Az Ujság, 1925. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-01 / 1. szám

CSÜTÖRTÖK, 1925 JANUÁR 1 •AZ ÚJSÁG* -­ MOZGALMAS VOLT AZ ELMÚLT ÉV BŰNÜGYI KRÓNIKÁJA. A POLITIKAI KILENGÉSEK MEGSZŰNTEK-----A BETÖRŐK MEGSZÁLLOTT TERÜLETRE VÁNDOROLTAK. A SZERELMI DRÁMÁK SZAPORODTAK. — SOK AZ ÖNGYILKOS.— AZ AUTÓŐRÜLET. — GÁZOL A VILLAMOS. NAGYON SOK BŰNÜGYET OKOZOTT A TŐZSDEI KRACH. NINCS MEG AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS A MAGYAR ÉS A SZOMSZÉDOS ÁLLAM RENDŐRSÉGEI KÖZÖTT. A Márfi-ügy, a puccskísérletek letörése, az ut­cai igazoltatások végleges kiirtása, számos tőzs­­dés és csaló kereskedőknek letartóztatása, az in­gatag alapon álló vállalatok tulajdonosainak le­leplezése erősebben foglalkoztatta, mint valaha a budapesti rendőrséget, amely a lefolyt esztendő­ben eredményes munkájával rohamos lépésekkel vitte előre a közállapotok konszolidációját és fé­­lig-meddig megtisztogatta a főváros gazdasági életét az élősdi exisztenciák százaitól. A bűnügyi osztály vezetője, a különféle bűncselekmények kinyomozásával megbízott osztály és csoportveze­tők egyértelműen úgy nyilatkoznak, hogy egy év lefolyása óta az addig nagyon is zilált közbizton­sági viszonyok lényegesen megjavultak, sőt betö­rések és egyébbfajta lopások tekintetében kedve­zőbb a helyzet, mint békében volt. De a jelenlegi gazdasági viszonyok, melyek vigasztalanoknak látszanak, mégis fokozottabb éberségre kénysze­rítik a rendőrséget. A múlt esztendő bűnügyi sikerei közül a leg­élénkebb figyelmet és közmegelégedést váltotta ki, hogy a politikai osztálynak sikerült a bomba­­merénylőket kinyomozni és ártalmatlanná tenni. Több évi eredménytelen munka után sikerült a rendőrségnek, amelyik végre bizonyos politikai tényezők befolyásától és erőszakoskodásától megszabadult. Márfi Józsefet és társait a törvény kezére juttatni. A politikai osztály vezetésében beállott változás után kezdődött az a tisztulási folyamat, mely végül a terroristáknak letartózta­tásával végződött. A legszélső­jobboldali elemek, amelyek esztendőkön át az utcának urai voltak és befolyásukat a nemzetgyűlésen, minisztériu­mokban és közhivatalokban érvényesítették, nem adták föl minden ellentállás nélkül a harcot, hogy uralmukat f­öntartsák és biztosítsák. Mielőtt Márfiékhoz hozzá lehetett volna nyúlni, a rend­őrség ádáz küzdelmet vívott a fölforgató elemek­kel. A rendőrség sorjában tette lehetetlenné a puccskísérleteket.­­ A „Csocsó bácsi" kocsmájában gyülekező puccsistákat, akik titokban karhatalmat akartak szervezni, hogy saját fegyveres erejüket szembe­állítsák az államhatalom rendőrségével, leplezték ki. De a puccsisták még mindig nem adták föl a h­arcot. Titokban alakult a „Cselekvő Magyarok egyesülete, melynek vezetői még rablógyilkosság­tól sem riadtak vissza. A rendőrség benyomult a Három kapás“-ba, majd feloszlatta a „légió1" el­nevezés alatt titokban működő alakulatot. Xx Ulain-puccsot csírájában fojtotta el és a „Nemzeti Munkásvédelmi Tartalék" tagjait tétlenségre kárhoztatta. A rendőrség számára végre szabaddá lett az út és a francia követ­ség ellenes bombamerénylet után benyomul­hatott a különböző, a közrendre veszélyes alakulatok helyiségébe. Már