Alföldi Iparlap, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-02-14 / 7. szám

7-ik szám. Uj évfolyam. IV-ik év. 1885. Szeged, február 14-én. Kapható a kiadóhivatalban.Alföldi iparlap. Mejfjelen, minden szombaton. Előfizetési föltételek.­ Szegeden házhoz hordva, vagj vidékre postán. Egész évre ... 4 frt. Félévre­­ . . . 2 „ Évnegyedre . . . 1 „ Egyes szám­ára 8 kr. A. lapot illető szellemi közlemények: ifj. Szmollény Nándor szerkesz­tőhöz, polg. isk. tanár (reáliskola-épü­let), az előfizetési pénzek Priváry Pál pénztárnokhoz intézendők. Munka és tudomány. Hirdetéseket a kiadóhivatal jutányos árjegyzék szerint számit. Hirdetéseket lapunk számára elfogad Budapeste­n: Hausenstein és Vogler, Neuberger és Braun, fürdő­­utca 4. Bécsben: G. L. Daube & C. (lg. Knolly), Rudolf Mosse, Dukes M., Herndl Alajos, Stern M., Danneberg J. üt­iadósaivatal: Tamasy György ellenőr, (iskola-utca), hova a hirdetések, hirdetési díjak, és az esetleges fölszólamlások küldendők. Szeged, 1885. febr. 13. Lapunk holnapi számából sok, majdnem nélkülözhetlen, közérdekű dolog fog kimaradni a szegedi ipar­­testület halomra gyű­lt ügyei miatt, miért is­­. olvasóink szives elnézését kérve. Ígérjük, hogy azokat, melyek idejüket nem fogják múlni, lapunk következő számában fogjuk közölni. A szerk. Jegyzőkönyv. Fölvétetett a szegedi ipartestület szervező bizott­ságának 1885. évi február 9-én tartott ülésében. Elnök : Rainer Ferenc. Jegyző : Kalmár István. Elnök a gyűlést megnyitván, olvas­­tatik a folyó, évi február hó 4-iki ülés jegyzőkönyve. Hitelesíttetik. Elnök jelenti, hogy a múlt ülés ha­tározata folytán az ipartestületi jegyzői állásra beadott 11 pályázatnak e gyűlé­sen leendő fölbontása határoztatván, azo­kat jegyző által ezennel föl fogja ol­vastatni. Jegyző fölolvassa Nagy József, Ko­vács Pál volt hírlapíró, Vertits Lajos, Málik József asztalos, Gábriel László, Kiss Ádám, Vrana István, Burger József, ifj. Káplár József, Babos Elek és Achim János folyamodványait. Mind a 11 pályázat érdemsorozat szerint ajánltatni határoztatik; az aján­lati sorrend megállapítására Balogh Fe­renc elnöklete alatt Tóth Béla, Kiss Gyula, ifj. Felmayer János és Priváry Jánosból álló bizottság küldetik ki. Lantos József, mint a helyi fazekas és korsós ipartársulat képviselője, jelenti, hogy társulata a szervező bizottság útján birtokába jutott a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumnak a fa­zekas, korsós és tálas ipar képesítésére vonatkozó 2095/885. számú leiratának, mely társulatára nézve sérelmes lévén, e tárgyban föliratot szándékoznak intézni. Tudomásul vétetik. Elnök előadja, hogy az elnöki asz­talra letetetett egy iparos gyűlést egybe­hívó, „Körösi Antal szervező bizottsági elnök, Juhász Antal szervező bizottsági jegyző“ aláírással közrebocsátott hir­detmény. A fölhívás fölolvasása határoztatik. Szántó Leánder kérdést intéz: a szervező bizottság tudomásával vagy meg­bízásából lett-e azon fölhívás közre­bocsátva ? Elnök kijelenti, hogy a szervező bi­zottságnak semmi tudomása sem volt róla. Babos Elek és Gera János egybe­hangzó indítványára határoztatik, hogy az iparhatósághoz intéztessék kérdés e tárgyban. Minek teljesítésével elnök meg­­bizatik. Balogh Ferenc indítványozza, hogy a holnapi általános iparos értekezlet egybe­­hivására alakult bizottság intézkedését vegye a szervező bizottság tudomásul. Tudomásul vétetik s határoztatik, hogy az 1885. évi február hó 10-én tar­tandó általános iparos értekezlet a szer­vező bizottság nevében hivassék egybe.