Buchinger Manó: Ez a demokrácia (Budapest, 1946)
VeSte valánia ё@т®'кгЫШ Demokrácia, ев a asé görög eredetű. Magyarral «ró зейаавШ «n íp uralom. A mi korunk közéleti, portokai kfradehnek elsősorban а demokráciának, a nép uralmának megvalósításáért folynak. Akik a demokráciáért harcolnak, azt akarják, hogy az államban, városban, községben, általaiban a segész emberi társadalomban, annak minden területén, minden intézményében, a nép uralma, a nép szava, a nép akarata legyen a döntő! Régóta ezért a célért folynak harcok, ezen vitatkoznak az emberek, ezért voltak felkelések, lázadások, forradalmak, sőt ezért már háborúk is folytak. Tengeri vér folyt ezért az ügyért, de a célt még mindig nem sikerült megvalósítani. Itt-ott legfeljebb megközelíteni tudták. Magyarországon végre most mi is közeljutottunk a demokrácia teljes megvalósulásához. Azonban az igazi demokrácia érdekében még most is nagy feladatok állnak előttünk. Fel kell mindenekelőtt vetni a kérdést, hogy az áhított célhoz, a népuralom megvalósulásához miért lehet ilyen nehezen eljutni, amikor pedig a szó fent jelzett eredete szerint a régi görögöknél, tehát néhány ezer évvel ezelőtt állítólag már megvolt a demokrácia. De vájjon megvolt-e csakugyan? Ezt kell kissé alaposabban megvizsgálnunk. Az ősi közvetlen demokrácia Az emberi társadalomnak egy bizonyos alsó fejlődési fokán, nevezetesen, amikor még nem éltek együtt olyan óriási néptömegek, mint a mai államokban, vagy amikor még államok sem voltak, csak városok, vagy községek, vagy kisebb-nagyobb népcsaládok és népközösségek, akkor a demokrácia, a népuralom bizonyos rendszerének megvalósítása nem volt olyan nehéz, mint a mai modern időkben. Egy-egy közösségben még kevesen éltek együtt, ezért közös ügyeiket, dolgaikat minden vonatkozásban együttesen intézhették. A köz dolgaiba való beleszólás a legegyszerűbb, a legtermészetesebb és a legközvetlenebb módon történhetett. A közösség tagjai kevesen voltak, ezért a felmerült dolgok intézésében a maguk urai lehettek, mint ahogy a való-