Az Ujság, 1924. október (22. évfolyam, 205-231. szám)

1924-10-23 / 224. szám

14 Újság teljes terjedelmében ismertetett. Ezután a József­városi templom orgonájára 39 milliót, a Balatonfonyódon létesítendő üdülőtelep céljaira 270 milliót szavaztak meg, a Kereskedelmi és Iparkamarának segély címén elenged­tek 50 millió 490.000 koronányi vigalmi adót, amely az Árumintavásárok után illette volna meg a fővárost. A közgyűlést pótló végül is makacsul ragaszkodott ahhoz a barbár tervéhez, hogy a Deák­ téri halcsarnokot, ezt az értékes kis épületet lebontatja. A belügyminiszteren hihe­tőleg megtörik ez a romboló szándék. (A villamosvasutak téli menetrendje.) A villamosvas­­utak igazgatósága ma terjesztette be a főváros közlekedési, ügyosztályában a vasutak téli menetrendtervezetét, ame­lyet a tanács csütörtöki ülésén tárgyal. A menetrendter­vezet lényegesebb változást a közlekedésben nem hoz. A ■eggeli járatok közül a legkorábban a 22-es indul, amely a Népligetből reggel 4 óra 57 perckor kezdi el útját az Országház­ tér felé. A legkésőbben a 21-es villamos indul, amely a Ludovikai végállomástól éjszaka 1 óra 45 perc­kor indul vissza a Városligetbe. (Húsbizományosok és mészárosok küldöttsége a kor­mánybiztosnál.) A budapesti húsbizományosok Pakots Jó­zsef nemzetgyűlési képviselő vezetésével küldöttségileg jelentek meg ma délelőtt Ripka Ferenc dr. kormánybiztos­nál, akitől azt kérték, hogy a levágott állat is ötvenszá­zalékos vasúti kedvezménnyel jöhessen Budapestre, mint az élőállat. Ezenkívül a fogyasztási adó és a vágódíj mér­séklését kérték, hogy olcsóbbá tehessék a húst. Ugyancsak küldöttségileg jelent meg a kormánybiztos előtt a Buda­pesti Mészáros Ipartestület is, amely az élőállatok vám­mentes behozatalának lehetővé tételét, a vasúti tarifák mérséklését, az aranyparitáson felül lévő vágóhídi és vá­sári díjak csökkentését kérték. Október 29-én, szerdán délután fél öt órakor a régi országházban rendkívüli köz­gyűlést tartanak a mészárosok ez ügyben. (Küldöttségjárás egy B-listás tanítónő érdekében.) A Murányi­ utcai elemi iskola körzetéhez tartozó szülők kül­döttségileg keresték fel ma Sipőcz Jenő polgármestert, akitől Wéber Kálmánná B-listára helyezett tanítónő visz­­szahelyezését kérték, azon indokkal, hogy a szülők álta­lában ragaszkodnak ahhoz, hogy a tanítónő továbbra is megmaradjon állásában. Sipőcz polgármester megígérte, hogy mihelyt arról lehet szó, hogy új tanerőket alkalmaz­zanak, a küldöttség által kért tanítónő lesz az első, akit visszahelyez a főváros előbbi állásába. IGAZSf­GSZOLGÁLTfK­­S. § A merénylet-tervező Rulics volt tisztet két évi fegyházra ítélték. A törvényszék ma tárgyalta Kreysell táblabiró elnökletével Rulics Elemér magán­­tisztviselő, volt tiszt és társai bűnügyét. A Markó­­utcai fogházban anarchista klubot szerveztek és nem kisebb dolgot pengettek, mint Poincaré, Benes és Horthy Miklós kormányzónak láb alól leendő eltétele. Az eszközök megszervezése betörés útján lett volna eszközlendő. Halálbüntetéssel szigorított nyilatkoza­tot írtak alá Rulicsnak Landau Jenő, Bagi László, Lintner Béla, Bérczy Jes­ő, Jurilovszky Károly,­­Tuzzai László és Varjas Margit. A kormányzó ellen szőtt tervről csupán Jurilovszky és Landau tudtak. Az ügyészség csupán Rulics, Tuzzoni, Landau és Jurilovszky ellen adott be vádiratot összeesküvés büntette miatt. A tárgyaláson Gudy Oszkár képviselte az ügyészséget, Beck Oszkár, Surgoth