Az Út, 1952. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1952-06-15 / 24. szám
Június végéig megalakulnak az új egyházmegyék A ZSINATI TAKÁCSNAK az egyházmegyei határrendezés ügyében hozott május hó 16-i határozata értelmében a dunamelléki egyházkerületben a kecskeméti, külsősomogyi, pesti és Solti, a dunántúli egyházkerületben a belsősomogyi, drégelypalánki és pápai, a tiszáninneni egyházkerületben az alsóborsodi, felsőborsodi és középborsodi, végül a tiszántúli egyházkerületben a beregi, biharmelléki, Debrecen-városi, Debrecen-vidéki, nagykárolyi és nagyszalontai egyházmegyék helyébe lépő bácskiskunsági, délpesti is északpesti, a győr-sopron-pápai és somogyi, továbbá a borsodi és hevesi, végül a bihari és debreceni egyházmegyéknek a zsinati tanács határozata alapján újonnan kell alakulniok. Ezekben az egyházmegyékben teljesen új tisztikart kell választani és számos más egyházmegyében is elrendelték a szavazást egyes tisztségekre, pl. ott, ahol az egyházmegye területének megnövekedése folytán a tisztségek szaporítása vált szükségessé. Mindezekre a tisztségekre most folyik a választási eljárás és a PRESBITÉRIUMOK SZAVAZATAIKAT június 15-ig küldik be. A választások tekintetében az egyházkerületi tanácsok a zsinati tanács jóváhagyásával kivételes intézkedéseket tettek. Az újonnan alakuló egyházmegyékben például az új tisztikar megválasztása tekintetében a választások lebonyolítása során az egyházkerület által kiküldött bizottságok járnak el.MILYEN TISZTSÉGEKRE folyik ■*•*■*■ a szavazás az új egyházmegyékben? A lelkészi és világi tanácsbírák száma a legtöbb új egyházmegyében 8—8 lesz. Hat-hat tanácsbírót választ a bihari, 12— 12 tanácsbírót a debreceni egyházmegye, a 11 egyházközséget számláló hevesi egyházmegye viszont csak négy-négyet. A legmagasabb a tanácsbírák száma a 115 egyházközséget felölelő borsodi egyházmegyében, még pedig 18—18. A lelkészi és világi jegyzők száma általában 2—2 vagy 3—3, de egyegy új egyházmegye 1—1, illetőleg 4—4 jegyzőt választ. Az ügyészek száma általában egy-egy, de lesz három olyan egyházmegye (bihari, debreceni, borsodi), ahol 2—2 ügyészt választanak. Ezeket az eltéréseket az egy-egy egyházmegyébe tartozó egyházközségek számának különbözősége okozza. A már említett legkisebb és legnagyobb új egyházmegyén kívül az egyes új egyházmegyékbe tartozó egyházközségek száma a következő: somogyi 77, délpesti 47, északpesti 42, bácskiskunsági 41, győr-sopron-pápai 38, debreceni 36, bihari 28. AZ ÚJONNAN ALAKULÓ EGYHÁZMEGYÉK a zsinati tanács határozata értelmében alakuló közgyűléseiket július 1. előtt kötelesek megtartani, hogy amikor a régi egyházmegyék tisztikarának megbízatása lejár, az új egyházmegyék megválasztott, megerősített és beiktatott tisztikarukkal nyomban megkezdhessék működésüket. A választások megerősítése az új egyházmegyék alakuló közgyűlésének feladata. Az egyházkerületi bizottságok elnökségei már meg is állapították az alakuló közgyűlések időpontját. Eddig beérkezett adataink szerint június 25-én tartja alakuló közgyűlését a bácskiskunsági egyházmegye Szabadszálláson és a somogyi egyházmegye Kaposvárott, 26-án az északpesti és a délpesti egyházmegye Budapesten az egyházkerületi székházban, a borsodi egyházmegye a Diósgyőr-vasgyári templomban és 30-án a győr-sopron-pápai egyházmegye Pápán, végül a debreceni egyházmegye pedig Debrecenben az egyházmegyei tanácsteremben. A bihari és hevesi egyházmegye