Pach Zsigmond Pál: Magyarország az első világháborúban (Budapest, 1947)

A HÁBORÚ AZ OSZTÁLYTÁRSADALOM VELEJÁRÓJA Osztálytársadalom és háború. — Imperializmus és világháború A tudományos szocializmus képviselői sokat foglalkoz­tak a háború kérdéseivel. Ők fedték fel, hogy a háborúk a társadalomnak nem öröktől — illetve az emberiség születé­sétől kezdve — meglévő jelenségei, hanem a társadalom egy bizonyos fejlődési fokán keletkeztek. Az őskommunista társa­dalomban, melyben nem voltak osztályok, sem hadseregek, nem is voltak háborúk. A háborúk a társadalom osztályokra szakadásának idejében keletkeztek s azoknak végső okát az illető osztály társadalom gazdasági rendszerében találhatjuk meg. Sztálin több ízben rámutatott arra, hogy az osztálytársa­dalmakat keretbe foglaló osztályállamok egyik alapvető sze­repe uralkodóosztályaik kizsákmányolási területének kiszéle­sítése más államok területének rovására. Minden osztálytár­sadalom ugyanis a gazdasági rendszerében meglévő ellentmon­dások következtében előbb-utóbb rákényszerül arra, hogy háborúk útján tágítsa kizsákmányolási körét, vagyis arra, hogy más államok keretébe tartozó népek kizsákmányolása révén kívánja fenntartani saját kizsákmányoláson alapuló gazdasági rendszerét. Ennek megfelelően az osztálytársadalmak története tele van háborúkkal. E háborúk közül azonban — jóllehet olykor hosszú ideig, számos résztvevővel, nagy erővel foly­tak — a XX. század elejéig egyik sem nevezhető világháború­nak: ezt a nevet elsőnek az 1914—18 között folyt háború .­érdemelte­ ki. Ennek az a magyarázata, hogy míg a XX. század előtt az államok uralkodóosztályainak gazdasági ér­dekei, ill. ellentétei — s így háborúik is — a földkerekségnek meghatározott — kisebb vagy nagyobb — részére terjedtek ki, addig századunkban, az imperializmus korában, a kiala­kult világgazdaság és világpiac, valamint a föld területi fel­osztásának befejezettsége következtében, az egész föld újra- 8

Next