Az Aero, 1918 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1918-01-25 / 2. szám
VI. évfolyam. Budapest, 1918 január 25. 2. szám. A Jagyar Repo-Szövetség és a Kir. Magyar Yacht-Club hivatalos lapja. Az Aero A lap foglalkozik a géprepüléssel, a légi és vízihajózással, az automobilizmussal, a motoros vontatás és a motorsportok minden ágával. A lap megjelenik minden hó id-én és 25-én. Előfizetési ára : egész évre 20 korona. Egyes szám ára 1 korona. Szerkesztőség: Budapest, V., Visegrádi utca 3. IV. 4. Kiadóhivatal : Budapest, I.,Retek u. 46. Telefon.: 114—76. Felelős szerkesztő : Prodán György old. gépészmérnök. Szerkesztő : Perl Leó old. gépészmérnök, az automobil rovatot vezeti Leitner Jenő műegyetemi adjunktus, a hajózási rovatot vezeti Harkányi József min. oszt.-tanácsos, a Kir. Magyar Yacht-Club vicecommodore-ja. Főmunkatársak: Bánki Donát műegy. r. tan., Bier Henrik repülőgépgyári vezérigazgató, Böszörményi Jenő aeromotorgyári igazgató, dr. Bresztovszky Jenő műegyet. r. tan., a «Műszaki mechanikai kísérleti állomás» főnöke, dr. Horovitz György repülőgépgyári igazgató, Markhot Jenő m. kir. ipari főfelügyelő, dr. Massány Ernő repülőgépgyári igazgató, Schimanek Emil udv. tan., műegyet. r. tanár, az «Orsz. Automobilszakértő Bizottság» elnöke és gróf Zichy Béla Rezső a Magyar Aero-Szövetség elnöke. ÜDVÖZÖLJÜK a szövetséges államok testvér-egyesületeinek kiküldötteit Magyarország fővárosában ! A Magyar Aero Szövetség meghívására jöttek hozzánk szívesen látott vendégeink, hogy az aviatika eddig elért csodás eredményeinek, technikai vívmányainak megőrzését és fejlődésének irányát a társadalom, az állam és az egész emberiség javára megbeszéljük és hogy az ezekre hozandó törvényeknek, jogszabályoknak útját egyengessük. Először ülnek össze az erre hivatottak oly módozatok, feltételek és tervek tárgyalására, amelyekkel aviatikai közkincseinket legjobban megoldhatják és helyes használatukat a köznek legjobban garantálják. Valamennyien tudjuk, hogy a konferencián hozott határozatok még csak mint egy hatalmasabb erkölcsi és szellemi tőkének alapozó előmunkálatai jöhetnek tekintetbe , mégis számítunk arra, hogy hatásuk a jövőre korszakalkotó lesz. A kor szelleme, az aviatika hatalmas fejlődése nemcsak nekünk, hanem az egész világnak diktálja az előkészületek és berendezések intenzívebb mérvét és fokát. Ily körülmények között az elmaradás, a hátul kullogás nemzeti csapás volna minden népre. Amerika dúsgazdag Aero Klubja páratlanul impozáns tőkével vezeti az Egyesült Államok e felkészülődéseit. Franciaország geniális aviatikájának minden inventiójából az angolok az alaposabb gyakorlati felkészülődésükkel és érzésükkel a jobb és tökéletesebb teljesítményeket csikarják ki légjárásuk erősítésére. És nem Olaszországon múlott, hogy a sorrendben csak ezek után következik. Az ellenséges külfölddel szemben a német aviatika — és vele együtt a miénk is ■— a tudomány acél üllőin a praksis hatalmas pörölycsapásai alatt kovácsolja össze erősebb és tökéletesebb fegyvereit. Mindezek a hatalmas anyagi és szellemi erők napról-napra tökéletesítik az aviatikát, amely — sajnos — most még csak a harctereken ejti bámulatba az egész világot. A francia Beauchamp százados Németországon és Svájcon át, a legnehezebb és legveszélyesebb 700 km-es légi út berepülése után Olaszországban szállt le. Az olasz Laurenti kapitány Turinból Londonba repült 200 km-es sebességgel. Az amerikaiak és angolok a repülőgépek óriási dimenzióiért küzdenek. Mindezekre a németek London állandó bombázásával és Hans Esse százados Berlin—Mol-3