Kutter, Hermann: Szociáldemokrácia és kereszténység. Nyílt szó a keresztény társadalomhoz (Budapest, 1924)

A fordító előszava

g­yobb­ hatást váltott ki, mint a német. Amerika munkásai a biblia után legtöbbre becsülik. E sorok írója, aki hisz abban, hogy van erkölcsi fejlődés s hogy az emberek alap­jában véve nem rosszak, csak nem ismerik az igazságot és a jót, reméli, hogy ez a könyv Magyarországon is hozzá fog járulni ahhoz, hogy úgy a kereszténységet, mint a szociáldemokráciát igaz értékük szerint méltányolják. Nem fogja rábírni az embereket arra, hogy a mammont ne imádják többé (papokra, bankárokra és egyéb kisembe­rekre gondolok itt elsősorban), de valahogy jobb belátásra fogja őket bírni. S az eszme majd csak utat tör magának s ha a körülmények is segíteni fogják, érvényesülni is fog. Akkor aztán ez a fordítás is, bármennyire színtelen és erőtlen, betöltötte hivatását. Álljon itt még néhány szó szerzőjéről. H. Kutter evangélikus teológus, a svájci vallásos­­szocialisták legkiválóbb képviselője, 1863-ban született Bernben. Mérnök fia, aki papi pályára lépett s 1887-től telj­esí­t papi funkciót. 1898-tól kezdve állandóan Zürichben él. Első műve 1897-ben jelent meg, Clemens Alexandrinus und das neue Testament címmel. Ezt követték: Wilhelm von St. Thierry (1898), Das Unmittelbare, eine Mensch­heitsfrage (1902) és a Die Welt des Vaters (1901) című pré­dikáció-gyűjtemény még meglehetősen pietista tartalom­mal. 1904-ben jelent meg a Sie müssen..., amely forra­dalmi hatású volt. Egyéb művei: Gerechtigkeit, ein altes Wort an die moderne Christenheit, Wir Pfarrer (1907), Die Revolution des Christentums (a szeretetről, mint forra­dalmi tényezőről) 1908. Az ő befolyása alatt alakultak meg Svájcban a Vereine sozialdemokratischer Kireh­­genossen. Nagy ember, mert elvei mellett is — mint krisz­tusi keresztény — meg tudott maradni papnak, s szeren­csés ország, ahol a pap annyira független, hogy ilyen el­veket hirdethet­ Budapesten, 1924-ben húsvét előtt. Dr. Czakó Ambró. 4

Next