Az Ujság, 1924. október (22. évfolyam, 205-231. szám)

1924-10-24 / 225. szám

ÍM vasúti fuvardíjakat papírkoronában fizeti meg, akkor ter­mészetesen az aranykoronát 17.000-szeres alapon számol­ják el. Miután effektív aranykoronákkal, vagyis arany­érmékkel is fizethetők ezek a kötelezettségek, a múlt hó­napban az aranyérmék piacán erős hosszmozgalom ke­letkezett, miután ebben az időben meglehetősen nagy diszparitás mutatkozott az effektív aranykorona és a 17.000-szeres szorzószámmal átszámított papírkorona­­tételek között. A nagy kereslet folytán azonban a marge mindjobban­ szűkült a két árfolyam között, úgy hogy ma már a két árszínvonal találkozik. A piacok ugyanis húsz­­koronás magyar aranyért 338.550 papírkoronát fizetnek, amivel szemben húsz aranykorona papírkoronára átszá­mítva a 17.000-szeres szorzószámmal 340.000 koronás ár­folyamnak felel meg, vagyis a marge ma már egy és fél pont. Ilyen alacsony árfolyamkülönbözet mellett meg­szűnt az ügynökökre nézve az aranyérmékkel való ke­reset lehetősége és talán ezért észlelhetjük a nemesfémek piacán már napok óta mutatkozó nagyobb lanyhaságot. Az értéktőzsdén a forgalom teljesen megcsappant és az egész vonalon megállt a múlt héten megkezdődött ár­emelkedési folyamat. Az üzletidő további során a bécsi eladásokra, de a helyi kontremin bianco eladásaira is az árfolyamok kissé lemorzsolódtak. Zárlat felé átmeneti javulás állott be, de közvetlenül a lecsengetés előtt ismét elcsendesült az üzlet Végeredményben azonban az érté­kek tegnapi árfolyamukhoz képest 1,2%-kal estek. Az utótőzsdén sem változott meg a helyzet Csekély for­galom mellett a zárlati árfolyamok maradtak érvényben. Néhány tájékoztató árfolyam ezer koronában a következő: Angol-Magyar 42.5, Földhitelbank 205, Hazai 120—121 Magyar Hitel 425—427, Csehbank 20, Leszámítoló 61—62, Kereskedelmi Bank 1040—1045. — Általános Takarék 106—109, Pesti Hazai 2850—2880. — Első Magyar Biztosító 6250 (ára). — Borsod-miskolci 129, Concordia 36.5—37, Első Budapesti Gáz 114, Hungária 115, Pesti Viktória 213— 215. — Bepesini 800, Szászvári 240, Magnezit 1500, Általános Részén 2620—2675, Salgó 440, Urikányi 720. — Athenaeum 93—95, Pallas 142—145. — Fegyver 895—900, Ganz-Danubius 1980—2000, Ganz Villa­mos 1000—1020, Láng 88, Magyar Aczél 163—165, Rimamurányi 116—­­ 117, Lámpa 114—116. — Gutmann 720, Hazai Fa 110, Kronberger 15, Lichtig 2­5, Óla 430—485, Rézbányás 70, Szlavónia 75, Nasici 1850—­­ 1875. — Ettr 280, Nova 137.5—139, Levante 152—156, Tröszt 154— 155 Államvasut 140. — Magyar Cukor 1975—2000, Georgia 320—322, Mezőhegyes­ 152—155. — Czinner 90—93. — Izzó 695—700, Just Izzó 5­9. — Részvénysör 283, Gsch­windt 182. — Égisz 36. — Goldberger , 162, Karton 109—110, Pamut 208. — Chinoin 8—8­5, Danica 79—82, Hungária Műtrágya 93—94, Szikra 34. — Bóni 52—53, Brassói 350— 355, Német Mezőgazdasági 155, Gru­mi 237. Délután csak egy-két arbitrázs és helyi érték iránt mutatkozott valamelyes érdeklődés, de kötés nem történt a magyar állampapírok árfolyama. Néhány nap óta élénkebb üzlet alakult ki a fővárosban — leginkább a bank­közi forgalomban — a magyar állampapírokban. A vevők többnyire külföldiek, akik jobb pénzükért könnyen szerzik meg a magyar állampapírokat A négyszázalékos