Horner Miklós: A német nemzeti szociálizmus útja (Budapest, 1936)

(Bevezetés.) A világtörténelem legnagyobb arányú gazdasági válsá­gára a nagy kultúrnépek között a németek reagáltak a leg­hangosabban. A válsággal szemben a német társadalom ki­sebb ellenálló erőt tanúsított, mint Anglia és Franciaország, mert a német társadalom és gazdaság kevésbé egészséges és főleg szerencsés alapokon nyugszik, mint Franciaországé és Angliáé. A németség egész kollektivitásában hiányzik Franciaország gazdasági életének arányossága, és hiányoznak azok a nagy területi, népi és vagyoni tartalékok, melyek az angolszász országokat átsegíthetik válságaikon. A hatalmas ipar a népesség többségét foglalkoztatja. Mezőgazdasága csak a lakosság egyharmadát tartja el, ebből is sok a bir­­toktalan földmunkás, mert a német földbirtok egynegyede 500 hektáron felüli birtokosok kezén van. A német ipari ap­parátus mögött pedig nincs az a többé-kevésbé mégis csak biztosított háttér, amit Anglia számára jelentenek a gyar­matai és az angolszász nemzetiségű domíniumok, az angol kereskedelem évszázados szervezete, a páratlanul kedvező földrajzi helyzet és bizonyos természeti monopóliumok, mint például az, hogy Anglia ködös, páradús éghajlata a textil­ipar számára különösen alkalmas és ez még mindig valósá­gos egyeduralmat biztosít a szigetországnak a finomabb szö­vetárukra. Franciaország nagyipara termelésének csak aránylag kis részét exportálja, földje a népnek több, mint 50 százalékát foglalkoztatja és túlnyomóan kisbirtokosok kezén van.­ ­*

Next