Halasy-Nagy József: A filozófia (Budapest, 1944)

A filozófia tárgya

A FILOZÓFIA TÁRGYA A filozófia neve görög eredetű, mint majdnem min­den tudományé, és szó szerint a „bölcseség szeretet”-ét je­lenti. Az a bölcseség pedig, amelyről szó van benne, a teljes tudás, ami a görögök felfogása szerint oly fenséges valami, hogy csak az istenség és nem az ember lehet birtokában. Ezért az ember osztályrésze csupán a böl­cseség szeretete, a teljes tudás megszerzésének a vágya, s így a filozófia alapjában véve örök kutatás. Tárgya a világegész megismerése, mert az egész tudás csak az egész valóságra irányulhat. S ahogy a világegész egyetlen nagy összzefü­ggő rendszer, épp úgy a róla szóló tudás is ilyen tudásrendszerben tárul föl előttünk. A tapasztalat azonban nem foghatja át a világ­egészet, hanem csak ennek a töredékeit. A filozófia en­nélfogva nem lehet tisztán tapasztalati tudás, hanem ennek a kiegészítése, a tovább építése, amely úgy megy végbe, hogy elménkkel tudásunknak azokon a szálain következtetünk tovább, amelyek a töredékes tapasztalat adottságainak egységbe tartozását igazolják. Ezért az elvek felé visszahajló, reduktív nyomozással a világ ősi alapvető egységét kutatjuk, s ezt az ismerési módot filo­zófiai spekulációnak nevezzük. E spekuláció racionális elvekre támaszkodik és eredményeként föltárul a kutató ész előtt a világnak egy egységes, minden részében össze­függő és egymást kiegészítő víziója. Ebben a vízióban értelmet nyer aztán a valóságnak minden mozzanata. Természet és ember egyaránt megtalálják benne a maguk létének értelmét. Ha tehát pár szóval meg akarjuk je­lölni, hogy mi a filozófia, azt fogjuk mondani, hogy a világnak és benne az embernek racionális elvekkel i­gazolt egységes víziója. 5

Next