Az Aero, 1923 (10. évfolyam, 1-7. szám)
1923-03-15 / 1-5. szám
1—5. sz említenünk, mert hazai légjáró köreinket talán a legjobban érdekli az, hogy Gergye Józsefet a volt magyar pilóta tisztek egyik legnépszerűbjét a társaság pilótájának alkalmazta. Gergye ez idő szerint már kinn is van Párisban, hogy a rövidesen forgalomba hozandó nagy utasgépek vezetésére magát begyakorolja. Aviatikai előadássorozatot rendez a Magyar Aero-Szövetség Légjárók Szakosztálya. Igen nagy hiányt pótló s ennélfogva nagyon életrevaló eszmét valósít meg a Légjárók Szakosztálya, amikor egyrészt azért, hogy a szakkörök az újabb eredmények felől könnyűszerrel tájékozódhassanak, másrészt pedig, hogy a laikusok körében uralkodó gyakran nagyon is téves felfogásokat eloszlassa a rendszeres előadások tartását határozta el. Mint az alábbi programm bizonyítja, már az első előadási sorozat anyaga is rendkívül ügyesen és igen sokat ígérően van megválogatva. Az előadások iránt máris mutatkozó általános érdeklődést fokozhatja még az, hogy az előadók mindegyike a maga nemében elsőrendű szakember s így tudásuk színét-javát lesz módunkban élvezhetni. Reméljük, hogy a Magyar Aéro-Szövetség minden tagja él a rendkívüli alkalommal s megjelenésével nemcsak saját ismereteit igyekszik bővíteni, hanem honorálja úgy a Légjárók Szakosztályának, mint a lelkes előadóknak fáradozását. Egyébként a Magyar Aéro-Szövetség elnöksége ezúton hívja meg az egyesület minden tagját s megjelenésükre bizton számít is. Az előadások az alább jelzett napokon mindenkor d. u. 6 órakor kezdődnek, Budapesten, VIII., Horánszky u. 20 sz. alatt, a Jézus-társasági atyák félemeleti dísztermében. Mint külön érdekességet említjük meg, hogy az előadások előtt és a közbenső szünetekben zene és vetített képek nyújtanak szórakozást. Egyébként a programm a következő : 1. «A munka közösségről». Előadó: dr. Szentkirályi Ákos ügyvéd. Ennek időpontja iránt a Magyar Aéro-Szövetség titkári hivatalában telefon útján érdeklődhetni. (József 49—52.) 2. «A repülés és az orvosi tudomány». Előadó: dr. Scholtz Gusztáv orvos. Március 28-án. 3. «Az aero-térképezés». Előadó: Gyertyánfy László mérnök. Április 11-én. 4. «A repülőgép mint harci eszköz a világháborúban ». a) «Harc a levegőben». Előadó : Háry László légiforgalmi főfelügyelő. Április 25. b) «Harc a levegőből földi objektumok ellen». Előadó: vitéz Madarász László légiforgalmi főfelügyelő. Május 9-én. 5. «A vitorlázó repülés és jövője». Előadó : Fényes Kornél főmérnök. Május 30-án. 6. «A repülőgéphadászat felhasználása a világháborúban». Előadó: vitéz Szentkeresztessy Henrik v. k. őrnagy. Június 27-én. Versenyek és rekordok. Új sebességi rekord. Sadi Lecomnte francia repülő február hó 15-én Istresben Marseilles mellett a sebességi rekordot 377,6 km-re javította meg óránként. Az eddigi sebességi rekord 361 km volt, amit Mitchell amerikai generális állított fel 1922 október 18-án. A 4 km-es hosszú repülés egyes szakaszain a lemért sebesség a következő volt : 391 km, 360 km, 382 km és 376 km. A gép leszállási sebessége 180 km volt. A pilóta ezt az új rekordot Nieuport-Delage típusú géppel, 320 lóerős Hispano-Luisa motorral (fordulatszám 2000) érte el. Lecomte ugyanezzel a géppel már több rekordot felállított. A motornélküli repülés újabb rekordjai. A németeknek a múlt évi rohni vitorlázó versenyen elért váratlan eredményei a franciákat a vitorlázó repülés terén fokozott munkára serkentette. Országos mozgalom indult meg a repülés ezen új ágazatának fejlesztésére s a vitorlázó repülők a kormány részéről a legmesszebbmenő támogatásban részesültek. A társadalom számos tekintélyes összegeket ajánlott fel vitorlázó díjak kitűzésére. Franciaországban ugyan mindezideig még nem sikerült a német rekordokat túlszárnyalni, az ország területén kívül azonban néhány francia pilóta igen szép eredményt ért el és a németek három és félórás rekordját megjavította. Ezek közül Maneyrol eredményei a legjobbak. Angliában az itfordi dombokon megtartott vitorlázó repülőversenyen három óra és negyven percig sikerült motornélküli repülőgépével a levegőben maradni, míg Marokkóban nyolc óra négy perc és 50 másodpercre javította meg eddigi rekordjait. Egy új magassági rekord, Casale, francia repülő egy Spad Herbemont 56-os kétfedelűvel (léghűtés Bristol «Jupiter» motor) 7200 m-re javította meg a magassági rekordot 250 kg hasznos súllyal. Az előbbi rekordot Le Boucher tartotta, aki Breguettypusú, Rateau-kompresszorral ellátott 250 lóerős Renault-motorral felszerelt gépével 250 kg hasznos súllyal való megterhelés mellett 6783 métert ért el. A Spad Herbemont 56, hasonló a Spad Berlinéhez azzal a különbséggel, hogy kabinja nagyobb, jóval kényelmesebb és szárnyváza acélból van. A gép rekordmagasságát 50 perc alatt érte el, míg a leereszkedés 11 percig tartott. Mivel a gép AE RO 7