Gyula, Jobbágy Lajos a védelmet. Rulics, több hadikitüntetésben részesült rokkant, azzal védekezett, hogy Tűzzön esz­­méje volt az egész, a külföldi hasonló tervekre hivat­kozik és ezért ő Jurilovszkyt bízta meg a további teendőkkel. Kiszabadulásuk után nem foglalkoztak többé az eszmével. Azzal is védekezett, hogy erős morfinista és hogy csak tréfa és presszió volt az egész. Tűzzön, aki szemérem elleni vétség miatt volt a fogház­ban, még azt is tagadja, hogy Rulicsot ismeri. Jurilovszky aláírta a kötelezvényt, de csak heccből, mert látta, hogy Rulics bolond és ezt ő a fogházban min­denkinek el is mondotta. Landau Jenő kereskedő­segéd viccnek tartotta az egész ügyet. Tőle Rulics a fogházban egymillió kölcsönt kért és ő adott is neki egymillióról szóló bont, mert nem vette őt komolyan.­­Varjas Margit tanú vallja, hogy aláírta a kötelez­vényt, de amikor megtudta, hogy mi van abban, akkor azt azonnal szét is tépte. Rulics sohasem nyi­latkozott a kormányzóról tiszteletlenül, de rajongva beszélt a királyi családról. Ő aláírta a nyilatkozatot, de azt állítja, hogy ő royalista. Már­pedig royalista és anarkista senki sem lehet egyszerre. A kormány­zót személyesen ismeri, igazán nem gondolt merény­letre. Bérczi Ernő hivatalnok aláírta a nyilatkozatot, de rögtön jelentést is tett arról. A többség kihallga­tása után a bíróság a vádlottak közül csupán Rulicsot mondta ki bűnösnek és elítélte két évi­­egyházra, a többieket felmentette. A felmentett Landau ma a dollárhamisítók perében is szerepelt, de ott is fel­mentették. Ennek dacára fogva maradt, mert csalások miatt is folyik ellene eljárás. Az ítélet ellen Rulics, úgyszintén az ügyész is fellebbezett.­­ A dollárhamisítási per ítéletét nagy zokogás kísé­retében hirdették ki. A budapesti büntetőtörvényszéken Csengey Kálmán dr. táblabíró tanácsa ma hozott ítéletet 12 napi tárgyalás után a dollárhamisítók bűnperében. A bíróság Ziegler Lajost és társ­ait bűnösnek mondotta ki pénzhamisítás és hamis pénz forgalombahozatalának bűntettében és ezért Ziegler Lajost háromévi fegyházra, hárommillió korona pénzbüntetésre s az ország területé­ről való kitiltásra ítélte. Nagy Dávidot hatévi fegyházra, hárommillió korona pénzbüntetésre. Szentpáli Károlyt hétévi fegyházra és 12 millió korona pénzbüntetésre. Hofmann Bélát ötévi fegyházra és hárommillió korona pénzbüntetésre. Schwartz Sándort nyolcévi fegyházra és hatmillió korona pénzbüntetésre. Horváth Jánost ötévi AZ'UJSÁG Csütörtök, 1924 október 23. fegyházra, kétmillió korona pénzbüntetésre, Lutovszky Lajost 201 évi fegyházra, egymillió korona pénzbünte­tésre, Fodor Nándort ötévi fegyházra és négymillió ko­rona pénzbüntetésre, Bárd Endrét kétévi börtönre és há­rommillió korona pénzbüntetésre, végül Friedmann Edét egyévi börtönre és kétmillió korona pénzbüntetésre ítélte el a bíróság, de vele szemben az elszenvedett vizsgálati fogsággal a büntetést teljesen kitöltöttnek vette. Jandura Gyulát, Almásy Balázst és Landau Jenőt a bíróság az ellenük emelt vád és következményeinek terhe alól fel­mentette. Már az ítélet kihirdetése közben nagy mozgo­lódás, zajongás támadt a teremben, mire az elnök igen erélyes hangon figyelmeztette a hallgatóságot, hogy a termet azonnal kiürítteti, ha még egy hangot hall. Erre a teremszolga figyelmeztette az elnököt, hogy az egyik elítélt hozzátartozója rosszul lett. A hallgatóság részére fentartott első padsorban helyet foglaló Szentpáli Ká­­rolyné, amikor a férjére kirótt ítéletet meghallotta, síró­­görcsöt kapott és rángatódzni kezdett, majd lezuhant a pad alá. Két teremszolga vitte ki az asszonyt az esküdt­széki tárgyalóteremből, amelynek előszobájában magához térítették. Alig vitték ki Szentpálinét, amikor egy másik asszony kiáltott fel hisztérikusan: Béla! Béla! Meg akar­nak gyilkolni.