­ ­ Jegyzőkönyv. Fölvétetett a szegedi ipartestület 1885. évi febr. 19-én tartott közgyűlésében. Elnök: Szluha Ágoston iparhatósági főnök. Jegyző Babos Elek. Elnök a gyűlést megnyitja s előadja, hogy a m. kir. földmiv., ipar- és keres­kedelemügyi miniszter úr ő nagyméltósága az ipartestület alapszabályait az ezeknek módosítására és az ipartestület szervező bizottsága által a fazekas, korsós és tálas ipar képesítése tárgyában tett feliratára vonatkozó magas leirata kíséretében Sze­ged város polgármesteri hivatalának azon meghagyással küldötte meg, hogy a le­iratban tett módosítások alapján szerkesz­tendő alapszabályokat a jóváhagyási zá­radékkal lássa el. Olvastatik a 2095/1885. számú leirat. A leiratna­k az alapszabályok módo­sítására vonatkozó részei egész terjedel­mében elfogadtatnak, — a fazekas, korsós és tálas ipar képesítésére vonatkozó része tudomásul vétetik. Olvastatnak a leirat szellemében újra szerkesztett alapszabályok. Elfogadtatnak s utasíttatik jegyző azoknak 3 példányban való elkészítésére s jelen közgyűlés jegyzőkönyvének kap­csán az iparhatósághoz leendő beadására. Elnök ajánlja rendes fizetéssel alkalmazandó testüle­tisztviselők fizeté­sének jelen közgyűlésen való megállapí­tását. Határoztatik : a szervező bizottság ál­tal a közgyűlés utólagos jóváhagyása remé­nyében megállapított 600 főt évi jegyzői fizetés elfogadtatik ; a pénztárnok fizetése, illetve tiszteletdíjának megállapítása a testületi elöljáróságra bizatik. Fölvettetett azon kérdés, hogy az alakuló, illetve az elöljáróságot választó közgyűlés az 1884. évi XVII. t.-c. 133. §-a szerint-e, vagy az iparkamarai laj­strom alapján, avagy az ipartestület meg­alkotása mellett nyilatkozott iparosokkal tartandó-e meg. E tárgyban a m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium­hoz kérdést intézni határoztatik, minek teljesítésével jegyző megbizatik. K. m. f. Jegyzette : Babos Elek. Ipartestületi mozgalmak. A szegedi iparosok közt rendkívül nagy érdeklődés mutatkozik az új szer­vezkedés iránt. Utóbbi napokban egymást érik az értekezletek. Legutóbb az ipartestület szervező bizottsága hívott egybe egy általános iparos értekezletet a testületi elöljáróság és a tisztviselők kijelölése tárgyában, mely folyó hó 10-én az ipartársulat he­lyiségében nagy számú érdeklődök részvé­tele mellett folyt le. Az értekezlet meglehetős zajos volt, mindamellett meglátszott, hogy az iparo­sok egy cél felé törekednek, csakis az elnöki tiszt betöltésére szakadt meg az összhang, míg a 1 alelnök és az elöl­járóság egyhat fiait jelöltetett ki. Az értek­l­et, Lemle Miklós rövid, de találó szavakkal nyratta meg, s mint­hogy annak további vezetését el nem vál­lalta, Papp Ignác választatott elnökké, ki a gyűlést nagy tapintattal vezette. Az első szóló Szántó Leánder volt, ki a szó szoros értelmében találóan és szellemesen fejtegette azon fontos fölada­tokat, mik az ipartestület elnökségére és az elöljáróságra nehezülnek s szívhez szóló szavakban kötötte a hallgatók lel­kére, hogy a választás , illetve kijelölé­seknél minden más érdekek mellőzésével csak a valódi célt, az ipartestület jövőjét tartsák szem előtt, s hivatkozott Rainer Ferencnek 13 évi múltjára, mely idő alatt folytonosan az ipartársulat élén fárado­zott, ajánlja az elnökké való kijelölését. A hallgatók nagy többsége éljennel fo­gadta a je­ölést. Második szóló Balogh Ferenc volt, ki Rainer Ferencnek az ipartársulat élén töltött 13 évi sikerdús működését hosz­­szabban s a hallgatók érdeklődése mel­lett ecsetelvén, szintén Rainer Ferenc kijelölését ajánlotta. Beszédét zajos éljen­zés követte. Elénk részt vettek a vitákban So­mogyi János, Gera István, Móricz Gábor, Juhász György, Schaffer Márton és Ka­­lánka György. Az értekezlet többsége Rainer Fe­rencet elnökké kiáltotta ki. A két alelnöki állásra pedig Csikós Ignác első, Priváry János másodalelnökké egyhangúlag jelöltettek ki. A jelölések szerencsésen történtek, mert az elnökben egy buzgó, tapasztalt, a két alelnökben pedig két fiatal és a közügyekért fáradozni szerető, tehetséges erőt nyer az ipartestület. Az elöljáróság és tisztviselők kijelö­lésére Szántó Leánder elnöklete alatt egy 12 tagú bizottság küldetett ki, mely a kijelölést következőleg ejtette meg: pénztáros : Bódvay Pál, ellenőr: Róth Róbert, számvizsgálók: Harcz Lajos, Tóth Béla és Endrényi Lajos. Elöljárók : Ju­hász György, Ördög István, Heszler Jó­zsef, Balogh István, Pap Tr .