nem szegezték ellenük a puskák csövét, már nem állítottak fel gépfegyvereket, hogy a rendőrséget tör­vényes munkájában megakadályozzák. A rendőrség újra ura lett a helyzetnek és a po­litikai rendőrség lefülelte Mártit és társait. A bombavetők letartóztatásával, akik felett néhány héttel ezelőtt ítélkezett a törvényszék, újabb­ bombamerénylet már nem rémítette a békés polgárokat. Rend lett a fővárosban. A felelőtlen elemek még egy gyenge kísérletet tet­tek és utcai igazoltatásokkal adtak életjelt ma­gukról, de ezúttal póruljártak, mert nemcsak a rendőrség volt talpon, hanem a közönség is. A rendőrség azonban még mindig adós a Reismann­­féle gyilkosság felderítésével és már ideje volna, hogy bizonyos dolgokhoz minden melléktekintet nélkül, ne kezlyű­s kézzel nyúljanak. A politikai rendőrség a baloldali kilengések" el­len ugyanannyi erélyt tanúsított, mint a jobboldali terroristák ellen. Két esetben tett ártalmatlanná kommunista érzelmű elemeket, akik a kormányzó ellen terveztek merényletet. Sztáron Sándor és Ker­tész István, akik Leobenből jöttek Budapestre, hogy itt az államfőt megöljék, még tervük megkísérlése előtt börtönbe kerültek. Moszkvának kiküldöttjei néha-néha álnevek alatt látogatást tettek, hogy a munkásság elégedetlen elemei között a kommunizmus eszméjét újra ter­jesszék. Sejt­ rendszer alapján dolgoztak, de a rendőrség a kommunizmus nemzetközi hálózatá­nak majdnem minden titkát tudja már és össze­köttetésben áll a külföld rendőrségeivel. A legszél­sőbb baloldali agitátorokat lefülelte, mielőtt még­­nagyobb károkat okozhattak volna. A rendőrség megakadályozta egyúttal azt is, hogy a vörös ura­ ■ lom érdekében írott propagandaüzletek és köny­vek csempészet útján nagyobb tömegekben kerül­jenek az országba. A bű­nügyi osztály szintén hatalmas munkát végzett és a referensei és detektívjei túl vannak terhelve az akták halmazával. Csak a betöréseknél tapasztalható lényeges apadás. A betörők nem nyugosznak ugyan, de a legjobb erőik eltávoztak az országból és fő­képpen megszállott területen dolgoznak, mert sajnos, a szomszédos államok rendőrségével alig van kapcsolatunk. Nem kapunk onnan nyilvántartási adatokat, ■supán néha-néha egy-egy körözést. Nem cserélik fel a daktiloszkópiai törzslapokat és a régi jó betörök tudják nagyon jól, mert Csehszlovákiá­ban, Jugoszláviában, a román imperium alatt álló országokban nem­­ a. nák a betörök múltját, el­­fogatásuk eskű­ye­­i­n ~ ik őket, mint vissza­eső gonosztevő'­-t és i­dő elég olcsón szabadulnak. Olyan bűn -­ m­ú ' ’­­ amelyekért itt ötévi fegyházat, sőt többet is kaphatnak, mert már rovott múltuak, a szomszédos államok törvényszé­kei nem mérnek rájuk többet, mint hat hónapot vagy még kevesebbet. A legtöbb régi betörő főképen Cseh-Szlovák területen, látszólag mint tisztességes polgár helyezkedett el, de titokban fentartja a kap­csolatot betörőtársaival és nagyon gyakran körútra indul. Medvigy Vili, a háború előtti betörővilágnak egyik legnagyobb hőse, Léván nyitott borbélyüzletet, Lókia Munkács tájékán szerzett földbirtokot. Ví­gan élnek és nem törődnek azzal, hogy Magyar­­országon még néhány esztendőt le kellene ülniök. A mi régi betörőink Cseh-Szlovákiában