Simon József Sándor: A spekulatív természettudomány alapgondolatai mint az Egységes érzetfilozófia rendszere (Budapest, 1904)
A Panaisthesis metafizikai és ismeretelméleti alapmeghatározásai
amelybe ő a légynek tudatos, ismereti, képzeti jelenségét minden áron beleerőszakolni törekszik; nem érzi még világosan, hogy épp ez az ő légy szemléleténnek az az anyaga, a mely ő rá nézve a légynek empirikus tapasztalatát eszközli és realizálja. S éppen ezért állítja oly egyoldalúan, hogy "nem ismerünk egyebet, mint csakis azt a módot, amelyen azt a bizonyos legyet észrevesszük s amely csakis velünk sajátos, de nem illeti meg szükségképpen magát azt a legyet, bárha igenis minden embert«. De miként beszélhet ő akkor arról a bizonyos légyről, amelyet megismerésünknek azzal a csakis velünk sajátos módjával is szembeállít ?! Csakis úgy, hogy nem tudatosan elismeri állításának az ellenkezőjét is, éppen mintha csak azt mondaná, »de azért emez előttünk egyedül ismeretes mód mellett, amelyen azt a bizonyos jegyet észrevesszük, ismerünk még egy más módot is, azt, amelyen az a légy maga, mint az a bizonyos fizikai, külső, nemtudatos, nemismereti és abszolút légymagánvaló megjelenik előttünk és minden más egyéb dolog előtt, úgy, hogy ha ennek a légynek azt az érzékiségem alkotta tulajdonságösszegét egymásután el-elhagyogatnám is légyszemléletemből, ezt a módot magát s vele és benne magát a légynek külső, fizikai érzetvalóságát sohase lehetne elhagynom és megsemmisítenem, mert teljesen független az én tudatos szemléletemnek mindennemű tevékenységétől, sőt mi több, abban az ő egyenjogú és egyszerre való együttes tényközösségében e tevékenységeimnek éppen ő a substantiális létalapja és létvalósági kútforrása. Mert valóban — amint ezt épp ismeretelméleti álláspontunk az érzéklésnek egyszerre, együttesen és egyben mutatkozó kettősségében igazolja — ennek a légynek úgynevezett léttartalma csakugyan két módon érvényesül egyszerre szemléletünkben : a reális létvalóságnak együttes és az ideális ismereti tevékenységnek sorozatias formájában. Vagyis maguk a légyalkotó elemi önterjeszkedések, önfeszültségek az együttesen közös érvényesülésnek csakis két módját tüntethetik fel, á m. a létvalóságnak simultán, autonóm, coordinált és positiv és viszont a gondolatiságnak successiv, heteronom, subordinált és Simon : Az egységes érzetfilozófia rendszere. 3