Simon József Sándor: A spekulatív természettudomány alapgondolatai mint az Egységes érzetfilozófia rendszere (Budapest, 1904)
A Panaisthesis metafizikai és ismeretelméleti alapmeghatározásai
502. §. Az érzet, mint létforma, maga a valóságos és reális téridő; s a képzet,mint tudásforma, maga a gondolati és ideális téridő. A Kant tér- és időfelfogásának egyoldalúsága és zavarossága. Valóban képtelenség-e a térnek és időnek realitása ? A valóságos és reális téridő szemben a gondolati és ideális téridővel. Az ismeretelmélet alapkérdésének többféle megfogalmazása. A térnek és időnek realitása csak magának az anyagnak és erőnek más szavakkal való kifejezése. A materializmus létalapja és ismeretelméleti tehetetlensége. Összefoglalás. A légy tótartalma tehát érzékletünk alkalmával folyik íme át a légy tóformájából az ő árformájába. Vagyis, ami teljesen ugyanazt jelenti, a légy elemi alkotó atomfeszültségei az ő simultán, autonóm, koordinált és positív, azaz külső, fizikai, tömeges összegyüttességekben velünk szemben és ellenünk successiv, heteronom, subordinált és negatív, azaz sorozatias és alárendelt belső, psychikai alkotó elemi összatomegyüttességben érvényesítik és valósítják meg magukat. A légynek érzettartalma azonos és ugyanazon egy tehát magával a légynek a képzettartalmával, amennyiben mind a két esetben teljesen azonosak és ugyanazon egyek maguk az úgynevezett légyalkotó elemi atomfeszültségek. De az ő érzetformája már teljesen elüt az ő képzetformájától, mivel ezen atomfeszültségeknek az összegyüttességei már teljesen ellenkezőek egymással. A légy létvalósága ugyanis az ő daotikusan együttes, azaz egyformán középponti és egyenjogú, tehát nemtudatos, nemszemléleties, érzeti, a gondolatisága pedig az ő elrendezetten sorozatias és egy-egy középponttal bíró s alárendelt viszonyú, azaz tudatos, szemléleties képzeti összfeszültségben nyilvánítja és érvényesíti magát. A légy ezen önnyilvánulásának és önérvényesülésének mindez a két formája pedig egyszerre, együttesen és egyben eltagadhatatlanul meg van adva légyszemléletünkben, azaz légymegismerésünknek legelemibb tevékenységében, úgynevezett légy érzékletünkben. Legmélyebb alapjában azt kell kimutatnunk most már, hogy a légynek ezen érzeti lét valósága teljesen azonos és ugyanazon egy a légynek téridőbeli külső realitásával, — a légy-