dolgoznak és a topott árukat Csonka-Magyarországba csem­pészik be. Itt az orgazdák nyugodtan adhatják el a lopott holmikat, mert senki sem ismeri az áruk eredetét. A betörések terén évről-évre örvendetesebb apadás mutatkozik és a letartóztatott betörők száma is állandóan csökken. A holmm­in bukása után augusztus elejétől december végéig nem kevesebb, mint 345 be­törőt fogott el a rendőrség. A kommün ide­jén a fegyházak kapui megnyíltak a betörők előtt, mert a kommunista tanúk szerint a tolvajok a kapitalista világnak voltak áldo­zatai és sok betörő, tolvaj, sőt Mágnás Elza gyilkosa, Nikk Gusztáv is köztisztviselők lettek, sőt politikai megbízottak. A leghíresebb zsebtolvajok egyike, Faszler Ró­bert, a főkapitányság épületében, a tolvajok ül­dözésével megbízott detektívcsoportban játszott vezetőszerepet. Hevesi Sándor betörő a parla­ment épületében a nyomozó osztálynál teljesí­tett szolgálatot. A toloncházi lakók közül többen a toloncház vezetésére is befolyást gyakoroltak. De mikor a kommün megbukott, összefogdosták a rémuralom idejében közti­sztviselői funkciókat teljesítő gyilkosokat, betörőket és zsebtolvajokat. 1020-ban még mindig sok munkája akadt a rend­őrségnek és 5­4 betörőt fogtak el. Évről-évre állandóan csökkent a betörések és a letartózta­tt intellektuális bűncselekmények természe­tes következményei a gazdasági viszonyoknak. Az 1923. évben bekövetkezett tőzsdei krach még a rákövetkező esztendőben is éreztette hatását és élénken foglalkoztatta a rendőrséget. Több mint 200 milliárdnyi kárt jelentettek be tőzsdések és a tőzsdei játékkal vissza­élést űző egyének ellen. 123 tőzsdés, bankbi­zományos, értékpapírkereskedő és egyéb csaló került letartóztatásba. A sorozatot megkezdte a Tanító Bank, mely kur­zusalapon működött és főképpen kis exiszten­­ciákra vetette ki hálóját. 395 kis embert tettek tönkre a Tanító Bank igazgatói, akik a rendőr­ség megállapítása szerint kevés tőkével indultak neki, kevés szakértelemmel láttak hozzá a bank és tőzsdeüzletek lebonyolításához és rövid fenn­állásuk alatt több mint 5 milliárdnyi kárt okoz­tak. A Tanító Banknak ügyvezető igazgatója Apsay János, alelnöke Vasek Ernő, főtisztvise­­­lője Suszter Károly és Vadas Mihály kerültek vizsgálati fogságba és csak több hónapi vizsgá­lati fogság után kaució ellenében nyerték vissza szabadságukat. A bűnvádi eljárás azonban még mindig folyik ellenük. Ugyanakkor a tőzsdéseknek egész soro­zata jutott börtönbe. Ungár Aladár ügynök, Szi­lágyi István, Jávorszid Béla, Révész Jakab tőzsde­bizományosok, aránylag csekélyebb összegekkel, 50—100 millió koronával károsították meg üzlet­feleiket. A tőzsdebizományosok közül letartóz­tatták továbbá Menczel Imrét, aki 250 milliónyi kárt okozott, Sioltstein Ernőt 300 millió kár ösz­­szegért, Neubauer Imrét 200 millióért, Berger Oszkárt, Ney Jenő, Beiz Tibor, Gerő Nándor, Meier Endre körülbelül másfélmilliárddal káro­sították meg a piacot. A legnagyobb károkat okozta a Róth Ármin és Társa bankcég össze­omlása, mely 35 milliárd fedezetlen passzívát eredményezett. Körülbelül 2—200 milliónyi ösz­­szeget sikkasztott Ébner Oszkár banktisztviselő, Lorsch János értékpapírkereskedő, Singer Ödön