Simon József Sándor: A spekulatív természettudomány alapgondolatai mint az Egységes érzetfilozófia rendszere (Budapest, 1904)

A Panaisthesis metafizikai és ismeretelméleti alapmeghatározásai

50­2. §. Az érzet, mint létforma, maga a valóságos és reális téridő; s a képzet,­­mint tudásforma, maga a gondolati és ideális téridő. A Kant tér- és időfelfogásának egyoldalúsága és zavarossága. Valóban képtelenség-e a térnek és időnek realitása ? A valóságos és reális téridő szemben a gondo­lati és ideális téridővel. Az ismeretelmélet alapkérdésének többféle meg­fogalmazása. A térnek és időnek realitása csak magának az anyagnak és erőnek más szavakkal való kifejezése. A materializmus létalapja és ismeret­­elméleti tehetetlensége. Összefoglalás. A légy tótartalma tehát érzékletünk alkalmával folyik íme át a légy tóformájából az ő árformájába. Vagyis, a­mi teljesen ugyanazt jelenti, a légy elemi alkotó atomfeszültségei az ő simultán, autonóm, koordinált és positív, azaz külső, fizikai, tömeges összegyü­ttességekben velünk szemben és ellenünk successiv, heteronom, subordinált és negatív, azaz sorozatias és alárendelt belső, psychikai alkotó elemi összatomegyüttességben érvényesítik és valósítják meg magukat. A légynek érzettartalma azonos és ugyanazon egy teh­át magával a légynek a képzet­­tartalmával, a­mennyiben mind a két esetben teljesen azonosak és ugyanazon egyek maguk az úgynevezett légyalkotó elemi atomfeszültségek. De az ő érzetformája már teljesen elüt az ő képzetf­ormájától, mivel ezen atomfeszültségeknek az össz­­együttességei már teljesen ellenkezőek egymással. A légy lét­valósága ugyanis az ő d­­aotikusan együttes, azaz egyformán középponti és egyenjogú, tehát nemtudatos, nemszemléleties, érzeti, a gondolatisága pedig az ő elrendezetten sorozatias és egy-egy középponttal bíró s alárendelt viszonyú, azaz tudatos, szemléleties képzeti összfeszü­ltségben nyilvánítja és érvényesíti magát. A légy ezen önnyilvánulásának és önérvényesülésének mind­ez a két formája pedig egyszerre, együttesen és egyben eltagadhatatlanul meg van adva légyszemléletü­nkben, azaz légy­megismerésünknek legelemibb tevékenységében, úgynevezett légy érzékletünkben. Legmélyebb alapjában azt kell kimutatnunk most már, hogy a légynek ezen érzeti lét valósága teljesen azonos és ugyanazon egy a légynek téridőbeli külső realitásával, — a légy-

Next