­­ Az ítélet kihirdetése után Mészner Ti­vadar dr. ügyészségi alelnök fellebbezést jelentett be sú­lyosbításért, valamint a két felmentő ítélet miatt is. A védők is fellebbezést jelentettek be. Külön fellebbezést jelentett be Nagy Dávid védője, mert a bíróság ezt a vádlottat is elítélte, noha a mai ítélethirdetésen nem je­lent meg, mert amint ismeretes, a múlt héten a főtárgya­lásról megszökött. A perrendtartás értelmében a vádlott távollétében marasztaló ítéletet hozni nem lehet. Ezért egyébként az ügyészség is fellebbezést jelentett be.­­ Pollák minisztériumi szolga gyilkosát négyévi fegy­házra ítélték. Emlékezetes, hogy június hó közepén Csapó Gyula György napszámost letartóztatták, mert Pollák János külügyminisztériumi altisztet három késszúrással meggyil­kolta és kirabolta. A törvényszék ma tárgyalta a pert Fublik Ernő táblabíró elnökletével. A főtárgyalás nagy részét zárt ajtók mögött tárgyalták. Nyilvános tárgyaláson mondta el a vádlott barátja, Túra István, hogy a vádlott neki elmondotta, hogy embert ölt és hogy azt azért csele­kedte, mert az felcsalta őt a lakásába és olyan undorítóan viselkedett, hogy felháborodásában és undorában meggyil­kolta és kirabolta. A törvényszék a vádlottat Magoss dr. ügyész és Baumfeld dr. védő előterjesztése után szándékos emberölésért négyévi fegyházra ítélte. § A zsidóság a tábla szerint is felekezet. A tör­vényszék Kádár Lehel hirlapiról egy zsidózó cikké­ért osztály elleni izgatásért kétheti fogházra és százezer korona pénzbüntetésre ítélte. A tábla ma Degré Miklós curiai bíró elnökletével a kiszabott büntetést jóváhagyta, de kimondotta, hogy a vádlott nem osztály, hanem hitfelekezet ellen követett el izgatást. § Csalásért hétévi börtön. Horváth Géza dr. egyes bíró ma gyermekek ellenében elkövetett csalásokért Klein Júliát két, segítőtársát Kiss Máriát kétévi börtönre ítélte. Klein Júlia az ítélet hallatára elájult.­­ A tábla a Pekár—Feleky-ügyben elrendelte a bi­zonyítást. A törvényszék a múlt évben Feleky Gézát, a Világ szerkesztőjét kétheti fogházra és százezer korona pénzbüntetésre ítélte, mert egy cikkében Pekár Gyulát, ki egy beszédében Héjjas Ivánt az ifjúság mintaképének állította oda, gyilkosok barátjának nevezte. Fellebbezés folytán a per ma a tábla elé került. Degré Miklós curiai bíró elnökölt, a felek jelen voltak. Rupert védő a bizo­nyítás elrendelését kéri Váry koronaügyészhelyettes ki­hallgatásával és a duna-tiszaközi bűnperek ismertetésé­vel. Székely Imre, Pekár ügyvédje ezt ellenzi, mert itt csak arról lehet szó, hogy Pekár gyilkosságot glorifi­­kált-e? Pekár Héjjast a nyugat magyarországi szereplé­séért dicsérte. Héjjas elkövethetett meg nem engedett dolgokat, de erről birói ítélet nincsen és most nem is ezekről van szó. A biróság elrendelte a valódiság bizo­nyítását a védelem által előterjesztett irányban. Ezért a Zbona-per és az úgynevezett Istennyila-per iratainak beszerzését elrendelte. KÖZGAZDASÁG. A bécsi valutapiac árfolyamai: (Az Újság bécsi szerkesztőségének telefonjelentése.) Este Zürichben: Tegnap Ma Magyar korona 