bizományos, Friedmann Ernő tőzsdebizományos. Az Okolcsányi Ferenc által okozott kárt két és fél milliárdra becsülték a hitelezők, Zellner János­­bankházának összeomlása 300 millió veszteséggel zárult. A Markó­ utcába kerültek továbbá Breier László, Bárdos Endre, Róna Szigfried, Königs Andor, Weisz József, Kaimovics Henrik, Fábián Ferenc tőzsdebizományosok és még körülbelül 100 kisebbb­­ ügynök, akik a tőzsdejáték ürügye alatt néhány millió koronányi összegeket csaltak ki. Gyakoriak voltak az ingatlanforgalmi válla­latok visszaélései, főképpen lakást kereső felek kárára. Kisebb egzisztenciákat pusztí­tott el a Lengvári Zoltán, Germánus Dezső és Tarna Zoltán ingatlanforgalmi irodája, amelyek kosztpénz ellenében zálogkölcsönö­ket adtak és az elzálogosított szőnyegeket, ékszereket, zongorákat és egyéb holmikat potom áron eladták. Három és fél milliárd értékű árut pocsékoltak el. A múlt esztendőkben az árucsalók már nem tud­­­tak érvényesülni. Az árubőség következtében mindenki msebben juthatott már áruhoz és csak­­ tott betörők száma. 1921-ben 258, 1922-ben 242, 1923-ban 238 és 1924-ben 176 betörőt adtak át az ügyészségnek. Az elmúlt esztendőben 2400 helyen követtek el betörést, lakásnyitást, falbontást és csak egyetlenegy esetben kíséreltek meg kassza­­fúrást. A betörők által okozott és bejelentett kár 25 milliárd korona volt, amelyből körübeül 10 és fémilliárd térült meg. A legtöbb letartózta­tott betörő nem egy esetben dolgozott. Gombos Imre például 128 esetet ismert be, Berger Rezső, Vizer János és társai 94 betörést követtek el, Hegedűs Ferenc 54-et, de a régi betörők közül egyetlenegy sem dolgozott már Budapesten Gom­bos kivételével, aki tulajdonképen a háború alatt lett naggyá. A régi nagy betörők, Endesz Árpád, Tusk­ovics Kálmán, a ripacsos Jani, Bende Jani, a ,,lőcslábú“ klarinétos, mind hűsölnek a­ váci, soproni és szegedi fegyházban. A régi zsebtolva­jok majdnem mind eltűntek a fővárosból és az országból, de az utóbbi időben az új generáció oly tehetségeket produkált, hogy alig van nap, hogy két-három zsebtolvajlást ne jelentenének be. A zsebtolvajok által okozott kár körülbelül egymilliárdra rúg. Annál nagyobb a bizalmi lopások száma. Főképen a cselédek által történt lopások. Az utóbbiak által okozott kár 15 milliárdra rúg, de majdnem teljesen meg­térült. A budapesti rendőrségnek legnagyobb sikere volt, hogy a magyar származású párisi kloroformos rablót, Faragó Andort a London-szálloda halljá­ban sikerült elfognia. A különböző lopások és be­törések azonban alig haladják túl a békebeli át­lagot, mert a rossz gazdasági viszonyok követ­keztében a legtöbb budapesti ember alig hagyja el a lakását. Már nem töltik szabad idejüknek nagy részét a kávéházakban és vendéglőkben, mert vigyáznak a holmijukra és ha betörnek náluk, nem képesek pótolni a lopott fehérneműt, ruhát. Az ember élete elleni bűncselekmények szin­tén örvendetes apadást mutattak a lefolyt eszten­dőben *17 tpHecph­et cil-ph­ill k­inom­nizni, Melyek próbáltak szerencsét, akik azzal hiteget­tek, hogy ők köztisztviselők és ezeknek járó ked­vezményes áru élelmiszereket, cipőket, textiláru­kat tudnak szerezni. A gabonakampány megkez­désekor