­­ Hegedűs Márton, Somogyi János, R Ferenc, Timpauer Vince, Berek Lajos Móricz Gá­bor, Módos István, Auer József, Gera István, Kalmár István, Szabó Mihály, Varga László, Varga Sándor, ifj. Fel­­mayer János, Somogyi János, Schaitz Já­nos. Seb.:fier Zsigmond, Somogyi J., Ker­tész Sándor, Kaszta Antal, Ivánkovits Gyula, Czibula Sándor, Turóczy József, ifj. Bója János, Kain József, Simonovits Ábrahám magy. szűcs, Lénáján József, Erdődi István, Vitkó Antal magyar szűcs. Jegyzőkönyv. Fölvétetett a szegedi polg. iparos és gazdasági kör 1885. évi február hó 8-án tartott rendes évi közgyűléséről. Elnök : Rainer Ferenc. Jegyző : Babos Elek. Elnök a gyűlést a következő jelen­téssel nyitja meg : Tisztelt közgyűlés! Alapszabályaink 10. §-a értelmében minden év febr. első vasárnapján rendes évi közgyűlés tartandó. A folyó év január 20-án tartott igaz­gató-választmányi ülésben azonban a közgyűlés megtartására a mai nap tűze­tett ki. Ezen, az alapszabályoktól eltérő in­tézkedésre okul szolgált, hogy a helyi polgári dalárda már eleve ugyane napra tűzte ki közgyűlése megtartását, mint­hogy pedig a polgári dalárda pártoló tag­jainak nagy részét körünk tagjaiul van szerencsénk tisztelni, kik — mint ilye­nek — egy időben két helyen meg nem jelenhetnek, nem akarta az igazgató­választmányi közgyűlés megtartását ezen közbejött körülmény által megzavarni, jó­nak látta azt a mai napra kitűzni. Alapszabályaink 10. §-a szerint a közgyűlés csak akkor megtartható, ha az összes tagok közül 40-en jelen vannak. Minthogy a határozatképes szám je­len van, a közgyűlést ezennel van sze­rencsém megnyitni. Mielőtt a közgyűlés tárgysorozatára térnék, engedje meg a 1. közgyűlés, az ily körben való társulás hasznosságát né­hány szóval ecsetelnem. Az emberi elme, e korlátokat és pi­henőt nem ismerő nagymester, nagy dol­gokat művel. Vizi utainkat biztosakká, tökéletesekké és olcsókká tette. A szára­zon hegyeket fúr át, tátongó űröket hi­dal át, eddig megközelíthetlennek tartott talajt tesz járhatóvá, hogy az országokat egymáshoz közelebb hozza, hogy idegen, messze fekvő országok piacát túltermelé­sének meghódítsa. A közlekedés ily rohamos fejlődése előtt, mely egyenlővé tette itthon az ide­gen ipar és gazdasági termékek fogyasz­tását, mely lerombolta az egyes nemze­tek és országok speciális ipari és gazda­sági termelésének kiváltságait,­­ nem hunyhat szemet egy élni akaró nemzet , mert ha nem akarja a jövedelmi forrásául szolgáló piacát s ezzel létfeltételét a kül­­áramlatnak áldozatul dobni, a korral kell haladnia, hasonló fegyverekkel kell vé­dekeznie. Ezen fegyverek egyik leghatalma­­sabbika, a közlekedés, többé-kevésbé ma már nekünk rendelkezésünkre áll, leg­följebb - k­ellem­i fölénye lehet egyik vagy másik nemzetnek fölöttünk , de ez is elég arra , hogy anyagi jólétünket túl­termelésének hazánkban való elárasztása által megrendítse. Arra kell tehát törekednünk, hogy társadalmi ismereteinket gyarapítsuk, lát­­körünket szélesbítsük, tisztábbá tegyük, hogy jobban fölismerhessük azon módo­kat, könnyebben rátalálhassunk az anyagi jólét felé vezető útra. Úgy tartja a világ, hogy egyik or­szág vagy nemzet közművelődése maga­sabb fokon áll a másikénál. Ha ez így áll, —­mit kétségbe vonni nincs okunk — akkor kétségtelenül ennek tulajdonít­ható az is, hogy egyik ország vagy nemzet kedvezőbb anyagi viszonyok közt él a másiknál. A közművelődés, az ismeretek gya­rapítása ma föltétlen szükséges kelléke az anyagi jólét megszerezhetésének ; csak ezek birtokában érhetjük utól a nálunk­nál fejlettebb kultúrával, ipari és gazda­sági termeléssel bíró nemzeteket. Ma már az erő az észben nyilvánul. Ezen erő megszerzésére pedig a tár­sadalmi egymással való gyakori érintke­zés, az ily körben való társulás bizo­nyult a legalkalmasabb eszköznek. Itt tehetjük a mulattatót hasznossá.

Next