Simon József Sándor: A spekulatív természettudomány alapgondolatai mint az Egységes érzetfilozófia rendszere (Budapest, 1904)
A Panaisthesis metafizikai és ismeretelméleti alapmeghatározásai
pezsgő téridővalóság, amelynek egyedi érzéki tapasztalataink, azaz érzékleteink alkalmával újra meg újra relatíve elrendezett gondolati téridőjelenséggé, vagyis az alkotó elemi atomfeszültségeknek egyedileg sorozatias és ideig-óráig nyugalmasan összefüggni látszó rendjévé kell át- meg átalakulnia. Sőt még tovább is mehetünk ezek után egy lépéssel. S arra a nagy kérdésre térve ismét vissza, hogy a létezőnek miként megy át a tartalma érzékelésünk alkalmával a lélekbe, más szavakkal nem csak azt kérdezhetjük, hogy a létvalóságnak rendezetlen, nemszemléleties, nem tudatos, haotikus érzeti téridőformája mint alakul át a gondolatiságnak rendezett, szemléleties, tudatos és sorozatias képzeti téridőformájává, hanem a kérdést ilyképpen is megfogalmazhatjuk: váljon a létvalóságnak egyszerre és egyenjogúan érvényesülő tömeges, anyagias, testies érzeti fizikai világa miként alakul át érzékelésünk alkalmával a gondolatiságnak egymás után sorozatiasan és alárendelten érvényesülő árnyékszerű, képies és lehelleties képzeti psychikai világává? Az érzeti atomfeszültségeknek úgynevezett simultán, autonóm, coordinált és positív összegyüttességi átmenete ugyanis nem csupáncsak a valóságos és abszolút reális és objektív téridőtevékenység maga, hanem ugyanakkor egyúttal az úgynevezett tömegességnek, anyagiasságnak és testiességnek magának a megvalósulása is egyszersmind. Az érzet maga az objectív és abszolút reális téridő, de ugyanekkor maga az úgynevezett anyagos erőtevékenység is egyszersmind. A térnek és időnek a realitása csak magának az anyagnak és az erőnek más szavakkal való kifejezése. S a valóságos, reális téridőnek egymagában örökre elválaszthatatlan és felbonthatatlan egysége egyúttal az anyagerőnek önmagán belül örökre szétszakíthatatlan egysége is egyszersmind. Valamennyiöknek tevékeny és életeleven mibenléte pedig az érzet tényében érvényesülő atomösszfeszültségeknek simultánsága, autonómsága, koordináltsága és positívsége. És ebben a tényben kétségtelen magyarázatát is leli most már az úgynevezett materialistikus világnézetnek nemcsak a keletkezése, hanem az ismeretelméti, azaz létvalóságmagyarázó tehetetlensége is egyszersmind. Simon : Az egységes érzetfilozófia, rendszere.