Alföldi Iparlap, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1885-02-14 / 7. szám
7-ik szám. Uj évfolyam. IV-ik év. 1885. Szeged, február 14-én. Kapható a kiadóhivatalban.Alföldi iparlap. Mejfjelen, minden szombaton. Előfizetési föltételek. Szegeden házhoz hordva, vagj vidékre postán. Egész évre ... 4 frt. Félévre . . . 2 „ Évnegyedre . . . 1 „ Egyes számára 8 kr. A. lapot illető szellemi közlemények: ifj. Szmollény Nándor szerkesztőhöz, polg. isk. tanár (reáliskola-épület), az előfizetési pénzek Priváry Pál pénztárnokhoz intézendők. Munka és tudomány. Hirdetéseket a kiadóhivatal jutányos árjegyzék szerint számit. Hirdetéseket lapunk számára elfogad Budapesten: Hausenstein és Vogler, Neuberger és Braun, fürdőutca 4. Bécsben: G. L. Daube & C. (lg. Knolly), Rudolf Mosse, Dukes M., Herndl Alajos, Stern M., Danneberg J. ütiadósaivatal: Tamasy György ellenőr, (iskola-utca), hova a hirdetések, hirdetési díjak, és az esetleges fölszólamlások küldendők. Szeged, 1885. febr. 13. Lapunk holnapi számából sok, majdnem nélkülözhetlen, közérdekű dolog fog kimaradni a szegedi ipartestület halomra gyűlt ügyei miatt, miért is. olvasóink szives elnézését kérve. Ígérjük, hogy azokat, melyek idejüket nem fogják múlni, lapunk következő számában fogjuk közölni. A szerk. Jegyzőkönyv. Fölvétetett a szegedi ipartestület szervező bizottságának 1885. évi február 9-én tartott ülésében. Elnök : Rainer Ferenc. Jegyző : Kalmár István. Elnök a gyűlést megnyitván, olvastatik a folyó, évi február hó 4-iki ülés jegyzőkönyve. Hitelesíttetik. Elnök jelenti, hogy a múlt ülés határozata folytán az ipartestületi jegyzői állásra beadott 11 pályázatnak e gyűlésen leendő fölbontása határoztatván, azokat jegyző által ezennel föl fogja olvastatni. Jegyző fölolvassa Nagy József, Kovács Pál volt hírlapíró, Vertits Lajos, Málik József asztalos, Gábriel László, Kiss Ádám, Vrana István, Burger József, ifj. Káplár József, Babos Elek és Achim János folyamodványait. Mind a 11 pályázat érdemsorozat szerint ajánltatni határoztatik; az ajánlati sorrend megállapítására Balogh Ferenc elnöklete alatt Tóth Béla, Kiss Gyula, ifj. Felmayer János és Priváry Jánosból álló bizottság küldetik ki. Lantos József, mint a helyi fazekas és korsós ipartársulat képviselője, jelenti, hogy társulata a szervező bizottság útján birtokába jutott a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumnak a fazekas, korsós és tálas ipar képesítésére vonatkozó 2095/885. számú leiratának, mely társulatára nézve sérelmes lévén, e tárgyban föliratot szándékoznak intézni. Tudomásul vétetik. Elnök előadja, hogy az elnöki asztalra letetetett egy iparos gyűlést egybehívó, „Körösi Antal szervező bizottsági elnök, Juhász Antal szervező bizottsági jegyző“ aláírással közrebocsátott hirdetmény. A fölhívás fölolvasása határoztatik. Szántó Leánder kérdést intéz: a szervező bizottság tudomásával vagy megbízásából lett-e azon fölhívás közrebocsátva ? Elnök kijelenti, hogy a szervező bizottságnak semmi tudomása sem volt róla. Babos Elek és Gera János egybehangzó indítványára határoztatik, hogy az iparhatósághoz intéztessék kérdés e tárgyban. Minek teljesítésével elnök megbizatik. Balogh Ferenc indítványozza, hogy a holnapi általános iparos értekezlet egybehivására alakult bizottság intézkedését vegye a szervező bizottság tudomásul. Tudomásul vétetik s határoztatik, hogy az 1885. évi február hó 10-én tartandó általános iparos értekezlet a szervező bizottság nevében hivassék egybe. Jegyzőkönyv. Fölvétetett a szegedi ipartestület 1885. évi febr. 19-én tartott közgyűlésében. Elnök: Szluha Ágoston iparhatósági főnök. Jegyző Babos Elek. Elnök a gyűlést megnyitja s előadja, hogy a m. kir. földmiv., ipar- és kereskedelemügyi miniszter úr ő nagyméltósága az ipartestület alapszabályait az ezeknek módosítására és az ipartestület szervező bizottsága által a fazekas, korsós