99.20 | Magyar korona 90.30 Dollár 70600 | Dollár 79660 Svájci frank 13500 | Svájci frank 13560 Cseh korona 2108 | Cseh korona 2110 Budapest 0.0067 V. Páris 27.30 Berlin 0.000000000123.76 Prága 15.50 Bécs 0.0073.30 Belgrád 7.55 Newyork 519.85 Szófia 3.75 London 2343 Bukarest 2.90 A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai október 22-én: Amsterdam 30215—30370 Cseh korona 2261—2280 Hollandi­árt 29915—30170 Bécs 108.00—108.60 Belgrád 1113—1119 Newyork 76640—77040 Dinár 1093—1114 Dollár 76140—76700 Brüsszel 3692—3712 Bukarest 440—475 Belga frank 3662—3692 Lei 435—444 Kopenhága 13190—13265 Milánó 3325—3345 Dán korona 12990—13130 Lira 3305—3340 Krisztiánia 10980—11040 Zürich 14740—14815 Norvég kor. 10780—10965 Svájci frank 14640—14785 London 345000—347000 Stockholm 20415—20525 Angol font 342000—346000 Svéd kor.­ 20165—20325 Paris 4002—4032 Szófia 552—556 Prága 2281—2293 Léva 547—555 A külföldi magyarok pénzküldeményei. Kanadai dollár, argentínai peso, török font és más exo­­tikus valutaküldemények.­­ A háború óta csökkentek a dollár-átutalások. A békében a nagybankok külön szervet tartottak fenn, amely kizárólag az Amerikába vándorolt honfitársaink hazaküldött összegeit folyósította a kivándorolt családtagjai vagy barátai részére. Newyorkban ilyen célzattal pénzinté­zetet is alapítottak. Az intézetet az Egyesült­ Államok kor­mánya a világháború folyamán, felszámoltatta és a háború alatt az átutalások is szüneteltek. A háború után azután újból megindult, habár kisebb mérvben, ez az átutalási szolgálat. . Újabban azonban nemcsak az­­Egyesült­ Államok terü­letén befizetett összegek kerülnek közvetlenül a fővárosi nagy intézetekhez, hanem más amerikai államok bankjai is létesítettek ilyen természetű összeköttetést a magyar inté­zetekkel. Ez olcsóbbá is teszi az átutalásokat, mivel a köz­vetlen érintkezés kikapcsolja az Egyesült­ Államok bankjai­nak közbenjöttét, így újabban közvetlenül érkezik Kanadából pénz, a kanadai dollárt 71—72­­ ezer koronáért váltják be a bankok. Közvetlen összeköttetésbe került néhány bankunk Argentína intézeteivel is. Az argentínai peso jelenlegi ára 25.000 korona körül mozog, Brazíliából is közvetlenül érkezik a pénz, a mitreis értéke ma hétezer korona körül áll. Megállapítható azonban, hogy az ezekből az államok­ból hazakerülő összegek mintegy hatvan százalékát képezik a háború kitörése előtt ezekből az országokból érkezett összegeknek. Mérvadó szakköreink ene­k a negyvenszáza­lékos csökkentésnek három okát is látják, először a béke óta sokan kivándoroltak és jöttek jó valutájukkal haza ma­gyar földre, másodszor több kivándorló családját kivitette munkahelyére, végül ezekben az államokban is beállott a munkaalkalmak stagnációja és igy kevesebb a kint élő magyarok jövedelme mint annakelőtte volt, sőt amerikai lapok híradása szerint ezekben az államokban igen sok a munkanélküli bevándorló. Újabban a Törökországban dolgozó magyarok is kül­denek átutalásokat a bankok útján, a török font mai ára mintegy 37—38.000 korona. Ezek a rövid idő előtt még élénken érkező átutalások is azonban egy-két hónap óta csökkennek. Úgy látszik a munkanélküliség a török földet sem kerüli el. Kisebb mennyiségben érkezik drachma­ átutalása is, kereskedők szállítmányait kísérő és néhány magyar ten­gerész átutalásai ezek. A görög pénzt ma átlagosan 1150— 1230 korona körül veszik át a bankok. Némi összegek jönnek Algírból, Timisből, Marokkóból. A