magyar korona járadék árfolyama jelenleg 8000—9000 korona a névérték száz koronájáért, a 6%-os hadikölcsöné 1100— 1200, az 5­%-osé pedig 800—900. Bécsi értéktőzsde. Október 23. Az értéktőzsde élénk üzletmenet mellett nyitt meg, később azonban főleg a magyar értékekben és a helyi piac papírjaiban realizálá­■ sok voltak, amelyek az árfolyamokat lemorzsolták. A tőzsde minden ösztönzés híján üzlettelen maradt. Záró­árfolyamok: Magyar Hitel 390, Osztrák Hitel 142, Angol- Magyar Bank 41, Adria 975, Államvasut 406, Délivasút 54.1, Klotild 40­5, Spódium 112, Kóburg 35.8, Rima 112, Guttmann 420, Hazai fa 107, Neuschloss-Lichtig 2­55, Szlavónia 70, Esztergom-Szászvári 217, Kohó 292, Salgó 406, Urikányi 670, Magyar Hoffher 91­9, Horvát cukor 859, Magyar cukor 1800, Győri olaj 59. Az Országos Mezőgazdasági Kamara választmányi ülése. Az Országos Mezőgazdasági Kamara tegnap dél­után tartotta meg a nyári szünet után első választmányi ülését. Almássy Imre gróf elnöki megnyitója után Koós Mihály ügyvezető igazgató terjesztette elő jelentését, amelyben elsősorban a mezőgazdasági haszonbérekkel foglalkozott behatóan. A kamara a mezőgazdasági ha­szonbérek kérdésében arra az álláspontra helyezkedett, hogy e kérdésben a szerződő felek szabad akarata érvé­nyesüljön. Rámutatott azokra a visszásságokra is, ame­lyek a kisbérletek körül forognak. Intézkedéseket és vé­delmet kér­ a kizsarolt kisparcellák bérbeadására vonat­kozólag. A mezőgazdasági hitel ügyét állandó­ gondjai­ban tartja a kamara, örvendetesen vette tudomásul a ka­mara, hogy a községi hitelszövetkezetek igényét kielégí­teni hivatott Országos Központi Hitelszövetkezet alap­tőkéje 25 milliárdra, a közép- és nagybirtokosok hat szö­vetkezetének alaptőkéje pedig 17 milliárdra emelkedett. Koós Mihály előterjesztése után, melyet élénk vita kö­vetett, a kamara igazgatóhelyettesének, Marschall Fe­renc dr.-nak terjedelmes beszámolója következett az egyes vámpolitikai és adókérdésekről. A kamara aggodalommal látja, hogy a vámtarifa számos tétele kereskedelmi szer­ződések nélkül már­is életbe lépett. Kifogásolja a fő­városnak a mezőgazdaságot súlyosan érintő amerikai zsír- és húsakcióját. Ez nem az az út, amelyen a fő­városi lakosság olcsóbb megélhetését biztosítani lehetne, n­a a főváros vezetősége ott fogja­ keresni "a probléma megoldását, hogy közvetlen kapcsolatot hoz létre a vi­déki termelő és a fővárosi­ fogyasztó között és az illeték ■ és városi vámok csüngeljében­ rendet teremt —többet­­fog használni a főváros­ közönségének, mint a vizenyős és°rostos amerikai zsírnak,­­vagy a fagyasztott marha­húsnak importjával. A kamara tiltakozik a főváros azon legújabb terve” ellen is, hogy a kövezetvám (határvám) felemelésének ártatlannak látszó ■ jelszava alatt egy kü­lön városi vámkódexet szerkesszen az állam vámtarifája mellé és a termelők és a fogyasztók közé ezáltal egy újabb demarkációs vonalat­ építsen ki. Az időszerű adó­ügyi kérdésekre vonatkozóan­­ Marschall Ferenc dr. töb­bek között megállapítja, hogy a mai 'alakjában' teljesen tarthatatlan általános forgalmi adó megfelelő reformját a gazdaérdekeltségek'­ is sürgetik. A' kamara megnyugvás­, jól veszi tudomásul'a pénzügyi­ kormányzat kijelentését, hogy a reform nem fog az osztrák forgalmi adóremd-­­szerre támaszkodni.