Heller András: Cselédsor A mezőgazdasági cselédek helyzete 1935-ben, különös tekintettel a székesfehérvári járásra (Budapest, 1937)
lyekkel úgy az országgyűlésben, mint a publicisztikában foglalkoztak és a parlamenti nagy viták mindig ezek körül a kérdések körül folytak. Azokat tartotta a nemzet a legkiválóbb fiainak, akik ezekben a közjogi vitákban leginkább kitűntek, a közjogi tételeket a legélesebben tudták megformázni. Bár kétségtelen, hogy különösen Magyarországnak geográfiai és politikai helyzete az Ausztriával való közjogi kapcsolat és a nemzet életéért és az állam önállóságáért folytatott harcoknak volt alapjuk és így értelme volt annak is, hogy a tudományos életben, és így az egyetemen is, ezzel a kérdéssel behatóan foglalkozzanak. Hiszen a tudománynak mindig foglalkoznia kell az életben szereplő főkérdésekkel. Természetes az is, hogy, ha a tudomány, így nevezetesen annak főművelője az egyetem, rendszeresen foglalkozik valamely kérdéssel, akkor mintegy medret ás a tudományágnak, mélyíti is azt s így nemcsak az életből kap egyes megoldandó kérdéseket, de viszont tápot ad a gyakorlati életnek s így a gyakorlati országlásnak is, amint a nagyemlékű Concha az országvezetést nevezte. Az egyetem tehát kell, hogy tudományos módon szintén foglalkozzék és mindig mélyebben, mindig kiterjedtebben a tudományos vizsgálatokra az élet által eléje utalt kérdésekkel. Kétségtelen az is, hogy az állam tevékenységének alkotmányos és a nemzet szellemének megfelelő irányítására okvetlen szükség van a közjognak nevezett államjogi ismeretek alapos kifejtésére és kifejlesztésére, mert a népek, de különösen a magyar nemzet szabadság iránt való törekvésének és az alkotmányos élete biztosításának egyik leghatalmasabb biztosítéka éppen a jog, s ebben a vonatkozásban a közjog.