Gandhi, Mohandas Karamchand: Mahátmá Gandhi, az indiai szabadsághős könyve (Budapest, 1926)

Mahátmá Gandhi

MAHÁTMA GANDHI M­OHANDASZ KARAMCSAND GANDHI ötvenhat­ éves. Arcképét Romain Rolland néhány szó­val megadja: Nyugalmas, sötét szemek. Kicsiny, törékeny ember, sovány arc, nagy, elálló fülekkel... Tápláléka rizs és gyümölcs, itala víz, keveset és a puszta földön fekve alszik, szünet­­telenül dolgozik... Első tekintetre csupán a végtelen türelem és a nagy szeretet kifejezése kapja meg a szemlélőt...« — Rev. J. H. Hol­mes, a newyorki Community Church lelkipász­tora, Gandhit a »mai világ legnagyobb embe­rének« nevezte s így írt róla: »Midőn Gandhira gondolok, Jézus jut eszembe. Gandhi az ő éle­tét éli, az ő szavait mondja; szenved, küzd, s egy napon talán dicső halált fog halni orszá­gáért, mely e földön vagyon.« — Rabindranáth Thagar pedig,­­— akit a tudatlanság vagy a tendenciózus rosszakarat európai ujságcik­­kecskékben mint Gandhi szélsőséges­­ellenlába­sát igyekszik feltüntetni — így nyilatkozott az indiai mozgalom nagy vezéréről: »Gandhi művének sikere az ő dinamikus szellemi erejé­ben és szakadatlan önfeláldozásában gyökere­zik. Élete egyetlen önfeláldozás. Nem áhít ha­talmat, magas állást, vagyont, nevet vagy világhírt. Ajánlanák fel bár neki India trón- t

Next