­­ A magyar állampapírok a berlini tőzsdén. Az Újság­nak jelentik Berlinből, hogy az 1913. évi 4 és fél százalé­kos magyar koronajáradék árfolyama 6300-ról 6500-ra emelkedett. Az 1914. évi ugyanilyen állampapír árfolyama változatlanul 6300. Emelkedett a négyes magyar aranyjá­radék ára 8375-ről 8900-ra és a négyes magyar korona­­járadéké 1625 milliárdról 1750-re. Itt említjük meg, hogy a 4 százalékos osztrák aranyjáradék 10250 és a 4 százalé­kos koronajáradék 1400-as árfolyamon áll. Prágai és berlini tőzsde. Az Újság bécsi szerkesz­tősége jelenti telefonon, Prágából jelentik. A közeli ultiméra való tekintettel a kis spekuláció helyzetmeg­váltásokra törekedett. Az árfolyamok túlnyomó része eleinte javult, később azonban lemorzsolódott. Zárlat­ban azonban a bécsi javulás hírére megerősödtek az árfolyamok. A befektetési piac nyugodt volt, helyi bankok tartottak, bécsi bankok túlnyomó részben gyengültek, cukorművi papírok is gyengék voltak. Berlinből jelentik: Kezdetben a választások miatti elkedvetlenedés éreztette hatását a tőzsdén. Ehhez járult az a hír, hogy a ruhrvidéki sztrájkmozgalom mindig nagyobb hullámokat ver. A hanyatlás azonban nagyon mérsékelt ütemben történt és egyes esetek­ben alig lépte túl a billiót százanként. Később némi javulás, majd ismét gyengülés következett. Különö­sen a bányapiac volt gyenge. A kölcsön is veszített. Magyar és török értékek csatlakoztak. Hajózási ér­tékek hanyatlottak, bankértékek tartottak voltak. A járadékmárka tanulságai. Az Országos Iparegyesü­letben Tonelli Sándor iparkamarai főtitkár ma délután előadást tartott a járadékmárka tanulságairól Németor­szágban. Előadta, hogy a német járadék­bank 1923 októ­ber 15-én alakult meg. A bank 1250 millió aranymárká­ban megállapított alaptőkéjének előteremtését aranyra szóló jelzálogkötvények formájában a német közgazda­­sági érdekképviseletek vállalták és ők választották a bank első igazgatóságát is. A járadék­bank igazgatósága a já­radékmárkának a dollárhoz való értékarányát — amint ismeretes — a békemárkát tartva szem előtt, úgy állapí­totta meg, hogy 4,20 járadékmárkát vett egy dollárral egyenértékűnek. A kúra, melynek a német gazdasági élet így alávetette magát, drasztikus volt, de sikerük­ Bebizo­nyosodott, hogy a lélektani szempontok a gazdasági élet­ben sokkal hatalmasabbak, mint általában feltételezik. Rö­­­vid idővel a járadékmárka kibocsátása után a pénzpánik megszűnt, a tényleges dollárkurzus visszaesett, a rejtett árukészletek előkerültek, sőt a szociális nyugtalanságnak egyik legerősebb forrása is, amely az inflációval van szerves összefüggésben, megszűnt Kétségtelen ugyan, hogy az aranymárkát előkészítő járadékmárka átmeneti válságot is idézett elő, mert az árak rohamosan a béke­­színvonalra ugrottak fe. Ugyanakkor azonban megtörtént a keresetek és megélhetési költségek kiegyensúlyozódása. A­­befizetésükből és a munkabérekből élő osztályok sokkal kevésbé érzik a drágaságot, mint nálunk, ahol még mindig óriási aránytalanság áll fenn a keresetek és megélhetési költségek között. A jelek azt mutatják ugyan, hogy az előző esztendőkkel szemben a német ipar versenyképes­sége megcsökkent. Ezt azonban téves volna tisztán a