Nosz Gyula (szerk.): Csehszlovákia története (Budapest, 1932)
Csehszlovákia
CSEHSZLOVÁKIA Köztársaság (Ceskoslovenska Republika), alakult 1918/19-ben az Ausztriától és Magyarországtól elszakított területen. Az állam területét az 1919 szeptember 10-én St. Germain en Lageben aláírt szerződés állapította meg. Területe 140.394 km 2, lakosainak száma az 1930 december 2-án tartott legutóbbi népszámlálás szerint 14.726.158. Fővárosa Prága, 848.801 lakossal. A népszövetség tagja. Az állam területének legnagyobb része a világháború végéig az osztrák birodalomhoz tartozott: a volt cseh, morva és sziléziai koronaországok. Ezenkívül Alsó-Ausztriától idecsatolták a békeszerződések Gmünd (118 km 2) és Feldsberg (93 km 2) vidékét. Magyarország területéből a trianoni békeszerződéssel hozzácsatoltak összesen 62.937 km2 és pedig a Felvidéket, az úgynevezett Szlovenszkót (lakosszáma 1930-ban 3.330.885) és külön jogállással az Erdős-Kárpátok vidékét,amelyet Kárpátoroszországnak, Ruszinszkónak, később lefordíthatatlannak nyilvánított névvel Podkarpatska Rus-nak neveztek (lakossága 725.350). A német birodalomtól a szerződések Csehszlovákiához csatolták Hultschin vidékét (285 km 2, kb. 45.000 lakos). Az Erdős-Kárpátok vidékére nézve a st. ger- 1*