alakuló közgyűlésének időpontja még nem ismeretes. ÉRDEKLŐDÉSSEL VÁRJÁK a gyülekezetek a választások eredményét. Kik az új egyházmegyék vezető tisztségeire a legesélyesebb jelöltek, illetőleg hogy kiknek a megválasztása várható. A bácskiskunsági egyházmegye esperese előreláthatólag Pap Géza szabadszállási lelkipásztor, zsinati rendes tag, a dunamelléki egyházkerület missziós előadója, gondnoka pedig Szabó József kecskeméti egyházközségi főgondnok, zsinati tag lesz. A délpesti egyházmegye presbitériumai valószínűleg Bükki Zsigmondot, az eddigi kecskeméti egyházmegye esperesét fogják esperessé választani. A délpesti egyházmegye gondnoki tisztségét a jelek szerint Jáky Gyula budapesti presbiter, a dunamelléki egyházkerület világi jegyzője, zsinati tag fogja betölteni. Az északpesti egyházmegyében Bemne László péceli lelkipásztor, egyházkerületi lelkészi jegyző, a pesti egyházmegye rangidős lelkészi tanácsbírája lesz valószínűleg az esperes, aki ebben a minőségben az elnöki teendőket a pesti egyházmegyében ellátta. Mellette a gondnoki tisztet Mészáros István, a gödöllői egyházközség főgondnoka fogja betölteni. A győr-sopron-pápai egyházmegye esperesi tisztségére több jelölt is van. A gondnoki tisztre Hencze Béla, a jelenlegi pápai egyházmegye gondnokát fogják előreláthatóan megválasztani. A somogyi egyházmegye esperesjelöltjei: Kenéz Sándor nagyatádi és Aváry Pál somogyaszalói lelkipásztor. A gondnoki tisztre több jelölt van. A borsodi egyházmegye gyülekezetei már megválasztották az új esperest Nádházy Bertalan diósgyőrvasgyári lelkipásztor, zsinati tag személyében. Bienes István, a diósgyőri egyházközség főgondnoka, zsinati tag lett az új egyházmegye gondnoka. A hevesi egyházmegyéből még nem kaptunk hírt. A bihari egyházmegyéből sem érkezett hír. A debreceni , egyházmegyében Farkas Pál debrecen-kistemplomi lelkipásztor és Gavallér Lajos megválasztása várható. Mindketten tagjai a zsinatnak és eddig is vezető egyházmegyei (esperesi, illetőleg gondnoki) tisztséget viseltek. EGYHÁZMEGYEI HATÁROK megváltozásának időpontjába 1952. július 1-én, tehát az új egyházmegyék új tisztikaraikkal felkészülten fogják átvenni a reájuk váró fontos feladatokat. Harsányi György Kínai protestáns lelkész felhívása az Egyházak Világtanácsához „Bizonyságot teszek a mi Urunk Jézus Krisztus előtt, hogy az Egyesült Államok kormánya baktériumháborút folytat“ A Londonban megjelenő Religion and thie People című protestáns lap közöti azt a nyílt, levelet, amelyet Vang Csu-Csang északkínai kongregacionalista lelkész az Egyházak Világtanácsához intézett. «Bizonyára Önök is hallottak már arról, hogy az amerikai támadóik Koreában és Északkelet-Kínában baktériumháborút indítottak. Hogy szemtanúiként meggyőződhessem a baktériumiháború körülményeiről, magam is részt vettem annak a bizottságnak a munkálataiban, amely a kínai nép különféle szervezeteivel együttműködve pontosan utánajárt és kivizsgálta ennek a gaztettnek egyes eseteit és következményeit. Saját szememmel láttam az amerikai támadók bakteriológiai hadviselésének bizonyítékait. Kína orvosi és tudományos szakértői pedig mind az arcvonalon, mind a mögöttes területeken igen széleskörű vizsgálatot folytattak le. Parancsoló szükségességnek tartombélyegezzük a „•* Egyesült Államok kormányának a baktériumhadviselés által az emberiség ellen elkövetett háborús bűnét, amely az egész világ minden hívő emberének megítélése szerint