Az Ujság, 1925. április (22. évfolyam, 74-97. szám)

1925-04-19 / 88. szám

VASÁRNAP, 1925 ÁPRILIS 19 ♦AZ ÚJSÁG♦ A az első Budapesti Nemzet­közi Vásár jelentősége. Német fran­cia és osztrák kiállítók. Az utódállamok nagy érdeklődése. A megnagyobbított kiállítási terület Szokatlanul nagy érdeklődés előzte meg a ma megnyitásra került budapesti Nemzetközi Vásárt nemcsak a kereskedők és iparosok tá­borában, hanem a nagyközönség soraiban is. Megkértük tehát a Vásár ügyvezető elnökét, fóvárosi Fischer Emilt, hogy az idei vásár je­lentőségéről nyilatkozzon. — Bár évről-évre nagyobbítottuk a Vásár területét, —­ mondotta — mégis az idén, ami­kor először­­fejlesztette ki a Kereskedelmi és Iparkamara nemzetközivé, szűknek bizonyult az eddig megszokott kiállítási terület. Igénybe kellett tehát vennünk a Milleneumi-emlék mel­lett fekvő Műcsarnokot is, hogy elhelyezhes­sük itt a rengeteg jelentkező külföldi és ma­gyar kiállító gyárost, iparost és kereskedőt. Ide helyeztük el a nürrnbergi diszmó kiállító­kat, akik között igen sok a német és francia és más külföldi, itt foglalnak helyet a régebbi kiállításokon is oly nagy feltűnést keltett gra­fikai és könyvkiállítók, akiknek most elő­ször lesz alkalmuk, hogy a külföldiekkel ösz­­szehasonlítást nyerhessenek. Itt vannak még a papíripari, irodafelszerelési cikkeket kiállítók is, számoló-, iró- és más irodai gépeikkel.­­ Külön érdekessége az idei Vásárnak a festői Vajdahunyad csarnokban lévő rádió­­kiállítás, mely különösen nálunk újdonság. A legkülönbözőbb fajtájú és hatásfokú rádió­­készülékeket mutatjuk itt be és a működő ké­szülékek esténként, lehetőség szerint, Európa összes nagy városaiból közvetíteni is fogják az ott folyó hangversenyeket, előadásokat és szónoklatokat. Rendkívüli jelentőségű kiállí­tás Magyarországra nézve, mert első ízben kerül nyilvános bemutatásra a rádió nagy gya­korlati értéke, amióta az újonnan felállított csepeli rádióállomás révén Magyarország is belekapcsolódott már a nemzetközi rádiófor­galomba. Az eddigi kiállítások területe, a nagy Ipar­csarnok és közvetlen környéke is jóval meg­nagyobbodott az idén, mint eddig az országos vásárok alkalmával volt. A közlekedési esz­közök és járművek számára egy külön nagy tornyos csarnok épült és az Iparcsarnok előtt is egész sor kisebb-nagyobb pavillon foglalja magában az építkezési berendezések kiállítóit. Magában a nagy iparcsarnokban nyertek elhelyezést a bútorgyárak és iparosok kiállí­tásai, itt vannak a textil-, szőnyegiparosok, köz­vetlen mellettük az üveg-, porcellán- és majo­likaipar művészi termékei, itt kerültek bemu­tatásra a ruha-, konfekció-, bőr- és cipőáruk, itt van még a fa- és fémipari termékek és az élelmiszerkiállítók ízléses pavillonjainak hosszú sora is. A Vásár vezetősége azon volt, hogy valamennyi kiállító részére olyan elő­nyös helyet biztosítson, hogy nemcsak az ed­digieknél nagyobb terület jusson reájuk, ha­nem kiállításuknak elhelyezésével is magukra vonhassák a figyelmet. A nagy iparcsarnok mögött foglal helyet a vas- és gépipari kiállítás külön csarnoka és a Hermina­ útig terjedő nagy, szabad területen a különböző mezőgazda­­sági gépek nyertek szabad ég alatt elhelye­zést, míg a kényesebb gépek részére két új pavillont kellett itt is emeltetni. Az egész ki­állítási területet egységes egészben foglalják össze a zászlódíszes oszlopokkal szegélyezett utak és a nagy diadalkapuk, amelyeken min­denki könnyen eligazodhatik majd a pavillo­­nok és a kiállítás egyes osztályai között.