járadékmárka rovására írni. A versenyképesség megcsap­panásának a járadékmárka nélkül is be kellett volna kö­vetkezni Németországban. A járadékmárt­a végül is Né­metországban előkészítette az igazi aranymárkára való átmenetet Tanulságait mi is, ahol az aranykoronának még mindig jelentős ellenzéke van, nagyon jól hasznosít­hatjuk. Az aranykoronától nekünk sem szabad megijedni Bevezetése alkalmával lesznek ugyan elhullások, illetőleg kiderül, hogy a papírkoronában felfújt vagyonok tulaj­­donképen nem is vagyonok. Lesznek megint szegény em­berek álgazdagok helyett de a lélektani momentumok alapján következtetni lehet arra, hogy az aranykorona be­vezetése nálunk is a normális állapotokra való visszaté­résnek volna a kezdete. A pénzpiacon a mai kasszanap alkalmából sem volt nagyobb kereslet amivel szemben a hetipénzt nagy té­telekben kínálták negyed—háromnyolcad százalékos ka­matbázis mellett. Megváltoztatják-e ultimé előtt a UA90-es szorzó­számot Az októberi ulltimótól már csak napok választa­nak el bennünket A november elseje kritikus napja lesz a vállalatoknak és kereskedőknek, mert az esedékes ház­­béreken felül a munkabérek, tisztviselő-fizetések és az adókötelezettségek is erős megpróbáltatásoknak fogják kitenni őket. Az ipar és kereskedelem, mint minden ul­timé, úgy a mostani hónapvég alkalmából is feszült ér­deklődéssel várja, hogy a kormány továbbra is változat­lanul fentartja-e a tizenhétezerszeres szorzószámot. Az igazságnak és a dollárparitáson való átszámításnak meg­felelően az aranykorona jelenlegi árfolyama maximálisan 15.600 papírkoronának felel meg. Vagyis az iparnak és kereskedelemnek az ultimán esedékes nagy lejáratok alkalmából az aranykoronát 1400 papírkoronával drágáb­ban kell megfizetnie, ami — nem kell hangoztatnunk — óriási megterhelést jelent. A kereskedelemnek és ipar­nak ugyan nincs sok reménye arra, hogy a pénzügymi­niszter megváltoztassa a jelenlegi tizenhétezres szorzó­számot, mégis ebben az irányban újabb mozgalmat indít. Amint értesülünk, a napokban a kereskedelmi érdekelt­ségek egy küldöttsége fog ebben az ügyben eljárni a pénz­ügyminiszternél. A magyar bankok dollárkölcsönei. A főváros nagy intézetei, azonban kizárólag saját állandó ügyfeleik ré­szére, megkezdték rövid idő előtt a dollár foly­ószámla­­kölcsönök folyósítását, egyelőre még megfelelő jelzálogos fedezettel. Ezek a kölcsönök rövid lejáratúak, rendesen három—hat hónapra szólnak. A kamattételek 14—7 18 százalék között váltakoznak. A­ bekebelezéseket a ban­kok rendszerint keresztülvezetik és nem elégednek­ meg az eddig gyakran szokássá vált bekebelezési engedé­lyekkel. Itt említjük meg, hogy két nagy berlini ház, a ma­gyar piaccal, szoros barátságban álló Mendelssohn & Co. cég és a Slerdy & Co. cég tárgyalásokat folytat a new­­­­ y­orki nagybankokkal dollárhitelek engedélyezése tár­gyában. A két ház egy-egy főnöke személyesen vezeti a tárgyalásokat a newyorki bankokkal. Hogy ezekből az állítólag igen nagy összegről szóló kölcsönökből jut-e majd­­a bankházakkal állandóan dolgozó magyar érde­keltségeknek, a közeli jövő kérdése. Egy kisebb fizetésképtelenséget publikáltak ma a tőzsdén. A tőzsdeterem fekete tábláján ugyanis közölte a tanács, hogy a leszámoló iroda jelentése