ellenkezik a keresztyénség alapelveivel. Becsületesen érző és gondolkodó keresztyének ennek a bűnnek folytatását nem tűnhetik. Lehet, hogy Önök képtelenségnek tartják ilyen aljas fegyverek használatát az Egyesült Államok kormánya részéről. De ha Önök is saját szemükkel látnák azt, amit én láttam, keresztyén lelkiismereteik parancsára Önök sem kételkednének többé abban, hogy az Egyesült Államok kormánya igenis baktériumháborút visel. Mint keresztyén ember, lelkiismeretiem szavára, bizonyságot teszek a mi Urunk Jézus Krisztus előtt, hogy az Egyesült Államok kormánya baktériumháborút folytatott és jelenleg is folytat. Szeretném az Egyházak Világtanácsa komoly figyelmétfelhívni arra a tényre, hogy a baktériumháború nemcsak a kínai és koreai népeket fenyegeti, hanem a világ minden népét. Ez a támadás nemcsak a kínai és koreai nép ellen irányul, hanem ugyanakkor az igazság, valamint az emberiség biztonsága és békéje ellen is. ,, Becsületesen érző és gondolkodó keresztyéneknek az egész világon össze kell fogniok, hogy együttes erőfeszítéssel megóvják az emberiség igazságát és biztonságiárt, ítéletet mondjanak az amerikai támadóknak a baktériumháború által elkövetett bűne felett és követeljék, hogy hathatós szankciókat alkalmazzanak ellene. Ha ez nem történnék meg, a keresztyének a keresztyén elvekkel ellentétbenjárnának el. Jézus Krisztus mondotta: «Ti vagytok a földnek sava, de ha * só megízetlenül, mivel sózzák meg azt? Nem jó azután semmire, hanem, hogy kivessék és megkapodják az emberek.» Ha tehát mi is ilyenekké válunk, a világ tisztességes és becsületes embereinek ügyét áruljuk el. Nekünk minden erőnkkel harcolnunk kell ez ellen a gaztett ellen és teljesítenünk kell kötelezettségeinket a becsületes emberek irányában. Az igazságnak győznie kell és meg kell védenie az emberiség biztonságát — fejezte be táviratát Wang lelkipásztor. Dibellus püspök, a Német Evangéliumi Egyház elnöke vasárnap a berlini Máriatemplomban az I. Timotheus levél 3. fejezete alapján prédikált. — Az ige szerint— mondotta a püspök — az egyház olyan oszlop és fundamentum, amely Isten igazságára támaszkodik és azt hordozza. Így van ez? Vájjon nincs igazuk azoknak, akik azt állítják, hogy Isten igazságának nincs szüksége emberi edényekre vagy emberi támasztékokra, mert az ő igazsága önmagára támaszkodik és egyház nélkül, gyülekezetek nélkül, lelkipásztor nélkül is megállhat?! Ez bolond beszéd. Isten cselekedeteit tovább kell adni nemzedékről-nemzedékre. Ha te igazán hiszed, hogy Jézus Krisztus a világ megváltója, akkor törődni kell vele, hogy legyenek az egyháznak pásztorai, akik hírül viszik Krisztus halálának és feltámadásának hírét. Már így is ott tartunk, hogy az úgynevezett keresztyén országokban milliók nem tudnak erről semmit. Nemrég egy angol tábori lelkész panaszkodott nekem: a kaszárnyában megkérdezte egy órán a legénységet, hogy mit tudnak Nagypéntekről? Végre egy katona jelentkezett és ifjúsági olvasmányaira emlékezve diadalmasan felelte: Nagypéntek, ez olyan tisztiszolga féle volt Robinson Crusoenál, így van ez Angliában. Mit mondjunk mi, németek? — Mindenekelőtt pedig: Isten igazsága a gyülekezetben válik elevenné. Nem hiába állítja hitvallásunk egy mákmellé a «szentek gyülekezetét» és »a bűnök bocsánatát». Magánkeresztyénség nincs. .Akinek nem felel meg az egyház, annak hite okvetlenül hajótörést fog szevedni. Semmiféle jámbor vallási egyesülés nem lehet hordozója az