világháború után franciák kerestek magyar gyarmato­sokat Afrika részére, úgy látszik ezek közül akadnak olya­nok, akik a gyilkos klíma dacára, kenyeret keresnek a forró Afrikában. A gyarmati frank jelenlegi értéke 3600— 3750 korona körül mozog. Pár hét előtt, még­­Japánból is jött átutalás, magyar földről hajókra került tengerészek kereskednek, és az így nyert összegeket utalják néha át hozzátartozóiknak. A jen értéke ma 25—27.500 korona. Milllárdokra rugó forgalmi adót vetettek ki a tőzsde­­cégekre. Évekre visszamenőleg megadóztatják a tőzsdetagok és zsiró­­tagok közt kötött üzleteket. Ismételten szó esett már arról, hogyan lehetne az ér­ték­papír-forgalmi adó többszörös kivetését elkerülni. A pénzügyminiszter a tőzsde szanálása érdekében megtartott legutóbbi értekezleten is biztató kijelentést tett erre nézve, úgyhogy az érdekelt körök ennek alapján már várták a forgalmi adóról szóló törvény megfelelő módosítását. Köz­ben pedig az történt , hogy a pénzügyi kormány egyik szerve, a központi díj- és illetékkiszabási hivatal sok mil­­liárdra rugó adót vetett ki évekre visszamenőleg olyan ügy­letek után, amelyek soha forgalmi adókötelesek nem voltak. Gyakori eset, hogy az egyik tőzsdetag, aki nem tagja a zsírónak, olyan remisszióvel köt üzletet, aki szintén nem zsirótag. Mivel a szállítás csak zsirótag útján történhetik, ilyenkor megneveznek egy zsirótagot, aki helyettük leszál­lítja vagy átveszi a papírokat a zsíróban, aszerint, hogy vételről vagy eladásról van-e szó. A zsirótag és a remisszió közt semmiféle új üzlet nem jön létre, mert a zsirótag csak effektuálja azt az üzletet, amelyet előzőleg két remisszió egymás közt megkötött és amely után az adót a zsíróban már lerótták. A központi díj- és illetékkiszabási hivatal most a különböző remissziók és zsirótagok közt történt lebonyolításokat mind különálló, forgalmi adóköteles üzle­teknek tekinti és ezek után évekre visszamenőleg arany­koronában vetette ki az adót. A tőzsdén nagy izgalommal tárgyalták ezt a méltány­talanságot, amely az érdekelt köröket annál váratlanabbul érte, mert ilyen ügyletek után soha semmiféle pénzügyi hivatal forgalmi adót nem követelt a legvirágzóbb tőzsdei konjunktúra idején sem. Az egyik vezető tőzsdei cégre másfél évre visszamenőleg 750.000 aranykorona adót vetet­tek ki, de hallottunk több más kivetésekről is, amelyeknek összege szintén meghaladja a félmillió aranykoronát. Tőzsdei körök értesülése szerint a kivetés úgy történt, hogy a pénzügyi hatóságok emberei névtelen feljelentések alapján megjelentek a zsíró helyiségében, a­mi könyvvizs­gálatot tartottak, így írták össze a remissziók és a zsíró­­tagok közt kötött üzleteket és ennek alapján milliárdokra rugó adókat vetettek ki különböző cégekre. A cégek közül egyesek egyezkedni próbálnak a pénzügyi hatóságokkal, míg más cégek arra határozták el magukat, hogy perbe szállnak a kincstárral. Ezek a cégek a peres eljárás során nemcsak arra fognak rámutatni, hogy a központi díj- és illetékkiszabási hivatal erőszakosan magyarázta a tör­vényt, amikor forgalmi adót vetett ki a lebonyolítások után, amelyeknél tulajdonátruházás nem történt, hanem rámu­tatnak arra is, hogy az egész lebonyolítási mód egy kény­szerhelyzet következménye, amely úgy állt elő, hogy nem lehetett minden tőzsdetag egyúttal zsirótag is. A tőzsdei érdekeltség egyébként ebben az ügyben inter­vencióra készül a pénzügyminiszternél.

Next