­­ De magának a város belsejének is való­ságos ünnepi a képe a Vásár tartama alatt. A budapesti kereskedők a Kamarával együtte­sen megrendezik a békeévek óta szünetelő kirakatversenyt, úgyhogy a sok száz verseny­ző kirakat művészi összeállítása igazi látvá­nyosság a fővárosba jövő idegenek számára. Eddigi jelek szerint a Vásárnak nemzetközi jellege nemcsak a kiállítók részéről látszik biz­tosítottnak, hanem a környező államok mind­egyikéből sok ezren jelezték eljövetelüket, mert a Vásár vezetősége a fővárossal s az állam­mal karöltve olyan kedvezményes helyzetet biztosított a Vásár alkalmával az idejövő ide­geneknek, hogy a Budapesten való tartózkodás nem fog a drága szórakozások közé tartozni. Minden reményünk megvan tehát arra, hogy az első Budapesti Nemzetközi Vásár meg fog felelni azoknak a reményeknek, amelyeket hozzá fűztünk és hogy az a munka, amellyel már hónapok óta dolgozunk a Vásár sikerén, meg fogja hozni a gyümölcsét. rd legújabb modelljei a­­ Budapesti Nemzetközi Vásáron: Renaigton-Portafole csak egy váltós, 4 soros Standard billentyűzetű hordozható írógép, Remington-Standard Xll-es rovat tabulatoros és Xl-es tizedes tabulatoros zajtalan írású írógépek, Remington-Noiseless teljesen hangtalan írógép, Remington­ Accounting függőleges és vízszintes összeadásokat és kivonásokat egyidejűleg végző könyvelési és bérelszámolási kéz- és villamoshajtásra­­ berendezett írógépek, valamint modern amerikai irodaberndezések. Díjmentes bemutatás az ország bármely részében is. Kedvező részletfizetési feltételek. Remington Írógép R.­T. Budapest, VI., Andrássy­ út 12. Telefon 18-09 és 175 -20. Kiállítási hely: műcsarnok 68. beírni és ír Budapest VI. Teréz-körút 4711 Közvetlen behozatala és vezérképviseletei a Korff-kakaó F. Korff & Sohn Amsterdam * Cointreau Curaco triple sec Angers (France) * John Deward Sons Ltd. Perth (Schottland) W­hite Label whisky I. I. Baker & Co. Ltd. B­attle-Axe Rum _______________________________________ A Budapesti Nemzetközi Vásár megnyitása. A közönség rendkívüli érdeklődése. — Már ma is sok vidéki és külföldi kereskedő jelent meg a vásáron. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara két évtized előtti szerény próbálkozása ma már ha­talmas arányú kiállítássá terebélyesedett, mely nemcsak a hazai ipar meglepő fejlődését tükrözi vissza, hanem a nemzetközi jellege folytán egy helyen koncentrálja mindazokat a fogyasztási cikkeket, melyeket a kereskedők csak hosszas utánjárással tudnának megszerezni. Hosszú hónapok körültekintő és példátlanul szívós munkája után ma nyílt meg az első buda­pesti nemzetközi vásár s akik ma csak futólag áttekinthették a rendkívül nagyszabású anyagot, joggal hihetik, hogy az árubeszerzésnek a vá­sáron kínálkozó nagyszerű alkalmát nemcsak hazai kereskedőink, hanem a külföldiek is erősen igyekeznek majd kiaknázni. Igaz, hogy a mos­tani súlyos fogyasztási viszonyok erősen korlá­tozzák az árubeszerzés lehetőségét, de a ked­vező eladási feltételek, de főleg az a körülmény, hogy a francia kormányválság elsimulását és a német elnökválasztást