.0067 V. Páris 27.30 Berlin 0.000000000123.76 Prága 15.50 Bécs 0.0073.30 Belgrád 7.55 Newyork 519.85 Szófia 3.75 London 2343 Bukarest 2.90 A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai október 22-én: Amsterdam 30215—30370 Cseh korona 2261—2280 Hollandiárt 29915—30170 Bécs 108.00—108.60 Belgrád 1113—1119 Newyork 76640—77040 Dinár 1093—1114 Dollár 76140—76700 Brüsszel 3692—3712 Bukarest 440—475 Belga frank 3662—3692 Lei 435—444 Kopenhága 13190—13265 Milánó 3325—3345 Dán korona 12990—13130 Lira 3305—3340 Krisztiánia 10980—11040 Zürich 14740—14815 Norvég kor. 10780—10965 Svájci frank 14640—14785 London 345000—347000 Stockholm 20415—20525 Angol font 342000—346000 Svéd kor. 20165—20325 Paris 4002—4032 Szófia 552—556 Prága 2281—2293 Léva 547—555 A külföldi magyarok pénzküldeményei. Kanadai dollár, argentínai peso, török font és más exotikus valutaküldemények. A háború óta csökkentek a dollár-átutalások. A békében a nagybankok külön szervet tartottak fenn, amely kizárólag az Amerikába vándorolt honfitársaink hazaküldött összegeit folyósította a kivándorolt családtagjai vagy barátai részére. Newyorkban ilyen célzattal pénzintézetet is alapítottak. Az intézetet az Egyesült Államok kormánya a világháború folyamán, felszámoltatta és a háború alatt az átutalások is szüneteltek. A háború után azután újból megindult, habár kisebb mérvben, ez az átutalási szolgálat. . Újabban azonban nemcsak azEgyesült Államok területén befizetett összegek kerülnek közvetlenül a fővárosi nagy intézetekhez, hanem más amerikai államok bankjai is létesítettek ilyen természetű összeköttetést a magyar intézetekkel. Ez olcsóbbá is teszi az átutalásokat, mivel a közvetlen érintkezés kikapcsolja az Egyesült Államok bankjainak közbenjöttét, így újabban közvetlenül érkezik Kanadából pénz, a kanadai dollárt 71—72 ezer koronáért váltják be a bankok. Közvetlen összeköttetésbe került néhány bankunk Argentína intézeteivel is. Az argentínai peso jelenlegi ára 25.000 korona körül mozog, Brazíliából is közvetlenül érkezik a pénz, a mitreis értéke ma hétezer korona körül áll. Megállapítható azonban, hogy az ezekből az államokból hazakerülő összegek mintegy hatvan százalékát képezik a háború kitörése előtt ezekből az országokból érkezett összegeknek. Mérvadó szakköreink enek a negyvenszázalékos csökkentésnek három okát is látják, először a béke óta sokan kivándoroltak és jöttek jó valutájukkal haza magyar földre, másodszor több kivándorló családját kivitette munkahelyére, végül ezekben az államokban is beállott a munkaalkalmak stagnációja és igy kevesebb a kint élő magyarok jövedelme mint annakelőtte volt, sőt amerikai lapok híradása szerint ezekben az államokban igen sok a munkanélküli bevándorló. Újabban a Törökországban dolgozó magyarok is küldenek átutalásokat a bankok útján, a török font mai ára mintegy 37—38.000 korona. Ezek a rövid idő előtt még élénken érkező átutalások is azonban egy-két hónap óta csökkennek. Úgy látszik a munkanélküliség a török földet sem kerüli el. Kisebb mennyiségben érkezik drachma átutalása is, kereskedők szállítmányait kísérő és néhány magyar tengerész átutalásai ezek. A görög pénzt ma átlagosan 1150— 1230 korona körül veszik át a bankok. Némi összegek jönnek Algírból, Timisből, Marokkóból. A világháború után franciák kerestek magyar gyarmatosokat