A Cipőgyártó, 1936 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1. szám

Ш тШ MMI hívott össze a Budapesti Cipőgyár­tók Egyesülete az árrombolás és az ellene való védekezés tárgyá­ban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara üléstermében. A cipő­szakma minden kategóriája volt ezen az életérdekű értekezleten képviselve.Részt vett hivatalosan az iparügyi minisztérium, a Budapesti cipészipartestület, a Baross Szö­vetség cipőipari szakosztálya, a Keresztény Iparosok Országos Szö­vetségének cipőipari szakosztálya, a Magyar Cipőkereskedők Orszá­gos Egyesülete, a Lábbelikészítő Iparosok Országos Szövetsége és a pestkörnyéki ipartestületek kö­zül nagy számban való képvisel­­tetéssel. A szakmaközi értekezletnek fő­célja, hogy eredményes harcot vív­­jon a gazdasági élet legnagyobb értékpusztítása, az árrombolás el­len, mely egészségtelen versenyt támaszt a komoly és tisztes ipar­nak és kereskedelemnek egyaránt. Igenis harcot kell vívni, irtó had­járatot kell vezetni a becsületes ipar és kereskedelem végzetszerű haramiái ellen. Ez a harc, ez a hadjárat a becsületes ipar és ke­reskedelem legjogosabb önvédelmi harca a minden értéket letipró vandalizmus ellen. Az árrombolás kiéleződése immár az elmérgese­dett állapotot a maximumra emelte s most már nem lehet eltűrni, hogy a férgesek tovább emésszék a szakmát addig, amig a termé­kenységnek erői is pusztulásnak esnek. Könnyen megállapítható, hogy az árrombolás fertőjének mennyi volt az áldozata. E szerint véget kell vetni a hozandó törvé­nyes eszközökkel az árrombolás­nak. Súlyosan büntető szabályo­kat kell alkalmazni az értékeket pusztító gyászvitézekkel szemben. Tudnivaló, hogy az árrombolás az idegen tulajdon rontása, ami büntetlenül nem maradhat és ha meg lesz végre az erélyes és szi­gorú intézkedés az árrombolás ellen, akkor ez a bűnözéshez illő veszedelem fog elpusztulni. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara üléstermét október 27-én vasárnap délelőtt sziroktig töltötte meg a cipőszakmának ha­talmas tömege, mely kétségtelenül egy akaratban az árrombolás ellen való védekezésnek adott tüntetően kifejezést. Az elnöki pulpik­uson foglal helyet Moór Jenő kamarai titkár, aki a napirend előadója volt , akit a jelenvoltak százai sokszor halmoztak el tetszésnyil­vánításokkal. A szakmaközi értekezletről egyébként az alábbiakban számo­lunk be : Gaál János a Budapesti Cipő­gyártók Egyesületének elnöke a következő szavakkal nyitotta meg a szakmaközi értekezletet : Tisz­telt Szakmaközi Értekezlet ! Az árrombolás és az ezzel szemben való védekezés tárgyában hívtuk össze a szakmaközi értekezletet, amelynek feladata lenne, hogy az árrombolás problémáját lehetőleg megoldja. Kívánatosnak tartom, hogy a napirendre tűzött kérdés tárgyalása során indulatmentesen és csak az objektivitás alapján tegyük meg észrevételeinket, mert csak az elfogulatlanság biztosít­hatja a cél érdekében azokat az eszközöket, amelyek alkalmasak arra, hogy végre ezt a gazdasági rendet megbontó kérdést, az ár­rombolást, az illetékes ítélőszék elé vigyük, amely döntésével meg­nyugvást teremt a termelés rend­jében. Van szerencsém üdvözölni dr Imre József miniszteri titkár urat, a magyar királyi iparügyi minisz­térium képviselete részéről.Moór Jenő kamarai titkár urat, az ér­dekképviseletek és a sajtó igen tisztelt képviselőit és általában az igen tisztelt megjelenteket, akik érdeklődésükkel kifejezést adtak napirendi tárgyunk mielőbbi or­voslásának a szükségességére. E helyről mondok külön is há­lás köszönését a Budapesti Keres­kedelmi és Iparkamara mélyen tisztelt elnökségének azért a jó­indulatáért, amiért szívességből rendelkezésünkre bocsátotta az üléstermet. Ezennel a szakmaközi értekez­letet megnyitom és felkérem Moór Jenő kamarai titkár urat előadá­sának megtartására. Ezután Moór Jenő kamarai tit­kár a közigazgatási és közgazda­­sági életnek ez az illusztris egyé­nisége kezdte meg előadását. Az előadó azzal kezdte nagy­­érdekű fejtegetéseit, hogy rámu­tatott arra, hogy a különböző korokban a fogalmak átértékelése igen jellegzetes szokott lenni. Ilyen átértékelési folyamat napjainkban is lejátszódik. Míg a háborúban és az azt követő forradalmi idők­ben a legbrutálisabb szigorúsággal büntették azokat, akik árukészle­tüket a kereslet és kínálat törvé­­nyeinek megfelelően vitték piacra és akik az áru forgalmi értékének megállapításánál a beszerzési ár helyett az utánpótlási árat vették alapul,úgy hogy ezek büntetéséül még külön uzsorabíróságot is szer­veztek — a magyar büntető­jog­ban pedig az árdrágító vétségeket a legsúlyosabb erkölcsi megítélés alá vonták — addig napjainkban megtörtént az, hogy az aktív mi­niszter, Kállay Miklós földmive­­lésügyi miniszter Zalaegerszegen büszkén hirdette, hogy ő az árdrá­gítás minisztere akar lenni. Azelőtt minden kormány lehe­tőség szerint menekült az elől a megállapítás elől, hogy a kenyeret mesterségesen drágítja Még ha tette is a felelősséget igyekezett magától elhárítani. Most a legelső­­rendű élelmiszereket mesterségesen drágítják és annyira megy ma már a kormányzati felfogás megváltozása, hogy egyes élelmiszereknél, mint a tejnél, krumplinál büntetik nem­csak azt,­­aki olcsóbban vásárol hanem azt is, aki olcsóbban elad. Tudjuk,hogy egyes élelmiszereknek mint p.­­. a legfontosabbnak, a búzának árát majdnem a világon- A CIPŐGYÁRTÓ 3

Next