a nemzetközi gazdasági helyzet javulása fogja követni, továbbiak­ban pedig mezőgazdasági termelésünknek erőteljesen jobbra fordult kilátásai nálunk is közvetlenül gyakorol majd optimisztiku­­sabb hatást: arra engednek következtetni, hogy a kereskedők mégis csak igye­kezni fognak raktárkészleteiket kiegészíteni s erre kínál alig felbecsülhető lehetőséget a ma megnyílt vásár. A múltban rendezett tavaszi vásárokat, a ke­leti vásárt és a budapesti árumintavásárt átszer­vezték és a mai napon első ízben, mint Budapesti Nemzetközi Árumintavásár mutatkozott be. Nem­zetközi jellege nemcsak a külföldi kiállítók nagy számában jut kifejezésre, a kiállítóknak ugyanis 10%-a külföldi, míg Lipcsében csak 5%-ot tett ki a külföldi kiállítók száma, hanem abban is ki­domborodik, hogy a látogatók sorában fokozott mértékben jelentkeztek a külföldiek. Az eddigi felvonulók a németek, csehek, osztrákok, romá­nok, jugoszlávok sorából került ki és pénteken este jöttek meg a lengyelek, míg a törökök cso­portja szombaton este érkezik a keleti pályaud­varra. Az eddig megérkezett külföldiek és vidé­kiek teljes megelégedésüknek adtak kifejezést, mert az iroda felvilágosítást nyújt minden vám-, forgalmi adó-, spediciózus s biztosítási ügyekben s itt töttbrr is a magyar cégek külföldi képvisele­teinek vállalása és a külföldi cégek itteni képvi­­seltetésének átadása is. Az ünnepélyes megnyi­tásról alábbi tudósításban számolunk be: Az Iparcsarnok előtti zenepavilonnál állott fel a közönség s fél 10 órakor már készen várta az első magyar nemzetközi árumintavásár a ki­rályi kormányt, Budapest székesfőváros tanácsá­nak és a külföldi követségek és konzulátusok képviselőinek érkezését. Egymásután érkeztek az autókon közéletünk előkelőségei, egyházi főmél­tóságok, külföldi diplomaták, a mi külföldi kép­viselőink, a bécsi, prágai, reichenbergi, lipcsei és egyéb városok Messéinek vezetői. Ott voltak a kormányzó és felesége, Koós Miklós szárnysegéd kíséretében, Walkó Lajos kereskedelemügyi mi­niszter, Hampel Károly, Gaál Károly, Dezsőffy Emil, Demény Károly, Fodor Jenő, Morvay Jenő államtitkárok, Kálmán Gusztáv v. k. t. t., Pod­­horszky László államtitkár, Tóth János a Föld­­birtokrendező Bíróság elnöke, Ripka Ferenc kor­mánybiztos, Sipőcz Jenő polgármester, Purebl Győző, Folkusházy Lajos alpolgármester, Mari­­onvich Jenő főkapitány, Nádassy Imre országos főkapitány, Eöttövényi Olivér, Winkler István ál­lamtitkár, Kaszab Aladár, Ernyei Károly, Bittner János, Paykert Alajos a fővárosi, Fischer Emil, Soltész Adolf, Kiss Béla a kolozsvári kamara tit­kára, Petz István, vitéz Nagy Pál a honvédség fő­­parancsnoka, Müller József Leó, K. D. Karaghio­­soff a philippopoli kamara alelnöke, Hauber Jenő és Röttert Lajos, a gráci vásár képviseleté­ben, Rawlins angol követségi attasé, Strakosch lengyel konzul, Steiner dr. a magyar-lengyel ka­mara elnöke, D. Carbonnel francia, Durini di Monza gróf olasz, Hüszrev bey török, Calice osz­trák, Grazia del Rea spanyol követ, Münis bey török főikonzul, Lits Ernő a müncheni kamara részéről, Wörndle János bukaresti követségi ta­nácsos, Kühnemann a magyar-német kamara ré­széről, Matasara román követségi attasé, Papanek a cseh konzulátus részéről és a gráci vásár elnök­sége. A megszállt területen lévő kereskedelmi és