Afrika részére, úgy látszik ezek közül akadnak olyanok, akik a gyilkos klíma dacára, kenyeret keresnek a forró Afrikában. A gyarmati frank jelenlegi értéke 3600— 3750 korona körül mozog. Pár hét előtt, mégJapánból is jött átutalás, magyar földről hajókra került tengerészek kereskednek, és az így nyert összegeket utalják néha át hozzátartozóiknak. A jen értéke ma 25—27.500 korona. Milllárdokra rugó forgalmi adót vetettek ki a tőzsdecégekre. Évekre visszamenőleg megadóztatják a tőzsdetagok és zsirótagok közt kötött üzleteket. Ismételten szó esett már arról, hogyan lehetne az értékpapír-forgalmi adó többszörös kivetését elkerülni. A pénzügyminiszter a tőzsde szanálása érdekében megtartott legutóbbi értekezleten is biztató kijelentést tett erre nézve, úgyhogy az érdekelt körök ennek alapján már várták a forgalmi adóról szóló törvény megfelelő módosítását. Közben pedig az történt , hogy a pénzügyi kormány egyik szerve, a központi díj- és illetékkiszabási hivatal sok milliárdra rugó adót vetett ki évekre visszamenőleg olyan ügyletek után, amelyek soha forgalmi adókötelesek nem voltak. Gyakori eset, hogy az egyik tőzsdetag, aki nem tagja a zsírónak, olyan remisszióvel köt üzletet, aki szintén nem zsirótag. Mivel a szállítás csak zsirótag útján történhetik, ilyenkor megneveznek egy zsirótagot, aki helyettük leszállítja vagy átveszi a papírokat a zsíróban, aszerint, hogy vételről vagy eladásról van-e szó. A zsirótag és a remisszió közt semmiféle új üzlet nem jön létre, mert a zsirótag csak effektuálja azt az üzletet, amelyet előzőleg két remisszió egymás közt megkötött és amely után az adót a zsíróban már lerótták. A központi díj- és illetékkiszabási hivatal most a különböző remissziók és zsirótagok közt történt lebonyolításokat mind különálló, forgalmi adóköteles üzleteknek tekinti és ezek után évekre visszamenőleg aranykoronában vetette ki az adót. A tőzsdén nagy izgalommal tárgyalták ezt a méltánytalanságot, amely az érdekelt köröket annál váratlanabbul érte, mert ilyen ügyletek után soha semmiféle pénzügyi hivatal forgalmi adót nem követelt a legvirágzóbb tőzsdei konjunktúra idején sem. Az egyik vezető tőzsdei cégre másfél évre visszamenőleg 750.000 aranykorona adót vetettek ki, de hallottunk több más kivetésekről is, amelyeknek összege szintén meghaladja a félmillió aranykoronát. Tőzsdei körök értesülése szerint a kivetés úgy történt, hogy a pénzügyi hatóságok emberei névtelen feljelentések alapján megjelentek a zsíró helyiségében, ami könyvvizsgálatot tartottak, így írták össze a remissziók és a zsírótagok közt kötött üzleteket és ennek alapján milliárdokra rugó adókat vetettek ki különböző cégekre. A cégek közül egyesek egyezkedni próbálnak a pénzügyi hatóságokkal, míg más cégek arra határozták el magukat, hogy perbe szállnak a kincstárral. Ezek a cégek a peres eljárás során nemcsak arra fognak rámutatni, hogy a központi díj- és illetékkiszabási hivatal erőszakosan magyarázta a törvényt, amikor forgalmi adót vetett ki a lebonyolítások után, amelyeknél tulajdonátruházás nem történt, hanem rámutatnak arra is, hogy az egész lebonyolítási mód egy kényszerhelyzet következménye, amely úgy állt elő, hogy nem lehetett minden tőzsdetag egyúttal zsirótag is. A tőzsdei érdekeltség egyébként ebben az ügyben intervencióra készül a pénzügyminiszternél.