és tálas ipar képesítése tárgyában tett feliratára vonatkozó magas leirata kíséretében Szeged város polgármesteri hivatalának azon meghagyással küldötte meg, hogy a leiratban tett módosítások alapján szerkesztendő alapszabályokat a jóváhagyási záradékkal lássa el. Olvastatik a 2095/1885. számú leirat. A leiratnak az alapszabályok módosítására vonatkozó részei egész terjedelmében elfogadtatnak, — a fazekas, korsós és tálas ipar képesítésére vonatkozó része tudomásul vétetik. Olvastatnak a leirat szellemében újra szerkesztett alapszabályok. Elfogadtatnak s utasíttatik jegyző azoknak 3 példányban való elkészítésére s jelen közgyűlés jegyzőkönyvének kapcsán az iparhatósághoz leendő beadására. Elnök ajánlja rendes fizetéssel alkalmazandó testületisztviselők fizetésének jelen közgyűlésen való megállapítását. Határoztatik : a szervező bizottság által a közgyűlés utólagos jóváhagyása reményében megállapított 600 főt évi jegyzői fizetés elfogadtatik ; a pénztárnok fizetése, illetve tiszteletdíjának megállapítása a testületi elöljáróságra bizatik. Fölvettetett azon kérdés, hogy az alakuló, illetve az elöljáróságot választó közgyűlés az 1884. évi XVII. t.-c. 133. §-a szerint-e, vagy az iparkamarai lajstrom alapján, avagy az ipartestület megalkotása mellett nyilatkozott iparosokkal tartandó-e meg. E tárgyban a m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumhoz kérdést intézni határoztatik, minek teljesítésével jegyző megbizatik. K. m. f. Jegyzette : Babos Elek. Ipartestületi mozgalmak. A szegedi iparosok közt rendkívül nagy érdeklődés mutatkozik az új szervezkedés iránt. Utóbbi napokban egymást érik az értekezletek. Legutóbb az ipartestület szervező bizottsága hívott egybe egy általános iparos értekezletet a testületi elöljáróság és a tisztviselők kijelölése tárgyában, mely folyó hó 10-én az ipartársulat helyiségében nagy számú érdeklődök részvétele mellett folyt le. Az értekezlet meglehetős zajos volt, mindamellett meglátszott, hogy az iparosok egy cél felé törekednek, csakis az elnöki tiszt betöltésére szakadt meg az összhang, míg a 1 alelnök és az elöljáróság egyhat fiait jelöltetett ki. Az érteklet, Lemle Miklós rövid, de találó szavakkal nyratta meg, s minthogy annak további vezetését el nem vállalta, Papp Ignác választatott elnökké, ki a gyűlést nagy tapintattal vezette. Az első szóló Szántó Leánder volt, ki a szó szoros értelmében találóan és szellemesen fejtegette azon fontos föladatokat, mik az ipartestület elnökségére és az elöljáróságra nehezülnek s szívhez szóló szavakban kötötte a hallgatók lelkére, hogy a választás , illetve kijelöléseknél minden más érdekek mellőzésével csak a valódi célt, az ipartestület jövőjét tartsák szem előtt, s hivatkozott Rainer Ferencnek 13 évi múltjára, mely idő alatt folytonosan az ipartársulat élén fáradozott, ajánlja az elnökké való kijelölését. A hallgatók nagy többsége éljennel fogadta a jeölést. Második szóló Balogh Ferenc volt, ki Rainer Ferencnek az ipartársulat élén töltött 13 évi sikerdús működését hoszszabban s a hallgatók érdeklődése mellett ecsetelvén, szintén Rainer Ferenc kijelölését ajánlotta. Beszédét zajos éljenzés követte. Elénk részt vettek a vitákban Somogyi János, Gera István, Móricz Gábor, Juhász György, Schaffer Márton és Kalánka György. Az értekezlet többsége Rainer Ferencet elnökké kiáltotta ki. A két alelnöki állásra pedig Csikós Ignác első, Priváry János másodalelnökké egyhangúlag jelöltettek ki. A jelölések szerencsésen történtek, mert az elnökben egy buzgó, tapasztalt, a két alelnökben pedig két fiatal és a közügyekért fáradozni szerető, tehetséges erőt nyer az ipartestület. Az elöljáróság és tisztviselők kijelölésére Szántó Leánder elnöklete alatt egy 12 tagú bizottság küldetett ki, mely a kijelölést következőleg ejtette meg: pénztáros : Bódvay Pál, ellenőr: Róth Róbert, számvizsgálók: Harcz Lajos, Tóth