Az Aero, 1918 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1918-01-10 / 1. szám

VI. évfolyam. Budapest, 1918 január 10. 1. szám. A Magyar Aéro­ Szövetség és a Kir. Magyar Yacht-Club hivatalos lapja. AZ Aero A lap foglalkozik a géprepüléssel, a légi és vízihajózással, az automobilizmussal, a moto­ros vontatás és a motorsportok minden ágával. A lap megjelenik minden hó id-én és 25-én. Előfizetési ára : egész évre 20 korona. Egyes szám ára 1 korona. Szerkesztőség: Budapest, V., Visegrádi­ utca 3. IV. 4. Kiadóhivatal : Budapest, I., Retek­ u. 46. Telefon: 114—76. Felelős szerkesztő : Prodán György oki. gépészmérnök. Szerkesztő : Perl Leó oki. gépész­­mérnök, az automobil rovatot vezeti Leitner Jenő műegyetemi adjunktus, a hajózási rovatot vezeti Harkányi József min. oszt.-tanácsos, a Kir. Magyar Yacht-Club vicecommodore-ja. Főmunkatársak: Bánki Donát műegy. r. tan., Bier Henrik repülőgépgyári vezérigazgató, Böszörményi Jenő aeromotorgyári igazgató, dr. Bresztovszky Jenő mű­egyet. r. tan., a «Műszaki mechanikai kísérleti állomás» főnöke, dr. Horovitz György repülőgépgyári igazgató, Markhot Jenő m. kir. ipari főfelügyelő, dr. Massány Ernő repülő­gépgyári igazgató, Schimanek Emil udv. tan., műegyet. r. tanár, az «Orsz. Automobilszakértő Bizottság» elnöke és gróf Zichy Béla Rezső a Magyar Auro-Szövetség elnöke. JELEN ÉS JÖVŐ. Irta : gróf ZICHY BÉLA REZSŐ. A míg a negyedéves világháború alatt a külföldi aero-egyesületek legnagyobb része mű­ködésének kisebb-nagyobb fokú stagnálásával tűnik ki, addig nálunk a Magyar Aero Szö­vetség nem is sejtett virágzásnak indult. Anya­gilag jelentékenyen megerősödött, úgy hogy ma már minden külső támogatás nélkül, a saját lábán járhat, sőt bizonyos anyagi áldo­zatokba kerülő céljai valóra váltásához is foghat. A Szövetség erkölcsi súlya is lénye­gesen fokozódott, s ennek következtében vé­leménye nemcsak meghallgatásra talál, hanem az illetékes tényezők egyenesen fel is kérik felfogásának, állásfoglalásának ismertetésére. Ennek a fellendülésnek okai nemcsak az általános viszonyokban rejlenek. A repülés iránt a különböző harcterek nagyszerű légi eseményei révén támadt érdeklődésen kívül, nálunk egészen különleges motívumok szere­peltek indító rugók gyanánt. Első­sorban is a­míg a háború előtt nem volt semmi aero-ipa­­runk, addig ma már három nagy repülőgép­­gyár, ugyanannyi nagy aeromotorgyár s igen sok az aëro-iparral kapcsolatos vállalat jött létre. Úgy a gyárak, mint vezetőik szinte kö­telességüknek tartották, hogy az eddig még egyetlen magyar aëro-egyesül­etet hathatósan támogassák s így ennek erőt s hatalmat köl­csönözve az ipari érdekek szószólóivá is tegyék. Másrészt a háború előtti aránylag igen kicsiny magyar pilótagárda, számban hatalmasan meg­izmosodott s ennek tagjai a szövetség által és útján keresik s találják meg egymással az ösz­­szeköttetést, tehát szinte az egyesületben ta­lálják meg későbbi, a háború utáni céljaik képviselőjét. Már most ennek a két érdekképviseletnek birtokában a Szövetségnek olyan akció­tere nyílt, amely nemcsak a régi tagokat serken­tette elevenebb ténykedésre, hanem a felszínre kerülő rendkívül érdekes és nemzetgazdasági­lag is fontos problémák olyanokat is a Szö­vetségbe vonzottak, akik eleddig működésének csak távoli csendes szemlélői voltak. Ilyen módon fokozódott a munkaképesség s az egye­sület friss, eleven erővel foghatott hivatásának betöltéséhez. Az elmúlt év nyarán rendezett hadi repülő­gép kiállításán első­sorban is bemutatta a ma­gyar aero­ipart, így alkalmat adott egyrészt a­z

Next