H.A.L. Fisher: Európa története I. kötet (Budapest, 1939)
XXXIV. Fejezet. Az ottomán törökök
caiban (1282—1302) tanult még méltó ellenfélként szembeszállni az olasz és francia lovagokkal s ennek a heves küzdelemnek befejeztével a bizánci császár szolgálatába állott. Vezére Roger de Flor volt, egy kalóz, (véletlenül II. Frigyes német solymászának és Brindisi örökösnőjének fia), akiből nagyherceg, sőt császár lett s egy bolgár hercegnőt kapott feleségül. A katalánok jól meg tudták ítélni görög gazdáik erejét, s megállapították, hogy a legdurvább szemtelenségeket is elkövethetik ilyen gyönge és gerinctelen kormányzattal szemben. Ahelyett, hogy fáradságos hadjáratot vívtak volna a szeldzsukok ellen, inkább a Galatában megtelepedett génuaiakkal verekedtek, akik a hajóhad számára hajókat építettek s nekitámadtak az alánoknak, akik a legkülönb katonák voltak gazdájuk hadseregében. A birodalom területéről nem távoztak el addig, amíg kezükbe nem kaparították Gallipolit, a Hellespontos kulcserődjét, s szabályos csatában meg nem verték magát a császárt. Közben (1308) az athéni hercegség, amely egy évszázadon keresztül virágzott egy burgundi család szelíd uralma alatt, Brienne-i Walter kezébe került, akinek nemzetsége sok országban hírhedt volt kalandjairól. Athén új hercege egy ránézve szerencsétlen, de a császárra nézve szerencsés pillanatban a katalánok segítségéhez folyamodott. A katalánok, ha másokkal nem kellett harcolniuk, egymás közt verekedtek, s éppen most mészárolták le tizenegy ezredesüket. Bevonultak Görögországba, harcoltak egy esztendeig, s mert megtetszett nekik az ország, elbocsáttatásukat csak teljesíthetetlen föltételek mellett voltak hajlandók tudomásul venni. Ha az utazó Athénből jövet leereszkedik a Kephissos bájos völgyébe, jobbfelé látja azt a csatateret, ahol Brienne-i Walter 1310-ben elesett, s hercegsége hetvennégy esztendőre az aragonok kezére került. A katalánok hatezernégyszázan álltak föl a zöld márciusi gabona közt, kis távolságra a partmenti úttól, csalogató látványul a nagyobbszámú ellenségnek. Csakhogy a herceg és az ellenség közt egy rejtett, mesterséges mocsár húzódott, s Brienne-t és lovasait itt mészárolták le hosszú katalán késekkel, amint tehetetlenül hevertek az ázott földbe süppedve. A Hellespontoson túl, Bithynia hegyei közt tanyázott egy török törzs, amely elgondolkozott ezen a furcsa spanyol seregen. Milyen csudákat tehet egy elszánt kis sereg, ha gyalogsága jól van