szerint­ Orzó Róbert tőzsdetag fizetési kötelezettségeinek nem tett ele­get. A fizetésképtelenné vált tőzsdetag a kisebb cégek közé tartozott, úgy hogy ez az inzolvencia egyáltalában nem érintette a piacot. A mai kasszanapot teljesen simán bonyolították le. Az előző heti kasszához képest a darabforgalom kissé javult, amennyiben a mai fizetési napon 125 milliárd ko­ronának megfelelő darabforgalmat bonyolítottak le. ■ A főváros tiltakozik a tranzitó­raktárak működé­sének felfüggesztése ellen. A pénzügyminiszter október 11-én kelt rendeletével tudvalevőleg egyes vámszabad­­raktárakban előfordult visszaélések miatt felfüggesztette az összes vámszabadraktárak működését, illetőleg elren­delte a vámelőjegyzési raktárak általános revízióját és utasította a vámhivatalokat, hogy további intézkedésig­ előjegyzési raktárban való kezelésre árukat ne szolgált­tassanak ki. Ezzel az üggyel Purébl Győző dr., a főváros közgazdasági ügyosztály vezetőjének előterjeszté­sében ma délelőtti ülésén foglalkozott a székesfőváros tanácsa A tanácsülés rámutatott arra, hogy annak idején a székesfőváros törvényhatósági bizottsága szorgalmazta a kormányhatóságoknál a vámelőjegyzési raktárak fel­­állítását, amelyeknek nagy fontosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy a főváros kereskedői ezeknek a hitelraktá­raknak a segítségével minden külön engedélyezés nélkül tudnak árukat exportálni. A főváros tanácsa elhatározta, hogy a tranzitóraktárak ügyében sürgős felterjesztéssel fordul a pénzügyminiszterhez, amelyben rámutat arra, hogy egyesek visszaélései miatt nem szabad az összes­­séget sújtani és főleg nem szabad efajta az egész keres­­kedelmi életet megbénító intézkedéseket tenni. Az olasz királyi követség kereskedelmi attachéja felolyja azo­kat a kereskedőket, akik­ az utóbbi időben, az időközben felszabadí­tott árukra, behozatali kérvényeket adtak be hozzá, hogy azokat, igazolás ellenében november 20-ig, csütörtökön vagy szombaton dé­­előtt fél 11-től 1-ig, átvegyék. Az első kötvény-valorizáció. Az Újság bécsi tudósítója jelenti, hogy Bécsben megtörtént az első kötvény -valorizá­­ciós megegyezés. A bécs—pottendorf—bécsújhelyi vasút­társaság elsőbbségi kötvény tulajdonosai lesznek az el­sők, akik Ausztriában valorizálva kapják vissza a háború előtt befizetett tőkéiket. A jövőben a kisorsolt elsőbbségi kötvényeket (400 háború előtt befizetett korona névér­tékről szólanak) kettőszáz aranykoronával váltják be. A már korábban kisorsolt, de eddig beváltásra nem került elsőbbségi kötvények darabonkint hatvan aranykoronával kerülnek beváltásra. Az 1924 július elseje előtt esedékes szelvények beváltása szelvényenként másfél aranykoroná­val történik meg, 1924 július elsejétől kezdve két arany,­korona a szelvények beváltási összege. A vasúttársaság igazgatósága, a kötvénytulajdonosok képviselői és a kormány képviselői már aláírták a vonatkozó egyezményt. Magyar kézben kevés ilyen kötvény van, de nagybank­jaink letéttulajdono­sai között szerepelnek ilyen kötvények magyar tulajdonosai is. A valorizációt úgy Bécsben, mint Budapesten elvi jelentőségűnek tartják. Megjelent a kókuszdió a budapesti piacon. Egy rég nem látott élelmicikk vonult be újra a főváros piacára. Olasz cégek útján