igazságnak, egyedül az egyház, minden gyarlósága és gyengesége mellett is. — Az egyház oszlopa és erőssége az isteni igazságosságnak. Ez az igazság nem hittételek gyűjteményében áll, hanem abban, hogy az isteni igaz Dibellus püspök ságosság valósága érvényesüljön a világban. Isten valósága pedig annak az Atyának a valósága, aki azt akarja, hogy gyermekei eggyé legyenek a szeretetben. Isten igazságosságához ez is hozzátartozik. Ha minden titkot ismerek is, szeretet pedig nincsen énbennem, semmi vagyok. Dibellus püspök prédikációját a következő szavakkal fejezte be: — Szavammal és életemmel semmi egyebet nem akarok, mint arra törekedni, hogy Jézus Krisztus egyháza úgy álljon a világban, az egyes keresztyének előtt és a népek életében mint a béke ereje. Ezért hirdetem a békéhez való jogot, mint olyan emberi jogot, amelyet mi keresztyének védelmezni tartozunk. Ezért mi, mint egyház, soha meg nem szűnünk a világhatadtiak felé kiáltani, hogy követeljük tőlük a békét és — ahol béke van, ott egység is van —, követeljük tőlük a mi német hazánk egységét, mint amivel adósaink Isten és emberek előtt. Ára 1 forint V. ÉVF. 24. SZÁM. • ORSZÁGOS REFORMÁTUS HETILAP • 1952. JÚNIUS 15 — 21 * Bereczky Albert püspök a sárkeresztúri gyülekezet beiktató ünnepén Bereczky Albert püspök vasárnap, június 8-án, új lelkipásztorának beiktatása alkalmából meglátogatta a sárkeresztúri gyülekezetet. A gyülekezet új lelkipásztorául Szántay Edét hívta meg, aki hosszú időn keresztül volt a Budapest-pozsonyi-úti gyülekezet segédlelkésze. Bereczky Albert püspököt a Budapest-pozsonyi-úti gyülekezet több tagja elkísérte és részt vett a sárkeresztúri gyülekezet ünnepén. A beiktató igehirdetést a püspök a Timótheushoz írt első levél üzenete alapján tartotta: »Hálát adok annak, aki engem hívnek ítél, rendelvén szolgálatra...“ (1:12.) Az ige elsősorbanarrafigyelmezteti a gyülekezetet és lelkipásztorát, hogy a köteles keresztyén alázattal ésszerénységgel vonatkoztassa magára Pál apostol szavait. Ugyanakkor azonban a gyülekezetnekis és pásztorának is buzgón kell könyörögnie és munkálkodnia azon, hogy Jézus Krisztus, az egyház Ura, hűségesnek ítélje. Nincs fontosabb követelménye Istennek az evangélium bizonységtevői felé, mint a hűséig: hűség a gondjaikra bízott gyülekezet iránt és hűség — a gyülekezeti feladatokon túl ;— emberi kötelességeink minden területét — Ez a község — mondotta a püspök — a békésen dolgozó emberek házaival, azontúl egész népünk utasi egész emberiség, amelyre ránehezedik félelmes árnyékként a fenyegető háború veszélye, hűségre, felelős szolgálatra hívja ezt a gyülekezetet, pásztorával együtt. Ha következetesen éssokfelé tekintő felelősségérzettel váltottuk evangéliumi szolgálatunkat, akkor hűséggel tartozunk egész népünk és minden ember közös ügye: a béke iránt. Ezen a módon tehetünk ma méltó bizonyságot arról, hogy nem hiába neveztetünk Jézus Krisztus tanítványainak. . Bereczky Albert beiktató beszéde után az új lelkipásztort megáldották a testvérgyülekezetek lelkipásztorai, köztük a sárkeresztúri gyülekezet, nyugalomba vonult idős pásztora, Patay Emil. A Budapest-pozsonyi úti gyülekezet énekkarának éneke után Szántay Ede lelkipásztor mondta el beköszöntő igehirdetését. Az istentiszteletet követő ünnepségen az új lelkipásztort Füle József vértesaljai esperes az egyházmegye lelkipásztorai nevében, Kara Pál lelkipásztor a Pozsonyi úti gyülekeznt nevében köszöntötték.