Béla és Endrényi Lajos. Elöljárók : Juhász György, Ördög István, Heszler József, Balogh István, Pap Tr . Hegedűs Márton, Somogyi János, R Ferenc, Timpauer Vince, Berek Lajos Móricz Gábor, Módos István, Auer József, Gera István, Kalmár István, Szabó Mihály, Varga László, Varga Sándor, ifj. Felmayer János, Somogyi János, Schaitz János. Seb.:fier Zsigmond, Somogyi J., Kertész Sándor, Kaszta Antal, Ivánkovits Gyula, Czibula Sándor, Turóczy József, ifj. Bója János, Kain József, Simonovits Ábrahám magy. szűcs, Lénáján József, Erdődi István, Vitkó Antal magyar szűcs. Jegyzőkönyv. Fölvétetett a szegedi polg. iparos és gazdasági kör 1885. évi február hó 8-án tartott rendes évi közgyűléséről. Elnök : Rainer Ferenc. Jegyző : Babos Elek. Elnök a gyűlést a következő jelentéssel nyitja meg : Tisztelt közgyűlés! Alapszabályaink 10. §-a értelmében minden év febr. első vasárnapján rendes évi közgyűlés tartandó. A folyó év január 20-án tartott igazgató-választmányi ülésben azonban a közgyűlés megtartására a mai nap tűzetett ki. Ezen, az alapszabályoktól eltérő intézkedésre okul szolgált, hogy a helyi polgári dalárda már eleve ugyane napra tűzte ki közgyűlése megtartását, minthogy pedig a polgári dalárda pártoló tagjainak nagy részét körünk tagjaiul van szerencsénk tisztelni, kik — mint ilyenek — egy időben két helyen meg nem jelenhetnek, nem akarta az igazgatóválasztmányi közgyűlés megtartását ezen közbejött körülmény által megzavarni, jónak látta azt a mai napra kitűzni. Alapszabályaink 10. §-a szerint a közgyűlés csak akkor megtartható, ha az összes tagok közül 40-en jelen vannak. Minthogy a határozatképes szám jelen van, a közgyűlést ezennel van szerencsém megnyitni. Mielőtt a közgyűlés tárgysorozatára térnék, engedje meg a 1. közgyűlés, az ily körben való társulás hasznosságát néhány szóval ecsetelnem. Az emberi elme, e korlátokat és pihenőt nem ismerő nagymester, nagy dolgokat művel. Vizi utainkat biztosakká, tökéletesekké és olcsókká tette. A szárazon hegyeket fúr át, tátongó űröket hidal át, eddig megközelíthetlennek tartott talajt tesz járhatóvá, hogy az országokat egymáshoz közelebb hozza, hogy idegen, messze fekvő országok piacát túltermelésének meghódítsa. A közlekedés ily rohamos fejlődése előtt, mely egyenlővé tette itthon az idegen ipar és gazdasági termékek fogyasztását, mely lerombolta az egyes nemzetek és országok speciális ipari és gazdasági termelésének kiváltságait, nem hunyhat szemet egy élni akaró nemzet , mert ha nem akarja a jövedelmi forrásául szolgáló piacát s ezzel létfeltételét a küláramlatnak áldozatul dobni, a korral kell haladnia, hasonló fegyverekkel kell védekeznie. Ezen fegyverek egyik leghatalmasabbika, a közlekedés, többé-kevésbé ma már nekünk rendelkezésünkre áll, legföljebb - kellemi fölénye lehet egyik vagy másik nemzetnek fölöttünk , de ez is elég arra , hogy anyagi jólétünket túltermelésének hazánkban való elárasztása által megrendítse. Arra kell tehát törekednünk, hogy társadalmi ismereteinket gyarapítsuk, látkörünket szélesbítsük, tisztábbá tegyük, hogy jobban fölismerhessük azon módokat, könnyebben rátalálhassunk az anyagi jólét felé vezető útra. Úgy tartja a világ, hogy egyik ország vagy nemzet közművelődése magasabb fokon áll a másikénál. Ha ez így áll, —mit kétségbe vonni nincs okunk — akkor kétségtelenül ennek tulajdonítható az is, hogy egyik ország vagy nemzet kedvezőbb anyagi viszonyok közt él a másiknál. A közművelődés, az ismeretek gyarapítása ma föltétlen szükséges kelléke az anyagi jólét megszerezhetésének ; csak ezek birtokában érhetjük utól a nálunknál fejlettebb kultúrával, ipari és gazdasági termeléssel bíró nemzeteket. Ma már az erő az észben nyilvánul. Ezen erő megszerzésére pedig a társadalmi egymással való gyakori érintkezés, az ily körben való társulás bizonyult a legalkalmasabb eszköznek. Itt tehetjük a mulattatót hasznossá.