valósággal elárasztják a várost kókusz­dióval, darabját 32—35.000 koronáért adják a belső vá­rosrészek boltjai, míg a nagykereskedelmi ára 25—28.000 korona. Az áru Itáliából érkezett Itt említjük meg, hogy fűszerkereskedő cégeink közös lépéseket szándékoznak tenni a kormánynál a háztartásokban a kókuszdiónál sokkal élénkebb keletű mazsolaszőlőnek a szabad listára való helyezéséért. A Népegészségügyi Múzeum fentartása érdekében a minisztériumok közbenjöttével a bányászati, kohászati, továbbá az ipari és kereskedelmi, valamint a mezőgaz­dasági érdekeltségek elhatározták, hogy­ az erre szüksé­ges költségeket arányosan magukra vállalják. Ebből a célból az érdekképviseleti szervek meg is alapították nemrégen a Népegészségügyi és Munkásvédelmi Szövet­séget Az előzetes számítások szerint az állami hozzá­járuláson kívü­l mintegy 80.000 aranykoronára van még szükség. Alföldi Mezőgazdasági Intézet, mely a gyakorlati élettel kapcso­latos tudományos irányú kutató és vizsgálati munkálatokat van hi­vatva végezni, október 26-án nyílik meg Szegeden. Az árutőzsdén szilárd irányzatban ma csak csekély forgalom fejlődött. A magasabb amerikai árak alapján a malmok jobb árakat ígértek, de az amúgy is gyenge kínálat még többet követelt így csak mintegy 12 vagon búza kelt el 5 koronával drágábban. A­ rozs jobb kíná­lata folytán élénkebb volt és mintegy 20 vagon kelt­ el 2­/2 koronával magasabb árakon. Ezenkívül egy ötvago­­nos tételt Pozsonyba az export vásárolt Az árpa ugyan­csak élénkebb volt és 10 koronáig drágábban fizették. Gyengébb kínálat mellett a zab szilárdult és javult is, de az üzleti idő végéig nem köttetett Tengeriben üzlet­­telenül az árak jól tartottan nem változtak. Kisebb üz­letben a köles és a repce nem­­ változott Magasabb ár­követelések miatt a bab szilárd volt,­ azonban alig köt­tetett. Magvak és hüvelyesek csak kisebb tételekben, vál­tozatlan árakon voltak forgalomban. Az őrlemények pia­cán csak csekély forgalom fejlődött, mivel másodkézből lisztért, magasabb árakat követeltek. Korpában kielégítő kínálat mellett nem történt változás. Más kötések: Búza 77 kg. h. pár. váltó 47, h. pár. 4750, h. pár. kp.1­47. Rozs (Magyaróvár) 4550, h. pár. kp. 4450, h. pár. váltó 45, Pozsonyba 245 cseh korona. Árpa h. pár. m. szer.­­4425, h. pár. váltó 42, Hegyeshalomra 5300 osztrák korona. Zab (borsodi áll.) kp. 36, (Gyékényes) 36. Köles h. pár. 27 és m. szer. 2750. Napraforgó (Székesfehérvár) 35. Liszt Ogg h. pár. 7150. Tájékoztató árak: Csöves tengeri h. pár. 1825—1850. A lisztárak 8000 koronás­ hullásalapon a malmoknál nem változtak. Hivatalos jegyzések: Haza liszav. 76 kg. 462.500—467.500, 77 kg. 467.500—472.500, 78 kg.­ 470—475, fejérmegyei és pestvidéki , 7­6 kg.­,400— 465, 77 kg. 465—470, 78 kg. 467.500—472.500, rozs 445— 447.500, árpa .400­—420, sörárpa 480—520, zab 38' . ’ köles, tengeri, repce és korpa változatlan Budapesti vágómarhavásár. 1924 október 23.­­•'..'hajtatott­ atka 53 darab, ökör 146 darab, tehén 335 darab, bivaly 2 darab, növen­­dékmarha: 112 darab. Összesen: 648 darab vágómarha. Árjegyzések' ökör, legjobb minőség 18.500—21.000, kivételesen 21.500—22.500 középminőség 13.500-18.000, gyengébb 8500—13.000. Bika, jog AZ ÚJSÁG* Péntek, 1924 október 24*

Next