több mint 3 milliárdnyi összeget csaltak ki különböző ügynökök, akik itteni és vidéki ga­bonakereskedőknek árut kínáltak megvételre és hamis fuvarlevelekkel dolgoztak. A tőzsdei krach áldozatai a múlt esztendő áprilisa óta már csak gyéren mutatkoztak és csak szórványosan tettek felelőssé kisebb tőzsdebizományosokat. De annál gyakoriabbak voltak a kisebb összegű­ sikkasztá­sok. Egzisztenciát vesztett elemek, akik a tőzsdei konjunktúra után sem szállították le az életstan­­dardot. Váltó hamisításért egy embert sem fogtak le, mert a személyi hitel még mindig ismeretlen fogalom. Csak szórványosan fordultak elő kisebb csekk-hamisítások, melyeknek tettesei mind meg­kerültek. Bankjegyhamisítók gyakrabban próbál­tak szerencsét, de nem a mi pénzünket gyártot­ták, hanem a nemes valutákat. Itt tartóztatták le az angol fonthamisítók főtettesei, akik majd­nem az egész kontinst elárasztották hamis 10 fontosokkal. Két esetben lírahamisítókat tartóz­tattak le, egy esetben pedig dollárhamisítót. Az utóbbi időben újra megélénkült a rendőrség intelektuális osztályának munkája. A tőzsdekrach óta az ingatag jellemű és kevés Elfogták Forró István házmestert, aki a Tárnok­ utcában meggyilkolta feleségét és a hulláját a Ferenc József nevelő Intézet kertje mögött ásta el, Csapó Jánost, aki a Verbőczi-utcában a külügyminiszter szolgá­ját, Pollák Jánost, egy fajtalankodó embert, álmában gyilkolt meg, Lukszics Józsefet, aki a pestszentlőrinci állami barakképüle­tekben Simán Endre dr. hírlapírót és édes­anyját meggyilkolta és kirabolta, Léstyán István utcaseprőt, aki anyósát beledobta a Dunába, Koszta István pénzügyi tanácsost, aki a Bükk Szilárd­ utcában lelőtte Valérián őrnagyot. Itt Budapesten tartóztatták le a soproni ügyész­­ség megkeresésére Egyedi Artúr gyilkosát, Fro­­reich Ernőt. Halállal végződött szerelmi dráma, amilyen azelőtt elég gyakran volt, 1924-ben nem fog­lalkoztatta a budapesti rendőrséget. Álta­lában a féltékenységből eredő bűncselek­mények erősen megcsappantak. De annál gyakoribbak az életveszélyes fenyegetések, főképpen csalódott szerelmesek részéről. Legtöbb esetben a lakásmizériák okozta bérlők közti harcok foglalkoztatták a rendőrség sérü­lési osztályát Ijesztő számban szaporodnak a magzatelhajtások, m majdnem 150 eset volt. Gya­koriak voltak a fajtalansági esetek és serdülő gyermekek elleni erkölcstelen merényletek. De borzalmasan nagy volt az öngyilkosságok száma. 1562-en akartak megválni az élettől. Legtöbb esetben a gazdasági nyomor kergette, a kétségbe­esett embereket a halálba, ritkább a szerelmi bánat. A szándékos emberölés kísérlete gyakori jelen­ség, de legtöbb esetben kocsmai verekedésekből ered. Részeg embereknek garázdálkodásai, szur­kolások épp úgy, mint a jó békeidőben. Rablás csak négy esetben fordult elő, de az utóbbi hóna­pokban a bűnügyi osztály sérülési osztályának a referenseit sűrűn foglalkoztatta a mindinkább el­harapódzó párbajmánia. Egyetlenegy esetben nyomoztak amerikai pár­bajügyben, d­e eddig eredményre nem tudtak jutni. Gyújtogatás két esetben történt, de egyik sem vagyonosodási célzattal, hanem bosszúból. Százával történtek magánlaksértés miatti felje­ ,­lentések, folyományai a