iparkamarák, a külföldön lévő magyar kamarák, a magyar-amerikai, magyar-olasz, magyar-fran­cia, magyar-lengyel és a magyar-cseh kamarák itteni képviselői. A szófiai kereskedelmi kamara alelnökének Velicskó Todoroff és Zlataroff dr. főtitkár vezetésével a bolgár küldöttség, kik kö­zött 8 képviselő is szerepel, Müller szász gazda­sági miniszter Drezdából, Rőthe lipcsei polgár­­mester, Kmell és Wiener a prágai vásár igazgatói, Mir­cea a romániai „Ugir“ vezérigazgatója, Cser­kesz a bukaresti kereskedelmi és iparkamara igazgatója, Stodola a Dunavásár elnöke, Wolf Gerő a pozsonyi kamara igazgatója, Simonyi-Se­­madam Sándor v. miniszterelnök, Urbanovich Zoltán, Fodor Jenő kereskedelemügyi államtit­kár­, Madarassy Beck Gyula­­báró­­stb. A kormányzó és kísérete az Iparcsarnok előtti zenepavilonhoz érkezett, ahol Belatiny Artúr, a kereskedelmi és iparkamara elnöke rövid üd­vözlő beszéddel fogadta s felkérte a kormányzót az Első Budapesti Nemzetközi Árumintavásár ünnepélyes megnyitására. A kormányzó beszédében a Vásár nagy jelene­tőségét méltatta s miután megnyitottnak nyilvá­nította a Vásárt, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége és tóvárosi Fischer Emil, a Vásár ügyvezető elnökének kalauzolásával, a meghívottak kíséretében megtekintette a Vásárt, a, látottak felett teljes elismerésének adva kife­jezést. Maga a Vásár az Iparcsarnok, a kiscsarnoka, az ott felállított két nagy pavillon s több kisebb pavillon, a vajdahunyadi lovagvár s az új Műcsarnok helyiségeit s a körü­löttük lévő szabad területet foglalja el, úgy hogy a Vásár területe a tavalyi vásár terüle­tének éppen kétszerese. A Vásár törzsét az Ipar­csarnok és környéke képezi, ahol a textil, kerá­mia, bőr és vegyészeti ipar termékei, továbbá az élelmiszerek vannak kiállítva. A kényesebb me­zőgazdasági és elektrotechnikai gépek és cikkek­ a k­iscsarnokot, a hűtőberendezések az újonnan épített 2 nagy pavillont, míg a körülötte lévő szabad térséget a Hermina­ útig a nagyobb mező­­gazdasági gépek foglalják el, amelyek különösen a mezőgazdasági jelleggel bíró utódállamokra nézve bírnak jelentőséggel. A Vajdahunyad-várban lévő Mezőgazdasági Múzeum helyiségeiben van a rádió-kiállítás, mely, az első szakszerű ily kiállítás nálunk és össze­állítását s szakszerűségét tekintve, különb a bé­csi rádió-kiállításnál. Az Aréna-uti Műcsarnok helyiségeiben — me­lyet a Képzőművészeti Társulat szives előzékeny­séggel bocsátott a Vásár rendelkezésére — van­nak elhelyezve az iparművészet produktumai, így könyvek, grafikusok munkái, irodaberendezések, díszműáruk stb. Ezenkívü­l több kisebb pavillon szolgálja a Vásár céljait, a járművek és közlekedési eszkö­zök egy külön tornyos csarnokban helyeztettek­ el s külön megemlítést érdemel a „Trieszti sátor", ahol több olasz iparos és nagykereskedő kollek­cióját állították ki. Általában­ a vásáron nemcsak a kiállítók nagy száma, amely az előző évi vásár kiállítóinak­ szá­mát lényegesen meghaladja,­hanem annak kerete és tartalma bír különös jelentőséggel és a kiál­lító nagy cégek a szállítóképesség és verseny­­képesség tekintetében méltán büszkeségei a ma­gyar iparnak. A kormányzó távozása után a Vásár a nagy­­közönségnek adatott át és a látogatók tömegesen érkeznek. Itt említjük meg, hogy a­­nagy -külföldi Vas®­

Next