Mezőfi Vilmos: Weitling Vilmos a legelső német kommunista élete és tanitása (Budapest, 1900)

Előszó

Elődei. Egyszerű, szegény szabólegény volt Weitling Vilmos. Fintorgassátok az orrotokat, torzítsátok gúnymosolyra az arczotok, egyetemeket végzett és könyvtárakat bújó tudós professzor urak, ha tudva ezt, mégis azt mondom, hogy ez az egyszerű szabó­munkás magasan fölöttetek állt, nemcsak érzésben, hanem tudásban is. Ennek az egyszerű szabó­munkásnak a kebelében a szeretetnek egész világa élt. A múltat, a jelent, a jövendőt, az ember­szeretet szemüvegén nézte. Szeretett igaz érzéssel, végtelen odaadással, szeretett mindenkit és leg­jobban szerette, a legmélyebben sülyedőt. Mintának vette azt a szerető Jézust, a­kit ti szemforgató jezsuiták czégérül használták ; azt a Jézust, a­ki „magához emelte a bűnbánó Magdolnát, megbocsá­tott a házasságtörő asszonynak és együtt járt a vámosokkal és a bűnösökkel­ ­.

Next