lakásmizériáknak. A ha­tóság elleni erőszak esetei szintén erősen szapo­rodnak, súlyos bizonyítékául annak, hogy a fe­gyelmezetlen közönség a rendőr és a hatóság em­berei iránti tiszteletet nem sokba teszi. A balesetek statisztikájában az autóőr­sél ijesztő számokat mutat fel. A múlt esztendő­ben 29 h­alálos autóbaleset volt és a rendőrség, mely főképpen autóbaleseti ügyekben kérlel­hetetlen szigorral jár el, 20 bűnös soffőrt tar­tóztatott le! A villamosvasutak 17 halálos bal­esetet okoztak, de a rendőrségi nyomozás megállapítása szerint egyetlen-egy esetben sem a kocsivezető, hanem a szerencsétlenül járt áldozat volt a tragédiák okozója. tőkével rendelkező egyének új exisztencia után néztek és a külföldi piacnak nagy áru­bőségét, a vevőközönség hiányát arra használ­ták fel, hogy hamis referenciák alapján, üz­leti váltók ellenében, milliárdnyi értékű áruk birtokába jussanak. A Kötött- és Szövöttáru rt., a Divat és Textiláru rt., Herczog textilkereskedő és más textilkeres­kedők bukása a mai gazdasági életnek kifejezője új exisztenciák, akik csalárd módon rövid idő alatt milliárdokat akartak szerezni. A rendőrség állandó munkában van a csempészek elleni harc­ban, a vámházban történt visszaélések szintén több letartóztatással végződtek. Mikor még a ko­rona nem volt stabil, a budapesti rendőrség nyolc tekintélyes bankárt koronarontás címén tartózta­tott le. Nem annyira a tőzsdekonjunktúra, mint a kontremin és a nagy tőzsdespekuláció lezajlása foglalkoztatta a rendőrséget. A Szalámi-részvény közti harcok a rendőrségi tisztviselők szobáiban nyertek befejezést. Múlt esztendőben panama-ügy nem fordult meg a rendőrségen. Az utóbbi esz­tendők egyik legnagyobb panarstájának főszerep­lője, Esküdt Lajos 100.000 dollárral és 720 millió magyar koronával akarta megzsarolni a magyar kormányt. Néhány héttel ezelőtt Esküdt régi pa­nama ügye felett ítélkezett a bíróság. A zsarolási ügye,­mely újra börtönbe juttatta, nem került szóba. NAGYON NAGY MÉRTÉKBEN SZAPORODTAK AZ INTELLEKTUÁLIS BŰNCSELEKMÉNYEK. Laehne leánya Amerikába szökött Január 3-án érkezik Newyorkba. Bécs, december 31. (Az Újság bécsi szer­kesztőségének telefonjelentése.) Hamburgból jelentik: Laehne volt magyar államtitkár leá­nyának szöktetési ügyében a nyomozást végző hamburgi rendőrség tudomására jutott, hogy minden intézkedés­­és megfigyelés dacára, Laehne államtitkár leányának hamis név alatt sikerült a Hamburg—Amerika Linie egjj^ közvetlen Amerikába■éhaanr,m^°^n, ^ecem­­ber 23-án Hambutforkba 'megér hogy ** h,S,Sn" fS-j-tawjto. dések hogy a leánykát az nmor L •" 3 ekm' :;r -**•*■*» -tsrsssöl in°k ré”,e,« Németország „é. Nem '- A„ kri" ..i!0!,a megszálló. n, j’ 11 P°bhkat érdeklődést. Paris, de^i, "igy,kovet «ra kérte Ileri­ol sáliak féri'-' :/!l ,eQVen tekintettel A német- Von Vuet Tl^ Vn-en Számot ^al.'a ha­­német pUikat^*Ulm­­aftLl német fa^a a **«!»»* ..ellenőrzés és jegyzék feltűnően rövid ?n is!,ezen‘lé­rceztetni, hogy az, 7 teh­et követ­jegyzékhez listát csalni ,í ■ ' L°*v‚ ,,;W-V a bizottság időszaki jelenti­ ,ay ' Menőrző. Bont.iKxit állít fel anXt ' ^«*nyos ’ leszerelési kötelezetik„ ,s­zerint. •Nenmiters*Hg wíiegoéep feladtál.. ne,a meg -

Next